A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük!
Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!
A cseresznye és a meggy számos hasonlósággal bír, testvérekként szoktunk rájuk tekinteni, így talán senki nem lepődik meg rajta, ha egymás után kerülnek kitárgyalásra, elsőként most a cseresznye kerül sorra.
A cseresznye az édesebb testvér, igazi csokipótló finomság, melyet a gyerekek is imádnak, nem csupán a vonzó íz, hanem a játékos, vidám forma okán is, így kisgyermekes kertekbe máris fel lehet írni pár csemete beszerzését! A cseresznyefa emellett kerti növényként is elsőrangú választás, hiszen külleme vetekszik a legszebb díszfákéval, a tavaszi virágzási időben pedig egyenesen ámulatba ejtő, nem csoda, hogy a japánok például egy komplett ünnepsorozatot szentelnek a virágzó cseresznyefáknak, vagyis azoknak is kiváló opció, akik nem szeretnék elveszíteni birtokuk díszkerti jellegét. A cseresznyefa jellemző magassága 4-6 méter, így kisebb kertbe is ideális lehet. Kevésbé fajtagazdag gyümölcs, mint például az alma, ettől függetlenül az érdeklődők bőséges választékból szemezgethetnek, akadnak érdekes változatok is, mint például az óriás termésű, sárga termésű, oszlopos növekedésű vagy éppen törpe típusok. Utóbbi változatokat akár dézsában, balkonon, teraszon is lehet tartani! Az egyes változatok a gyümölcs állagát tekintve is különbözhetnek, illetve bizonyos típusok inkább konyhai feldolgozásra valók, érdemes tehát választás előtt alaposan tájékozódni a kiszemeltről.
A cseresznye talajigénye közepesen összetett. Feltétlen szüksége van levegős közegre, gyökerei rosszul tolerálják a pangóvizet, de még az állandóan nyirkos talajt is. Akkor érzi magát a legjobban, ha talaj vízzáró rétege a gyökérszint alatt, a talajfelszíntől legalább két méterre helyezkedik el. A nem kellően humuszos vagy túl laza, homokos talajok szintén nem megfelelőek. Általánosságban elmondható, hogy az átlagos kerti közeg jellemzően megfelelő a cseresznyének, biztató körülmény, ha a közvetlen szomszédok valamelyike sikeresen nevel ilyen gyümölcsöt, ebben az esetben nálunk sem fog elmaradni a gazdag termés.
Vízigénye szintén közepes, a fiatalabb csemetéket gyakrabban kell öntözni, az idősebb növényeken csak az aszályosabb hetekben kell segíteni. A termésérés előtt kerülni kell a túlöntözést, ettől a szemek könnyen felrepedhetnek. A cseresznye helyigénye az átlagnál nagyobb, abban a tekintetben, hogy az alapszabálynak mondható "magasság szorozva másféllel = alapterület" kissé bővítendő, gazdag termés ugyanis csak terebélyes, gömb alakú koronán fejlődik. Ezért a cseresznyefa ne kerüljön közel falhoz, ültessük inkább a kert központi részére (szépsége miatt ez egyébként sem rossz ötlet), vagy szellős kertrészre. Ez a gyümölcsfa a meleg, kifejezetten napos fekvést kedveli, így mindezek alapján válasszuk ki a leendő helyét. A lelkes cseresznyerajongókat mérsékletességre intem, egy átlagos család igényeit egyetlen fa is bőségesen kielégíti, ráadásul a betakarítás a kis szemek miatt fáradságos munka, így aki túlvállalja magát, sok vesződséggel nézhet szembe.
Az ültetés a szokásos menetrend szerint zajlik, a szabadgyökerűeket október huszadika után, de még a november végi fagyok előtt lehet a földbe helyezni, a konténeresek tágabb teret adnak, ezek kora tavasztól késő őszig bármikor ültethetők, ugyanez vonatkozik a földlabdásokra is. Az ültetésről az egyik múlt heti alapozó bejegyzésben írtam részletesen, ezt az írást IDE KATTINTVA lehet elolvasni. A cseresznye fagyállósága kifejezetten jó, a pár éves vagy a felnőtt fákat télen nem is szükséges külön óvni, de a friss, őszi telepítésű csemetéket (főleg az ősz végén ültetett példányokat) jó ötlet földkupacolással, vagy komposzthalommal védeni. Ilyenkor másfél.két arasz magasan halmozzuk valamely anyagot a törzs köré, majd a tavasz elején ezt bontsuk el.
A cseresznye a hagyományos gyümölcsökhöz hasonlóan sajnos többféle betegséggel és kártevővel küzd rendszerint, ezek megjelenése természetesen nem szükségszerű, de az esetek többségében a fa élete során találkozni fogunk némelyikkel. Mivel régóta nevelt kultúrnövényről van szó, szerencsére a legtöbb felmerülő problémára van kipróbált, bevált módszer, ellenszer, így a cseresznye tartása nem jelent túl nagy kihívást, még a kezdő kertbarátoknak sem.
A cseresznyét megtámadhatja többek között nekrotikus gyűrűsfoltosság (Prunus necrotic ringspot virus), mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella cerasella), blumeriellás betegség (Blumeriella jaapii), a legjellemzőbb pedig a monilíniás betegség (Monilinia laxa, Monilinia fructigena, Monilinia fructicola). A kártevők közül jellemző a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), a takácsatka (Tetranichus urticae), a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi ssp. pruniavium) vagy a mókás nevű, de a termést súlyosan károsító aranyos eszelény (Rynchites auratus). A jellemző cseresznye betegségekről és kártevőkről ebben a részletesebb írásomban értekeztem, a téma iránt érdeklődők mindenképpen olvassák el!
A cseresznye metszési teendői két részre oszthatók, az egyik az alakító metszés, mellyel a koronaformát alakíthatjuk ki, és egyben ezzel szabályozhatjuk a termés mennyiségét is, a másik a fenntartó metszés, mellyel a fa fiatalon tartása érhető el.
Az alakító metszés során a természetes megoldást követve a központi, ún. sudárhajtást meg kell hagyni, ezáltal a fa akár 6-8 méteresre is megnőhet, de persze ettől függetlenül az oldalirányú növekedést is szabályozhatjuk. A lombfelület ennél a módszernél nagy lesz, aminek egyik - nem kimondottan szakmai - előnye, hogy így érési időben a gyerekek számára igazi élmény lesz a szednivaló cseresznyék „vadászata”. A másik út a kontrollált méretű megoldás, ebben az esetben a cseresznyefa központi ágát az ún. sudárhajtást az alakító metszés során eltávolítjuk. Ennek a megoldásnak a fő pozitívuma a kisebb lombfelületből adódó lényegesen kevesebb ráfordítandó növény-, és termésvédelmi költség.
A fenntartó metszés esetében a cél a fa fiatalon tartása. Ezt a visszavágást a termésérési időszak után kell elvégezni, de csak a telepítést követő ötödik évtől kezdve. A metszés során keletkezett vágási felületek lezárásának céljából mindenképpen célszerű sebkenőcs használata, ilyenkor a felület lezárásával megakadályozzuk, hogy a cseresznyefa nedvkeringésébe kórokozók jussanak be. Megjegyzendő, hogy a cseresznye nem igazán tűri jól a metszést, ezért a vágási felületek kezelése mindenképp indokolt. A tizedik évig bezárólag a fák koronájának méretét a vázágak csúcshajtásának visszametszésével tudjuk kordában tartani. A legerőteljesebben a felső oldali hajtások nőnek, ezeket rendszeresen vissza kell nyesni. Amikor a korona elérte az kívánt végleges méretet, érdemes a növekedését lekorlátozni. A vezérágak visszavágása egy adott oldalágig ehhez a legjobb megoldás. A metszés révén mindig jócskán rendelkezésre áll majd friss hajtás így az idősödő termőrészeket mindig meg tudjuk majd újítani!
Mi szól a cseresznye mellett?
Számos nyomós érvet lehet felsorakoztatni ezen gyümölcs mellett. Kezdjük az esztétikai értékkel, a cseresznye ugyanis roppant mutatós fa, a virágzási időszakban egyszerűen nincs párja, de azon kívül is tetszetős kerti lakó, így azon kezdő gyümölcstermesztőknek, akik nem szeretnék díszkerti jellegű birtokuk alapkarakterét gyökeresen megváltoztatni, kifejezetten jó választás. A relatív kis helyigény is mellette szól, már egészen kis kertekbe is ültethető, de akár egy naposabb, nem túl árnyékos társasházi udvaron is szépen megél. Nevelése nem bonyolult, az esetlegesen felmerülő növényvédelmi gondokra könnyen lehet kapni permetszereket.
Az érvek másik csoportja gyümölcs köré csoportosul, a cseresznye ugyanis ízletes, jellemzően erősen édes, könnyen ehető gyümölcs, amit a kisgyerekek is nagyon szívesen fogyasztanak, ezért a gyümölcsökkel hadilábon álló kicsiknek az egyik legjobb választás. A nyers fogyasztás mellett a cseresznye számos izgalmas lehetőséget kínál a feldolgozást tekintve, kompót, befőtt készülhet belőle, számtalan süteményféle dúsítható vele, de vadhúsok mellé kínált édes-pikáns mártásokban is kaphat helyet.
A cseresznye fajtakínálata bőséges, a termés méretét, állagát, színét tekintve is tágak a lehetőségek, de lehet szelektálni az érési idő, vagy éppen a fa termete, alakja szerint. Ezáltal az érdeklődők - divatosan szólva- személyre szabhatják leendő cseresznyefájukat, gyakorlatiasabban megközelítve pedig kertjük adottságához, vagy éppen a fogyasztás jellegéhez szabhatják fafajtájukat.
Képek forrása: pixabay.com
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
