Megyeri Szabolcs kertész blogja

Ha nincs kerted, kertészkedj a balkonodon - hangzik a jól ismert tanács, ám mi van akkor, ha valakinek sem kertje, sem erkélye nincsen? Akkor bizony marad az ablakpárkány, ami a növénygondozás legvégső lehetősége, ha valaki semmilyen más módon nem jut egy talpalatnyi termőföldhöz. Persze ha megfordítjuk a dolgot, az ablakpárkány az, ami mindenkinek a rendelkezésére áll, így ha van mellette kert és balkon, akkor is érdemes benépesíteni az ablakpárkányokat növénnyel, hiszen az ilyen díszítésnek óriási dekorációs értéke van, az egész ház, épület képét, arculatát megváltoztatja, megszépítheti a zöld, színes beültetés. Lássuk vannak-e speciális fogásai, tipikus növényei az ablakpárkány kertészetnek!

A párkánykertészet szűk keresztmetszete a kis méret, ez az a tényező, ami köré szerveződik az összes többi momentum. A kiindulópont a növények nevelésére alkalmas láda, aminek ebben az esetben másféle szempontoknak is meg kell felelnie. Első lépésként - ha eddig nem volt növény a párkányon - vizsgáljuk meg, mennyire teherbíró, lehetséges-e egyáltalán ládákat kihelyezni? Ne feledjük, hogy még egy könnyebb plasztik edény is több tíz kilogramm lehet, földdel, növényekkel, mulccsal telepakolva. Mindenképpen tanácsos kialakítani valamilyen támasztékot, biztosítékot, hogy a szél, vihar ne tudja leborítani a ládát, különösen fontos ez olyan háznál, ahol az ablak alatt járda, egyéb közlekedő van. Minél magasabban van az ablak, annál lényegesebbé válik a biztonság kérdése, az ötödikről lezuhanó edény komoly veszélyt jelenthet. Amennyiben szükséges, szereljünk fel egy falhoz rögzített, a párkány fölött 15-20 centiméterrel kifeszített rudat, erős drótot, ami a helyén tartja a ládát, vagy használjunk a rögzítéshez egy, a párkányhoz rögzített U, esetleg L alakú fém elemet, persze számos egyéb módszer is szóba jöhet.

A láda anyaga sem mindegy! A kertben, teraszon az edények, dézsák szinte bármiből lehetnek, az ablakpárkányon azonban figyelni kell a súlyra, így például a divatos betonból öntött edények nem javasolhatók. Az elhelyezésből adódóan ezek a ládák jobban ki lesznek téve az időjárás viszontagságainak, így például a fa nem a legjobb ötlet, ahogy a rozsdásodásra hajlamos fém sem. Ablakpárkányra talán a műanyag láda a legideálisabb, nem nehéz, nem rongálja az időjárás, és ha időnként be kell venni például ültetés vagy tisztítás miatt, akkor nem lesz ezt nehéz megoldani. A szín sem sokadlagos tényező! A párkánykertészet szezonális műfaj, jellemzően tavasztól kora őszig tartunk itt virágokat, ezért számolni kell a sok napsütéssel (persze fekvőstől függően) és a meleggel. A sötét ládák hamarabb átforrósodnak, és így a ládák viszonylag kis térfogatú földje is gyorsan felmelegszik, ez pedig nem kedvező a növényeknek. Így a legjobbak a világos, akár fehér ládák, főleg, ha színben passzolnak a házfalhoz. 

Tipp: az ablakpárkány alaptulajdonsága, hogy kifelé lejt, hiszen a fő funkciója az esővíz elvezetése. Ezért még akkor is gondoskodjunk megfelelő rögzítésről, ha első blikkre magában is stabilan áll a párkányon a láda!

Még mindig a ládáknál maradva, azt sem szabad kihagyni az egyenletből, hogy várhatóan csöpögni fog belőlük öntözővíz, pereghet belőlük föld, illetve növényi darabok is hullhatnak. Ez emeletes házak, társasházak esetében jelenthet gondot, könnyű ugyanis ezek miatt konfliktusba keveredni az alsó lakóval. Ilyenkor érdemes alátéttel rendelkező, vagy az alul kifolyó öntözővizet felfogó, ún. önöntöző ládákat választani. A másik trükk, hogy a ládákat sosem szabad kétharmad magasságnál feljebb megtölteni földdel, így a termőközeg nem fog kiszóródni gondozáskor, öntözéskor, vagy a szél hatására. A legbiztosabb, ha a talajra egy vékony réteg mulcs is kerül, például zúzott kő vagy fakéreg zúzalék. A mulcs nem csak a földet tartja a helyén, de a vízgazdálkodásra is kedvezően hat, lassítja a párolgást a nyári melegben.

Ha megvan a láda, és a helye is elő van készítve, akkor jöhet a töltelék, vagyis a termőföld! A legkézenfekvőbb az lenne, ha az utcafronti ágyásból, a ház belső udvarából szedne fel az ember pár ásónyomni földet, ezt azonban ne tegyük. A balkon és párkányládák nagy előnye ugyanis, hogy nem a kerti szabadföld részei, ergo a kinti talajlakó kártevők és növénybetegségek nem érintik őket. Ezért hiba lenne kerti, udvari földet használni, jobb ötlet a zsákos, bolti termőföld, ami nem csak mentes a gyomoktól, kártevőktől, de állagában és tápanyag összetételben is ideális. A zsákos föld kezelése ráadásul egyszerű, tisztán hazavihető, nem szennyezi be a kocsit, a lakást. Az általános virágföld teljesen megfelelő, ez tartalmaz mindent, amire a növényeknek szükségük van az induláskor, kiegészítő tápanyagozásra sem lesz szükség egy jó darabig. 

Az ültetés menete a szokásos, pár apró módosítással. Érdemes még a párkányra való kihelyezés előtt megejteni ezt a fázist, nehezebb az ablakon kihajolva dolgozni, ráadásul úgy biztos potyogtatnánk is. A hátulütő, hogy a nehéz, teli ládát kell majd kihelyezni, érdemes ezt ketten elvégezni, nehogy leessen a nagy igyekezetben a láda. Ültetéskor a ládát elsőként legfeljebb a feléig töltsük fel földdel, ezután jöhetnek a palánták, növények. Ezeket ne ültessük túl szorosan, a belombosodó, bokros habitusú növények egymásra nőhetnek, ez pedig kedvez a gombás betegségeknek. A ládában azért sem jó a zsúfoltság, mert a növények egyszerűen kiszoríthatják egymást, és végül a látvány sem lesz szép. A földlabdás növényeket egy ököllel kialakított sekély mékyedésbe helyezzük, hogy megálljanak maguktól, majd óvatosan kezdjük köréjük szórni a földet, amit időnként tenyérrel tömörítsünk. Fontos, hogy a palánta földlabdájának teteje egy szintben legyen a láda földjével, ha a zsenge szárakat elfedjük földdel, annak berothadás, elhalás lehet a vége. Ahogy feljebb már említésre került, a láda legfeljebb a magasságának a háromnegyedéig legyen töltve, így marad víztér az öntözéshez, és nem fog kiperegni a föld sem. Amennyiben mulcsozunk, a mulcsréteget elég 2-4 centi vastagon kiszórni, hiszen gyomokkal nem kell számolni, a mulcs célja a dekoráció és a párolgás lassítása csupán.

Nem maradt más hátra, mint a párkányra való növények felsorolása. A lista korántsem lesz teljes, hiszen tulajdonképpen minden közepes vagy kisebb, kompakt méretű egynyári vagy évelő megfelel a célra, ilyenből pedig kis túlzással százszám akad a kertészetekben, gazdaboltokban. Elsősorban olyan fajokat érdemes összeválogatni, melyeknek minél hosszabb a virágzási idejük, hiszen az a cél, hogy tartós dekorációt hozzunk létre. Az első jelölt természetesen a muskátli, mely változatos színekben kapható, ráadásul választható a csüngő habitusú futó változat is. Szintén örök kedvenc a petúnia, melyből hasonóan széles a színválaszték. Telepíthető a fukszia, az oroszlánszáj, a bársonyvirág, a törpe dália, a sarkantyúka, a bojtocska, a balkon aranya, a csüngő lobélia, a délvirág, a fülesternye, a porcsinrózsa, a verbéna, a legyezővirág, vagy a tömpevirág. Kísérletező kedvűek megpróbálkozhatnak a kiemelkedő díszítőértékkel rendelkező minirózsákkal, amik amúgy sem szobanövények, a közhiedelemmel ellentétben. Egy érdekes alternatíva a fűszernövények telepítése, ez persze elsősorban a konyha balakában jó ötlet. A napos fekvésű konyhai párkányokon vidáman nőnek majd a mediterrán fűszernövények, mint a zsálya, az oregánó vagy a citromfű.

Ne feledjük, hogy a párkányvirágoknak a kerti növényeknél gyakoribb öntözésre lesz szükségük, ezért hetente akár több alkalommal is nedvesítsük őket!

Mi legyen télen? Nagyon messze van még a hideg időszak, de ettől még szóba kerülhet a párkányládák téli sorsa. Gyakran olvasni, hogy ilyenkor telepítsünk törpe örökzöldeket a ládákba, ami csak elvben jó ötlet, hiszen mi lesz ezekkel a növényekkel jövő tavasszal? Reálisabb az ősszel rendbe tett, növényektől megtisztított ládákat egyszerűen beszedni, így a fagy nem tehet majd bennük kárt. Ha kint maradnak a ládák, akkor pedig örökzöld ágakat helyezzünk beléjük, így az illúzió megmarad, a dekorációs érték kielégítő lesz, és tavasszal nem szembesülünk majd azzal, hogy van fél tucat sehova se telepíthető mini örökzöldünk.

Képek: pixabay.com