Megyeri Szabolcs kertész blogja

A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogáságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük! Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!

Októberi gyümölcsfa sorozatom előző részében az alapokat tisztáztuk, megismerhették a csemeteválasztás buktatóit, és pár alapfogalmat is tisztába tettünk. Most folytatjuk a gyümölcsökről való értekezést, mégpedig a kiszerelésekkel foglalkozva, vagyis kiderül, hogy mit takarnak a szabadgyökerű, konténeres és földlabdás kifejezések, megismerjük az előnyeiket, hátrányaikat, valamint az is kiderül, melyik mikor, milyen kertbe való igazán. Dőljön hátra, és olvasson tovább!

A kiszerelést, megjelenést tekintve három típus különíthető el, ezek a szabadgyökerű, a konténeres, és a földlabdás változatok.

A szabadgyökerűek nincsenek beültetve, teljesen szabadon, látható módon vannak a gyökereik. Ezek a növények mind a szállításnál, mind az ültetésnél nagy óvatosságot igényelnek, szállítás közben a szabadon álló, ezért védtelen gyökérzet könnyen sérülhet. Szállításuk ugyanakkor kifejezetten egyszerű, egy személyautóba is befér akár két tucat, ugyanakkor fokozottan érzékenyek a kiszáradásra, órák alatt elpusztulhatnak, kezelésük körülményesebb, kockázatosabb, mint a konténereseké. Elméletben a szabadgyökerű példányokat azonnal el kell ültetni, de azért van egy kis halasztási lehetőség az ültetést tekintve, például ha egy vödörbe helyezzük őket, a vödröt pedig feltöltjük nedves faforgáccsal vagy komposzttal. Ilyen módon akár egy hétig is eltarthatjuk őket, de ezt inkább csak vészhelyzeti lehetőségnek tartsuk meg. A felsorolt hátrányokért cserébe a szabadgyökerűek olcsóbbak, csoportos, nagyobb arányú ültetésnél jelentős megtakarítás érhető el a választásukkal. A szabadgyökerű fák legfontosabb tulajdonsága, hogy ültetésük szigorúan időhöz kötött, telepíteni őket csak a nyugalmi időszakban, október huszadika után, és a tartós fagyok beállta előtt lehet! Az ezen az időintervallumon kívül kínált és megvett csemeték esélye a megmaradásra kifejezetten csekély, így fontos észben tartani, hogy a túl korán vagy túl későn beszerzett szabadgyökerűekkel sajnos nagy a kudarc valószínűsége. Azt sem lehet elhallgatni, hogy az ilyen kiszerelésű fáknál alacsonyabb a begyökeresedési esély, mint a konténereseknél, magyarán előfordulhat, hogy a csemeték 20-30 százaléka nem marad életben, ez egy kalkulált kockázat, éppen ezért mondható, hogy a szabadgyökerűek előnye nagyobb arányú ültetésnél domborodik ki, ahol nem jelent nagy veszteséget, ha pár tucat tőből 2-3 darab nem marad életben. Utolsó kvázi hátrányként megemlítendő, hogy a szabadgyökerűek ültetéséhez praktikusan két ember kell, egy, aki tartja a fát a megfelelő magasságban és pozícióban, és egy, aki óvatosan, a gyökerek közeit teljesen kitöltve visszatölti a földet, közben pedig tömöríti a talajt. 

A konténeres növények szintén könnyen felismerhetők, ezek jellemzően műanyag edénybe helyezve, földbe ültetve állnak, ám a fontosabb tényező, hogy ezek már be vannak gyökeresedve, meg vannak eredve, a kertbe kiültetve  szinte teljesen biztos, hogy megmaradnak, ami a szabadgyökerűek esetében,a fentieknek megfelelően nem mondható el száz százalékosan. Hátrányuk, hogy nem a legkönnyebbek, hiszen egy méretesebb példány edényében 15-20 kilónyi föld is lehet, ráadásul szállítás közben nem ajánlott eldönteni őket, így a hazavitel nem mindig egyszerű. Amennyiben azonban csak egy-két darabról van szó, máris könnyebben mozgathatóak, így kiskerti mennyiségben kezelhető a szállításuk. Ültetésük mondhatni gyerekjáték, hiszen a cserépből kiemelve csak az előkészített ültetőgödörbe kell helyezni őket, és nagyjából készen is van a telepítés. A konténeres növényeket hazavitelük/kiszállításuk után nem muszáj azonnal elültetni, kockázat nélkül lehet velük várni pár napot, egy hetet, például míg az időjárás kedvezőbbre fordul, vagy míg eljön egy ráérősebb nap. Igazából a konténeres fák ennél tovább is bírják eredeti edényükben, feltéve ha az öntözés nem marad el, az időjárás pedig langyos. A kis térfogatú edények miatt ezek a növények a fagyra fokozottan érzékenyek, vagyis az ősz végén már nem ajánlatos őket több napig a szabad ég alatt tartani ültetés nélkül. A szabadgyökerűnél a vételár magasabb, ez azonban csak tömeges ültetés esetén válik a gyakorlatban is negatívummá, az egyszerű kezelhetőség, a könnyű ültetés, a szinte száz százalékos begyökeresedési arány mind ezek mellett sólnak, ha csupán fél-egy tucat fáról van szó. Végül pedig a legjelentősebb érv: a konténeres fák a fagyos téli hetek kivételével szinte az egész évben elültethetőek, vagyis kora tavasztól késő őszig tulajdonképpen bármikor, így jóval tágabb lehetőségeket biztosítanak, mint  a csak szűk időablakban telepíthető szabadgyökerűek.

A harmadik kiszerelés típus a földlabdás csemete. Ezek gyökere szintén földdel borított, de nem konténerben vannak, hanem földgombócukat szövetzsákba csomagolták. Ez az úgynevezett jutaszövet egy teljesen környezetbarát anyag, ültetéskor le sem kell venni, mert a föld alatt hamar elbomlik, így nem termel szemetet, mint a műanyag edények. Ezáltal a földlabdások ültetése is nagyon egyszerű, szállításuk annyiban körülményesebb, hogy mozgatva földet potyogtathatnak, így az autót könnyen beszennyezhetik, ezt azonban egyszerű kivédeni, ha a kocsi rakterét egy fóliával béleljük. Az árakat tekintve a földlabdások a szabadgyökerűeknél drágábbak, a konténereseknél általában kismértékben olcsóbbak. A földlabdások előnyei és hátrányai egyebekben megegyeznek a konténeresekével, így ezen két kiszerelés közül a kiskerti gazdálkodók bátran választhatják bármelyiket.

Röviden összefoglalva tehát a következő a helyzet:

Akad még egy negyedik, izgalmas lehetőség is, ez pedig a koros csemeték választása. Ezek a fák azoknak valók, akik kicsit türelmetlenebbek, és nem akarnak 3-6 évet várni, míg egy fiatal csemetéből bőven termő fa válik, vagy éppen rögtön dekoratív, nagyobb méretű fát szeretnének kertjükbe. A koros csemeték valójában konténeres kiszerelésű, több (akár 6-7) éves előnevelt fák 1.5-3 méteres magassággal, 15-20 centiméteres törzskörmérettel. Ezek a fák már teremnek is, tehát aki ilyet választ és ültet, akár már az ültetés évében szedhet róluk gyümölcsöt! Természetesen ennek a hatalmas előnynek ára van, képletesen és szó szerint is. Az anyagiakat tekintve több tízezer forintos árcéduláról van szó, ami hatalmas összegnek tűnhet, ám ne feledjük, hogy a koros csemete választásával egy huszáros vágással átugorható akár fél évtizednyi növénynevelés, annak minden problémájával és kiadásával, tehát végeredményben az összeg megtérül, csupán egyszeri nagyobb kiadásként jelentkezik. A másik hátrány az ilyen csemete magassága és földlabdájának igencsak tekintélyes súlya, ami adott esetben mázsányi is lehet! Az ilyen koros csemetéket személyautóval esélytelen hazavinni, szállításukhoz teherautó, ültetésükhöz, mozgatásukhoz több ember szükséges.

Az októberi gyümölcsfa sorozat következő részében a leggyakoribb, legtipikusabb teendők és ápolási feladatok katalógusba vétele következik, így az érdeklődők röviden megismerkedhetnek a metszéssel, a növényvédelmi feladatokkal, a biokertészeti metódusokkal, és a jellemző felbukkanó problémákkal. 

Képek: pixabay.com, valamint a szerző fotói.