A télikerteket a legtöbben valószínűleg valamiféle újgazdag hóbortként tartják számon, amolyan vendégeket ámulatba ejtő, a valóságban azonban funkciótlan térnek, ami azon kívül, hogy megmutatja a háziak anyagi bőségét, sok értelemmel nem bír. Nos, tényleg divatban volt egy-két évtizeddel ezelőtt afféle kötelező tartozékként a télikert az újépítésű, nagyobb családi házaknál, azonban ezeket a növényteleltető helyiségeket semmiképp nem szabad annyival elintézni, hogy úri huncutságok, főleg, hogy az igazi növénybarátok számára a télikert egy roppant fontos és hasznos hely.

Az 1851-es Világkiállításra épült londoni Kristálypalota a leghíresebb télikert

Honnan erednek a télikertek?

Indítsuk a történetet a múltból, vagyis nézzük először, hogy honnan ered a télikert ideája, és hogy mire használták egykoron! A télikertek megjelenése a trópusi növények iránti rajongásra vezethető vissza, ugyanis az ilyen építmények ideális helyet adnak a meleghez szokott növények teleltetéséhez, ezért a hideg évszakban is élvezni lehet(ett) látványukat. Lippai János híres magyar botanikus már a XVII. században értekezett a Miképpen kell télbe a virágokat és idegen fákat oltalmazni a hidegtül című írásában a télikertekről, elsősorban az arisztokraták érdeklődésére, akkoriban ugyanis a télikerteket főleg a vagyonos emberek engedhették meg maguknak. Az eredetileg különálló pálmaházak az idők folyamán közelebb kerültek a lakóépülethez, vagyis annak szerves részévé váltak, és már nem csupán egyfajta növénymúzeumként szolgáltak, hanem közösségi térré formálódtak, sokszor például az ebédlővel, nappalival egybeforrva. A régi télikertek nem sokban különböztek a maiaktól, a legtöbb esetben fémvázas felépítmények voltak, hatalmas üvegtáblákkal, melyek télen kiszolgálták a mediterrán, dézsás növények igényeit, így sok fényt és 10-15 Celsius fokos hőmérsékletet biztosítottak. A télikertek másik fajtája a lakható télikert, mely csak annyiban különbözik, hogy fűtött, így télen is a lakás egyéb részeihez hasonlóan itt is 20-22 Celsius a jellemző, ezek a fajták a trópusi növényeknek biztosítanak téli menedéket.

Utólagos beépítés

Télikertek ma

Ma természetesen változatosabbak a pálmaházak formái, mint régen, a fémvázat az elegánsabb és melegebb hangulatú faszerkezetek helyettesíthetik, és nem csupán a mai arisztokrácia számára megfizethetőek. A külön erre a célra épített szerkezetek mellett némi találékonysággal, barkácskészséggel és persze kisebb-nagyobb anyagi ráfordítással a legváltozatosabb módon létrehozhatóak télikertek. Sokan például zárttá teszik, beüvegezik a panellakás erkélyét, ami így kiváló pálmaházzá válhat, ha a szigetelése megfelelő. A régebbi vidéki parasztházak (vagy az ilyen stíusban épült új otthonok) verandái szintén kis módosítással télikertté formálhatóak, de gyakran eleve úgy készültek, hogy üvegtáblákkal, ablakokkal téliesíthetők legyenek. Teraszok is átalakíthatóak ilyenformán, akár úgy, hogy az ablaktáblák nyithatóak, kivehetőek maradnak, így a meleg évszak beköszöntével visszaállhat a tér eredeti funkciója.

Panel pálmaház

A hagyományos üvegezett veranda tulajdonképpen télikert

Télikert a gyakorlatban

A télikert azonban nem csupán hobbicélokat szolgálhat. A fénytelen, hideg télben gyógyír az ember lelkének, ha elviselhető hőmérséklet mellett folytathatja kedvenc növényei gondozását, nem kell feladnia megszokott tevékenységét, mindeközben pedig a gondozó is részesül a nagyobb fénymennyiség kedélyjavító hatásában. A fűtött pálmaházak pedig elsőrangú természetközeli relaxációs helyek lehetnek. Amennyiben a praktikus okok felől közelítünk, a télikert remek hely az átteleltetésre, így aki nagyobb mennyiségű cserepes növényt tart, jól járhat egy téli növénylakkal, ugyanis sokszor az a legnagyobb hátulütője a mi klímánkon telelni képtelen növények tartásának, hogy téli elhelyezésük szinte lehetetlen. Nem utolsó szempont, hogy a télikert kiváló szigetelőréteget jelent az épületnek, főleg panelházak esetén, ahol sokszor a lakásnak ez az egy, balkonos oldala érintkezik a külvilággal.

Nézegessen csodás télikerteket az alábbi galériában!

Mi való a télikertbe?

Fűtött télikertekbe elsősorban trópusi növények telepíthetőek, illetve minden olyan szobanövény, ami már bevált beltérben. Az egzotikus gyümölcsök (füge, gránátalma, citrusfélék) kiválóan fogják érezni magukat, hasonlóan az orchidea-, és broméliafélékhez. A különlegességeket kedvelők trópusi vízinövényekkel is próbálkozhatnak, akár egy csobogóval kiegészítve. A klasszikus télikertekbe a mediterrrán növények valók, melyeknek a téli pihenőidőszakhoz itt megfelelőek a körülmények, de a kaktuszoknak sem lehet jobb teleltetőhelyet találni. 

Egy ízléses pótlólagos megoldás, helyből jut is, marad is

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen..