Megyeri Szabolcs kertész blogja

Nem hallottam még olyan emberről, aki a kertjébe ne ültetett volna valamit a pázsiton kívül. Még a kertészkedni nem kívánó birtoktulajdonosok is legalább egy sövényt, egy árnyékot adót fát, vagy egy-két díszcserjét telepítenek az udvarba. Ha pedig ez történik, máris potenciális konfliktusforrással áll szemben a gazda, ugyanis előfordulhat, hogy a szomszéd nehezményezni fogja az ültetést. Mit tehetünk a viszály megelőzése érdekében?

A kertekbe való ültetés jogszabályi környezete meglehetősen zavaros. A kérdéskörben mérvadó 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet 5. sz. melléklete szűk másfél évtizede hatályon kívülre került, és pótlása azóta is várat magára. Az egyes önkormányzatok saját rendeletekben szabályozhatják az ültetési rendet, azonban ezt a települések többségén nem teszik meg. Ahol mégis, ott egyéb előírások híján a fent említett rendeletet tekintik alapnak, vagyis kisebb-nagyobb változtatásokkal azt veszik át. Nézzük hát, hogy mindezek alapján mi lehet a helyes telepítési útmutató.

Az érvényben már nem lévő, de mintának tekinthető rendelet a következőket írja elő:

" 1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan telekhatárától:

a) belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén
-szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter,
-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,00 méter,
-3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter."

Önkormányzati rendelet hiányában a felek, vagyis a szomszédok közös megegyezéssel élhetnek az ültetést illetően, vagyis vitás esetben a határos telkek tulajdonosaiknak a józan ész és belátás mentén egymás közt kell megoldásra jutniuk. Mint az sejthető, ilyen helyzetben könnyen elmérgesedhet a kapcsolat a felek között, ezért ajánlatos már a kezdet kezdetén, vagyis az ültetést megelőzően  - a jó kapcsolatra törekedve - megbeszélni az érintettel a telepítés körülményeit.

Átlóg, kérdés, hogy van-e ellene kifogás?

Ha ültetés előtt állunk, és nagyobb méretű növényeket is tervezünk kertünkbe, első lépésben úgy jelöljük ki azok helyét, hogy a szomszéd bőrébe bújva megpróbáljuk eldönteni, fordított helyzetben nekünk lenne-e kifogásunk. A csemeték ültetésekor ne feledjük, hogy egyes növények igen nagyra is megnőhetnek, áttelepítésük később pedig nehéz, vagy egyenesen lehetetlen feladat lesz. Lehetséges, hogy a ma még vézna fácska egy-két év múlva terebélyes monstrum lesz, ami eltakarhatja a szomszéd (de akár a saját épület) ablakait, vagy átnyúlhat a másik birtokra. Egyes fák, cserjék a későbbiekben permetezést igényelhetnek. Ha ezek ablakhoz, szellőzöhöz túl közel állnak majd, nem csupán kellemetlenséget, de káros hatásokat is kiválthatnak. Ha olyan szomszédos épület mellé ültetünk, melynek fala valamilyen okból vizesedésre hajlamos (vályog, rosszul, vagy nem szigetelt, elöregedett), akkor az öntözéssel kárt tehetünk benne, aminek akár kártérítési vita is lehet a vége.

Túl közel...

Az sem jó ötlet, ha saját épületünkhöz ültetünk túl közel, például renoválásnál akadályt jelenthet a túl közeli növényzet, így vagy a munka lesz körülményes, vagy a zöldet kell szanálni. Ajánlatos egy legalább másfél méteres hézagot hagyni ilyen esetekre. Nagyobb fák erős gyökérzete pedig kárt tehet az épületekben, aminek kijavítása jelentős költségeket jelenthet.

Jobb a békesség, nagy fát középre

Tudni kell, hogy szomszédunk nem tehetetlen, ha konfliktusra kerül sor. A magát károsultnak érző fél a helyi jegyzőtől birtokvédelmi eljárást kérhet, az eljárás lefolytatása során pedig a Ptk. vonatkozó rendeletei az irányadóak. Így például a közlekedésben, kerti munkában akadályt jelentő átnyúló ágakat a szomszéd levághatja, a területére hullott termést pedig megtarthatja (részletes törvényszöveg: itt, a 98. paragrafussal kezdődően.)

Van akit ez zavar

Ha tehát kertünkbe nagyobb méretű növényzetet telepítünk, előzzük meg a problémákat és vitákat, és ne mulasszuk el az egyeztetést a közelünkben élőkkel, valamint saját épületeink közvetlek közelét, kertünket is előrelátóan ültessük be. Nem rossz ötlet ilyenkor kertész szakember tanácsát kérni, aki tisztában van a most még fiatal és kisméretű növények fejlődési jellegzetességeivel. A szomszéd olyan, mint a rokon, nem mi választjuk, de akár egy életre össze vagyunk kötve vele, ezért érdemes törekedni a jó viszonyra, mert egy burjánzó sövény, egy terebélyes diófa évekre elmérgesítheti a kapcsolatot. 

További távolsági tippek fajtánként ITT.

Az ilyen jeleneteket jobb megelőzni

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.