Megyeri Szabolcs kertész blogja

Hét évvel zárult a borosgazda-ügy, de hol az igazság?

405 komment

Rendszerint a lehető legtávolabb tartom magam (és ezzel együtt írásaimat) a napi aktualitásoktól, a politikától, van azonban, amikor kivételt kell tenni, a mostani eset pedig ilyen. Talán nincs ember az országban, aki ne hallott volna a borát megmérgező gazdáról. V. Pál gazdálkodó és kertészmérnök megelégelte, hogy pincéjét folyamatosan fosztogatják, ezért több palack borába fagyállót töltött, a tolvaj pedig, aki az üvegeket ellopta és tartalmukat megitta, belehalt a mérgezésbe. A gazdát ma elítélték, a bíróság bűnösnek találta, és hét évnyi letöltendő szabadságvesztést rótt ki rá. De hol az igazság?

vp.jpg

V. Pál a bíróságon. Fotó: index.hu/Ajpek Orsi

Nem vagyok jogász, így a bíróság ítéletét nem vonhatom kétségbe, minden bizonnyal jogszerű, szakszerű, a magyar törvényeknek megfelelő eljárás után kapta a verdiktet a gazda, tehát nem magát az ítéletet kommentálnám, hanem a hatását. Ezzel a hét évvel ugyanis az emberek igazságérzete kapott egy hatalmas pofont, a jogilag minden bizonnyal nem támadható ítélet ugyanis beláthatatlan folyamatokat indíthat el.

Miről is van szó? A fővárosi értelmiség, az emberjogi szószólók, a jogvédők ugyanis valószínűleg nem teljesen értik a problémát, ami a bormérgezésben csúcsosodott ki. Ma a vidéki háztáji gazdálkodás, a növénytermesztés bajban van, mégpedig közbiztonsági szempontból. Eltűnik az uborka, a szőlő, az alma, szorgos kezek éjjel felszedik a krumplit, a paradicsomot, és a már leszüretelt termény sincs biztonságban jellemzően, a pincefeltörések, terménylopások mindennaposak. Ez pedig kedvét szegi a termelőnek, a háztáji gazdálkodónak, hiszen ő a terménybe pénzt, energiát fektetett, az eredményt pedig más élvezi. A nagy baj az, hogy ezek a meglopott emberek szinte semmilyen védelmet vagy igazságszolgáltatást nem kapnak, és ez nem afféle divatos lózung, bárki tegyen nyugodtan egy próbát, hívja fel a rendőrséget, és jelentse be, hogy ellopták tíz kiló krumpliját, kosárnyi paradicsomát, húsz liter háziborát, és így tovább. A válasz jó eséllyel annyi lesz, hogy ezek pénzben alig kifejezhető értékek, eltulajdonításuk szabálysértésnek minősül, nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Hasonlóképpen legyintenek az ügyre a liberálisan gondolkodó véleményformálók, mondván miért kell hisztériát csinálni pár kiló krumpliból, némi házi lőréből, egy láda almából, hiszen ezek csekélységek, aki pedig elviszi, nyilván rászorult, éhezik. 

Fontos tisztán látni azt is, hogy a honi sajátosságnak tekinthető, az előző rendszerben gyökeredző hétvégi telkes, zártkerti ingatlanos, kiskertes kultúra kerül veszélybe a terménylopások, víkendház feltörések elszaporodásával. A falu, kisváros határában lévő kiparcellázott kis telkek egykoron a hétvégi kikapcsolódás, a háztáji termelés eszközei voltak, mára ezek a telkek, kiskertek, házacskák csak nyűgöt jelentenek, a megtermelt javakat ellopják, az ingatlanokat pedig szó szerint széthordják a tolvajok. 

 

Nos, ezek nem csekélységek. A termelőnek, gazdának a termény a munkája eredménye, a haszon, amiért dolgozik, ráadásul sok esetben az az étel, amit megenne, amivel kiváltja a bolti vásárlást. Ha valakinek a munkája eredményét, a napi asztalravalóját lovasítják meg, az nem piti ügy, hanem komoly probléma, amivel foglalkozni kellene, de sajnos érdemben senki nem foglalkozik vele, legyint a polgármester, a körzeti megbízott, a rendőr, az újságíró, és a zöldségért, gyümölcsért a Tescóba járó városi értelmiség is. Ilyenkor következik az, hogy a magára hagyott termelő, gazda önjáró lesz, és például fagyállót tölt a borába, mert megunta, hogy évek óta dézsmálják, és senki rá sem hederít a problémájára. Félreértés ne essék, a bortolvaj nem érdemel halált, de az sem mellékes körülmény, hogy a tolvaj zárt helyről vitte el a bort, és mikor rosszul lett, nem ment orvoshoz, sőt, családtagjai sem hívtak hozzá segítséget. Mindez nem menti fel a gazdát, V. Pál nem ártatlan, de ahogy a tolvaj nem érdemel halált, úgy a védekező gazda sem érdemel elvett éveket az életéből.

V. Pál ügyének ilyetén alakulása sajnos valószínűleg táptalaja lesz a radikális megmozdulásoknak is, így amennyiben az ítélet elrettentő hatású, visszatartó erejű akart lenni, valószínűleg félresiklott a szándéka, hiszen az ilyen néplelket borzoló verdikt egyenes út a radikális megmozdulásokhoz, a falusi, kisvárosi ellentétek kiélezéséhez.

Sajnos ez az ítélet most azt üzeni, hogy a termelőnek, a gazdának ez az utolsó önvédelmi reakciója is kiiktatandó, hiába nem védi meg más, ő maga sem teheti meg. Hangsúlyozom, az ítélet nem ezt mondja ki, de ez a konzekvencia csapódik majd le az érintettekben, azt meg végig se gondoljuk inkább, hogy a dézsmálóknak mit üzen mindez. Mert szerintem azt, hogy innentől szabad a vásár.

Az index.hu ítéletről szóló cikke ITT olvasható.

Mit tehetünk a kertben novemberben?

2 komment

A novemberről rendszerint már nem a kertészkedés jut eszünkbe, de ha nincs farkasordító hideg, semmi nem zárja ki a novemberi kertészkedést, mostanában pedig egyáltalán nincs zord időjárás. Ennélfogva akár a mostani hétvége, akár a későbbi novemberi napok kifejezetten alkalmasnak tűnnek ahhoz, hogy még tevékenykedjünk a birtokunkon, legfeljebb az okozhat fejtörést a kevésbé gyakorlottaknak, hogy mit is lehet még ilyenkor tenni-venni. Ha önnek sincs ötlete, de kedve annál inkább, akkor semmiképp ne hagyja abba az olvasást, és nézze át az alábbi pontokat!

autumn-leaves-wallpaper-15644.jpg

Avarelhárítás

Ősszel lehullanak a levelek, és ellepi a talajt a színes lombtömeg, ami persze roppant hangulatos, és akár hagyhatjuk ott is, ahol van, de a legtöbben valamiért el szeretik tüntetni a leveleket, ők több módszer közül válogathatnak. A tüzelést nem ajánlom, büdös, egészségtelen, zavarja a szomszédokat, ráadásul sok településen kifejezetten tiltott, így ezt ugorjuk is át. Az egyik opció az elszállítás, ezt szinte mindenhol elvégzi az illetékes köztisztasági vállalat, néhol ingyen, néhol pedig némi díjazásért, a mi dolgunk csupán a zöldhulladék bezsákolása és kihelyezése. A szállítási infókról érdemes az önkormányzati honlapot átböngészni, budapestiek IDE kattintsanak. A másik szuper lehetőség a komposztálás, erről már volt szó, akit érdekel IDE kattintson a tudnivalókért!

Gyümölcsöt a kertbe!

Az ültetési szezon fák és cserjék esetében egészen a tartós fagyok beálltáig tart, így aki fát, pontosabban gyümölcsfát tervez otthonra, még bőven akcióba léphet. A gyümölcsfák népszerűsége folyamatosan nő, de azért azt tudni kell, hogy hiú ábránd azt hinni, hogy az ültetést hamar szüret követi majd. A gyümölcsfák sok gondozást, törődést kívánnak, de az eredmény is elsőrangú, hiszen ha mindent jól csináltunk, pár év múlva egészséges, vegyszermentes, saját szüretelésű gyümölcs lesz a jutalmunk. A gyümölcsfa ültetés részleteiről ITT olvashatnak az érdeklődők, csemetét pedig akár ITT is rendelhetnek!

Gyümölcsfa ültetési kaluz pár percben, kattintsanak a videóra!

Csemegesövény

A cserjeültetés is időszerű még, és mivel cserjefélékből végtelen a választék, az a legjobb, ha kiemelek egy adagot, az én kedvenceim pedig az ehető termésű sövények, amiknek rengeteg hasznuk van. Az ilyen növények dekoratív térhatárolók, hatásos védvonalak, bogyóik pedig ízletes csemegék, ráadásul a termés általában vonzza a madarakat, és ki ne szeretne életteli, csicsergős kertet? Sövényt a hagyományos kerítés helyett, vagy mellé is ültethetünk, de a növényfal kiválóan alkalmas a kert belső részein is térelválasztóként, például ízlésesen elkülöníthető vele a pihenő vagy játéktér a konyhakerttől, díszágyástól. A sövények ültetése gyermekjáték, még a kezdők is biztosan elboldogulnak vele, aki nem hiszi IDE kattintva olvashatja el a részleteket, ITT pedig ültetnivaló is akad!

A választék széles, itt épp a homoktövis ültetéséről lesz szó, nézzék meg!

Viszlát muskátlik!

A muskátli kis túlzással minden kert vagy erkély alaptartozéka, de kedvenc virágfajtánk nem télálló, így a kemény hidegek elérkezte előtt teleltetni kell. Eddig kegyes volt az időjárás, sok muskátli még bőven virágzik, de a hónap második felében már mindenképp ideje nyugovóra vonulniuk. A muskátlik téliesítése mennyiségtől függően egy-két órás, vagy akár fél napos elfoglaltság, de ha elmulasztjuk, tavasszal vásárolhatunk új töveket, ami fölösleges kiadás, ha a mostaniak még teleltethetőek. A muskátlik téliesítésére legalább féltucatnyi bevált módszer létezik, mindegyikről olvashatnak EBBEN a régebbi írásomban!

krokart.jpg

Szépséges krókuszok!

Tavaszi virágözön

Aki igazán előrelátó, és hajlandó feláldozni egy novemberi délutánt, aminek aztán tavasszal csodás virágözön lesz a jutalma, nos az ültessen tavaszi hagymásokat! A nárcisz, tulipán, krókusz, császárkorona, jácint, liliom hagymái egészen a fagyok beálltáig a földbe kerülhetnek. A hagymások azért roppant praktikusak, mert a rövid ültetési mizériát követően tavaszig nem igényelnek törődést, ültetésükkel az ágyás már most rendezett és tiszta lesz, tavasszal pedig gyönyörű virágokkal díszítik majd a kertet. Tavaszi hagymásokból széles választékot találhatnak online kertészetemben is!

Állati dolgok

A tél az állatoknak is kihívás, és persze nem csak a család kutyájának, cicájának, hanem a körülöttünk élő vadállatoknak is. A kutyaólat szigeteljük, erősítsük meg, és béleljük puha rongyokkal, hasonlóképpen készítsünk menedéket a kint sok időt eltöltő cicáknak is. A madarak etetését elég a téli hidegben elkezdeni, de erre készülve már most beszerezhetünk madáreleséget, faggyút, készíthetünk fedett madáretetőt, búvóhelyet jelentő odút a szárnyasoknak. A sokszor kifejezetten szemtelen és bátor rókákat jól zárható kukákkal, tiszta udvarral, és résmentes kerítéssel tarthatjuk távol. A sünöknek készülhet téli lak, de a kis tüskés emlősök szívesen alszanak téli álmot a komposzthalomban, vagy egy vadon meghagyott kertsarokban. Azt se feledjük, hogy az apróbb rágcsálók, egerek, patkányok, mindent meg fognak tenni a szűkösebb időkben, hogy bejussanak az éléskamrákba, pincékbe, ezért ezeket a helyiségeket nézzük át repedések után, azokat tömjük be, ha pedig szükséges, helyezzünk ki mérget (szakszerűen, gyerekektől, háziállatoktól elzárva!).

fox-in-the-garden.jpg

A rókák bátran bemerészkednek a kertbe, ha tehetik, inkább ne engedjük nekik!

Őszi favágás

A faültetés mellett annak ellentettje, a fakivágás is ősszel aktuális, ilyenkor a legideálisabb túlesni a nem kívánt fák szanálásán. favágásra okot adhat, ha az adott példány elöregedett, veszélyessé vált, vagy menthetetlenül beteg, ha valami miatt útban van, esetleg ha nem illik az átfogó kertrenoválási tervbe. A kisebb fák házilag is kivághatóak, a nagyobbakhoz erősen ajánlott alpintechnikával dolgozó szakembert igénybe venni, olcsóbb lesz a munkadíj, mint a rosszul dőlő fa által tönkretett háztető például, ráadásul külön művészet a törzs csonkjának eltüntetése is. Az őszi kerti favágás rejtelmeiről ITT értekeztem korábban.

Elpakolás

Hónap végén, mikor úgy érezzük, hogy a kerti feladatokat most már tényleg félretesszük tavaszig, akkurátusan pakoljuk el az eszközeinket, ha ugyanis kihagyjuk a szakszerű tárolást, akkor a tél végén akár komolyabb összegbe is kerülhet, mire a szükséges szerszámokat pótoljuk. A gereblyét, kapát, ásót, vasvillát és társaikat tisztítsuk meg, száradás után esetleg olajozzuk be, majd tegyük azokat fedett helyre, ahol nem lesznek útban tavaszig, és nem éri őket nedvesség. A kerti csapot is bebugyolálhatjuk, hogy ne fagyjon el, de akár a vízaknába is lemászhatunk, hogy ott zárjuk el a víz útját. Sok kertben találhatóak olyan kinti dekorációs elemek, melyekben az olvadás és az utána érkező kemény hidegek tönkretehetnek, ezeket vigyük be a garázsba, pincébe. Hasonlóképpen járjuk el a kerti bútorokkal, székekkel, asztalokkal, hinta-, vagy függőággyal, ezeket is tegyük fedett helyre, padlásra, pincébe. 

Képek: innen, innen, és innen.

Triflázni jó!

2 komment

Triflázni vitathatatlanul jó dolog, de vajon ki tudja, mit is jelent ez? A trifla a szarvasgomba neve, így a triflázás jelenthet szarvasgomba keresést és fogyasztást is, míg az előbbi igencsak kifizetődő foglalatosság, addig az utóbbi az igazi ínyenceknek való kulináris élvezet. Mivel a szarvasgomba az ősz végén aktuális több szempontból (elsősorban az érés miatt), foglalkozzunk vele egy kicsit!


the_simpsons_luigis_new_truffle_pig_season_22.jpg

Még Lisa Simpson is imádja a szarvasgombát

Első lépésben szokás szerint botanikailag fésüljük ki a gubancokat, a szarvasgomba szó ugyanis nem egy gombát jelöl, hanem több fajt, melyek között kisebb-nagyobb differenciák vannak, mind a megjelenést, az ízt, és persze a pénzbeli értéket is, azt ugyanis szerintem senkinek nem kell elmondani, hogy a szarvasgomba nagyon drága csemege. Kezdjük a csúcsragadozóval, vagyis a szarvasgombák királyával, ez nem más, mint a fekete, vagy más néven francia szarvasgomba, a Tuber melanosporum. Az íz ízlés kérdése természetesen, de az általános vélekedés szerint ez a legfinomabb, maga a nagybetűs szarvasgomba, mely utánozhatatlan ízharmóniákkal csábítja el az ínyenceket. Mint a szarvasgombák jellemzően, a Tuber melanosporum is szimbióta, fák gyökereinél él, elsősorban idősebb tölgyesekben, sajnos azonban csak Európa déli részein, és persze főként Franciaországban. Francia szarvasgombát Magyarországon így csak a piacokon, üzletekben, és éttermekben találhatunk leginkább, de nem szabad csüggedni, a magyar erdők is rejtenek szarvasgombákat.

thumb_big_tuber_melanosporum.jpg

Tuber melanosporum, a szarvasgombák királya!

Aki a hazai erdőkben kutakodna szarvasgomba félék után, nem marad tehát préda nélkül, sőt, a választék kifejezetten széles. A kutatás gyümölcse lehet a Tuber aestivum, vagyis a nyári szarvasgomba, a Tuber magnatum, más néven az isztriai (piedmonti) szarvasgomba, ami annyira ritka, hogy egyben a legdrágább is, valamint Magyarországon találni még téli szarvasgombát (Tuber brumale) is. Meg kell említeni, hogy a magyar, latin, és egyéb nyelvű elnevezések kissé zavarosak, és olykor megtévesztőek lehetnek, adott esetben akár pénzben is mérhető a zavaros névhasználat kára. A Tuber melanosporum például más nyelvekről magyarra fordítva olykor téli szarvasgombaként kerül forgalomba, ezért vásárláskor mindig derítsük ki az adott gomba latin nevét, és ez alapján döntsünk, különben becsaphatjuk magunkat financiálisan, és persze az elvárt ízvilágot tekintve is. A szarvasgombák sora itt még mindig nem ért véget, újabb nyelvészeti fordulat, hogy létezik szarvasgomba néven ismert gomba a Tuber nemzetségen kívül is, ilyen a fehér szarvasgomba (Choirmyces meandiformis), vagy az itthon kifejezetten gyakori homoki szarvasgomba (Terfezia terfezoides).

Lehet-e szarvasgombát termeszteni?

Biztos sokakban felmerült a kérdés, hogy nem lehet-e otthoni körülmények között szarvasgombát termeszteni? Nos, a dolog nem lehetetlen, de a körülményesség és a hosszú termőidő miatt ez nem igazán kifizetődő ötlet. A magyar területről származó szarvasgomba szinte teljes egészében a természetből származik, bár már üzemel az első honi termesztőhely is. A szarvasgomba nevelés módszere az, hogy a gomba spóráival kezelt makkot, vagy olyan facsemetét ültetnek el, melynek gyökerein már megtalálhatóak a gombafonalak (elsősorban tölgyet, hársot, vagy esetleg mogyorót alkalmaznak erre a célra). Fontos a megfelelő talajminőség, a szarvasgomba a meszes, magas humusztartalmú, jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Az ültetést követően 4-8 év múlva válnak betakarítható méretűvé a gombák.  

 

magnatum.jpg

Piedmonti, vagyis Tuber magnatum

Brumale01_180.jpg

Téli szarvasgomba - Tuber brumale

Aki erényesen akar élni, tartózkodjék a szarvasgombától - tartja egy régi olasz közmondás. A szarvasgomba afrodiziákumként, vágykeltőként is  ismert ugyanis, a néphagyomány szerint a bódító illatú csemege a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szenvedélyesebbé teszi. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a két legismertebb csábító, Madame Pompadour és Casanova egyaránt rajongtak a szarvasgombáért! 

 

Most, hogy nagyjából tisztába tettük a szarvasgombákat övező legelemibb kérdéseket, következik az az izgalmas(nak tűnő) bekezdés, hogy hogyan is lehet megtalálni ezt a drága csemegét akár fogyasztás, akár pénzkereset céljából. Sajnos le kell hűteni a kedélyeket, a szarvasgomba nem igazán alkalmas a gyors meggazdagodás kivitelezéséhez, több okból is. A föld alatti gombák begyűjtésének szigorú törvényi feltételei vannak, többek közt gombavadászat megkezdésének feltétele a vonatkozó, állami szervezésű képzésvaló részvétel, és persze az erdőterület tulajdonosának engedélye is szükséges a kereséshez, ráadásul a gyűjthető fajok köre és mennyisége is szabályozott illetve korlátozott. A szarvasgomba gyűjtését az arra jogosult személyek rendszerint betanított ebekkel végzik, jellemzően vizslával vagy labradorral, de egyéb, akár keverék kutyák is sikeres gombavadászok lehetnek. Régebben a triflát malaccal túratták ki a szerencsevadász próbálkozók, azonban a disznó nem a legjobb partner a keresésben. Egyfelől a sertés feltúrja az erdő aljnövényzetét, talaját, kárt okoz a környezetben, és még a gomba élőhelyét is tönkreteheti, csökkentve így a későbbi állományt. A fő gond azonban az, hogy a malac nem szolgálatkészségből keresi a gombát, hanem mert egyszerűen rajong érte, így ha megtalálja, nem igazán akarja átengedni, szabályos közelharcot kell vele vívni a zsákmányért, a szóbeszédek szerint egykoron ritkaságszámba ment az olyan malacos gombász, akinek megvolt mind a tíz ujja. A kutya a malaccal ellentétben nem tesz kárt az erdőben (de a vadakat megriaszthatja), és nem is szereti a gombát, a keresést játékként fogja fel, és beéri jutalomfalattal találatkor. Aki a felsorolt nehézségek ellenére belevágna a szarvasgombászatba, ITT találja meg a törvényi feltételeket, külön érdekesség, hogy még a keresőkutyának is megfelelő végzettséggel kell rendelkeznie. 

 

Kutyás triflázás a gyakorlatban

Szarvasgombát szedni tehát körülményes, fogyasztása azonban jóval egyszerűbb, most a szezonban szinte minden piacon, vásárcsarnokban, vagy akár hipermarketben találunk szarvasgomba fajtákat. Az árak roppant változóak, jellemzően riasztóan magasak, akár 3-5 ezer forint is lehet 10 dkg gomba ára, azonban ne felejtsük el, hogy a szarvasgombát nem panírozzuk, rántjuk, mint például a csiperkét, hanem inkább fűszerként használjuk, így kis mennyiség is elegendő. A szarvasgomba rajongói szerint nincs két egyforma ízű fajta, sőt példány sem. A kulináris élvezet foka függ az egyéni ízléstől, a gomba fajtájától, érettségétől és termőhelyétől is. Abban azonban majdnem mindenki egyetért, hogy a szarvasgomba különleges, egyedülálló élmény forrása, melyet megtapasztalva örökké vágyni fogunk rá. Általános tanács, hogy a gombát csak pár napig szabad hűtőben tárolni zárt edényben, mert hamar veszít aromájából. Érdekes trükk, hogy ha ezen idő alatt vajat teszünk mellé, vagy rizzsel fedjük be, akkor utóbbiak átveszik a gomba illatát és zamatát, így megtöbbszörözhetjük az ízhatást. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A gesztenye kétszer

2 komment

A gesztenye az ősz végi, tél eleji hetek slágernövénye, több szempontból is. A decemberi ünnepi hangulat nehezen képzelhető el az utcán terjengő sült gesztenye illata nélkül, aminek persze nem csak az illata, hanem az íze is remek, a nem ehető gesztenye termése pedig kreatív játékok kelléke lehet. A gesztenye természetesen nem csupán termésből áll, maga a fa is impozáns, mutatós látvány, díszfaként is tökéletesen helytáll. Ha már ilyen ódákat lehet zengeni a gesztenyéről, ismerkedjünk is meg vele, jobban mondva velük ,közelebbről.

gesztenye-kep.jpg

Szelídgesztenye 

Ki kicsoda?

Azt nem kell hosszasan kifejteni, hogy gesztenyéből alapvetően kettőt ismerünk, az ehetőt és a nem ehetőt, köznyelviesebben a szelíd-, és a vadgesztenyét botanikailag pedig az ehető termésű fajt (melynek több latin neve is akad,  úgymint Castanea sativa,  Castanea vesca, Castanea vulgaris, vagy Fagus castanea), és a nem ehető termésű Aesculus hippocastanum-ot.

 

A szelídgesztenyeként ismert Castanea sativa egy lassan növő fa, az első termésbetakarításig akár egy évtizedig is várni kell az ültetést követően. Életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, de Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatóak. Az értékes és finom termés a vadgesztenyééhez hasonló kupacsban (burokban) bújik meg, azonban annál sűrűbb tüskéjű, és világoszöld színű. Ebben található a barnás színű makk, általában egy-három darab, a nemesített, értékes fajtáknál csupán egy. A termés szeptember és november között érik, amit a kupacs felrepedése jelez. A makk, vagyis maga a gesztenye nem éppen fogyókúrás étel, kalóriadús, sok szénhidrátot és keményítőt tartalmaz, utóbbit példázza, hogy ha nyersen fogyasztjuk, a burgonyáéhoz hasonló lisztes ízt érezhetünk. A szelídgesztenye gazdag zsír-, és fehérjeforrás, és ugyan vitaminokat is tartalmaz, de ez az oldala nem kiemelkedő. Magas tápértéke miatt régebben az éhínségek idején sokak téli túlélését segítette, egy fa termése egy személy több havi élelmiszeradagját biztosította. Ma inkább drága csemege, és a tél, a csípős, hideg idő elmaradhatatlan atmoszférateremtője.

Az alábbi videóban a szelídgesztenye ültetésének lehetőségeiről, módjáról szólok, kattintson a lejátszásra!

62100.jpg

Fent: Castanea sativa, vagyis szelídgesztenye, lent: Aesculus hippocastanum, vagyis vadgesztenye

Aesculus hippocastanum.jpg

A vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum), esetleg népies, kissé dehonesztáló nevén lógesztenye csodás ízeket és illatokat ugyan nem kínál, ugyanakkor nem csupán szépsége miatt hasznos, levelei, virágai, és magjai a népi gyógyászatban bőrbetegségek ellenszereként, illetve ülőfürdőként aranyeres bántalmak enyhítőjeként ismeretesek. A terebélyes koronájú, fűrészes levelű fa (vagy bokor) termése szintén az ősz végén érik, nagyobb fa alatt ezért óvatosan tartózkodjunk, ha nem akarunk fejünkön koppanó gesztenyét. A vadgesztenye termése természetesen nem ehető, viszont kiválóan alkalmas játékra. A fényes, kétszínű, szabálytalan alakú makkokból fogpiszkáló, gyufaszál, vagy hurkapálcika, egy hegyes kés vagy ár, meg persze egy adag kreativitás segítségével bájos figurák készülhetnek. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy kiadós gesztenyegyűjtó túra egyben egy jó kis kirándulást is jelent, így a gesztenyézés több oldalról nézve is igencsak hasznos elfoglaltság.  

A vad-, és szelídgesztenyéről van egy videóm is, amiben egymás mellett csodálhatóak meg ezek csinos fák, kattintsanak gyorsan!

Vadgesztenye ültetés

 

A balkáni eredetű vadgesztenye török közvetítéssel terjedt el Európában. A nagy termetű fa akár 30-35 méter magasra is megnőhet, parkok fasorok, nagyobb kertek közkedvelt dísznövénye. Fehér virágai tavasszal nyílnak, 30 centiméteres bugavirágzatban. Ősszel lombozata megsárgul, majd barna színű lesz. Tágtűrésű fa, idősebb korban jól bírja a szárazságot és a városi levegőt is. Közepes vízigényű, fiatalabb korban azonban rendszeres öntözést igényel. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük! 

 

DSCN5962k.JPGGesztenyebábok

A gesztenyefa ültetése egészen november végéig, a tartós fagyok beálltáig aktuális, aki kedvet kapott ezekhez a csodás fákhoz, online kertészetemben is talál szelídgesztenyét és vadgesztenyét egyaránt.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Mire jó a télikert?

1 komment

A télikerteket a legtöbben valószínűleg valamiféle újgazdag hóbortként tartják számon, amolyan vendégeket ámulatba ejtő, a valóságban azonban funkciótlan térnek, ami azon kívül, hogy megmutatja a háziak anyagi bőségét, sok értelemmel nem bír. Nos, tényleg divatban volt egy-két évtizeddel ezelőtt afféle kötelező tartozékként a télikert az újépítésű, nagyobb családi házaknál, azonban ezeket a növényteleltető helyiségeket semmiképp nem szabad annyival elintézni, hogy úri huncutságok, főleg, hogy az igazi növénybarátok számára a télikert egy roppant fontos és hasznos hely.

crystal_palace.jpg

Az 1851-es Világkiállításra épült londoni Kristálypalota a leghíresebb télikert

Honnan erednek a télikertek?

Indítsuk a történetet a múltból, vagyis nézzük először, hogy honnan ered a télikert ideája, és hogy mire használták egykoron! A télikertek megjelenése a trópusi növények iránti rajongásra vezethető vissza, ugyanis az ilyen építmények ideális helyet adnak a meleghez szokott növények teleltetéséhez, ezért a hideg évszakban is élvezni lehet(ett) látványukat. Lippai János híres magyar botanikus már a XVII. században értekezett a Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül című írásában a télikertekről, elsősorban az arisztokraták érdeklődésére, akkoriban ugyanis a télikerteket főleg a vagyonos emberek engedhették meg maguknak. Az eredetileg különálló pálmaházak az idők folyamán közelebb kerültek a lakóépülethez, vagyis annak szerves részévé váltak, és már nem csupán egyfajta növénymúzeumként szolgáltak, hanem közösségi térré formálódtak, sokszor például az ebédlővel, nappalival egybeforrva. A régi télikertek nem sokban különböztek a maiaktól, a legtöbb esetben fémvázas felépítmények voltak, hatalmas üvegtáblákkal, melyek télen kiszolgálták a mediterrán, dézsás növények igényeit, így sok fényt és 10-15 Celsius fokos hőmérsékletet biztosítottak. A télikertek másik fajtája a lakható télikert, mely csak annyiban különbözik, hogy fűtött, így télen is a lakás egyéb részeihez hasonlóan itt is 20-22 Celsius a jellemző, ezek a fajták a trópusi növényeknek biztosítanak téli menedéket.

