Megyeri Szabolcs kertész blogja

A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogáságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük! Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!

Októberi gyümölcsös sorozatom az első szakaszának végére ért, hiszen az eddig posztokban az összes alapvető fogalmat és műveletet sorra vettük, így kitárgyaltuk a választás szempontjait, a különféle kiszereléseket és azok jellemzőit, szó esett a gyümölcsnevelés buktatóiról, majd az ültetés részletei kerültek terítékre. Mielőtt a konkrét gyümölcs fajokra, és azok bemutatására kerülne a sor, zárjuk a bevezetést egy könnyedebb témával, mégpedig annak latolgatásával, elemzésével, hogy melyik hazánk kedvenc gyümölcse! Erre a felvetésre persze nincs konkrét válasz, azonban egy pár évvel ezelőtti KSH felmérés eredényét kitárgyalva érdekes (vagy épp papírformaszerű) válaszokat kaphatunk! 

A hivatkozott eredeti KSH publikációt IDE KATTINTVA lehet elérni, de annak tanulmányozása nélkül is bátran tovább olvasható a bejegyzés!

A górcső alá vett KSH felmérés a hazai gyümölcstermesztésről szól, kiderül belőle, hogy mik a legnagyobb számban termelt gyümölcsök, hogy fajtánként mekkora mennyiséget állítanak elő belőlük a termelők, és persze az árak tekintetében is rengeteg adat kerül elő. Nem hinném, hogy nagy meglepetést okoz az ország kedvenc gyümölcse, melyről valószínűleg bátran állíthatjuk, hogy kedvenc, hiszen ezt termeljük messze a legnagyobb mennyiségben, de azért hozzá kell tenni, hogy a vizsgálat nem kedvencet említ, hanem a legnagyobb számban termelt gyümölcsöt. És persze azt is vegyük bele az egyenletbe, hogy a hazai termelés egyáltalán nem csak a hazai piacra dolgozik, ettől függetlenül a kialakult sorrend értelmezhető a "kedvenc" kifejezés mentén is.

Természetesen az alma az, melyet még a roppant népszerű mediterrán gyümölcsök sem tudnak megelőzni, valószínűleg pontosan azért, mert az alma termesztése problémamentesen végezhető hazánkban, akár kiskerti, akár nagyüzemi körülmények között. Az alma nem mellesleg rendkívül fajtagazdag gyümölcs, így mindenki megtalálhatja az almák között a kedvencét, akár a roppanós, a kásás húsú, a túláradóan édes, vagy az üdítően savanykás típusokat kedveli, sokan pedig a régi, hagyományos magyar fajtákat keresik.

Alma, de mégis mennyi? A számok nyelvére lefordítva Magyarországon 2016-ban (ezt az évet vizsgálta a felmérés)  megtermelt összes gyümölcs 66%-a, tehát szinte pontosan a kétharmada az alma volt, természetesen ebben az összes almafajta benne van. A legtöbb magyar alma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termett, az országos éves almatermés 61%-a innen származik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alma számára az itt uralkodó talaj-, és klímaviszonyok a legmegfelelőbbek, ha tehát Ön errefelé lakik, elég nagy biztonsággal telepíthet almát a kertjébe. A százalékok mellett kézzelfoghatóbbak a tonnára mért adatok, ez a győztes alma esetében 2016-ban 498 ezer tonnát tett ki! 

Az alma mellett természetesen sok más gyümölcsnek is helye van a kedvencek között, az ezüstérmes versenyző a meggy, de meglepő módon az almánál sokkal szerényebb adattal, 10%-os részesedéssel, vagyis évi 75 ezer tonnával (még mindig 2016-ban járunk). A bronzérmes pedig a szilva a maga 6%-ával (45 ezer tonna). A negyedik helyezettet is illendő megemlíteni, főleg, hogy csak egyetlen százalékkal maradt le a dobogóról, az őszibarack ugyanis 5%-os arányt ér el 2016-ban, ez kis híján 38 ezer tonna termést tesz ki. 

Az alma uralma egyébként évtizedekre visszatekintve töretlen, a többi helyen azonban volt változás, a melyeknek legnagyobb vesztese a szilva,  ami a '60-as években megközelítette az alma (akkoriban is magas) arányát, ez mára jelentősen csökkent. A kajszi is sokat esett vissza a termesztést tekintve, míg a meggynek sikerült több pozíciót javítania. Az alma legjobb éve az 1982-es volt, akkor az éves almatermelés egészen hihetetlen nagyságú, 1 millió 252 ezer tonna volt. 

