Megyeri Szabolcs kertész blogja

Könnyű vagy nehéz gyümölcsöt nevelni?

komment

A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogáságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük! Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!

c700x420.jpg

Októberi gyümölcsös sorozatomban eddig a gyümölcsfa választás, és a kiszerelés alapján szelektált választék bemutatására került sor, a mai részben pedig újabb téma következik, ami röviden és velősen a címbeli kérdésre épül, vagyis hogy könnyű vagy nehéz gyümölcsöt nevelni? A témában még járatlan hobbikertészek gyakran teszik fel ezt a kérdést, ettől téve függővé, hogy belevágnak-e a termesztésbe. Előrebocsájtom, hogy sajnos egyszerű válasz, "igen" vagy "nem" nem adható a felvetésre, azt azonban körül lehet járni, hogy mik azok legfőbb feladatok, amik az otthoni gyümölcstermesztésbe belevágó kertészekre várnak. Mivel szó szerint száz és száz gyümölcs faj és fajta közül lehet válogatni, a következő összefoglaló szükségszerűen csak általános lehet, hiszen ami igaz a kivire, nem feltétlen az az almára, arra pedig nincs elegendő hely, hogy minden gyümölcs részletes ápolási feladatait végigvegyük. Így a kezdő érdeklődők most arról olvashatnak, hogy mik azok az általános, kihagyhatatlan feladatok, melyek rájuk várnak, ha gyümölcsöt nevelnek!

metszes.jpg

Metszés

A bátortalanabb kezdők jellemzően ettől félnek a legjobban, hiszen bonyolultnak tűnő feladatról van szó, ám a valóságban közel sem olyan nehéz dolog ez. Metszésre a legtöbb, szinte minden gyümölcsfának szüksége van, ha ez elmarad, akkor a fa koronája, ágrendszere szabálytalan, túl sűrű, ezáltal betegségekre fogékonyabb lesz, metszés elmaradása a hozamra is negatív hatással lehet, mindemellett egy gondozatlan gyümölcsfa esztétikailag sem megfelelő, magyarán megcsúnyul. A metszés első lépése a korona szellősebbé tétele, az egymással versengő (konkuráló) vázágakból célszerű válogatni és a fa méretétől, kialakításától függően 3 - 5 vázágat meghagyni. A korona belsejébe törő ágakat el kell távolítani. A korona alakítás második lépése a vízhajtások kivágása, a tűzelhalástól görbe ágak tőből való lemetszése. A korona alakításának utolsó lépése a termőbogok megritkítása, a termőnyársak leválogatása, termővesszők kiválogatása, minden felesleges, túl sűrűn növő, felfelé, vagy a korona felé törő dárdát célszerű eltávolítani. Ez természetesen egy egyszerűsített összefoglaló volt csupán, aki szívesen olvasna egy specifikált, részletes metszési útmutatót, IDE KATTINTVA érhet el egy alapos leírást a cseresznyefa metszéséről.

A metszés maga könnyű-közepesen nehéz fizikai munka, mely a csemete fiatalabb korában egyszerűen a talajon állva, vagy alacsony fellépőre lépve végezhető el, a későbbiekben azonban jellemzően létrára lesz szükség, hogy a már 2-3 méteres, vagy ennél akár jóval magasabb fához hozzá lehessen férni. Természetesen léteznek teleszkópos eszközök, melyekkel több méteres magasságba is fel lehet nyúlni, így a szédülős kertészek sem kerülnek veszélybe. A nagyobb ágak metszési sebeit sebkezelő anyaggal kell majd kezelni a fertőzések megelőzése érdekében. A művelet elvégzéséhez minőségi, éles metszőollóra, vagy a már említett nyeles szerszámra lesz szükség, az eszközöket pedig folyamatosan fertőtleníteni kell, nehogy fertőzést vigyünk át egyik fáról a másikra. A metszések nagyobb részét a fa lombtalan állapotában, vagyis rügyfakadás előtt, magyarán tavasszal kell elvégezni, míg más esetekben sor kerülhet a munkára termésérés után, vagyis jellemzően nyáron, illetve egyes fajok esetében a visszavágási feladatok az ősz végén, tél elején is elvégezhetők. 

8-metre-tree-fruit-bush-spraying-kit_-5-lt-sprayer_00.jpg

Permetezés

Ez a másik riasztólag ható teendő, ugyanakkor a gyümölcsök körül egész biztosan akadni fognak növényvédelmi feladatok, tehát aki gyümölcsfát ültet, jó eséllyel kénytelen lesz permetezni is. A permetezés során valamilyen növényvédelmi anyagot, jellemzően kemikáliát, kisebb arányban biokertészeti anyagot juttatunk ki a növényre. A permetezés két részre bontható, az egyik, a kisebbik fele a lemosó permetezés, mely időhöz kötött és preventív jellegű, a másik pedig a kezelő permetezés, mely során egy már létező problémát - kártevőt, betegséget - kell semlegesíteni a szer kijuttatásával. A lemosó permetezések jellemzően kora tavasziak, de alkalmasint ősszel is elvégezhetők ilyen megelőző jellegű kezelések. A lemosással elejét lehet venni többek közt a levéltetvek, gyümölcsmolyok megjelenésének vagy elszaporodásának, többféle kórokozó semlegesíthető (monília, tűzelhalás, levélfodrosodás). A tavaszi lemosás a törzsön, kéreg alatt áttelelő kártevőket ritkítja, a tél végi ugyanezt a célt szolgálja, de akkor magát az áttelelést lehet megelőzni. 