telikert_1_1.preview.jpg

Utólagos beépítés

Télikertek ma

Ma természetesen változatosabbak a pálmaházak formái, mint régen, a fémvázat az elegánsabb és melegebb hangulatú faszerkezetek helyettesíthetik, és nem csupán a mai arisztokrácia számára megfizethetőek. A külön erre a célra épített szerkezetek mellett némi találékonysággal, barkácskészséggel és persze kisebb-nagyobb anyagi ráfordítással a legváltozatosabb módon létrehozhatóak télikertek. Sokan például zárttá teszik, beüvegezik a panellakás erkélyét, ami így kiváló pálmaházzá válhat, ha a szigetelése megfelelő. A régebbi vidéki parasztházak (vagy az ilyen stíusban épült új otthonok) verandái szintén kis módosítással télikertté formálhatóak, de gyakran eleve úgy készültek, hogy üvegtáblákkal, ablakokkal téliesíthetők legyenek. Teraszok is átalakíthatóak ilyenformán, akár úgy, hogy az ablaktáblák nyithatóak, kivehetőek maradnak, így a meleg évszak beköszöntével visszaállhat a tér eredeti funkciója.

ORIG_121641.jpg

Panel pálmaház

Kalotaszeg2010 767.jpg

A hagyományos üvegezett veranda tulajdonképpen télikert

Télikert a gyakorlatban

A télikert azonban nem csupán hobbicélokat szolgálhat. A fénytelen, hideg télben gyógyír az ember lelkének, ha elviselhető hőmérséklet mellett folytathatja kedvenc növényei gondozását, nem kell feladnia megszokott tevékenységét, mindeközben pedig a gondozó is részesül a nagyobb fénymennyiség kedélyjavító hatásában. A fűtött pálmaházak pedig elsőrangú természetközeli relaxációs helyek lehetnek. Amennyiben a praktikus okok felől közelítünk, a télikert remek hely az átteleltetésre, így aki nagyobb mennyiségű cserepes növényt tart, jól járhat egy téli növénylakkal, ugyanis sokszor az a legnagyobb hátulütője a mi klímánkon telelni képtelen növények tartásának, hogy téli elhelyezésük szinte lehetetlen. Nem utolsó szempont, hogy a télikert kiváló szigetelőréteget jelent az épületnek, főleg panelházak esetén, ahol sokszor a lakásnak ez az egy, balkonos oldala érintkezik a külvilággal.

Nézegessen csodás télikerteket az alábbi galériában!

Mi való a télikertbe?

Fűtött télikertekbe elsősorban trópusi növények telepíthetőek, illetve minden olyan szobanövény, ami már bevált beltérben. Az egzotikus gyümölcsök (füge, gránátalma, citrusfélék) kiválóan fogják érezni magukat, hasonlóan az orchidea-, és broméliafélékhez. A különlegességeket kedvelők trópusi vízinövényekkel is próbálkozhatnak, akár egy csobogóval kiegészítve. A klasszikus télikertekbe a mediterrrán növények valók, melyeknek a téli pihenőidőszakhoz itt megfelelőek a körülmények, de a kaktuszoknak sem lehet jobb teleltetőhelyet találni. 

terasz télikert.jpg

Egy ízléses pótlólagos megoldás, helyből jut is, marad is

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen..

Otthoni amarillisznevelde

Szólj hozzá!

Az ősz végével és a téllel az a fő baj, legalábbis már kert-, és növénybaráti szempontból, hogy kevés a virágzó növény, kevés a látni-, és tennivaló kedvenceink körül. Az őszi kertrendezés után, mikor a kertet már felkészítettük a hideg évszakra, a muskátlikat szakszerűen elpakoltuk (erről hamarosan bővebben), és a balkonnövényeket is a téli pihenőhelyükre vittük, kevés szép, inspiráló növény marad a közvetlen környezetünkben, ez pedig sokaknál hiányérzetet kelt. Amennyiben a hideg és sötét hónapokban is színes növényeket szeretnénk magunk körül, akkor keresnünk kell olyan szezonális, izgalmas, különleges megjelenésű virágot, mely éppen ilyenkor nevelhető, vagy virágzása télen esedékes. Ilyen az amarillisz, ami egy igencsak szemrevaló dísznövény, az elmúlt évtizedben kifejezetten divatos is, vágott virágként gyakran találkozhatunk vele, de sokkal jobb móka, ha magunknak hajtatjuk ki!

Az amarillisz nevelése amellett, hogy végül csodaszép virágot eredményez majd, kifejezetten érdekes elfoglaltság is egyben, melybe például a gyermekek is bevonhatóak. A több lépcsőből álló, szokatlan műveletekkel járó hajtatás izgalmas játék is egyben, ami közelebb hozhatja a növényeket a kicsikhez!

 

Hippeastrum_papilio_08.jpg

Az amarillisz, ami egyébként csak a köznyelvben maradt amarillisz egy tévedés folytán, a botanikában Hippeastrum, Dél-, és Közép-Amerikából származik, ahol jó meleg van, ennek megfelelően nem is bírja a hideget, fagyokat, ezért sokkal inkább szobanövényként tartjuk számon, holott a májusi fagyok elmúltával kiültethető, és egészen szeptemberig a kertben maradhat. Akinek van kerti amarillisze, a hagymákat az iskolakezdés környékén fel szokta szedni, pihenteti 2-3 hónapig, aztán belevág(hat) a téli hajtatásba, mivel azonban most már október vége van, így inkább vegyük úgy, hogy most vásárolunk hagymát, és szeretnénk év végére, vagy a tél közepére a hatalmas virágokban gyönyörködni.

Induljon a hajtatás!

Első lépésben minél nagyobb és nehezebb, fejlett gyökérzettel rendelkező hagymát szemeljünk ki, és ügyeljünk arra, hogy a hagyma ép, kemény legyen, és ne legyenek rajta vörös foltok, ez betegségre utal. A hagyma gyökereit óvatosan szedjük szét, ha összekócolódtak (a száraz, letörhető gyökereket válasszuk le), majd a hagymát közvetlen az ültetés előtt egy fél napra tegyük langyos vízbe, de úgy, hogy a víz csak a gyökereket érje. A hagymához képest kétszer akkora cserepet válasszunk, vegyünk egy adag jobbféle általános virágföldet, és máris jöhet az ültetés. A hagymát úgy helyezzük a földbe, hogy a felső harmada kilátsszon, és ügyeljünk arra, hogy stabilan csücsüljön a földjében. Alaposan öntözzük be, és ezzel a könnyebb részt máris abszolváltuk, öntözésre egy darabig nem is lesz szükség, sőt, ne öntözzünk, mert azzal a levelek növekedését serkentenék, és a szár nem indulna cseperedésnek.

 images.jpg       

images (1).jpg

amarillisz.jpg

Nem csak az unalmas cserepekbe ültethetjük az amarilliszt, hanem egy kis kreativitással igazán extrává tehetjük az összhatást

Amarilliszünket ezután meleg helyre tegyük, 22-25 Celsius fokos zugba, ami lehet a radiátor, fűtőtest melletti sarok is, fényre ugyanis a hagymának egyelőre nem lesz szüksége. Papírforma szerint két-három héttel később előbukkan majd a hagyma oldalából indulva a virágszár, ekkor akcióba kell lépnünk, és a hagymát le kell fedni. A szár ugyanis leül, vagyis nem fejlődik szép nagyra ellenkező esetben, ezért hajtogassunk egy 30-40 centiméter magas papírcsákót, lehetőleg sötét, nem fényáteresztő papírból, majd ezt borítsuk rá a hagymára. A lefedés időszakában már lehet, sőt kell is öntözni a növényt, valamint tápoldattal serkenthetjük a fejlődést. A sötétben a szár növekedésnek indul, egészen addig tartsuk bura alatt leendő kedvencünket, míg a szár másfél arasznyi nem lesz. Ekkor a csákót vegyük le, hogy a növekedés folytatódhasson, és ettől fogva már kevésbé meleg és fényesebb helyet keressünk az amarillisznak, például az ablakpárkányra telepítsük, hacsak az nem túl huzatos. Ha minden rendben megy, akkor az ültetést követő körülbelül nyolcadik hétben, mikor a szár már 60-70 centi magas, megjelennek a virágok. A virágzás nagyjából szűk két hétig fog tartani, és bőséges virágporzással jár, akit utóbbi zavar, a portokokat bátran vágja ki. Ha kicsit ki akarjuk tolni a virágos időszakot, akkor esténként tegyük a növényt hűvösebb, de fagymentes helyre.  

Az amarillisszal kapcsolatban még akadnak fortélyok és teendők, mint például a tavaszi kiültetés, a nyárvégi hagymafelszedés, vagy a szaporítás, de ezekre majd akkor térek vissza, mikor aktuálisak lesznek. Addig is erősen ajánlom ezt a vidám és elegáns téli dísznövényt azoknak, akik nem riadnak vissza a vázolt folyamat végigvitelétől, és szeretnek bíbelődni a növényekkel, izgulni, hogy a sok törődés meghozza-e az eredményét. Az amarilliszt az ősz derekától (praktikusan a fűtésszezon kezdetétől) egészen kora tavaszig ültethetjük cserépbe szobanövényként, ha pedig kéthetes csúsztatással tesszük mindezt több példánnyal, akár hónapokig tartó téli virágözön lesz a jutalmunk.

amik.jpg

Folyamatos ültetéssel folyamatos virágzás érhető el

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása