Megyeri Szabolcs kertész blogja

Gyümölcs lexikon - Hogyan válasszak gyümölcsfát?

Szólj hozzá!

Az október az ősz dereka, az ősz pedig a növényültetések egyik főszezonja. Az ültetnivalók köre roppant széles, cserjék, díszfák, örökzöldek, és persze gyümölcsfák is kerülhetnek a kertbe ilyentájt. A mostani posztommal egy új sorozatot indítok el itt a blogon, melynek minden bejegyzése a gyümölcsfák telepítésével, ültetésével lesz kapcsolatos, így aki még nem tapasztalt a gyümölcsfa választás, telepítés, gondozás terén, rengeteg hasznos információhoz juthat majd! Az alapok ismertetésén kívül sorra kerülnek a legnépszerűbb hazai és egzotikus gyümölcstermők, vagyis a kezdő gyümölcstermesztők teljeskörűen megismerkedhetnek az otthoni, kerti gyümölcstermesztés fő fogásaival.

alma.jpg

Miért jó gyümölcsöt ültetni?

Az ismerkedést indítsuk a legalapvetőbb kérdéssel, vagyis hogy miért kezdjen bele valaki a gyümölcsnevelésbe, ha eddig csak dísznövényei voltak? A kerti gyümölcstermesztés fő előnye a saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcs, amivel a bolti termékek egyszerűen nem versenyezhetnek. Az önellátás útjára is lehet lépni ezzel a folyamattal, így részben vagy egészben függetleníthetjük magunkat a hagyományos élelmiszer ellátási lánctól. A jövőbe nézve egyáltalán nem biztos, hogy a gyümölcsöket tekintve az ellátás zökkenőmentes lesz, de a hiányt vagy éppen az időszakosan felvert árakat remekül ki lehet kerülni a saját termesztéssel. A anyagiak ha már szóba kerültek, szintén nem mellékesek. Tudni kell, hogy a bő termés alapja a folyamatos gondoskodás, amibe beletartozik az öntözés, a növényvédelem is, így senki ne áltassa magát az ingyengyümölcs ideájával, ugyanakkor például a mostani, igencsak megvadult árakat tekintve a házi gyümölcs egész biztosan olcsóbb, de általánosságban is elmondható, hogy egy bőven termő szilva-, vagy barackfa az árakat tekintve kenterbe veri a bolti kínálatot. Mindemellett a gyümölcsnevelés remek hobbi is, produktív szabadidős elfoglaltság, ami szükségszerűen kinti, szabad levegőn végzett tevékenységgel jár, így fiataloknak, időseknek egyaránt egészséges és kellemes.

barack.jpg

Hogyan induljak el a gyümölcsfa választás útján?

A gyümölcsfa ültetés sosem az első ásónyom kiemelésével kezdődik, hanem sokkal korábban, mikor elhatározzuk, eldöntjük, hogy gyümölcsöt ültetnénk, és kitaláljuk azt is, hogy milyet, és mennyit. Ezt a tervezési fázist nem szabad kihagyni, az egyik leggyakoribb hiba ugyanis, hogy a leendő gyümölcskertész meglát egy szép vagy esetleg olcsó csemetét a piacon, a kertészetben, és gondolkodás nélkül a pénztárhoz viszi. Ebben az esetben sokszor előfordul, hogy hamar (vagy rosszabb esetben később) kiderül, hogy rossz volt a választás, mert például a hazavitt fácska igényei (talajminőség, fénymennyiség, szabad hely) nem találkoznak a kert adottságaival. Ilyenkor aztán vagy lassan növő, szerényen termő, beteges fa lesz belőle, vagy sajnálatos módon előbb-utóbb el is hal. Elsőként tehát döntsük el, hogy milyen fát szeretnénk, és vessük össze választottunk igényeit a rendelkezésre álló hely adottságaival! A legfontosabb szempontok: fénymennyiség (árnyékoltság), fagyzugosság-huzatosság, szabad terület (a fa felnőttkori méretét vegyük alapul, egy vézna csemete bárhol elfér), végül pedig a talajminőség. Azért utóbbi az utolsó, mert ezen lehet a legkönnyebben változtatni, talajjavítással, részleges vagy teljes talajcserével. Egyes gyümölcsök könnyen nevelhetők, alig igényelnek növényvédelmi feladatokat, míg mások érzékenyebbek a betegségekre, vagy többféle kártevőjük akad, ezért azt is tegyük a képzeletbeli mérleg serpenyőjébe, hogy mennyit tudunk, kívánunk foglalkozni a gyümölcstermővel. Az sem mellékes persze, hogy milyen gyümölcsöt fogyasztanánk szívesen, hiszen a meggy és a körte, vagy a kivi és a dió például igencsak messze állnak egymástól ízben, állagban, ezért kihagyhatatlan szempont az egyéni ízlés, vagy a család, a gyerekek kívánsága. Amennyiben sikerül úgy választani, hogy minden szempont teljesüljön, tehát a fa jól érezze magát, elférjen, gondozási igényei teljesüljenek, és a termését szívesen fogyasszuk. Ha jól döntünk, akkor sikeres, bonyodalommentes, bő terméssel megáldott évek elé nézhetünk!

cseresznye.jpg

Hazait vagy egzotikusat?

A kertészetekben, piacokon járva sokan tapasztalhatják, hogy olyan csemeték is kaphatók, melyek ismeretlenek, vagy nem megszokottak a honi kertekben. Ilyen lehet például a gránátalma, a naspolya, a füge, a kivi, a datolyaszilva, vagy a gojibogyó. Ezektől nem szabad megijedni, ugyanakkor érdemes alaposan tájékozódni, ugyanis egyes egzotikus gyümölcsfáknak speciális igényeik lehetnek, míg mások előnnyel indulnak, mert például nálunk nem élnek kártevőik, vagy nem fogékonyak az itt elterjedt növénybetegségekre. Az sem mindegy persze, hogy a termésüket szívesen ennénk-e, ezért ajánlott telepítés előtt megkóstolni, ha van erre lehetőség. Tudni kell azonban, hogy sok esetben a saját termesztésű gyümölcs finomabb, a kivi például messziről szállítva gyakran nem kellően utóérett, míg az otthoni termésnél nincs ilyen probléma, ezért az íze is sokkal jobb! A hazai fajták előnye, hogy mind a termesztésük, mind a gyümölcsük jól ismert, ezért probléma felmerülésekor gazdag tapasztalat és szakirodalom áll rendelkezésre. A régi, hagyományos fajták pedig már nagyon régóta alkalmazkodtak a hazai klimatikus viszonyokhoz, ezért kevesebb gondozással is beérik, terméshozamuk stabilabb, bővebb. 

narancs.jpg

Hány fát vegyek? 

Erre a kérdésre nincs pontos válasz, az ültetendő fák száma nagyban függ a rendelkezésre álló területtől, a kertészkedő szabadidejétől, és attól is, hogy mi a cél? Van, aki csupán színezni szeretné birtokát pár mosolygós almafával vagy vidám cseresznyefával, míg mások szeretnék részlegesen vagy teljesen kiváltani a bolti gyümölcsvásárlást a saját termesztéssel. Kezdőknek, átlagos méretű kertbe jellemzően 2-6 csemete a legjobb választás. Egynél több azért indokolt, mert sajnos előfordulnak bonyodalmak, betegségek, kártevők, vagy fagykárok, és ha csupán egyetlen fácskánk van, akkor a pusztulása a teljes gyümölcsállomány megsemmisülését jelenti. Féltucatnál többet kezdőknek pedig azért nem javaslok, mert az már annyi elfoglaltságot jelentene, amennyi talán el is venné a kedvét az illetőnek a gyümölcstermesztéstől. Természetesen vérmérséklet, lelkesedés függvényében több csemete is ültethető, de ilyenkor számolni kell a több feladattal is. Azt se feledjük, hogy a fák kiadásokkal is járnak, szükség lesz tápanyagra, öntözővízre, permetszerekre például. Jó kérdés az is, hogy érdemes-e vegyesen vásárolni a fákat? Kezdőknek ebben is mérsékletességet javaslok, legfeljebb 3-4 eltérő fajt válasszanak, a különböző típusú, és eltérő időben aktuális ápolási munkák ugyanis sok időt elvehetnek, ilyenkor pedig a lelkesedés is csökken.

szilva.jpg

Termő, porzó, öntermékeny - melyik mit jelent?

A kertészetben válogatva fel fog tűnni, hogy egyes csemetéken a fenti három kifejezés valamelyikét lehet olvasni a címkén, termékismertetőn. Nem mindenki tudja, hogy ezek a szavak mit is jelentenek, pedig igencsak fontos fogalmakról van szó. Termő és porzó párra akkor van szükség, ha a fa alapvetően önmeddő, vagyis egyetlen példány önmagában nem képes megtermékenyülni, ezáltal nem hoz gyümölcsöt sem. Az ilyen önmeddő fa mellé mindenképp kell pollenadó pár is, vagyis ez esetben beszélünk porzó és termő fáról. A porzó adja a pollent, amit a szél vagy rovarok juttatnak el a termő példányhoz, így jön létre a megtermékenyülés, vagyis a gyümölcstermés alapja. Az öntermékeny fák a nevüknek megfelelően magukban is képesek a megtermékenyülésre, tehát ezekről akár egyetlen példány ültetésével is szüretelhető majd gyümölcs. A helyzetet színesíti, hogy számos öntermékeny fának jót tesz, értsd növeli a terméshozamát, ha van a környezetében pollenadó, vagyis porzó fajta. Vásárlásnál tehát mindenképpen figyelni kell arra, hogy öntermékeny, vagy termő-porzó párt igénylő gyümölcsről van-e szó, ezért a témában járatlanabbak számára a legjobb megoldás, ha megkérdezik a szakeladót, mielőtt választanak. 

 

A sorozat következő epizódjában a gyümölcsfák különböző kiszerelései kerülnek bemutatásra, így kiderül majd, hogy miben különbözik a konténeres, a földlabdás, és a szabadgyökerű csemete, valamint hogy ezeket hogyan kell kell kezelni, ültetni! Amennyiben megnyomja a képernyő jobb felső sarkában látható "követés" gombot, a rendszer értesítést küld az új blogposzt megjelenéséről, így biztosan nem marad le a következő írásról!

 

Képek forrása: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr6616207676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása