Megyeri Szabolcs kertész blogja

Makettezni jó dolog, a vállalkozó kedvűek autók, hajók, épületek kicsinyített másait készíthetik el nagy műgonddal, arra azonban kevesen gondolnak, hogy egy egész ország is kiváló alap a miniatürizálásra. Pedig van ilyen, méghozzá nálunk, a Kiskunsági Nemzeti Park közelében, Jakabszálláson. Itt található hazánk 1:1000 arányban modellezett, méretarányos mása, ami nem mellesleg Magyarország legnagyobb épített kertje.

Ország az országban

A grandiózus terv már évek óta létezett, mire hosszú tervezés és építés után tavaly májusban, a madarak és fák napján megnyitotta kapuit a Magyarkert, benne a pontosan 93 ezer négyzetméteren elterülő makettel. Síkságok, tavak, folyók, hegyek, dombok, minden ami a nagyban megvan, apróban is megépítésre került, persze az apró kifejezés csak az eredetivel összemérve érvényes. A területet szakavatott kertészek tartják jó kondiban, és nem mellesleg a parkban 140 ezer fát ültettek el a készítők.

A centiméter pontossággal megtervezett és kivitelezett terepasztal teljesen egyedülálló, és a Magyarkert produkciója nem merül ki a bejárható törpeországban, hanem számos kapcsolódó attrakció, program és látnivaló található a makettnek is helyet adó 40 hektáros területen. Kihelyezett, izgalmas földrajz-, és történelemórákra, léggömb-repülésre, sport-, gasztronómiai és egyéb tanulmányi programokra számíthat a látogató, és mindezért autóval csupán egy szűk órát kell utazni, ha Budapestről indulunk, de más vidéki nagyvárosokból is könnyen el lehet jutni Jakabszállásra, akár tömegközlekedéssel is.

Nem kell repülőre szállni a madártávlathoz

Ha tehát családi zöld program van tervben, a Magyarkertet nem lehet kihagyni a számításból, látogassanak el minél többen az ország makettjéhez!

A zászló a Parlament helyén van

Minden részlet: itt

Kedvcsináló mozgóképért pedig katt:

.

Az elmúlt napokban sem volt éppen langyos az idő, de mától igazi pusztító hőséget prognosztizálnak a meteorológusok, és mire ez a poszt olvashatóvá válik, a forróságot már mindenki a saját bőrén érezheti. Ilyenkor, mikor a levegő hőmérséklete megközelíti a 40 Celsius fokot, a légkondícionáló berendezések legádázabb ellenzői is a hőfokszabályzó után nyúlnak. A klíma azonban nem hátrányok nélküli áldás, emberre és növényre egyaránt egészségtelen lehet. Szerencsére bizonyos növények képesek enyhíteni a léghűtő kellemetlen velejáróit.

Természetesen légkondi nem minden lakásban és irodában van, de munkahelyeken manapság igen elterjedt a használata, újabb építésű irodaházakban biztosan beépítésre került. Munkában pedig sok időt töltünk, napi 8-9 órát, ezért nem mindegy, milyen körülmények közt végezzük dolgunkat. Míg otthonunkban csínján bánunk az energiazabáló gépekkel, addig a munkahelyeken - nem mi fizetjük felkiáltással - sokan hajlamosak extrém alacsony hőmérsékletet, olykor akár 16-18 fokot beállítani. A kinti forrósághoz mérve ez idilli állapotnak tűnhet, de a túlzásba vitt hűtés már rövidtávon negatív hatásokat fejt ki emberre és növényre egyaránt. Szervezetünk nehezen tolerálja a nagy - adott esetben 20 Celsius - hőmérsékletkülönbséget, ennek megfázás, torokfájás lehet az eredménye. Ha valaki olyan szerencsétlenül jár, hogy a beömlőnyílás alatt kell ülnie, akkor akár ízületi bántalmakat, gyulladásos betegségeket is összeszedhet. Irodai (vagy otthoni) növényeink közül az érzékenyebb fajták szintén megfázhatnak, míg más esetekben a természetellenes hidegben növekedésük leállhat, vegetálni fognak csak. 

Az örök vita: hideget vagy meleget

Nem csupán a hideg okozhat kedvezőtlen élettani hatásokat, a légkondícionáló működésének legkellemetlenebb következménye a páratartalom lecsökkenése, ami általában 30% alatti értéket jelent. Ilyen környezetben kiszáradnak a nyálkahártyák, aminek szem-, orr-, és torokviszketés lesz a következménye, és bőrünk is intenzívebb hidratálásra szorul. A száraz levegő a port és egyéb irodai káros anyagokat (a műanyag padló és a padlószőnyeg ragasztójának szemcséit, a festékanyagokat, a fénymásolók és nyomtatók által a levegőbe juttatott vegyületeket, de a baktériumokat, gombákat is) jobban lebegteti, mint a páradús levegő. Ezért klimatizált irodákban a káros anyagok irritációja gyakrabban jelentkezik, így roppant hasznos, ha a természet segítségét vesszük igénybe a légminőség javítására.

Talán túlzás, viszont szép

Egyfelől vannak olyan irodai növények, melyek a levegő páratartalmának növelésében jeleskednek, így hozva létre egészségesebb közeget. A különböző páfrányfélék, a fikusz, a vitorlavirág, a filodendron, a borostyán és a kenciapálma segíthetnek a párásításban. Az irodába, vagy szobába elhelyezve ezek a zöldek érezhetően javítani fogják a levegő minőségét, ami nagy segítség a munkavégzésben, hiszen hiába a kellemes(nek ható) hűvös, ha a száraz levegő által keltett diszkomfort érzés hátráltatja a napi tevékenységet.

Kenciapálma: párásít

Növények másik csoportja a klímaberendezés működtetésével megnövelt - de egyébként is jelenlévő - beltéri szennyezéseket köti meg jó hatásfokkal. A dracéna (sárkányfa, részletesen róla itt) a legsokoldalúbb ebből a szempontból, kísérletek igazolják, hogy megköti a formaldehidet, benzolt és ammóniát, ráadásul dekoratív szobadísz, így beszerzése légkondimentes irodákba is erősen ajánlott. Ahol sok hölgy dolgozik, nyilván körömlakkozás is előfordul, az ebből felszabaduló májkárosító toloult (ami festékek, lakkok oldószere is) a fikuszok semlegesíthetik. A már említett formaldehid ragasztókban található meg, de például egyes szalvéták, törlőkendők is tartalmazhatják. A formaldehid szobahőmérsékleten gáznemű, színtelen, eltüntetésében pedig segítségünkre lehetnek a vitorlavirágok, aráliák és pálmák. Az irodai környezetben szintén gyakran előforduló ammóniát leghatásosabban a flamingók ártalmatlanítják.

Az univerzális sárkányfa (dracéna)

Vitorlavirág

Ha minden növényi óvintézkedést megtettünk, akkor se feledjük, hogy a túlhűtött helyiségek komfortérzete csalóka. Fontos a berendezések tisztíttatása mellett azok fertőtlenítése is, és amennyiben közvetlen a légáramban ülünk, inkább helyezzük át magunkat és szobadíszeinket kevésbé huzatos területre, valamint próbáljunk megegyezésre jutni az eltérő hőmérsékletet preferáló kollégákkal.

Óvatosan a légkondival

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A Virágzó Magyarország nemrég a Down Alapítvány Márga utcai Kiscsoportos Lakóotthon udvarát szépítette meg a lakók segítségével, akik a barátságos családi házat maguk közt csak „Márga” néven emlegetik.

Kertünk derűs vidék, ha szépen gondozzuk, és gondosan ápoljuk, akkor van mit csodálni rajta. Éjjel azonban, mikor kevesebbet és kevesebbszer látjuk, más arcát mutatja. Előbújnak a sötétben aktív, nappal rejtőzködő lakók, zizegés, suhogás járja át a birtokot, és olyan lények is megjelenhetnek, akikről nem is gondoltuk volna, hogy ilyen közel élnek hozzánk. Az éji rémek legérdekesebbike a denevér.

Még Batman hősies történetei sem tudták helyreállítani a denevérek mégtépázott reputációját, igaz a kis emlős rossz hírét okozó legendák már évszázadok óta stabilan tartják magukat. Szó van vérszívásról, hajba gubancolódásról, al-, és túlvilági eredetről, és ne feledjuk a popkulturális ikont, Drakulát, aki szintén a denevér édesgyermeke. Vajon helyre lehet-e állítani ennek a szárnyas kis ördögnek a jó hírét valaha? Próbáljuk meg.

Köznséges denevérek alváshoz készülődve

A denevértől való félelem a középkorból ered, mikor az éji, titokzatos állatot a sötéttel, vagyis a gonosszal kötötték össze. Vérszívó denevér létezik ugyan, de tőlünk nagyon messze él, és a hajba csavarodó bőregér mítosza is hamis, már csak azért is, mert a denevér roppant jól tájékozódik, hajat pedig nem eszik, tehát semmi oka nincs a frizurák megtámadására. A jópár denevérfaj közül nálunk a közönséges denevér (Myotis myiotis) elterjedt. Szívesen tanyázik nyílt területeken, mezők, tisztások közelében, de a városban is nagyon gyakori, parkokban, lakótelepek környékén de kertes övezetekben is könnyen találkozhatunk vele. A kifejlett állat körülbelül nyolc centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága negyven centi körüli. Mindenki megnyugvására rovarevő emlősről van szó, az áldozatait egyedi eszközével, az ún. magas frekvenciás echolokációs hangokkal deríti fel, vagyis a kibocsájtott hang visszaverődése alapján tájékozódik. Látása gyenge, de hát éjjel egyébként sem venné sok hasznát.

Fehérszélű törpedenevér: szintén védett

A bőregér nappal alszik, fejjel lefele függeszkedve, jellemzően barlangokban esetleg fák odvában, lakott területeken viszont padlásokat, mezőgazdasági épületeket, kietlen tereket keres. Érdekesség, hogy régebben úgy tartották, hogy a denevér, mint alvilági lény, sikeresen űzi el az egyéb démoni alakokat, ezért elfogása után előszeretettel szegezték ólak, házak, istállók bejárata fölé. Ezt ma már nem ajánlom senkinek, egyrészt otromba dolog, másrészt az összes nálunk előforduló denevér védett. Arról nem is szólva, hogy a módszer eredményessége kérdéses. A városi folklór úgy tartja, hogy denevért a legkönnyebben homokkal töltött zoknival lehet fogni, amit magasra dobunk, a denevér pedig belemarkol, de elengedni nem tudja, mert a kis karmai beleakadnak, így aztán zoknistul lezuhan. Persze ezt se próbálgassuk, egyébként sem valószínű, hogy beválna.

Így egyáltalán nem félelmetes

Végül pedig felmerül a kérdés, hogy van-e hasznunk a denevérből a kertben? Mivel rovarokkal táplálkozik egyértelműen van, bár nyilván nem válogat a hasznos, káros, és a kertre nézve semleges példányok közt, de tény, hogy gyéríti a repülő rovarok állományát, így kártékonynak biztos nem nevezhetjük. A konklúzió tehát az, hogy ha denevérünk van, ne ijedjünk meg tőle, mert nem bánt, ne kapjuk el, mert nem szabad, és ne szaladjunk fokhagymáért, mert Drakula nem létezik.

Ilyet nálunk nem láthatunk. Szerencsére.

Utóirat: a denevérkölykök a faj szaporodási jellegzetességei miatt június-július tájékán jönnek világra, és három hetesen már repülnek, ezért mostanában biztos találkozhatunk velük!

Design-lak denevéreknek

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Az rendben van, hogy a kertben sok a munka, a tennivaló, törődést igényel a gyep, gazolást a vetemény, permetezést a permeteznivaló. Hanem egyszer vége szakad a teendőknek, legalábbis elfáradunk, abbahagyjuk, és leülünk. Na de mire? Nem mindegy, hogy milyen kertibútorokat használunk, szempont a praktikum, a stílus, a méret és persze az ár is. Ötleteljünk együtt, hogy jól essen a pihenés.

Én első lépésben kizárnám a nagyáruházakban kapható műanyag bútorokat. Sok érv szól mellettük, olcsók, készen vannak, könnyűek, szerelést nem igényelnek, ha az összeállítás egyik darabja megadja magát, könnyen pótolható. Ugyanakkor csúnyák, természetidegenek, kevés kivétellel pusztán szükségmegoldásként alkalmazhatóak jó szívvel, arról nem is beszélve, hogy a műanyag áru nem éppen környezetbarát. Ráadásul tapasztalataim szerint nem is túl tartósak, egy teljes garnitúra ritkán bír ki egyben egy szezont. Előnyként szokták még említeni velük kapcsolatban, hogy könnyen tisztíthatóak, nos volt szerencsém már pár ilyenhez, ha az apró résekbe, ívekbe beeszi magát a kosz, ember legyen a talpán, aki magasnyomású mosó nélkül eltávolítja onnan. Száz szónak is egy a vége, dobjuk félre a filléres fröccsöntött székek és asztalok ideáját, és nézzük, mi lehet még alternatíva. Szögezzük le, hogy a magasabb ár esetenként hosszabb élettartammal is együtt jár, ezért a drágább darabok alkalmasint végül olcsóbbak. És persze házilag is megoldható sokminden.

Ne feledjük, hogy kerti bútor vásárlása, vagy készítése előtt érdemes végiggondolni, hogy hogyan, mire fogjuk használni. Akkor érünk el harmonikus hatást, ha a bútorok illeszkednek a kert világába.

Elegáns, virágágyásokkal gazdagított díszkertekbe egyértelműen a kovácsoltvas illik, ami nem olcsó, de ha ennyit nem szánunk rá, csalhatunk alumíniumbútorokkal is, szemre nincs különösebb eltérés. A fém ülőkék nem a legkényelmesebb fajták, de párnákkal javítható a komfortérzet.

Természetes, burjánzó kertekbe a rönkfa való, rusztikus, tartós és stabil. 

Még mindig fa és rusztika, az ilyen, elfekvő faanyagból ácsolt garnitúra pénztárcakímélő és egyedi hangulatú.

Ha csak néha foglalunk helyet a kertben, elég pár kezelt felületű rönkfa, mozgathatóak, szépek, praktikusak. Hosszú üldögélésre nem alkalmasak, de ha például tűzrakóhely is van a birtokon, nélkülözhetetlenek egy jó sütögetéskor.

Trendi a minimál kert, ilyen térben pedig a rattan mutat a legjobban. Vastag péntárca kell hozzá, de tartósak, időjárás-állóak, és a letisztult, szögletes vonalak jól kiegészítik a visszafogott design mentén tervezett kerteket.

Ha a rattan drága, jöhet a szintetikus változat. Magyarul műanyag. Mégis mekkora látványbeli különbség egy hagyományos plasztik összeállításhoz képest!

Ha a kert bulihelyszín, akkor sörpad. Nem a fémlábú fesztiválkivitel, hanem a fából készült változat. Fiatalos birtokokra, ahol sokan fordulnak meg, és a kinti tartózkodás fő célja a poharazgatás, beszélgetés, ez a legjobb.

Az örökkévalóság, és egy nap. Ennyi az élettartama a téglából, kőböl rakott padnak. A visszamaradt építőanyagot felhasználva, vagy filléres bontott téglát beszerezve egy hétvége alatt összedobható a kert sarkába egy masszív pad, amihez már csak egy asztalt kell választani.

A relaxáció csúcsa a függőágy. Ahogy látszik, fa sem kell feltétlen hozzá, persze úgy az igazi, ha két törzs közé feszítjük ki. Ha a kertünk a végső menedékünk a rohanó világból való kiszakadásra, feltétlen szerezzünk be egy függőágyat!

