Megyeri Szabolcs kertész blogja

Nemrégiben több internetes portál is hírként hozta, hogy a természetben begyűjtött gyógynövények adózása változott. Erre nyilván sokan felkapták a fejüket, mert - és én sem vagyok kivétel - a legtöbben nem is tudták, hogy az ilyen cselekedetnek adóvonzata is van. Természetesen megijedni nem kell, nem valamiféle középkori füstadóról van szó, az adózási kötelezettség csupán azokat érinti, akik a begyűjtött növényeket (és egyebeket) továbbértékesítik felvásárlóknak, vagyis (nagy)kereskedőknek. Mindenesetre érdemes pár mondattal helyretenni a dolgokat, hogy mindenki tisztán lásson, és nehogy az maradjon meg a fejekben, hogy még a patakparton leszakított csalántövek után is fizetni kell.

A medvehagyma az egyik legkedveltebb alanya tavaszi gyűjtögetéseknek, de sokan vadásznak gyógynövényekre, vadon termő gyümölcsökre, melyeket aztán részben, vagy egészben eladnának. Nekik kell ismerniük a vonatkozó adózási szabályokat!

Arról van szó tehát, hogy aki anyagi haszon reményében gyűjt be természetben megtalálható növényeket, adót köteles fizetni, mégpedig a következő módon. A NAV tájékoztatója szerint a begyűjtött terményekért kapott pénz egynegyedét kell jövedelemnek tekinteni, és ennek a summának a 15%-a maga az adó. Számokra lefordítva ez annyit tesz, hogy ha egy kosárnyi, az erdőben begyűjtött (mostanában például igen divatos) medvehagymát eladunk egy felvásárlónak hatezer forintért, akkor ebből az összegből 1500 forint tekintendő jövedelemnek, és ennek a 15%-át kell adóként megfizetni, vagyis 225 forinttal jövünk az államnak. Szerencsére ezt nem nekünk kell konkrétan kifizetni, hanem a felvásárlótól ennyivel kevesebbet kapunk, vagyis hatezer helyett a példabeli esetben csak 5775 forint üti a markunkat. Ebből logikusan következik az a jó hír, miszerint ilyen módon nekünk, mint eladóknak bevallási kötelezettségünk nincsen. A szabályozás nem csupán gyógynövényekre, hanem vadon gyűjtött fűszernövényekre, a vadon termő gyümölcsökre és gombákra, valamint az éticsigákra is vonatkozik, továbbra is hangsúlyozottan csak abban az esetben, ha a begyűjtött növényeket és csigákat nem saját felhasználásra, hanem továbbértékesítésre szánjuk. Fontos megjegyezni, hogy a saját termesztésű, a kiskertben, hobbitelken nevelt növények értékesítésére más szabályok vonatkoznak!

A növények mellé a szintén előszeretettel gyűjtött, és mindig jó áron eladható éticsigák is bekerültek a módosított szabályozásba. 

A NAV rövid, de velős tájékoztatója ITT érhető el.

Képek innen és innen

Kicsit rendhagyó bejegyzés következik, ugyanis tekintettel a közelgő Húsvétra, valamint a már lassan tényleg beinduló tavaszra, most olyan lakásdekorációról lesz szó, mely kapcsolódik a növényekhez, az évszakhoz, és úgy általában érdekelheti a házilag is elkészíthető díszek iránt érdeklődőket. Az alábbi képeken látható tavasz ihlette koszorúk és dekorelemek mind elkészíthetőek sajátkezűleg, alapanyagként pedig felhasználhatóak a természetben vagy a kertben gyűjtött anyagok, de megfelelnek a kézműves és hobbi boltokban vásárolható, direkt erre a célra válogatott hozzávalók is.

A képekért és ötletért köszönet a TLBR Design-nak, az alkotó facebook oldalán további érdekességeket találhatnak! 

Tetszik vagy sem, életünk nagyon jelentős hányadát munkahelyünkön töltjük el, sok esetben a négy fal közé zárva, nem ritkán sivár, ingerszegény környezetben. Az amúgy is fárasztó napi hajtás okozta stresszt, fáradtságot, lehangoltságot azonban nem kell beletörődve elviselnünk, enyhíthetjük úgy például, ha élő, zöld növényzettel vesszünk körül magunkat! A növények, és maga a zöld szín is bizonyítottan nyugtató hatással vannak az emberre, ami nem csoda, hiszen mélyen belénk van kódolva a természetes környezet iránti igény. Persze nem minden munkahely alkalmas arra, hogy ilyen módon változtassunk rajta, üzemekbe, gyártósorokra, műhelyekbe bajosan telepíthető növényzet, a másik véglet pedig azon dolgozók csoportja, akik eleve a természetben, vagy a szabadban végzik teendőiket. Az alábbi sorok azonban azoknak fognak szólni, akik nem gyárban dolgoznak, és nem is szörfoktatók, vagy erdőkerülők, hanem a legjellemzőbb urbánus munkahelyeken, irodákban dolgoznak. 

Ennyi mindenhol belefér!

Mire figyeljünk, még mielőtt vásárolnánk?

Irodából sokféle van, tágas, egyterű open office-jellegűek, régi épületekben lévő, zegzugos folyosókból nyíló kis szobákból állóak, modern üvegpalotákban találhatóak, de egy közös bennük: mind alkalmas arra, hogy élő, színes vagy zöld növényzettel díszítsük őket. Mielőtt konkrétan a témára térnék, fussunk át pár szempontot a zöldülés megtervezéséhez. Első lépésben mérjük fel irodánk különféle sajátosságait. Mennyi fény jut be oda, milyen hőmérséklet uralkodik, van-e klímaberendezés, huzatos-e? Fontos szempont, hogy mekkora terület áll rendelkezésre, elhelyezhető-e például egy nagyobb virágláda, vagy csak az asztalon jut hely egy cserépnek. Az sem mindegy, hogy milyen jellegű a munkahely. Más lehetőségek vannak egy ügyfeleket fogadó hivatalban, és mások egy fiatalos, látogatóktól elzárt irodában. Lényeges lehet még, hogy az elhelyezett dísznövények ne akadályozzák a közlekedést, ami zavaró lehet a kollégáknak és sérülést okozhat a növénynek. 

Hogy konkrétumokról is szó essen, az alábbiakban pár népszerű, már bevált, ezért biztonsággal választható munkahelyi növényt mutatok be dióhéjban, a lista természetesen sokkal hosszabb, de az induláshoz ezek a növények is kiválóan alkalmasak. 

Népszerű irodai növény például az areca pálma. Megjelenése elegáns, tűrőképessége nagy, jótékony hatással van a helyiség páratartalmára, mivel a felesleges nedvességet elvonja a levegőből. Nagy mérete miatt inkább csak fogadóterekbe, nagyobb szobákba ajánlható, cserébe burjánzó, életteli atmoszférát teremt maga körül. 

Areca pálma, a tekintélyes

A napos, félárnyékos helyeket kedveli az Euphorbia trigona, vagyis a kutyatej, mely érdekes formájával, apró tüskéivel jópofa küllemű dísze lehet az íróasztalnak. Téli időszakban ritkán igényel öntözést, nyáron is csak akkor, ha földjének felülete kiszáradt, így feledékeny, vagy a növénygondozáshoz nem szokott kollegáknak is megfelelő. 

 Szemet szúr

Nagy, csíkos levelei teszik egyedivé, játékos hangulatúvá a zebralevelet (Calathea zebrina). Viszonylag kevés napfénnyel is beéri (főleg a nyári növekedési időszakban) így árnyékos helyen, nem túl verőfényes irodában is tartható, de kimondottan szereti a párás környezetet, így leveleit néha permetezzük vízzel, vagy használjunk párásító alátét tálcát hozzá. Jól tűri a meleget, a nyári hőséget is nehézség nélkül bírja, így a kánikulában nem fog elfonnyadni, cserébe télen is igényli a legalább 16 Celsius fokot.

 Zebra az irodában

A dracéna (vagy sárkányfa, részletesen róla itt írtam) az egyik legsokoldalúbb munkahelyi zöld kedvenc, ugyanis amellett, hogy dekoratív, és kellemes trópusi atmoszférát áraszt, még az is a javára írható, hogy kísérletek kel igazoltan megköti a formaldehidet, benzolt és ammóniát, mely vegyi anyagok az irodai környezetben (főleg a gépi berendezések miatt) állandóan jelen vannak. A dracéna mindemellett igazi túlélő, kevés törődéssel is beéri, ezért férfiak lakta irodákba is bátran ajánlható, igazán nehéz munka kipusztítani.

A dracéna mindent kibír, ráadásul kifejezetten olcsó is

Utoljára hagytam azt, amit sokan elsőként említenek, a kaktuszféléket. A kaktuszok általánosságban jól érzik magukat a tipikusan munkahelyi környezetben, könnyen és olcsón beszerezhetőek különféle méretekben, a miniatűrtől a terebélyesebb darabokig. kimondottan alkalmasak arra, hogy "valami zöld"-ként funkcionáljanak. Igénytelenségük révén nehéz kudarcot vallani velük, a nem kifejezetten növénybarát emberek mellett is megmaradnak. Legtöbbjük kifejezetten igénytelen, télen alig kívánnak locsolást, jól bírják a szárazságot, megjelenésük pedig nagyon változatos, ne csak a gömb alakú szúrós típusok jussanak eszünkbe, léteznek leveles, magas, karcsú fajták is! A kaktuszok mindannyian fokozottan igénylik a napfényt, jó, ha napi 3-4 óra napfürdőhöz jutnak, ezért elsősorban ablakpárkányra, ablakhoz közel rakjuk őket. 

Kaktusz kollekció

Körültekintő választás!

Bármilyen növényt is választunk munkahelyünkre, ajánlott a vásárlás helyén, vagy utólag érdeklődni, kutakodni, hogy megbizonyosodjunk, új társunk jó helyre kerül-e? Bátran kérdezzünk rá a kiszemelt példány fényigényére, talajigényére, vízigényére, derítsük ki, hogy leendő tárunk tolerálni fogja-e azt a területet, amit kiszemeltünk neki! Ne vegyük meg tájékozódás nélkül az első növényt, virágot, ami megtetszik, mert könnyen előfordulhat, hogy pár nap, egy-két hét alatt elhal a nem megfelelő környezet miatt. Ez nyilván a növénynek sem jó, és nekünk sem, mert azt gondolhatjuk, hogy kudarcot vallottunk, és fel is hagyunk a kísérletezéssel. Körültekintő választással viszont hosszútávra szerezhetünk magunk mellé zöld kollégát, és a sikerélmény sem marad el. 

 Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Ha tavasz, ha március, akkor menetrend szerint érkezik az év első, és talán legfontosabb kertészeti témájú szakkiállítása, melyre erősen ajánlott a kilátogatás minden kert-, és növénybarát számára! A háromnapos rendezvény, holnap, azaz 18.-án, pénteken veszi kezdetét!

A Gardenexpo idén is a teljes kerti spektrumot lefedi, a tematikában megtalálhatóak a kerti bútorok, az árnyékolási technikák és eszközök, a kültéri sütés-főzés, a szabadtéri hűtéstechnika, a mindenféle kerti gépek széles választéka, és természetesen mint mindig, a fókuszban a növények lesznek, a pázsittól a fákig. A programok között megtalálható lesz medencékkel, műfüvekkel, kert-trendekkel kapcsolatos ingyenes tanácsadás, bemutatásra kerülnek olyan érdekes innovációk, mint például az oxyfa, egy speciális metszőolló, vagy a legújabb napkollektorok. A kerttervezésben elmélyülni vágyók több standnál kaphatnak majd praktikus és divatos kerttervezési tippeket és trükköket, de az exkluzív kerti grillek szerelmeseinek is akad majd látnivaló! Külön ki kell emelni, hogy a Gardenexpo-ra megváltott jegyek érvényesek lesznek az Orchidea Ünnep-re is, mely a Gardenexpo társrendezvénye, és ami természetesen számtalan, szebbnél-szebb orchideát ígér a nézőknek!

Kedvcsináló válogatás a korábbi évek kiállítási képeiből:

A standok közötti sétálást és nézelődést érdekes előadásokra is fel lehet majd cserélni, lesz szó orchidea érdekességekről, világító növényekről, virágkötészetről, valamint hadd ajánljam saját előadásaimat is, melyekben többek közt a kompakt díszfákról, a a kertépítés menetéről, és a különleges, szokatlan dísznövényekről, és a sövényekről beszélek majd. 

Végül, hogy miért érdemes kilátogatni? Mert a Gardenexpo amellett, hogy remek hétvégi családi program, izgalmas és hasznosítható tudásbázisként is szolgál, kiváló alkalom meglesni a legújabb trendeket, megismerni a legérdekesebb fejlesztéseket!

Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!

Újra nyílt levélben fordulok Önökhöz, miután kicsit több mint egy évvel ezelőtti levelem nem került érdemi megfontolásra, érveimet, melyek egyben a kertész szakma érvei, nem vették figyelembe. Egy évvel ezelőtti levelemet erre a sorra kattintva olvashatják el.

Az alábbiakban röviden három pillérre felépítve mutatom be az Önök, általam rossznak tartott, és véleményem szerint a továbbiakban fenntarthatatlan döntésének következményeit:

***

1. Mit okozott az Önök döntése, miszerint a kertészeti árudákat vasárnap bezáratták?

-      a 2015. március 15-én életbe lépő törvény után az összes kertészeti áruda több héten keresztül vasárnaponként az elfogadhatatlan törvény ellenére betartotta a szabályozást.

-      a vasárnapi bevétel biztosan elveszett, hiszen ez egy szezonális szakma, ahol a bevételeket alig öt hónap alatt kell megtermelni, míg a cégköltségek, járulékok és adókat egész évben fizetendőek.

-      ami forgalom részben áttevődött szombatra, az  - a jól menő árudákban - embertelen feladat elé állította az ott dolgozó kiszolgálást végző kertész kollégákat, többségükben nőket, édesanyákat. (Azt ugye senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy széleskörű szakmai ismereteket igénylő vevőorientált munkára a képtelen szabályozás miatt heti egyetlen napra fel lehet venni még egy embert. )

-      majd a kertészeti szezon április közepi természetes módon megnövekedett forgalmának következtében a hazai kertészeti árudákból (számuk 300 – 400 körül lehet) nagyjából 50 – 100 áruda úgy döntött: nem fogja tudni kigazdálkodni a létét veszélyeztető szabályozásból fakadó bevétel kiesést és az igazságot meghajlítva vasárnaponként virágbolttá változva kinyit.

 ***

2. Hogyan reagálták le a kertészeti árudák a szakma érveit figyelmen kívül hagyó törvényt?

-      többségük fogcsikorgatva betartja a szabályozást, mert pici vagy közepes családi vállalkozás lévén félnek, és mert még az életidegen törvényt is betartják.

-      ugyanakkor az értelmetlen szabályozásból a fennmaradásukat mérlegre tevő - döntően nagyobb, sok embert foglakoztató - árudák a virágboltokra vonatkozó kivétel kategóriába menekültek.

 ***

3. Mindezeket végiggondolva az alábbi felvetésekre kérném konkrét válaszaikat:

-    Mi lesz ha a tavalyi év tapasztalatai után a többi kertészeti áruda is felbátorodik és kinyit vasárnap?

-    Mi lesz a következménye annak, hogy egy közel 2 milliárdos forgalmat bonyolító, háttérkiszolgálókkal együtt több tízezer család megélhetését biztosító szakma egy teljes éven keresztül felborult versenyhelyzetben működött?

-   Ugye a több százmillió forintos növény készlettel rendelkező, sok ezer család megélhetést biztosító, de a szabályt az életben maradásukért be nem tartó árudákat nem büntetik meg, veszélybe sodorva ezzel az ott dolgozók munkahelyét?

***

Nyomatékosan kérem, hogy ne frusztrálják tovább ezzel a betarthatatlan szabállyal a hazai zöld szakma vállalkozóit!

Jelöljenek ki egy képviselőt, aki az arca lehet a tárgyalásoknak, és felelőse a kertészeti szakmával haladéktalanul megkezdendő tárgyalásoknak.

Öntsenek tiszta vizet a pohárba és fogalmazzanak meg egyértelmű szabályozást a kertészetek nyitva tartását illetően, melyet kizárólag a kertészeti szakmával egyeztetve lehetséges meghatározni.

Szeretnék egyértelmű lenni: a hazai kertészeti árudákat mentesíteni kell a számukra betarthatatlan vasárnapi boltzár alól.

Az alábbi rádióinterjúban a Demján Sándor vezette VOSZ főtitkárával, Dávid Ferenccel vettem végig pontról pontra a fent körülírt, és véleményem szerint a továbbiakban fenntarthatatlan helyzetet (kattintsanak a videóra a lejátszáshoz!).

                Beszélgetés Dávid Ferenccel, első rész:                     

Beszélgetés Dávid Ferenccel, második rész:

Ezt a nyílt levelet eljuttatom az Országgyűlés minden egyes megválasztott képviselőjéhez, akihez találtam nyilvánosan elérhető e-mail címet, valamint a hazai média szereplőihez.

Levelem célja kizárólag a szakmámra nézve súlyos következményekkel járó vasárnapi üzletbezárásra való figyelemfelhívás volt, mely szándékom szerint nélkülöz mindennemű pártpolitikai felhangot.

Megyeri Szabolcs, kertész

Budapest, 2015. Január 5. Budapest, 2016.március 16. 

Így március idusán már vitathatatlanul ránk szakadt a tavasz, így a kiskerti feladatoknak is neki lehet veselkedni, a sok egyéb teendő mellett például a zöldségek nevelésének. Még ha kertünk főként pázsitos díszkert, pihenőkert, akkor is érdemes egy pár négyzetméternyi területet átállítani zöldségtermelésre, hisz ez az elfoglaltság nem csak jó időtöltés, hanem kézzelfogható (ehető) eredménnyel is kecsegtet. Aki pedig gyakorlott konyhakertész, annak nem kell különösebben propagálni a dolgot, jó eséllyel már fel is ásta a veteményes helyét. Az idei első zöldségajánló írásomban rögtön két terményt is bemutatok, mégpedig olyanokat, melyek most időszerűek, azonban nem tartoznak a legdivatosabb zöldségek közé, éppen ezért érdemes meghonosítani őket otthon, hogy feldobhassuk velük a megszokott ízvilágokat a konyhában. Lássuk is, kikről van szó!

Találós kérdés: ő ki?

Az első páciens a méltatlanul mellőzött kelbimbó (ez a megfejtés is egyben a fenti kérdésre), aminek élettani hatásai kedvezőek (karotin, B-vitaminok, C-vitamin), magas szárazanyagtartalma révén hosszan tárolható, és a fagyokat is jól bírja, ráadásul ősszel elszíneződő levelei miatt még kimondottan dekoratív is. A kelbimbóval gyerekeknél is lehet tenni egy próbát, az apró zöld bogyók játékos kinézetűek, elütnek a megszokott zöldségképtől, így a kicsik is jó eséllyel ráharapnak. 

A kelbimbó nagyra nő, hely kell neki, ezért balkonveteményesekbe nem alkalmas

Ezt a formát a gyerekek is szeretik!

A kelbimbó márciusban még nem vethető a kertbe, ekkor a palántázással lehet elkezdeni a műveleteket, ami azért praktikus, mert ha valaki még nem akar rámenni az ágyásokra ásóval, kapával, de már kertészkedne, akkor éppen ideális. A palántázást fólia alatt, vagy beltérben, akár a konyhaablakban kell elvégezni. A magokat egy ujjpercnyi mélyen dugjuk a földbe (friss általános termőföldbe például), majd helyezzük napos helyre. Palántázóedényként használhatunk a megszokott műanyag poharak helyett toalettpapír-gurigát is, ebből nagyon egyszerű lesz kiszedni a növényt földjével együtt, ami megkönnyíti majd a kiültetést. A kibújó hajtásokat időnkénti öntözés mellett 4-5 hétig kell fólia alatt, vagy lakáson belül nevelni, ezután mehetnek a kertbe, nagyjából április második felétől, ha már elmúltak a hajnali fagyok. A palántákat egymástól 30-40 centiméterre telepítsük, a sortávolság pedig ennek másfél-kétszerese legyen. A kelbimbó kimondottan fényigényes, ezért napos, meleg helyre telepítsük a növénykéket, a talajt kihelyezés előtt kevés komposzttal dúsítsuk.  A kelbimbó az időszakos szárazsággal megbirkózik, de időnként öntözésre szorul, főleg fiatal korában. Az ápolás kimerül az időnkénti gyommentesítésben, illetve figyeljünk a kelbimbót előszeretettel megcsócsáló csigákra. A betakarításának ideje nyár végén, ősz elején érkezik el, mikor a bimbók legalább három centiméter átmérőjűek. Apró fortély, hogy ha a termést fent hagyjuk az első őszi fagyokig, akkor édesebb, ízletesebb lesz. 

Érett, felszedhető pasztinák

A második márciusi kiskerti alany a szintén nem éppen trendi pasztinák, melyet paszternákként, olaszrépaként, fehérrépaként is ismerhetünk. A pasztinák bár manapság nem közkedvelt, régen ismert és elismert zöldség volt, ám a burgonya elterjedése a háttérbe szorította. A pasztinák magas szárazanyag tartalma miatt értékes étel, íze izgalmasan fűszeres, gyökere kiválthatja a konyhában a sárgarépát vagy a zellert, magját pedig a kaporéhoz hasonló módon lehet felhasználni. Ideális kiskerti terménnyé teszi az a tény is, hogy nevelése szinte problémamentes, kezdők is biztosan szép sikereket érnek el vele.  

A magok kiszórásának ideje valahol március második fele és április első napjai között van, tehát akár már ma is elkezdhetjük. A pasztinák talajigénye szerény, nagyon kötött közeg kivételével bárhol megél, az ilyen talajt homok, komposzt hozzáadásával javíthatjuk fel. Előkészületként kevés szervestrágyát forgassunk a földbe, és persze tüntessük el a gyomokat. A pasztinák kedveli a napfényt, de a félárnyékot is tolerálja, de teljesen árnyékolt kertrészre ne vessük. A magokat másfél arasznyi sortávolságban, két ujjpercnyi mélységben szórjuk ki, majd tömörítsük a talajt, akár a kapával, akár lábbal. Ültetés után egy beöntözés szükséges lesz. A magok lassan bújnak elő, akár hetek múlva csupán, ezért jelöljük be a veteményes helyét, nehogy később feledékenységből felülvessük mással a területet. Mikor a fiatal növényke már 3-4 levelet hozott, nekiláthatunk a ritkításnak, ekkor úgy szedjük ki az egyes példányokat, hogy végül egymástól félarasznyi távolságban elhelyezkedő pasztinákokból álló sort kapjunk. 

A pasztinák nyárközepi virágzása

A későbbiekben a fiatalabb növények időnkénti gazolást igényelnek, és a nagy nyári melegekben rendszeresen öntözzük a veteményt. Az olaszrépa a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, ennek ellenére előfordulhat rajta lisztharmat, peronoszpóra, esetleg levéltetű, ezek ellen előre védekezni nem szükséges, ha megjelennek, a szokásos módokon vehetjük fel velük a harcot. A  fogyasztható termény kifejlődéséhez körülbelül öt hónap szükséges, így a betakarítás ősz tájékán lesz időszerű, akkor lesz a legfinomabb, legfűszeresebb ízű, ha hagyjuk, hogy az első fagyok megcsípjék. Felszedéskor ásóval forgassuk ki a gyökereket, amiket sokáig eltarthatunk, ha homokkal töltött ládában helyezzünk el, hűvös, sötét helyen. Általánosságban egy pasztinák-ültetvényről négyzetméterenként 4-5 kg gyökeret takaríthatunk be.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.