A permetezések másik válfaja a már megjelent és aggodalomra okot adó kártevők, betegségek, baktériumok ellen vethető be. A különféle problémákra különféle permetszerek állnak rendelkezésre, értelemszerűen mindig célzottan, a fennálló problémát kezelni képes szert kell bevetni. A tapasztalatlanabb kertészkedők persze gyakran értetlenül állnak a gondot okozó jelenségek előtt, aggodalomra azonban semmi ok, a szaküzletek, gazdaboltok szakeladói az esetek többségében a növényfaj és a jellemző tünetek ismertetése után tudnak ajánlani megfelelő permetszert. Gyakori kérdés, hogy hány permetezésre van szükség egy évben, erre persze nem lehet egy konkrét számot mondani, hiszen az alkalmak száma nagyban függ a felmerülő problémák gyakoriságától, azonban annyit el lehet mondani, hogy egy átlagos gyümölcsfa évente jellemzően 4-5 permetezést kíván meg.

konteneres_novenyek.jpg

Ültetés, talajigény, öntözés

A végére maradtak az egyszerűbb feladatok. Az ültetés ugyebár egyszeri alkalom, így ezzel csak egyszer kell foglalkozni. Az ültetés lépéseit részletekbe menően egy későbbi bejegyzésben fogom taglalni, általánosságban annyi mondható el, hogy könnyű, bárki által elvégezhető feladatról van szó. Jellemzően egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödör kiásására lesz szükség, kötöttebb talajokon érdemes nagyobb, akár egy köbméteres mélyedést kialakítani, hogy a fejlődő gyökerek terjeszkedését a fellazított földben megkönnyítsük. A konténeres és földlabdás fák behelyezése akár egyedül is abszolváható, a szabadgyökerű példányok szakszerű telepítéséhez jó, ha van egy segéderő, aki a művelet során egyenesen, megfelelő magasságban tartja a csemetét. Az ültetéshez szükség lesz még tápanyagra (szervestrágya vagy érett komposzt), melyet a gödör aljára kell halmozni, majd földréteggel betakarni. Szervestrágyát bármelyik kertészetben kapni zsákos kiszerelésben, komposztot pedig főképpen saját forrásból szerezhetünk, a kerti zöldhulladék komposztálásával. 

Az ültetés előtt érdemes egy pillantást vetni a kerti talajra. A legtöbb gyümölcsnek nincs különleges talajigénye, ahogy mondani szokás, az átlagos kerti talaj megfelelő számukra. Na de milyen az átlagos kerti talaj? Ilyennek nevezzük a szélsőségektől mentes, tehát nem köves, nem agyagos, nem homokos közeget, ami jó állagú, morzsalékos, könnyen ásható, jó vízgazdálkodású (tehát öntözés után a víz nem áll meg rajta, és nem is tűnik el benne szinte azonnal). A nem teljesen megfelelő közeget komposzt hozzáadásával, vagy jó minőségű termőföld adagolásával, bekeverésével javíthatjuk fel. Egyes esetekben a talaj Ph értéke is fontossá válhat, az áfonya például a savanyú közeget kedveli, ültetése általában csak részleges talajcsere elvégzésével lesz sikeres. A talajt tekintve jó mérce, ha megnézzük, hogy a közeli szomszédok kertjében milyen fák teremnek gazdagon, ezek jó eséllyel nálunk is kedvelni fogják a talajt (persze egyéb tényezőket is figyelembe kell venni).

 Az öntözés is említendő teendő, ugyanis minden gyümölcsfa igényelni fogja a vizet, főképpen az ültetést követő első években. Általánosságban a gyümölcsfák az ötödik évük után érik el azt a méretű gyökérzetet, ami már feleslegessé teszi a folyamatos öntözést, persze aszályos időszakokban, a forró nyári hetekben muszáj lesz pótolni a nedvességet. Az öntözést mindig lent végezzük, a lombkorona spriccelése, vizes permetezése ellenjavallt, ezzel betegségeknek, gombás fertőzéseknek ágyazhatunk meg. A kimaradt öntözést ne pótoljuk hirtelen nagyobb mennyiségű víz kijuttatásával, ez gyakran a gyümölcs felrepedéséhez, megrothadásához vezethet. A helyes módszer a a mennyiséget és az időt tekintve egyaránt egyenletes öntözés! Fontos, hogy a termésérés alatt ne csökkentsük a vízmennyiséget, ez a gyümölcsökre rossz hatással lehet. Az ősz beálltakor a legtöbb gyümölcsfánál kezdjük el csökkenteni az öntözés mértékét, főképp a fiatalabb példányok esetében, a túl sok nedvességet tartalmazó zsenge hajtások ugyanis könnyebben fagynak el az első mínuszok megjelenésekor. Az öntözés helyes mértékét, mennyiségét befolyásolja a talaj minősége is, a kedvezőtlenebb vízgazdálkodású területeken csökkenteni vagy növelni kell a gyakoriságot, mennyiséget (homokos talajon többet, kötöttebb közegnél kevesebbet).

A fentiek természetesen csupán egy gyorstalpalóként lehet kezelni, az egyes gyümölcs fajok egészen eltérő igényekkel rendelkeznek, és a helyi, kerti adottságok is nagyban befolyásolják a gondozás milyenségét, jellemzőit. 

 

 Képek: innen, innen, és innen

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr3216227126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tatárfejű kutya 2020.10.05. 18:50:15

A lényeg a gyülölcsfa választásnál, hogy a megfelelő talajhoz a megfelelő fajtákat válasszuk.
Ami utána jön a metszés vagy permetezés már nem nagy kunszt, ha az ember eléggé érdeklődő és nyitott tanácsot kérni tapasztalt termelőktől. De ha nincs ilyen ismerős kéznél, akkor a neten szinte bármelyik fajtához össze lehet szedni a megfelelő információkat.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása