Megyeri Szabolcs kertész blogja

Múltkori bejegyzésemben a veteményeskert tervezésével foglalkoztam. Most, hogy lassan itt a tavasz, jöjjön a gyakorlat, lássuk, hogyan érdemes megépíteni, mire kell odafigyelni! Előbb azért örüljünk kicsit a vizet árasztó tavaszi szélnek :)

Az ágyás helyét akkor ássuk fel, ha már nincsenek fagyok, és a talajba már be tudjuk szúrni az ásót. Általában a talajjal egy szintben alakítjuk ki, és a könnyebb öntözés érdekében körbevehetjük bakháttal. Ez valójában egy földsánc, ami megakadályozza a víz kifolyását. A veteményesünk lehet emelt ágyáson is, melynek a lényege, hogy építünk egy körülbelül 0,2-0,8 méter magas téglalap, négyzet vagy kör alakú vázat téglából, fából különböző terméskövekből. Ezt a vázat feltöltjük földdel, és ebbe alakítjuk ki a veteményesünket. Ez azért jó, mert a növényeink gyökerét távol tartja a pangó víztől, emellett a fenntartása is könnyebbé válik, mivel a kapálásnál nem kell akkorát hajolnunk mint nagy színészeknek egy szombat esti teltházas előadás után :)

Fontos még, hogy a termesztésre használt terület talaját felturbózzuk. Ez történhet műtrágyával vagy szerves szarvasmarhatrágyával is, de ha már rendelkezünk a kertünkben komposztálóval, akkor az abban termett komposzt is kiváló talajjavító adalék.

Ezután jön a növények kiültetése, aminek ideje függ a növény tenyészidejétől, a hőigényétől és attól is, hogy mikor szeretnénk a termését fogyasztani. A paradicsom palántákat már április végén ki lehet ültetni, mivel ha jól begyökeresedik, akkor a kisebb fagyokat is átvészeli. A paprikánál már más a helyzet, mert ez sokkal fagyérzékenyebb, ezért érdemes csak május 15-e után kiültetni, amikor már biztosan nem számíthatunk váratlan fagyra. Kiültetésnél figyelni kell arra, hogy elkerüljük az úgynevezett átültetési sokkot, melyet a hirtelen megváltozott környezeti körülmények, és a gyökérzet megbolygatása okozhat. Ilyenkor a növény fejlődése kissé lelassul, amíg meg nem szokja az új helyét, ezért érdemes borús, esős időt választani a kiültetésre, vagy ha ez nem oldható meg akkor esti órákat. Figyeljünk arra, hogy a frissen kiültetett kis növényeinket jó alaposan öntözzük be! A palántákat mindféleképpen érdemes először hozzászoktatni az új helyükhöz, mivel itt más a páratartalom, nagyobb hőmérséklet ingadozásnak lesznek kitéve, és nem szeretnénk, ha a gondosan felnevelt palántáink a kiültetés után pár nappal beadnák a kulcsot. Érdemes pár palántát tartalékolni, mivel előfordulhat, hogy a legnagyobb óvatosság ellenére is egy pár tő tönkre megy, ilyenkor a tartalékokkal pótolhatjuk azokat.

Véleményem szerint ezek a legfontosabb szempontok, ha veteményes kert kialakításával próbálkozunk. Természetesen a nagymamák és nagypapák, az utcában lakó idősek is sok hasznos tippel és jó tanáccsal tudnak szolgálni ezen a téren, és természetesen én is várom a kérdéseiteket a Facebook falamon vagy e-mailben a kertesz.blog@gmail.com címre.

Képek:innen, innen és innen

Most, hogy itt a jobb idő, és az olvadás, érdemes abba belegondolni, hogy milyen jó lenne, ha ezt a sok vizet tavasszal vagy nyáron fel tudnánk használni. Ez megoldható, könnyebben mint gondolnánk! Csak be kell szerezni egy vagy több nagy hordót, tartályt, és kész is vagyunk. A kereskedelemben számtalan ilyen tároló eszközt lehet találni, így nem könnyű a választás. Személy szerint ezt az új és praktikus változatot ajánlom:

Nem kell azon izgulnunk, hogy az őszi nagy pakolásnál hova tegyük a már kiürített hordókat, egyszerűen összecsukjuk és berakjuk a sarokba a napernyő mellé. Könnyű tisztítani mivel nem túl magas, és a tetején lévő szűrő sem engedi be a faleveleket.

Ha ilyen vagy ehhez hasonló tartályt, hordót vásárolunk, mint annyi mindennél, először tervezni kell. Át kell gondolni, hogy hova tesszük, mennyire fog látszani, útba lesz-e vagy sem. Ehhez mérten kell megválasztani a méretüket, és a kinézetüket. Forgalmasabb helyre érdemes egy dekoratívabb darabot választani, ha nem szeretnénk nap, mint nap szembe találkozni egy csúnyább darabbal. A Bas van der Veer féle gyűjtő személy szerint nekem nagyon tetszik :)

Eldugottabb helyeken már más a helyzet, oda választhatunk kevésbé esztétikus darabot is. Ha nem szeretnénk minden évben elpakolni a tartályt, akkor érdemes olyat választani, aminek az alján egy leeresztő csap található. Az ilyen állandó hellyel rendelkező tartályokat tetszés szerint be lehet futtatni különböző növényekkel. Ízléstől függően borostyánnal, klemátisszal, lonccal vagy akár vadszőlővel. Figyeljünk oda, ha lehet, akkor legyen teteje a tartálynak, hordónak, ez azért fontos, mert egyrészt megakadályozza, hogy az értékes esővizünk elpárologjon, másrészt megakadályozza, hogy kertünk szúnyogfarmmá váljon.

És még egy tipp, ha nem áll módunkban a háztetőnkről összegyűjtött összes esővizet tárolni, akkor szerezzünk be egy úgynevezett vízlopót! Ezt tartsuk lehajtva, ha jön egy eső és megtelt a tartályunk, akkor egyszerűen csak be kell csukni.

Képek:innen és innen

A legtöbb emberhez hasonlóan én sem bírtam ki, hogy ne szerezzek be a borús téli időben pár cserepes jácintot, nárciszt, gyöngyikét vagy éppen tulipánt. Az előkezelt és előhajtatott hagymásoknak egyszerű a tartása, csak öntözni kell, és gyönyörködni bennük. De mit kell tennünk miután elvirágoztak? Mit csináljunk velük? Hogyan tároljuk? Kell-e még öntözni?

Amint elvirágoztak, ugyanúgy kell foglalkozni velük, mint a kiültetett hagymásokkal! Továbbra is biztosítsuk a vízutánpótlást, de figyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl őket, mert akkor elrohadhatnak a hagymáink. Kevesebb vizet igényel, mint a virágzási időszakban, ahogy húzódik vissza a növényünk a hagymába, úgy kell egyre ritkábban öntözni. Az elszáradt virágot nyugodt szívvel levághatjuk róla, ellenben a leveleket rajta kell hagyni, egészen addig, amíg teljesen el nem száradnak!

A fagyok elmúltával vigyük ki a kertbe, tegyünk őket egy árnyékosabb hűvösebb helyre! Ha eljön a június, szedjük le róluk az elszáradt leveleket és a földet, majd tegyük el pihenni őket! Ezután szeptemberben ültessük ki hagymáinkat a kertbe, így jövő tavasszal újra gyönyörködhetünk bennük.

Kitartás, mindjárt nyílnak a kiültetett hagymások is :)

Kép: innen

Mint már láthattátok ez a kerttervezés időszaka, úgyhogy a mai bejegyzésemnek újra ez adja a témáját. Nemcsak az évszakoknak megfelelően érdemes tervezni kertünket, hanem a napszakok váltakozását is figyelembe vehetjük. Hogyan legyen olyan kerted, amiben nem csak az év 12 hónapjában, hanem a nap minden percében örömödet leled? Olvasd el ezt a pár tippet, melyeknek összeállításában ismét a kert-desing blog írója, Szabó Franciska segített. Köszönet érte :)

Bizonyos növények ültetésével jobban nyomon követhetjük a napszakok változását. Ültessünk a nap járásának megfelelően, egyfolytában izgalmasan változó virágokat: tulipánt, százszorszépet, hajnalkát, záporvirágot, napraforgót!

Az időjárás is befolyásolja a kertünk megjelenését: gyönyörködhetünk a reggeli harmatban, különösen a szőrös levelű növények levelein (palástfű, nyuszifül, harangláb). Egy nyári zápor után különösen intenzívek lesznek kertünk színi.

A délutáni ellenfényben szépen mutatnak az áttört lombú fák. (selyemakác, nyír, gleditsia stb.) Este, holdfényben inkább a növények sziluettje érvényesül.

Nagyobb méretű sima gyepfelületen különösen szépen érvényesül a környező növényzet árnyéka.

Napóra telepítésével a kertben is nyomon követhetjük az idő múlását, egyben hangsúlyt is kijelölhetünk vele.

Kertünk fényhatásai is folyamatosan változnak a nap során, ezt tervezési szempontból mindenképpen figyelembe kell venni! Gondoljuk át a kertünk funkcióit és tájolását! Mik azok a funkciók, amik fényt vagy árnyékot kívánnak és milyen napszakban? A gyermekek játszóhelyénél kedvező, ha tavasszal minél több napfényt kap, ugyanakkor a nyári meleg elöl célszerű óvni. Egy árnyékosabb kertben a teraszt célszerű a legnaposabb helyre tenni, a déli fekvésű domboldalon a kerti teraszt célszerű árnyékolni, hogy kellemesebb legyen a kerti tartózkodás. A növényzet mellett árnyékolhatunk épített elemekkel is: pergolával, napvitorlákkal, ponyvákkal, napernyőkkel. Az épített és növényi elemeket akár kombinálhatjuk is: pl. lugasra futtatott futónövényekkel. Át kell gondolnunk, hogy az árnyékolást inkább ideiglenesen vagy állandó szerkezetekkel szeretnénk-e biztosítani, ez utóbbiaknál különösen fontos a megfelelő tájolás, mivel utólag sokkal nehezebb módosítani. Ideiglenesen árnyékolhatunk napernyőkkel, napvitorlákkal, épített elemként pergolákkal, előtetőkkel, kerti pavilonnal.

Érdemes átgondolnunk a kertünk esti képét. A jól kialakított kerti világítás tovább növelheti kertünk használhatóságát, izgalmas hatásokat érhetünk el, ha a nappalitól kissé eltérő hangsúlyokat képzünk a világítással.

Képek: innen, innen és innen

A veteményeskertbe nem csak palántákat érdemes ültetni, hanem magról is vethetünk. Persze fontos, hogy milyen magról! Ehhez adok segítséget mai bejegyzésembe. A témát pedig most is egy kedves olvasómnak köszönhetem, akitől a minap ezt a levelet kaptam:

"Kedves Szabolcs! A szakember szerint milyen fajtákat érdemes vetni/ültetni? Milyen szempontok alapján válogassunk vetőmagvakat? "

A fajták kiválasztása elsősorban az igénytől függ. Tartsuk szem előtt, hogy hova szeretnénk ültetni, ott milyen körülmények vannak, és az ezeknek legjobban megfelelő fajtát válasszuk! Például paradicsomból rengeteg faj és fajta létezik, vannak kis vagy éppen folyton növő fajták, van körte alakú, ebből is akad piros és sárga változat is. Nekem személy szerint a kedvencem a körte alakú, mini, sárga (a Budapesti Kertimag Zrt-től).

Tapasztalataim szerint a kereskedelmi forgalomban kapható magok jó minőségűek, amire oda kell figyelni, az a magok betakarításának (minősítésének) ideje, amit a zacskó hátulján találunk. Minél régebbi egy mag, annál kisebb a csírázási képessége, azaz annál kevesebb növényünk fog kibújni. Érdemes hazai fajtákat vásárolni, mert ezeket az itthoni környezeti viszonyok mellett nemesítették ki. Személy szerint a magok beszerzésére a gazdabolt.hu-t tartom a legalkalmasabb helynek.

Paradicsom, paprika

Paradicsomból például a különböző Kecskeméti nemesítéseket, a Lugas és Vilma fajtákat tudom ajánlani, míg zöldborsóból a Rajnai törpét, és a Turánt, retekből pedig a Jánosnapi és a Korai magok a legjobbak.

Paprikák közül a Bogyiszlóit, és a különböző kalocsai fajtákat, viszont ezeknél ne felejtsük el megnézni, hogy mennyire csípősek, nehogy a fogyasztása közben meglepetések érjenek bennünket.

Vöröshagyma, sárgarépa, karalábé

Vöröshagyma fajták közül a Vitéz, Radar és a legkiválóbb, leghíresebb magyar hagymavidék gyöngyszemét, a Makói bronzot tudom szívből ajánlani. Sárgarépamagok közül a Keszthelyi hengerest, a Fertődi vöröset, karalábék közül a szentesi fajtákat, mint például a Szentesi tartós kéket és Szentesi fehéret érdemes termeszteni.

És még egy tipp, ha egy fajta bevált, akkor egy-egy termést hagyjunk jól megérni, és a benne található magot tegyük el a következő szezonra!

Képek: innen, innen, innen és innen

Ha unjuk már a víz ízű paradicsomot, és szeretnénk lédús és ízletes zöldségeket fogyasztani érdemes elgondolkodni azon, hogy a saját kertünkben is meg tudjuk ezeket termelni.

Első lépésként, mint már annyiszor említettem, készítsünk tervet! A mostani hóborította, fagyos időszak pont kapóra jön, mert a gyakorlati kertészkedés egyelőre lehetetlen. Elsőként gondoljuk végig, hogy a kert melyik része lenne veteményeskertünk kialakítására a legalkalmasabb, mennyi terület áll rendelkezésünkre, és mennyi területet vagyunk hajlandóak erre a nemes célra beáldozni. Fontos még azt is végiggondolni, hogy mennyi időt tudunk fordítani a veteményes karbantartására, és hogy megéri-e a belefeccölt idő azt, hogy házi, minőségi, érett és friss zöldséget ehetünk a vacsora mellé. Érdemes még átgondolni, hogy személy szerint mennyi zöldséget fogyasztunk el. A statisztikák szerint egy év alatt körülbelül 15-20 kg-ot paradicsomot fogyasztunk el. Véleményem szerint, ha már ennek a felét meg tudjuk termelni otthoni körülmények között (ehhez elég 3 tő), már az nagy előrelépés.

Miután úgy döntöttünk, hogy lelkesek vagyunk, van elég időnk és szeretnénk házi zöldségeket fogyasztani, érdemes belevágni az ágyás pontos kialakításának megtervezésébe. Az egyik legfontosabb szempont a megfelelő elhelyezés, mivel nem mindegy hova vetünk vagy ültetjük a saját illetve vásárolt palántáinkat. Az elsődleges szempont, hogy a terület minél hosszabb ideig legyen kitéve napsütésnek, emellett az éghajlati tényezőket és a talaj minőségét is figyelembe kell venni. A talaj minőségének megállapítása kissé nehézkes, hiszen kísérletezést igényel. Ki kell próbálnunk, hogy kertünkben milyen zöldségek maradnak meg a legjobban, melyek fejlődnek a legszebben és melyeknek van a legnagyobb terméshozama. Ennek vezetésére érdemes egy kis füzetet vagy egy Excel táblázatot rendszeresíteni.

Miután eldöntöttük, hogy a kert melyik részét alakítjuk át zöldségeskertté, át kell gondolnunk, hogy milyen zöldségféléket szeretnék termeszteni. Érdemes egyszerűen és könnyen kezelhető fajokkal kezdeni, mint például a paradicsom vagy a paprika. Miután kiválasztottuk, hogy miket szeretnénk termeszteni, fontos utánanézni ezek helyigényének is. A paradicsom körülbelül 30x60 cm-es területet igényel, míg a paprika 20x40 cm-es földdarabon is vígan elél. Majd ezután jön az ágyás kialakításának megtervezése. Ennél fontos szempont, hogy a fenntartási munkákat - öntözés, kapálás – minél könnyebben el tudjuk végezni, erre a legjobb megoldás, ha sorokba ültetjük a növényeket. Aki kicsit bátrabb, az akár sakktábla alakban is kialakíthatja a veteményest, mint a fűszerkertnél. Nem kell csak és kizárólag zöldségféléket ültetni a veteményesbe, ültethetünk különböző fűszernövényeket, mint például a bazsalikom és a menta, melyek termesztése egyszerű, így hamar sikerélményt könyvelhetünk el nevelésükben.

Képek: innen, innen és innen