Kreatív ötleteket, tapasztalatokat, érveket és ellenérveket örömmel várok kommentekben!

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Lehet vitatkozni velem, de szerintem a málna a legszebb gyümölcs (a sárgadinnye meg a legfinomabb, ám ez nem ide tartozik), ráadásul nem csak mutatós, hanem egészséges, kiskertekben is termeszthető, és mivel korán érik, a nyár első harmadának egyik legnépszerűbb gyümölcse. Tartása nem éppen egyszerű, a málna kényes és igényes, de aki bírja türelemmel, házi málnaszörpöt is szürcsölhet a kánikulában. Annál pedig kevés jobb üdítő létezik.

Apropó málnaszörp, Magyarország egyes vidékein (Komárom környékén bizonyosan, mert ott rokonoknál sokat hallottam) minden szörpöt málnának hívnak, így ilyen mondatokat lehet hallani: Kérsz egy bodzamálnát? Ez nyilván abból eredeztethető, hogy régebben, a századelőn, a szegényebb embereknek különösen fontos volt a málna, mivel sok helyütt megtermett, és az erdőn-mezőn való gyűjtögetésnek fő célpontja volt ez a piros gyümölcs. Feltehetőleg akkoriban a gyümölcsből készülő dolgok többsége málnából jött létre, így a szörp is málnaként rögzült. Na de félre a hobbiszintű etimológiával, és lássuk, mi fán terem a málna.

Fán biztos nem, hanem cserjén, sőt, félcserjén. Félcserje, mivel vesszői csak két évig élnek, az elsőben kifejlődnek, a másodikban virágot és gyümölcsöt hoznak. Egyszer és kétszertermő fajták is léteznek, utóbbiak másodjára ősz elején szüretelhetőek. A málna termésének begyűjtése most időszerű, már annak, aki ősszel - ez az ideális időszak - nem mulasztotta el elültetni. Ültetéskor fontos szempont egyébként, hogy a talaj tápanyagban gazdag legyen, és számolni kell azzal is, hogy a bokrok sokat isznak, vagyis bő öntözésre lesz szükség. Igazából a málna csaknem bármilyen földben megterem, de a szép és ízletes eredményhez jó feltételek kellenek. Ahogy a növény növekedik, szüksége lesz támasztékra, karók közé kifeszített drótokkal, madzagokkal készüljünk. Sajnos a málnabokor erősen gyomosodik, főleg azért, mert ahol a málna viszonylag magas igényei miatt jól érzi magát, ott a gyomok is szívesen megtelepednek, ezért permetezése elkerülhetetlen. 

Málnás

Ha a bokor már terem, alaposan oda kell figyelni, mert a korai szedés nem jó, viszont hamar bekövetkezik a túlérés. Ha szemre (vagy kóstolásra) már az érés csúcsán tart a termés, akkor hajnalban, vagy hűvös, borús időben ejtsük meg a szüretet. A leszedett szemek az eperhez hasonlóan gyorsan romlanak, két-három napnál tovább biztos nem bírják, viszont eredményesen fagyaszthatók, így a fölösleget elraktározhatjuk

Nyilván málnáról ábrándozik...

Persze inkább együk meg mihamarabb, a málna ugyanis amellett, hogy nagyon finom, gazdag C, B1, és B2 vitaminokban, és bőven tartalmaz szerves savakat. Alacsony szénhidráttartalma miatt gyakori eleme a gyümölcsnapos diétáknak. Nem szorul különösebb taglalásra, de megemlítendő, hogy kitűnő szörp, dzsem és ivólé, gyümölcsturmix készíthető belőle, de süteményekhez, akár csak díszítésként is, elsőrangú. Kevesen tudják, hogy a málna szárított leveléből (főleg ha szamóca és/vagy szederlevelet is teszünk hozzá) kiváló teát forrázhatunk. És természetesen mint mindenből, a málnából is főzhető pálinka.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.