Megyeri Szabolcs kertész blogja

A rózsák divatja örök, talán nincs még egy olyan dísznövény, ami ekkora népszerűségnek örvend, azonban sokan félnek is a rózsatartástól, mert a közszájon forgó hírek szerint a rózsa kényes, átlagon felül gondozásigényes virág, ami persze így nem igaz, bár az tény, hogy a muskátlinál vagy a tulipánnál több törődést kíván. Az ősz korántsem jelenti a rózsaszezon végét, sőt, inkább most torlódik össze a legtöbb feladat a rózsákkal kapcsolatban, így vegyük is sorra, mi vár a már régebbi és a csak újdonsült rózsatulajdonosokra ősszel! 

Metszeni vagy nem metszeni?

A kezdő rózsabarátok gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a köztudottan metszésigényes rózsát ősszel elkezdik visszavágni. Erre azonban semmi szükség, legalábbis nem olyan formában, mint tavasszal. Október környékén csak az elnyílt virágokat, a beteg hajtásokat, leveleket távolítsuk el, a hajtások legfeljebb egyharmadát visszavágva. Az átfogó metszés tavasszal lesz időszerű, mert az őszi erőteljesebb visszavágás és a téli hidegek találkozása kárt okozhat a növényben, valamint a hideg évszakban bekövetkező fagyási károkat így tavasszal már nem tudjuk korrigálni. Ha most túlbuzgók vagyunk, akkor a rövid, télen károsodott hajtások miatt a rózsát tavasszal egészen kurtára kell majd metszeni, így az esztétikáját vesztve nem fog hathatósan díszíteni. Fontos az is, hogy az ősz elején, derekán már ne helyezzünk ki műtrágyát, mert azzal megzavarhatjuk a növény biológiai óráját, túl sok virágot hozhat, amiket a csípős hajnalok károsíthatnak.

Ültetni ősszel?

Talán azt sem tudja mindenki, hogy az ősz, egészen a kemény fagyok beálltáig kiválóan alkalmas a rózsatelepítésre. Pontosabban mondva a szabadgyökerű rózsákat legfeljebb október végéig kell kiültetni, a konténeres rózsákkal pedig egészen november végéig, a tartós mínuszok eljöveteléig próbálkozhatunk. A konténeres rózsák kezelése egyszerűbb, ültetési idejük pedig rugalmasabb, ezért őket ajánlanám elsősorban a most acióba lépőknek A konténeres rózsa ültetési folyamata tulajdonképpen már annak beszerzése előtt megkezdődik. Az előkészítés során elsőként jelöljük ki a rózsa helyét, annak fejben tartásával, hogy minden rózsafajta fényigényes (napi 6-8 óra napsütésre van szükségük), egyikük sem szereti a fagyzugos, szeles sarkokat, ahogy a szélsőséges talajtípusok (homokos, agyagos, túlságosan kötött, pangóvizes) sem megfelelőek. A helyszín után következhet az ültetőgödör, ami tövenként egy 60x60x60 centiméteres mélyedés, ha sort ültetünk, akkor pedig hasonló paraméterekkel bíró hosszanti árok kialakítása az egyszerűbb. A gödör ajára vastag réteg szervestrágyát vagy érett komposztot helyezzünk ki tápanyagként, majd ezt vékony földréteggel fedjük el, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezzenek a tápanyaggal. A rózsa tápanyag igényének kielégítése már az ültetésnél lényeges, ha helyesen járunk el, akkor csak a következő évben kell majd újra trágyázni a töveket. Az előkészített ültetőgödröt alaposan öntözzük be, és már jöhet is az ültetés. A megrendelt rózsákat a megérkezésüket követően késlekedés nélkül helyezzük a földbe, mégpedig annak földlabdájával együtt. A rózsatövek magasságát úgy állítsuk be, hogy az oltás helye 3 ujjnyival a talajszint alá kerüljön. Az elültetett rózsát öntözzük be, és ezzel készen is vagyunk. 

Mi az ideális tőtávolság?

Mivel rózsából annyi van, mint égen a csillag, nem lehet egyetlen adattal kifejezni az ideális ültetési távolságot, az mindig az adott faj, típus ismeretében adható csak meg. Szerencsére a rózsa leírása, vagy a hozzá mellékelt rövid útmutató szinte minden esetben tartalmazza ezeket az ajánlásokat, így ezeket (és ne a tavaly, vagy a szomszéd által alkalmazott) a távolságokat alkalmazzuk! Amennyiben a rózsa fajtáját, nevét ismeri, de az ültetési távolságot nem, ITT jó eséllyel megtalálja a szükséges leírást!

Ha jön a hideg... 

Ha a már meglévő rózsák gyors metszésén, vagy az új rózsák telepítésén túl vagyunk, akkor tavaszig különösebb teendők nem is akadnak, kivéve persze a téli fagyvédelmet. A fagyvédelemről talán korainak tűnik beszélni, ám nem lehetetlen, hogy pár héten belül megérkezzenek az első komoly hidegek, és ha csak november végén köszönt be a cudar idő, akkor is hasznos jó előre tudni, mik lesznek a legfontosabb feladatok. A fagyvédelemmel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem minden rózsafajta igényli a fokozott védelmet. A nagytermetű parkrózsák, a folyamatosan virágzó (floribunda és multiflora rózsabokrok) és a futórózsák fagyállóak, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható hibridek többsége is jól viseli a telet. A teahibridek, és egyéb kényesebb telt virágúak pedig felkupacolással óvhatóak, hogy a téli fagy, a megfagyó csapadék, vagy épp a hólé okozta sérülések tavasszal egy nyílt seb módjára utat ne engednek majd a fertőzéseknek.

A tartós hidegek beálltakor az érzékenyebb fajtákat érdemes így védeni

A hideg elleni védelem lehetőségei:

- A téli óvintézkedés kimerül a tövek takarásában ami történhet egyszerűen földkupacolással, ebben az esetben úgy halmozzuk a földet a növényre, hogy annak teteje a szemzés fölött egy jó arasznyival legyen.

- Másik jó módszer, ha a körbekerítjük a növényt, ehhez 3-4 egyenes rúdra és megfelelő méretű egyszerű műanyag-, vagy csirkehálóra lesz szükség (de akár a nyáron megszakadt szúnyoghálót is újrahasznosíthatjuk). A rudakat a rózsa köré szúrjuk le, majd a hálót ezek köré tekerjük, és rögzítsük. A belső részt földdel, komposzttal tölthetjük fel, esetleg levelekkel, de csak olyanokkal, melyek nem tapadnak össze, a bükk például megfelelő.

- A kimondottan fagyérzékeny példányokat a legextrémebb hidegekben egy lefelé fordított vödörrel is védhetjük, aminek a tetejére szél elleni nehezéket teszünk, ezt a módszert azonban csak vészhelyzetben, a legfogcsikorgatóbb hidegekben, egy-két napig alkalmazhatjuk biztonságosan, utána már károsodik a rózsa az elzárás miatt

A tövek takarása azért is praktikus, mert így az ősszel, télen élelmet kereső állatok ellen is védekezünk, melyek alkalomadtán kikaparják a töveket, aminek következtében a gyökerek a felszínre kerülhetnek, és a növény így a következő hideg hajnalon jobblétre szenderül. A takarás egyfajta hőszabályozóként is működik, ugyanis nem csupán a hideg, hanem a hideg éjszakák és enyhébb nappalok váltakozásából fakadó hőingadozás is káros lehet a rózsának, ezért az ősz végén a védelmet igénylő rózsák esetében mindenképp ajánlott a cselekvés!

Az ültetni vágyó rózsabarátok hatalmas rózsakínálatot találhatnak online kertészetemben is!

Képek: innen, innen, innen, és innen.