Megyeri Szabolcs kertész blogja

Húsvét ünnepén talán meglepő, hogy nem valamilyen húsvéti témával jelentkezem, de be kell látni, hogy ezen ünnep és a kert között elég kevés összefüggés található, már azon felül persze, hogy remek mulatság  a gyerekeknek a tojásvadászat a birtokon, de ez azért távol áll a klasszikus kertészeti tematikától. Ezért mára egy mindig aktuális, és több szempontból is izgalmas téma kerül terítékre, mégpedig a kávé, közelebbről annak termeszthetőségi lehetőségei a mi éghajlatunkon, és kitárgyalásra kerül egy viszonylag ismert pótkávé kimonodttan alig ismert alapnövénye, melyet viszont bárki könnyedén nevelhet otthon is! Aki mindenképp húsvéti bejegyzést szeretne olvasni, annak ajánlom egy korábbi posztomat, ami a húsvéti bilby-ről szól, IDE KATTINTVA máris elérhető!

Na de vissza  kávéhoz!

1. fejezet: Kávét otthon?

A kávé forrása közismerten a kávécserje, és azt is sokan tudják, hogy kávécserjéből több típust különböztetünk meg a belőle készülő kávé milyensége, minősége alapján. A kávécserje kifejezés tehát valójában több tucat fajt jelöl a Coffea nemzetségen belül, közülük három olyan van, melyet ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, ez adja a világtermelés döntő hányadát. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén robusta, a harmadik pedig a marginális jelentőségű Coffea liberica, mely túl keserű főzetet ad ahhoz, hogy népszerű és elfogadott legyen. A tökéletes ízhatáshoz különleges termesztési körülmények szükségesek, 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban, egyenletes éves csapadékeloszlással biztosítható az igazán élvezetes kávé-alapanyag. A korábban felvetett kérdésre ezek az adatok meg is adják a választ: hazánkban nem termeszthető a kávécserje olyan módon, hogy annak terméséből fogyasztható ital készülhessen. Elkeseredni ugyanakkor nem szabad, mert ha dísznövényként tekintünk a kávéra, akkor a környezettel szemben támasztott igényei már sokkal szelídebbek, ergo növénykedvencként minden további nélkül tartható itthon is a kávé. 

Dugványozás, metszés, és teleltetés

A kávécserje dugványról is szaporítható, a levágott fiatal hajtások virágföldbe ültetve meggyökeresednek és növésnek indulnak. Növényünket ajánlott évente kétszer, tavasszal és ősszel kissé visszametszeni, ilyenkor az új hajtásokból  is szanálhatunk párat, de a cserje magasságát is kordában tarthatjuk visszavágással, ugyanis akár két méteresre is megnőhet. Ősszel, mikor a hőmérséklet tartósan 20 Celsius alá esik, vigyük be egy védett, 12-15 fokos, világos helyiségbe, és az öntözéseket ritkítsuk, ugyanakkor a leveleket időnként finoman permetezzük meg.

2. fejezet: A kávé, mint dísz.

Kávécserjét (de akár magot is) rendszeresen lehet vásárolni nagyobb kertészetekben, így az induláshoz adottak a lehetőségek. A kávécserje hőmérsékleti optimuma 15-24 Celsius fok között van, így télen hűvösebb, de nem sötét helyet kell neki keresni, nyáron pedig kitelepíthető a kertbe, de csak úgy, hogy perzselő napsugarak ne érjék, mert levelei hamar károsodnak, így félárnyékos helyet keressünk neki. Tavasszal, a kertbe költöztetés alkalmával át is ültethető (akár minden évben), ebben az időszakban egy növekedésindító tápoldatozás is ajánlott, és levéldísznövényeknek való tápoldattal egészen az őszi nyugalmi időszak beálltáig két-három hetente kezeljük. Nyári melegben a rendszeres öntözés mellett a leveleket is permetezzük meg vízzel, meghálálja. A kávécserje pár év után virágzik először, ezt követően fejlődnek ki termései, jellemzően a negyedik-ötödik évben. Ekkor az először zöld, később vöröses, végül fekete kávébabok leszedhetőek, és ha pörkölésük, őrlésük, és főzésük nem is ajánlott, egy tálba téve díszként remekül funkcionálhatnak.

Coffea arabica 

Tipp: A kávécserje kimondottan jó választás olyan kezdő kertészeknek, akik nem a szokásos és olykor unalmas dísznövényekkel akarják kezdeni pályafutásukat, mert a kávécserje kifejezetten igénytelen, ellenálló, és könnyen nevelhető növény!

A robusta termése 

3. fejezet: Kávé helyett cikória

A cikória egy mára csaknem teljesen feledésbe merült zöldségféle, melyet a mostani harmincas-negyvenes generáció, és az idősebbek az egykoron roppant népszerű Maci kávé alapanyagaként ismerhetnek. A Maci kávé népszerűségét kávéhoz hasonlító íze és koffeinmentessége adta, vagyis bárki ihatta, akár gyerekek is. A Macihoz hasonló pótkávék rendszerint cikóriából készültek és készülnek ma is, maga a növény azonban alig található meg a kiskertekben, ami kár, mert egy érdekes és táplálkozási szempontból értékes terményről van szó. Az ősszel felszedhető cikória vitaminokban nem erős, de ásványianyag-, és rosttartalma magas, így a tél kezdetén roppant hasznos étrendkiegészítő lehet. Karotintartalma jelentős, a sárgarépáénak közel 70-80%-a, ráadásul a benne megtalálható inulin a májra nagyon jó hatással van.

Nem minden cikória pótkávé!

 

Fontos tisztázni, hogy ha kifejezetten pótkávé készítésére alkalmas cikóriát szeretnénk a kertbe, akkor a gyökércikóriát (Cichorium intybus var. sativum) kell választanunk, ugyanakkor a fajtacsoport többi tagjának is minden része fogyasztható, és változatos fogások elkészítésére alkalmasak.

4. fejezet: Mit kér a cikória?

Az üzletekben többféle változat magjai kaphatóak, általános szabály, hogy minél halványabb a leendő növény színe, annál kevésbé lesz kesernyés az íze. A veteményeskertben termesztett cikória vetési ideje májusban érkezik el. Előkészületként egy alapos akár többszöri, mély, átforgató ásás szükséges, majd gereblyézés, és esetleg egy hengerezés (talajtömörítés) következnek, mindeközben persze a gyommentesítésen is túl kell esni. A magok május elejétől június első harmadáig szórhatóak ki, másfél arasznyi sortávolságban. A cikória a talajt tekintve nem igényes, de a nyirkos, nedves közeget nem kedveli, ilyen helyeken rosszul hasznosítható, vékony, elágazó gyökereket növeszt. Fényigénye a különböző leírásokban eltérő, vagyis viták tárgya, ami tény, hogy hajtatása sötétben történik, persze a fejlődő növény igényli a fényt, a legjobb ha félárnyékos helyre vetjük, de szinte bárhol szépen növekedik majd. Tápanyagigénye átlagos, ültetés előtt felesleges trágyázni, ha az adott területen tavaly, vagy kora tavasszal ez már megtörtént.

Érdekesség: a cikória a gyomként közismert mezei katáng nemesített változata

5. fejezet: Cikóriagondozás

A kikelő növénykéket az első hetekben gyakran kell gyomtalanítani,  majd a már ujjnyi magas (5-8 cm) palántákat 10-15 centis tőtávra kell egyelni. A sorok közötti gazolás később is fontos, sok egyéb munka viszont nem lesz vele, kártevői, betegségei viszonylag ritkák, ami előfordulhat az a gyökértetvek megjelenése, ellenük leginkább előzetesen, talajfertőtlenítéssel lehet védekezni. A föld felett levéltetvek támadhatnak, velük a bevált módszerekkel lehet felvenni a harcot. A cikória betakarításának ideje október környékén érkezik el, igyekezzünk beelőzni a felszedéssel az első fagyokat. A levelek kesernyés ízét pár órás sós, vagy ecetes vízben való áztatással lehet tompítani, ezt feltétlen tegyük meg, különben csalódni fogunk. Pótkávét az arra alkalmas fajtákból készíthetünk, a feldarabolt, pörkölt gyökérből a hagyományos módokon. 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.