Az rendben van, hogy a kertben sok a munka, a tennivaló, törődést igényel a gyep, gazolást a vetemény, permetezést a permeteznivaló. Hanem egyszer vége szakad a teendőknek, legalábbis elfáradunk, abbahagyjuk, és leülünk. Na de mire? Nem mindegy, hogy milyen kertibútorokat használunk, szempont a praktikum, a stílus, a méret és persze az ár is. Ötleteljünk együtt, hogy jól essen a pihenés.
Én első lépésben kizárnám a nagyáruházakban kapható műanyag bútorokat. Sok érv szól mellettük, olcsók, készen vannak, könnyűek, szerelést nem igényelnek, ha az összeállítás egyik darabja megadja magát, könnyen pótolható. Ugyanakkor csúnyák, természetidegenek, kevés kivétellel pusztán szükségmegoldásként alkalmazhatóak jó szívvel, arról nem is beszélve, hogy a műanyag áru nem éppen környezetbarát. Ráadásul tapasztalataim szerint nem is túl tartósak, egy teljes garnitúra ritkán bír ki egyben egy szezont. Előnyként szokták még említeni velük kapcsolatban, hogy könnyen tisztíthatóak, nos volt szerencsém már pár ilyenhez, ha az apró résekbe, ívekbe beeszi magát a kosz, ember legyen a talpán, aki magasnyomású mosó nélkül eltávolítja onnan. Száz szónak is egy a vége, dobjuk félre a filléres fröccsöntött székek és asztalok ideáját, és nézzük, mi lehet még alternatíva. Szögezzük le, hogy a magasabb ár esetenként hosszabb élettartammal is együtt jár, ezért a drágább darabok alkalmasint végül olcsóbbak. És persze házilag is megoldható sokminden.
Ne feledjük, hogy kerti bútor vásárlása, vagy készítése előtt érdemes végiggondolni, hogy hogyan, mire fogjuk használni. Akkor érünk el harmonikus hatást, ha a bútorok illeszkednek a kert világába.
Elegáns, virágágyásokkal gazdagított díszkertekbe egyértelműen a kovácsoltvas illik, ami nem olcsó, de ha ennyit nem szánunk rá, csalhatunk alumíniumbútorokkal is, szemre nincs különösebb eltérés. A fém ülőkék nem a legkényelmesebb fajták, de párnákkal javítható a komfortérzet.
Természetes, burjánzó kertekbe a rönkfa való, rusztikus, tartós és stabil.
Még mindig fa és rusztika, az ilyen, elfekvő faanyagból ácsolt garnitúra pénztárcakímélő és egyedi hangulatú.
Ha csak néha foglalunk helyet a kertben, elég pár kezelt felületű rönkfa, mozgathatóak, szépek, praktikusak. Hosszú üldögélésre nem alkalmasak, de ha például tűzrakóhely is van a birtokon, nélkülözhetetlenek egy jó sütögetéskor.
Trendi a minimál kert, ilyen térben pedig a rattan mutat a legjobban. Vastag péntárca kell hozzá, de tartósak, időjárás-állóak, és a letisztult, szögletes vonalak jól kiegészítik a visszafogott design mentén tervezett kerteket.
Ha a rattan drága, jöhet a szintetikus változat. Magyarul műanyag. Mégis mekkora látványbeli különbség egy hagyományos plasztik összeállításhoz képest!
Ha a kert bulihelyszín, akkor sörpad. Nem a fémlábú fesztiválkivitel, hanem a fából készült változat. Fiatalos birtokokra, ahol sokan fordulnak meg, és a kinti tartózkodás fő célja a poharazgatás, beszélgetés, ez a legjobb.
Az örökkévalóság, és egy nap. Ennyi az élettartama a téglából, kőböl rakott padnak. A visszamaradt építőanyagot felhasználva, vagy filléres bontott téglát beszerezve egy hétvége alatt összedobható a kert sarkába egy masszív pad, amihez már csak egy asztalt kell választani.
A relaxáció csúcsa a függőágy. Ahogy látszik, fa sem kell feltétlen hozzá, persze úgy az igazi, ha két törzs közé feszítjük ki. Ha a kertünk a végső menedékünk a rohanó világból való kiszakadásra, feltétlen szerezzünk be egy függőágyat!
Kreatív ötleteket, tapasztalatokat, érveket és ellenérveket örömmel várok kommentekben!
Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.