Megyeri Szabolcs kertész blogja

"A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét" olvashatjuk sok helyütt a figyelmeztetést, de "környezet" alatt a legtöbben a füstölgő ember közelében tartózkodókat értik. Pedig ha a figyelemfelhívó mondatot tágabban értelmezzük, szintúgy igazságot találunk. Az eldobott csikkek ugyanis - csúfságuk mellett - erősen veszélyeztetik a természet épségét. A következőkben nem dohányzásellenes kirohanást olvashatnak, hanem csupán a káros szenvedély ártalmas melléktermékére hívnám fel a figyelmet.

Ilyesmivel bárhol találkozhatunk

A probléma tehát kétoldalú. A zöld utcafrontok és rendezett közterek nagy rajongójaként, gyakran építőjeként érthető módon nem vagyok oda az eldobált csikkek látványáért. Ez a probléma esztétikai része. A flaszteron magára hagyott csikk felsöpörhető, persze ha van, aki ezt megteszi, de sok esetben kritikus mennyiségű cigarettamaradék népesíti be a járdákat és környéküket, ami a lát-, utca-, és városképet egyaránt rombolja. Még nagyobb a baj, ha füves területen kerül elszórásra a szívás maradéka, ugyanis a betonnal ellentétben a pázsitról korántsem egyszerű felszedni az apró szemetet, söpörni ugyebár itt nem lehet, a gereblyézés is nagyjából hatástalan, olyan vállalkozót pedig, aki négykézlábra ereszkedve egyenként szedegeti fel a csikket, aligha találni. A használt füstszűrők tehát ott ragadnak a parkban,  erdei aljnövényzetben, füvesített részeken. Ahol aztán azonnal elkezdik kifejteni korántsem áldásos hatásukat.

Sokan azt gondolják, hogy a csikk csak egy kis darab papír, mi bajt okozhat, egyhamar lebomlik, és nyoma sem marad. Ezzel ellentétben a cigaretta szűrője többféle nehézfémet köt meg, például arzént, kadmiumot és ólmot. Ezek a veszélyes anyagok aztán a környezetbe, a talajba, a növények gyökeréhez és a vízhálózatba juthatnak. Jó tudni, hogy becslések szerint világszerte évi négy és félezer milliárd (!) csikk keletkezik, nagyrészük pedig a természetben köt ki, így hatásukat nem lehet bagatellizálni. Egy Egyesült Államokbeli átfogó szemétszedési akció statisztikái szerint az összes hulladék közel negyede cigarettacsikk volt, a dobozokat, csomagolóanyagokat is hozzászámolva pedig 35% volt a füstölnivaló szemétmaradéka a teljes mennyiséghez képest. A nehézfémek a növényekre is ártalmasak, és a vízi élővilágot is veszélyeztethetik, főleg, ha a csikk még tartalmaz dohányt is, amiben nikotin van. Ez a súlyosan mérgező anyag roppant veszélyes emberre, növényre és állatra, utóbbiakra főleg azért, mert az óvatlanul lenyelt csikk a gyomorban feldolgozva sokkal erőteljesebb hatást vált ki, mint füstként beszívva.

Ahol egy van, több is akad...

...fűből eltakarítani pedig csak így lehet

Maga a füstszűrő papírral bevont cellulóz-acetát, melynek lebomlási ideje változó, pár hónaptól több évig terjedhet a körülményektől függően, de átlagban egy-másfél esztendő. Igy az eldobált csikkek a hiedelmekkel ellentétben nem tűnnek el maguktól pár napon belül (legfeljebb a víz, csapadék a csatornákba mossa őket), és kártékony hatásukat sok hónapon keresztül fejtik ki, miközben folyamatosan terhelik a növény-, és állatvilágot ártalmas bomlástermékeikkel. És hogy még egy súlyos bűnt a cigaretta rovására írjunk, nem ritka, hogy a felelőtlenül eldobott csikk a természetben bozót-, és erdőtüzeket okoz, az ilyesfajta pusztítás pedig olykor nagy területeket érint, így további környezeti terhelést, nem mellesleg pedig pénzben gyakorlatilag kifejezhetetlen károkat okoz.

Egy eldobott apró csikk ezt is okozhatja

Mit tehet akkor a környezettudatos füstölgő, ha legalább a környezetét, ez esetben a természetet, meg kívánja óvni szenvedélye ártalmaitól? A lehető legjobb módszer a keletkező szemét megfelelő helyre juttatása, vagyis a csikkek hulladékgyűjtőben való elhelyezése. A csikk persze végül így is a természetben - a szeméttelepeken - fog kikötni, de ez esetben legalább a lakott, gondozott helyeketől távol kerül tárolásra. Ha utcán dohányzunk, akkor tehát a kukába dobjuk (a csatorna sem jó választás), ha pedig a közelben nincs kuka, egy pár száz forintos, fémből készült, zárható fedelű hamutartóba tegyük, amit aztán később üríthetünk a megfelelő helyre. Ugyanezt az eljárást alkalmazzuk parkban, erdőben, kirándulások alkalmával. Mindez nem kerül sem sok pénzbe, sem különösebb fáradságba, ellenben a természet megóvásában óriási lépést jelent.

Az utcáról a csatornába kerül, onnan a csatornahálózatba

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Pár napja érdekes képződmények nőttek ki a belvárosi flaszteren, fából készült kockavázakban, drótókon lebegő virágládák települtek az ötödik kerület forgalmas csomópontjaira. Nem csoda, ha megszállott növénybarátként, és a közterületi zöld dekorációk őszinte rajongójaként izgatottá tett a dolog. A mai napon az installációk építőinek sajtótájékoztatóján minden részlet kiderült, és a tikkadó növények is megkapták első öntözésüket.

Kezdjük az elején, az ötletgazda és kivitelező a Klímanagykövetség Egyesület, akik a British Council korábbi projektein nevelődött fiatalokból szerveződtek, létrehozva egy egyedi szakmai-közösségi modellt, melyben különböző (szak)területről érkező emberek dolgoznak a klímavédelem ügyén. Az ő projektjük a Porzó Korzó, a már említett öt elemből álló tanösvény, mely a járókelőkkel, érdeklődőkkel, turistákkal, szóval mindenkivel ismerteti meg azokat a növényeket, melyekkel leggtöbbször már csak késztermékek formájában (tea, krém, textil, fűszerek) találkozunk. A kihelyezett növények közelebb hozzák a természetet a városlakókhoz, a nem várt helyeken való zöld találkozás pedig izgalmat ad az ismeretterjesztő célnak. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem egyfajta kis növényhatározót szerettek volna létrehozni, hanem a megnézhető, sőt megfogható, szagolható növényeket érdekes, szórakoztató feliratokkal látták el.

Avatás

A növényeknek ideiglenesen otthont adó építmények is természetbarát módon készültek, saját kezűleg, lenolajjal kezelt fából, a zöld lakók pedig kizárólag hazai forrásból származnak, így szállításuk sem növelte ökológiai lábnyomunkat. A tematikus "dobozok" a belváros szívében találhatóak, egy  félórás sétával körbejárható a tanösvény. A Váci utca melletti Kristóf téren fűszernövényekkel, az Erzsébet téren gyógynövényekkel, a Városháza téren pedig bioműanyagok és bioüzemanyagok alkotóelemeivel lehet ismerkedni. A Bazilika közelében szimbolikus és mesenövények találhatóak, a Vörösmarty téren ruhaipari alapanyagul szolgáló zöld várja a látogatókat. Aki az olvasgatásban, simogatásban elfárad, a kaspók alatti padokra leülve fújhatja ki magát.

Fűszernövények a Váci utca mellett

Erzsébet téri gyógynövények

Textilek alapanyagai a Vörösmarty téren

A sajtóeseménynek díszvendége is volt, Németh Juci, a Nemjuci zenekar énekesnője, aki rövid beszéde után az első öntözést is elvégezte, méghozzá igen szakszerűen. Az Egyesület képviselője köszönetet mondott az V. kerület vezetésének, akik a helyet és engedélyeket biztosították az installációknak, és a Főkertnek, akik a kihelyezett növények folyamatos öntözéséről fognak gondoskodni, Németh Juci ugyanis csak az első alkalmat vállalta. A növények várhatóan egészen októberig közszemlén maradnak, így aki gyalogosan jár  belvárosban, ne legyen rest egy rögtönzött túra keretében végigjárni a zöld tanösvényt!

Németh Juci előbb jobbról...

...majd balról is öntöz

Ez pedig már a Városháza tér, bioüzemanyagok növényi forrásaival

Érjenek oda, mire virágot bont!

Az egyik legnagyobb öröm az életben az új családtag érkezése. Mikor kisgyermek költözik a házba, a felhőtlen boldogság mellett egyúttal különböző változások is szükségszerűen életbe lépnek közvetlen környezetünkben, a kis jövevény igényeihez kell igazítani rengeteg mindent. Többek közt a kertet sem árt szemügyre venni, mert meg kell szüntetni a veszélyforrásokat, és azon is érdemes elgondolkozni, hogy a nemsokára kúszó-mászó, később pedig totyogó baba a kertben bizonyosan sok időt fog tölteni, ezért nem rossz ötlet a birtokot is gyermekbaráttá alakítani.

Mikor baba-, és gyermekbarát kertről beszélek, első lépésben mindig hozzáteszem, hogy a kertrendezést az alapoktól tekintsük át, és ami fontosabb, számoljunk le néhány rosszul rögzült sztereotípiával. A rendezett és szép kert sokak szemében egyenlő azzal, hogy középen gondosan ápolt pázsit található, körben pedig valamilyen cserjék, sövény, vagy tuják határolják a területet. Lehet, hogy szépérzékünknek tetszetős az ilyen elrendezés, de gyermekbarátnak nem nevezhető. Mikor a kicsik abba az életszakaszba érnek, hogy felfedezőútra indulnak a kertben, nem fogja őket lekötni az efféle ingerszegény, rendezett és (túl)szabályozott környezet. A kinti játék része, hogy legyenek felfedeznivaló területek, ösvények, rejtett zugok, és izgalmas, színes-szagos részek, az idő előrehaladtával pedig például a biztonságosan mászható fák is fontossá válnak. Kedves ötlet például a születéssel egy időben elültetett facsemete, ami az aprósággal együtt fog fejlődni, és mire a gyermek "mászókorba" ér, addigra a fa is alkalmassá válik erre, ráadásul így különleges kötődés alakítható ki kettejük között, ami megalapozhatja a természet iránti szeretetet. Tervezéskor próbáljunk visszaemlékezni saját gyermeki énünkre, és tegyük fel a kérdést, mi magunk milyen környezetben éreztük (volna) magunkat jól?

Rendezett, de izgalommentes

Ez viszont életteli, zegzugos és szép

Természetesen még fontosabb, hogy a baba-, és gyermekbarát kert veszélyforrásait minimalizáljuk. A szúrós, tüskés növényeket vagy kerítsük el, vagy váljunk meg tőlük. Ügyelni kell arra is, hogy minél kevesebb, lehetőleg semmilyen allergizáló fajta ne legyen a közelben. Mivel a kicsik előszeretettel vesznek a szájukba bármit, a mérgező növények telepítését mellőzzük, a meglévőket pedig szanáljuk. Sok növényről kevesen tudják, hogy mérgezőek, így érdemes egy terepszemlét tartani a birtokon, a meglévő növényeknek pedig egyenként utánanézni, hogy hordoznak-e veszélyforrást. Az óvatosság vonatkozik az egyéb kerti dolgokra is, így például jól zárjuk el a szerszámokat, vegyszereket, de például a fűnyíró, szegélyvágó se maradjon hozzáférhető helyen. Az aknafedeleket is szilárdan rögzítsük, és tüntessük el a balesetveszélyes, kiálló tereptárgyakat (így például a kertben tárolt építési törmeléket, felesleges fémtárgyakat, nagyobb köveket, túl magas ágyásszegélyeket).

Ezeket zárjuk el!

Ha mindezzel kész vagyunk, még csak a munka felénél járunk. Teremtsünk olyan elő, zöld környezetet, mely leköti a kicsik figyelmét, mely segítségével közelebb hozhatjuk hozzájuk a természetet. Készíthetünk gyermek-veteményest, egy kis művelnivaló sarkot, melyet aztán a szülők a kicsikkel együtt gondozhatnak. Ide telepíthetünk pár zöldségpalántát, egy-két virágot, amiket közösen nevelhetünk, így a kicsik korán szembesülhetnek a kertészkedés örömeivel, és felelősségérzetük is erősíthető ilyen módon. Biztosan nagy öröm a felnőtt segítséggel elültetett palánta, vagy mag kibújásának, fejlődésének követése, a sajátkezűleg megtermelt zöldség vagy gyümölcs elfogyasztásáról nem is beszélve. Ültessünk továbbá a kertbe olyan növényeket, melyek izgalmas formáikkal, színeikkel, vagy illatukkal felkeltik a gyerekek figyelmét, így velük a későbbiekben konkurenciát teremthetünk a tévének és számítógépnek. Ha úgy válogatjuk össze a dísznövényeket, hogy az év minden szakában legyen köztük valami, ami virágzik, vagy hajt, akkor a figyelem folyamatosan fenntartható.

Baba-, és gyermekbarát kert tervezésekor, kialakításakor tehát két fő szempont lebegjen a szemünk előtt, egyrészt minden veszélyforrásnak elejét kell venni, másrészt izgalmas, játékra és tanulásra alkamas környezetet kell teremteni.

Színek, formák és illatok kavalkádja - válogassunk belőlük!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A társasházi belső udvarok általában kopár területek. Míg a balkonokra, folyosókra, vagyis a saját lakásuk bejáratának közvetlen közelébe sokan szívesen telepítenek növényi dekorációt, addig a közös használatú udvar legtöbbször a senki földjének számít, így nem is nagyon törődnek vele a lakók. Pedig a klasszikus körfolyosós épületek esetében a betérő ezzel a résszel szembesül először, és nem hátrány, ha jó benyomások érik, de a helybeliek hangulatára is jótékony hatással lehet a zöld környezet. Az sem lehet kifogás, hogy a belső udvar dekorációját drága fenntartani, mert apró trükkökkel olcsón kihozható a közös virágoskert.

Megszokott, szomorú látkép

Minden, ami közös terület, rendelkezik azzal a hátránnyal, hogy senki sem érzi teljesen magáénak, ezért nem is szívesen költenek rá, a közös költségek így is az egeket verdesik, ki akar hát még forintokat áldozni a senkiföldje virágaira, növényeire? Máris más a helyzet, ha a belső kiskertet kevés pénzből is össze lehet hozni. Ehhez próbálnék most segítséget adni.

Kevés, de üdítő dekoráció

A leginkább fájó kiadás ezekben az esetekben az öntözésre felhasznált víz, el tudom képzelni a vérben forgó szemű lakót, akinek rögtön emelkedik a vérnyomása, ha meglátja, hogy valaki az udvaron folyatja a drága vizet. Hogy elkerüljük a rosszalló pillantásokat válasszunk a közös részbe szárazságtűrő, vagy pozsgás növényeket, melyekkel rengeteg öntözést spórolhatunk. Tudni kell, hogy a szárazságtűrő növények sem az ültetés pillanatától tűrik a nedvesség hiányát, így míg gyökérzetük kifejlődik, ne hanyagoljuk el őket. Ezek a típusú zöldek igénylik a jó vízelvezetésű talajt, így például durvaszemcsés homokkal lazítsuk a közeget nekik. Azt se feledjük, hogy a szárazságtűrő kifejezés nem azt jelenti, hogy soha nem kell nekik víz, virágzás idején, vagy hosszabb, forró, aszályos időszakban gondoskodjunk nedvességről. 

Illatos és igénytelen: római kamilla

A vadszőlő nem iszákos, és jól takar

A teljesség igénye nélkül jó választás a szárazságtűrő fajták közül a sásliliom (Hemerocallis), a jó öreg muskátli (Pelargonium), a római kamilla (Chamaemelum nobile), a borsófürt, (Baptisia), a körömvirág (Calendula). A borostyán és a vadszőlő futónövények, és szintén jól érzik magukat a száraz, perszelő időszakokban, emellett a kopottasabb, málló falakat is eltakarhatjuk velük, addig, míg valós megoldás nem születik a csúf falfelületekre. A pozsgások pedig olyan növények, melyek a húsos törzsükben vagy leveleikben tárolják a nedvességet, így öntözésre alig van szükségük, ilyenek jellemzően a kaktuszok, de ide tartoznak a kövirózsák és a varjúhájfélék is, közülük is bátran válogathatunk, akár egy apró sziklakertbe telepítve őket. 

Kövirózsás sziklakert

Akármilyen növényekkel dekoráljuk a közös udvart, valamennyi öntözésre akkor is szükség lesz. Újabb spórolási lehetőség ilyenkor, az esővíz gyűjtése, mindenhol akad egy felesleges fém vagy műanyag hordó, pár kiszuperált vödör, vagy hasonló vízgyűjtésre alkalmas edény. Csepegtetős öntözőrendszert pedig akár egy kidobásra szánt lukas tömlőből, régi slagból is készíthetünk. Mulcsolással szintén ritkíthatjuk az öntözéseket, ugyanis a növények földjére helyezett mulcsolóanyag megóvja a talajt a kiszáradástól. Mulcsnak használhatunk ádgarálékot, faforgácsot, levágott füvet, szalmát, de akár diótörésből megmaradt héjat, vagy a nyaralásból hazacipelt kagylóhéjat, csigaházakat is.

Kis barkácsmunkával házilag is elkészíthető esővízgyűjtő

A közös udvarok felvirágoztatása, élő területté alakítása sokkal nagyobb minőségi változást jelent, mint azt elsőre elképzeljük, és a kialakítás csupán pár órát és némi anyagi áldozatot igényel. Jó növényválasztással és pár apró praktikával pedig fenntartási költségük is minimalizáható.

Itt már kissé túlburjánzik a növényzet, de a kopárságnál sokkal jobb

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Kedvelt reklámfogás a "2 az 1-ben" szlogen, könnyebben kedvet kapunk bármihez, ha (állítólag) több célra is használható, ilyenkor tulajdonképpen úgy érezhetjük, hogy féláron jutottunk valamihez. A reklámpszichológia csalóka, de az elv kerttervezéskor is hasznosítható, ráadásul jobb hatásfokkal, mint egy fogkrém, vagy mosogatószer esetében.

Hogy valósulhat meg ez a kertben? Igazából csak előrelátás és praktikus gondolkás szükséges ahhoz, hogy többfunkciós birtokot hozzunk létre. Arról van szó, hogy leendő kerti növényeinket úgy válogassuk össze, hogy kettős hasznot érjünk el. Lássuk pontosabban miről van szó.

Árnyékban verhetetlen, látványként nem kevésbé

Ha fát ültetünk, válasszunk olyan fajtát, mely egyszerre több tulajdonságával is szolgál minket. Fűzfát telepítve ragyogó díszhez jutunk, és a terebélyes lombok bő árnyékot fognak vetni, ami nem elhanyagolható jótétemény, elég például a jelenlegi forróságra gondolni. A fűzfa gyorsan növekszik, 3-5 éven belül koronáját már használhatjuk hűsölésre, ágai pedig akár egy komplett kerti ülőgarnitúrát is eltakarnak a perzselő napsugarak elől. Szintén jó választás a dió, ami szépsége mellett hasonlóan nagyra nő, ráadásul termése jól hasznosítható, még spórolhatunk is így a karácsonyi bejglin. A diófa a fűzzel ellentétben lassabban fejlődik, viszont hosszabb életű, így évtizedekre biztosíthatjuk vele az árnyékot, és a sütemények töltelékét. Általában igaz, hogy fák telepítésénél jobb választások azok a fajták, melyek méretüknél fogva jó árnyékolók és emellett ehető termésűek.

Vérszilva: egzotikus és finom

Ha kisebb a kert, vagy a terv, akkor cserjék közül szemezgethetünk a kettős haszon elvének mentén. A bodza mutatós, és gyümölcséből legendásan finom szörp készülhet. A bodzának díszváltozatai is elérhetőek, ezek szebbek ugyan, de kevesebb virágot és termést hoznak. A boróka egyes fajtái rézsűk elfedésére kitűnőek (például a terülő boróka - Juniperus x media "Pfitzeriana"), más típusai pedig nagyra növő dísznövényként funkcionálhatnak. Bogyói húsok fűszereként is felhasználhatóak, sőt, vidéken borókaággal (is) szokták füstölni a disznóvágás utáni friss kolbászt és szalonnát. Ez a csinos örökzöld mindemellett még a gin és a méltán népszerű borovicska alapanyaga is, persze azért házilag szeszt főzni belőle nem egyszerű feladat. A vadrózsa sokaknak biztos nem mond sokat, de ha hozzáteszem, hogy csipkebogyó, akkor már sokkal érdekesebb. A vadrózsa termése az első őszi fagyok idején érik be, így a nyári kerti főszezon után is ékesíti a birtokot, és az ismert áldásos hatásai mellett kiváló házi lekvár, szörp készíthető belőle. A vérszilva és a vörös levelű őszibarack gyümölcsei a sima változatokhoz hasonlóan fogyaszthatóak, de különleges megjelenésük egyben dísznövénnyé is teszi őket. Ha pedig sövényt szeretne valaki, a magyalt feltétlen vegye számításba, feltűnő piros bogyói egész télen dekorálják a birtokhatárt, ráadásul nehezen áthatolható falat képez, így védelmi célokra is alkalmas.

Őrző-védő, és hangulatos a magyal

A kamilla örök sláger: szép és gyógyít

Különböző fűszer-, és gyógynövények is duplán hasznosíthatóak. A kamilla bájos virágai bárhol jól mutatnak, a belőlük készült tea jótékony hatásait pedig azt hiszem nem kell hosszasan taglalni. A körömvirágot Angliában egyenesen dísznövényként kezelik, gyorsan sarjadó virágai bearanyozzák a kertet, gyógynövényként pedg roppant sokoldalú. A kakukkfű sem épp csúnya, és nem mellékesen az illatával is hódít, a kerítés mellé, vagy az ajtóhoz vezető út mentén elhelyezve aromájával kényezteti a betérőket. A levendula szemet gyönyörködtető lilasága csak az egyik hasznos tulajdonsága, szintén illatos növény, és szárítva hatásos és természetes molyűző, de akár nyugtató aromaterápiás fürdőhöz is felhasználhatjuk.

Levendula mellett pihenni fantasztikus

A felsorolás még hosszan volna folytatható, de ahhoz kevés lenne egy poszt terjedelme. Így végezetül egy jótanácsot hadd adjak. Mikor kertet tervezünk, gondolkodjunk előre, és a szépséget próbáljuk kombinálni a praktikummal is. Sokan rövidre zárják a kerti növényválasztást azzal, hogy bemennek az első útba eső kertészeti árudába, és összeválogatják a szemre éppen akkor megtetsző növényeket, palántákat. Kevés odafigyeléssel és utánjárással viszont élhető, hasznosítható, és többfunkciós zöld életteret álmodhatunk magunk köré.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Nem hallottam még olyan emberről, aki a kertjébe ne ültetett volna valamit a pázsiton kívül. Még a kertészkedni nem kívánó birtoktulajdonosok is legalább egy sövényt, egy árnyékot adót fát, vagy egy-két díszcserjét telepítenek az udvarba. Ha pedig ez történik, máris potenciális konfliktusforrással áll szemben a gazda, ugyanis előfordulhat, hogy a szomszéd nehezményezni fogja az ültetést. Mit tehetünk a viszály megelőzése érdekében?

A kertekbe való ültetés jogszabályi környezete meglehetősen zavaros. A kérdéskörben mérvadó 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szűk másfél évtizede hatályon kívülre került, és pótlása azóta is várat magára. Az egyes önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják az ültetési rendet, azonban ezt a települések többségén nem teszik meg. Ahol mégis, ott egyéb előírások híján a fent említett rendeletet tekintik alapnak, vagyis kisebb-nagyobb változtatásokkal azt veszik át. Nézzük hát, hogy mindezek alapján mi lehet a helyes telepítési útmutató.

Az érvényben már nem lévő, de mintának tekinthető rendelet a következőket írja elő:

" 1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan telekhatárától:

a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén
-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,
-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,00 méter,
-3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter."

Önkormányzati rendelet hiányában a felek, vagyis a szomszédok közös megegyezéssel élhetnek az ültetést illetően, vagyis vitás esetben a határos telkek tulajdonosaiknak a józan ész és belátás mentén egymás közt kell megoldásra jutniuk. Mint az sejthető, ilyen helyzetben könnyen elmérgesedhet a kapcsolat a felek között, ezért ajánlatos már a kezdet kezdetén, vagyis az ültetést megelőzően  - a jó kapcsolatra törekedve - megbeszélni az érintettel a telepítés körülményeit.

Átlóg, kérdés, hogy van-e ellene kifogás?

Ha ültetés előtt állunk, és nagyobb méretű növényeket is tervezünk kertünkbe, első lépésben úgy jelöljük ki azok helyét, hogy a szomszéd bőrébe bújva megpróbáljuk eldönteni, fordított helyzetben nekünk lenne-e kifogásunk. A csemeték ültetésekor ne feledjük, hogy egyes növények igen nagyra is megnőhetnek, áttelepítésük később pedig nehéz, vagy egyenesen lehetetlen feladat lesz. Lehetséges, hogy a ma még vézna fácska egy-két év múlva terebélyes monstrum lesz, ami eltakarhatja a szomszéd (de akár a saját épület) ablakait, vagy átnyúlhat a másik birtokra. Egyes fák, cserjék a későbbiekben permetezést igényelhetnek. Ha ezek ablakhoz, szellőzöhöz túl közel állnak majd, nem csupán kellemetlenséget, de káros hatásokat is kiválthatnak. Ha olyan szomszédos épület mellé ültetünk, melynek fala valamilyen okból vizesedésre hajlamos (vályog, rosszul, vagy nem szigetelt, elöregedett), akkor az öntözéssel kárt tehetünk benne, aminek akár kártérítési vita is lehet a vége.

Túl közel...

Az sem jó ötlet, ha saját épületünkhöz ültetünk túl közel, például renoválásnál akadályt jelenthet a túl közeli növényzet, így vagy a munka lesz körülményes, vagy a zöldet kell szanálni. Ajánlatos egy legalább másfél méteres hézagot hagyni ilyen esetekre. Nagyobb fák erős gyökérzete pedig kárt tehet az épületekben, aminek kijavítása jelentős költségeket jelenthet.

Jobb a békesség, nagy fát középre

Tudni kell, hogy szomszédunk nem tehetetlen, ha konfliktusra kerül sor. A magát károsultnak érző fél a helyi jegyzőtől birtokvédelmi eljárást kérhet, az eljárás lefolytatása során pedig a Ptk. vonatkozó rendeletei az irányadóak. Így például a közlekedésben, kerti munkában akadályt jelentő átnyúló ágakat a szomszéd levághatja, a területére hullott termést pedig megtarthatja (részletes törvényszöveg: itt, a 98. paragrafussal kezdődően.)

Van akit ez zavar

Ha tehát kertünkbe nagyobb méretű növényzetet telepítünk, előzzük meg a problémákat és vitákat, és ne mulasszuk el az egyeztetést a közelünkben élőkkel, valamint saját épületeink közvetlek közelét, kertünket is előrelátóan ültessük be. Nem rossz ötlet ilyenkor kertész szakember tanácsát kérni, aki tisztában van a most még fiatal és kisméretű növények fejlődési jellegzetességeivel. A szomszéd olyan, mint a rokon, nem mi választjuk, de akár egy életre össze vagyunk kötve vele, ezért érdemes törekedni a jó viszonyra, mert egy burjánzó sövény, egy terebélyes diófa évekre elmérgesítheti a kapcsolatot. 

További távolsági tippek fajtánként ITT.

Az ilyen jeleneteket jobb megelőzni

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.