A helyezések és tonnák után kerüljenek elő az anyagiak is, a fogyasztókat ez érdekli talán leginkább. A vizsgálat adathalmaza tartalmazza az évekre lebontott felvásárlási árak mellett a kiskereskedelmi fogyasztói árakat is, melyekből többféle konklúzió is származik. Az alma esetében például a 2014-es 17 forint/kg felvásárlási ár mellett 226 forintos piaci átlagár került rögzítésre, 2015-ben ugyanez a két adat már 40 forint és 244 forint, 2016-ban pedig 27 és 237 forint. Mielőtt elmerülnénk az adattengerben, mindez jócskán leegyszerűsítve annyit jelent, hogy az almatermesztés elég kiszámíthatatlan ágazat, ugyanis egyik évről a másikra két és félszeresére is nőhet a felvásárlási ár, vagyis az az összeg, amit a termelő a gyümölcséért kaphat. Aztán ugyanez fordítva is lejátszódhat, közel a felére eshet vissza a felvásárlási ár a jövő évben. 

Érdekes módon a piaci ár, vagyis az az összeg, amit végül a boltban kifizetünk kedvenc almánkért, közel sem mutat ekkora szórást, összesen alig húsz forint a három évnyi teljes ármozgás. Ebből arra lehet következtetni, hogy az almatermesztéssel kapcsolatos kockázatokat jóval nagyobb mértékben viselik a termesztők, vélhetően az almát egyszerűen nem lehet egy bizonyos árnál drágábban adni, mert az már a kereslet visszaesését eredményezné.

Hadd tegyek hozzá még egy hangsúlyozottan demagóg és torz számítást is, ami ennek ellenére bizonyos tanulságokat hordozhat. Ha az alma felvásárlási ára 27 ft/kg, a piaci ára viszont 240 ft, akkor 1 kg saját almán 213 forintot spórolhatunk(sőt, kicsit többet, hiszen a felvásárlási ár nem egyenlő az önköltségi árral), ha pedig egy adott almafa átlagos hozama 20 kg, akkor végeredményben megspórolhatunk 5000 forintot, miközben a kertészkedés alatt még ráadásul jól is szórakozunk! Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy a számolás persze torzító, hiszen más költségek jelentkeznek egy fára levetítve, mikor egy termesztő több ezer fát gondoz több hektárnyi területen, és mások, mikor egy hobbikertész 3-4-5 fát nevel a kertjében. Arra azonban tényleg jó ez a számítás, hogy lássuk, a házi almatermesztésen bizonyos összeget biztosan lehet spórolni, és azt se feledjük, hogy a saját fáról leszakított termés háttere ismert, ha úgy akarjuk, vegyszermentes, és mindenképpen nagyobb büszkeségre, örömre ad okot, mint az egyszerű bolti vagy piaci vásárlás!  

A KSH adatai között további érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk! Bár jól ismert összefüggés, hogy a termelt mennyiség növekedésével az ár csökken, itt pontosan meg is figyelhető ez az arányosság. 2014-ben például az előző évhez képest az almatermés 31%-os növekedést mutatott, a felvásárlási ár pedig éppen a felére csökkent. Ez a tudatos fogyasztó szempontjából azt jelenti, hogy érdemes figyelmi az adott év terméshozamaira vonatkozó híreket, és arra a gyümölcsre fókuszálni, amelynek a termésátlaga kiugróan jó, mert ennek a gyümölcsnek várhatóan csökken az ára. Így például ha adott évben a cseresznyéről hírlik, hogy remek szezont zárt a betakarítás során, jó ötlet kifejezetten keresni a piacokon a cseresznyét, hiszen várhatóan a tavalyinál kedvezőbb áron juthat hozzá! Természetesen a felére csökkenő felvásárlási ár sosem fog felére csökkenő piaci árat generálni, hiszen a gyümölcs árában benne van a kis- és nagykereskedői haszon, a szállítás, és egyéb költségek. 

Lehetséges-e valamilyen végső tanulságot levonni a felmérés gigantikus adathalmazából? Talán igen, mégpedig azt: érdemes mindig figyelni a folyó év gyümölcs trendjeit és híreit, érdemes tudatosan megválogatni a megvásárolt gyümölcsök körét, jó dolog támogatni a hazai mezőgazdaságot a hazai gyümölcs vásárlásával, valamint minden szempontból melegen ajánlott kipróbálni az otthoni gyümölcstermesztést. Utóbbival kapcsolatban a feljebb említett legnépszerűbb gyümölcsök lehetnek a legjobb kiindulási alapok, hiszen minél elterjedtebb egy-egy gyümölcs hazánkban termesztési szempontból, annál biztosabb, hogy házi körülmények között is siker érhető el vele!