Mától pár napon keresztül a családé, a meghitt együttlété, és a nagy lakomáké a főszerep, de hamarosan újra gondolhatunk majd növényeinkre, kertünkre, zöld kedvenceink ápolására. Addig is kívánok szeretettel:
A karácsony nem egyformán hoz lázba mindenkit, van akinél hatalmas családi ünnep, míg másoknál a szenteste is csak egy este a sok közül. A közös pont általában maga a karácsonyfa, amit általában még az is állít, akit az ünnep egyébként annyira nem villanyoz fel. A karácsonyi fenyő sokféle lehet, élő, dézsás, vágott, nordmann, luc, ezüst, vagy éppen plasztik műfa, de ezek még mindig csak a konvencionális darabok, az igazán extra fák, vagy mondjuk inkább fapótlékok ezeken túl kezdődnek. Amennyiben tehát valaki igazán különleges, a megszokottól eltérő karácsonyi fenyőt szeretne, vagy éppen elkésett a vásárlással, és nem maradt más választása, mint egy sajátkezűleg összeütött fa megalkotása (melyet aztán elő lehet adni, mint extravagáns, trendi műfát), gyorsan nyissa meg az alábbi galériát, hogy remek ötletek közül mazsolázhasson!
Kattintsanak a képre, galéria nyílik!
Botfüled van édes fiam - hallottam ezt sokszor kiskoromban otthon, és mitagadás, tényleg nem vagyok muzikális alkat, csakúgy, mint a hasonlat fája, a bot. De vajon a fák tényleg mentesek a zeneiségtől? Leszámítva persze a fából készült hangszereket, valóban azt hihettük eddig, hogy a fáknak nincsen zenei vénájuk, ám a lenti dalt meghallgatva meg fog változni a véleményünk.
A lejátszó és a falemez
A dologhoz szükséges némi magyarázat, arról van szó valójában, hogy egy kísérletező kedvű zenész, mérnök, és egyben művész, Bartholomaus Traubeck megalkotta a fák évgyűrűit zenévé alakító berendezést. A lejátszó működése tulajdonképpen egyszerű, és nagyban hasonlít a hagyományos lemezjátszók elvéhez. Egy algoritmus a vékonyra szeletelt falemezek évgyűrűit analizálja és alakítja át zenei hanggá, majd a hangok egymásutánjából épül fel a zenemű. Ilyen módon minden korongnak különböző zenéje van, hiszen a mintázatok minden esetben egyediek, függnek a növény életkorától, fajától, és egyéb behatásoktól is, így például a tűzkártól, sérülésektől, aszályoktól is. Mint az az alábbiakban hallható, a fák muzsikája talán nem versenyezhet mondjuk Beethoven tételeivel, de mindenképp különleges élmény meghallani a fák hangját!
Kép: innen.
Igyekszem távol tartani magam a politikai aktualitásokról, ilyen témában talán még sosem született bejegyzésem, és előre rögzíteném, hogy szándékom szerint most sem politizálok, talán inkább fordítva, a politika kertészkedik most. Természetesen a vasárnapi zárva tartás a téma, a frissen megszavazott javaslattal kapcsolatban már rengetegen megszólaltak, mind a kereskedelmi oldalról, mind a törvényalkotók közül, azonban az élelmiszerüzletek, dohányboltok, plázák, hipermarketek mellett - ha jól figyeltem a híradásokat - a kertészetekről nem esett szó sehol, pedig ennek a mondhatni speciális területnek több köze van a vasárnaphoz, mint sok más kereskedelmi ágazatnak. A következőkben megpróbálom tömören, lényegretörően összefoglalni gondolataimat a kertészetek és a vasárnapi tilalom kapcsolatáról, hogy a téma ábrázolása még árnyaltabb legyen.
A szabályozás, mely az üzletek vasárnapi zárva tartását írja elő a kertészeti árudákat sok ponton érinti:
- több száz kertészetről van szó
- ez több száz fizikai munkát végző magyar családot jelent, több száz, több ezer alkalmazottal
- a legtöbb kertészeti áruda területe a termékpaletta jellegéből adódóan bőven több, mint 200 m2
- a szabályozás ugyan megengedi, hogy vasárnapokon délig valamely családtag dolgozzon, de mégis ki jöhet szóba? Egy kertészetben gyakoriak a nehéz, körülményesen mozgatható termékek, a tulaj felesége, édesanyja, tinédzser gyermeke bajosan fogja az ötven literes termőföldet, vagy a 20 kilogrammos smaragd tuját a vevő csomagtartójába pakolni
- amennyiben a szabályozás a családok védelmében született, hogy fér össze ezzel a családtagok vasárnapi dolgoztatása, főleg egy olyan területen, ahol a munka részben nehéz fizikai munkát jelent?
- a vasárnap egyszerűen nem egyenlő egy nappal a hétből, a vasárnap az a nap amikor a vegetációs időszak tavaszi és őszi periódusában a kertbarátok növényeket vásárolnak a hazai kertészetekben, ahol többnyire hazai földben nevelt növényt árulnak.
- azzal mindenki egyetért, hogy ha a Balatonon egész nyáron esik az eső, akkor a szezon elúszott, ehhez hasonlóan ha tavasszal vasárnaponként nem lehet majd vásárolni, és alkalmazottakkal kiszolgálni emberi módon a vevőket, akkor az ágazat hatalmas veszteségeket fog elszenvedni- a kertészetben való válogatás, bóklászás - és ebben talán a javaslat legvérmesebb támogatói is egyetértenek velem - egészen más jellegű időtöltést testesít meg, mint a plázázás, az üzletközpontokban való sétálgatás. A kertészetekben a növényekkel, a kertészkedéssel mint produktív hobbival, vagyis magával a természettel kerülhetünk kapcsolatba, ez pedig amellett, hogy hasznos elfoglaltság, akár tartalmas családi program is lehet
- a hazai kertészeti árudák döntő többsége a 2008-as válság hatására zuhanó spirálba került, melyhez további speciális, csak erre a szakmára jellemző negatív hatások adódtak. Ezek együttesen is orosz rulett hatást értek el, például az emlékezetes március 15.-ei hóeséses évben a március teljesen egészében kiesett a szezonból. A kis magyar vállalkozások számára a vasárnapi korlátozás olyan veszélyfaktort jelent, mely egy egyéb negatív hatású eseménnyel karöltve már katasztrofális hatásokat generálhat
- a tartós tej elücsörög a vasárnap bezárt bolt polcán, azonban a növényeket vasárnap éppúgy öntözni kell, mint a hét bármely napján, így a kertészetekben tárolt áru is veszélybe kerül
A zanzásított listából is kiolvasható talán, hogy hatalmas tévedés egy kalap alá venni ezeket a speciális kereskedelmi egységeket az élemiszer, műszaki cikk, ruha, és egyéb profilú üzletekkel. A kertészeti árudákban dolgozók érdekében tehát az az igény és kérés fogalmazódik meg a törvényhozás felé, hogy kezdjenek a szakma képviselőivel egyeztetéseket, és korrigálják a vasárnapi korlátozásokat!
Update:
Időközben született egy rövid interjú is a témában, hallgassák meg:
Megfogadtam, hogy amint meglátom az első utcai karácsonyfa áruldát, nekikezdek az ilyenkor szokásos, karácsonyi fenyőkkel kapcsolatos rövid posztsorozat megírásának, és mint az itt látható kép mutatja, az első találkozás tegnap megtörtént. A karácsonyfákról való értekezés lehet, hogy sokak számára unalmas, ám kétségtelenül aktuális a téma a napokban, és biztosan nem mindenki ismeri a fenyőválasztás és tartás összes csínját-bínját, ezért talán tudok újat is mondani többeknek. Idén az élő fenyőkkel kezdem a sort, egyfelől mert az igazán taktikus vásárlók a vágott fenyő vásárlásával még várnak egy-két napot, így erre még van idő visszatérni, másfelől az élő karácsonyfa témája összetettebb, így érdemes idejekorán tisztázni, hogy jó-e nekünk az élő ünnepi fa? Vágjunk is bele, illetve dehogy...
A dézsás fenyő ugyanolyan szép és díszes lesz, mint vágott társai, a különbségeket máshol kell keresni
A vágott fenyőket sokan sajnálják, noha ezek a fák 99%-ban mezőgazdasági termesztésből származnak, tehát erdők nem károsodnak a kitermelésükkel, ráadásul direkt erre a célra nevelik őket, vagyis kis torzítással mondva a kivágásuk annyira kegyetlen csupán, mint a búza betakarítása. Ennek ellenére sokan természetvédelmi megfontolásból döntenek az élő fa mellett, de persze más okok is lehetnek a háttérben. Nevezzük néven, az egyik ezek közül a divat, sok éve már, hogy trendinek számít az élő fenyő tartása, de az is lehet indok, ha valaki szeretné például kiültetéssel hasznosítani karácsonyfáját, hogy az erre a célra költött pénz ne vesszen kárba teljesen. Szóba jöhet még a spórolás is, sok nagyáruház, vagy multi ugyanis kedvező konstrukcióban kínálja ezeket a növényeket, például a kölcsönzési díj egésze/egy része levásárolhatóvá válik a visszavitel után, esetleg a vételi összeg egy része jár vissza a fa ünnepek utáni átadásával. Akárhogyan is jutunk el az élő fenyő vásárlásáig, tudni kell, hogy ez a fatípus jelentős kompromisszumokra kényszeríti a háziakat, a szigorú feltételek be nem tartásával pedig az egész ötlet lényege, az ünnepek után is életben maradó fa ideája veszik el. Lássuk végre a konkrétumokat lépésről lépésre!
Kattintsanak a galéria megnyitásához szép dézsás fákért, és pár praktikus tanácsért!
- Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az élő fenyő a legkevésbé sem szobanövény, nagyjából úgy érzi magát a száraz levegőjű, fűtött beltérben, mint a kutyaólban tartott ponty. A dézsás karácsonyi fenyő csupán tíz napot maradhat a lakásban, ez az idő pedig nem hosszabbítható meg anélkül, hogy a fa károsodást ne szenvedne, ezért ahol szokás a fát január közepéig-végéig megtartani, ott nem jöhet szóba.
- Élő fát vásárolhatunk akár már most is, hiszen a vágott társaival ellentétben biztonságosan és állagromlás nélkül tárolható szentestéig, egyszerűen egy napos, fagymentes, lehetőleg szélvédett helyre kell állítanunk a kertben, vagy a balkonon. A nagy napig elegendő csupán párszor megöntözni, több dolgunk nem is lesz vele.
- 24.-e reggelén indulhat a fenyő a lakásba, ám hogy a hősokktól megkíméljük, zsilipeléssel juttassuk be. Ez csupán annyit tesz, hogy találjunk egy köztes hőmérsékletű, a kültérnél melegebb, a szobabelsőnél hűvösebb helyet, ahol 4-6 órán keresztül szoktathatjuk a fát a megváltozó körülményekhez. Ez a hely lehet egy zárt lépcsőház, garázs, üvegezett veranda, vagy beépített balkon, esetleg egy kevésbé fűtött előszoba.
- Szenteste délutánján már elfoglalhatja szobai helyét a fenyő, a helyiségen belül a lehető leghűvösebb helyen, például az ablak közelében, de mindenképp a fűtőtesttől távol. A fa földjét jó ötlet mulcsolni, vagyis 3-5 centi vastagon zúzott fakéreggel befedni (amennyiben kertészetben szereztük be a fát, rögtön kérjünk pár maréknyi mulcsanyagot is!). Ezzel a látvány is harmonikusabb lesz, de ami fontosabb, a növény földje nehezebben szárad ki.
- A díszítésnél járjunk el óvatosan, az ágakat túlzottan megterhelő, súlyos díszeket mellőzzük, és lehetőleg alacsony hőleadású izzósort használjunk, az ágakat felmelegítő égők ugyanis megzavarhatják a pihenőidejét töltő növényt, ami ezután kiültetve könnyebben szenvedhet fagykárokat.
- A fenyők páraigényes növények, a szobabelsőben töltött idő alatt hasznos lenne számukra a párás környezet, amit nehéz biztosítani, de tíz napig ki fogják bírni így is. Amennyiben azonban nem elektromos izzósort, hanem például gyertyákat használunk, egy-két alkalommal óvatosan vízzel permetezhetjük az ágakat. Az öntözésről se feledkezzünk meg, szintén egy-két alkalommal közepes mennyiségű vízzel nedvesítsük a fa földjét.
- Az év első napjaiban lejár a tíz nap, így a szilveszteri mámort kipihenve máris nekiláthatunk a bontásnak. A díszeitől megszabadított fát a bevitelhez hasonló zsilipeléssel juttassuk a szabad ég alá. A visszavitelre szánt növényeket ezt követően azonnal el is szállíthatjuk, ebben az esetben a történet véget is ért. Amennyiben a fenyő a miénk marad kétféleképpen járhatunk el.
- Egyfelől a dézsás fenyő már rögtön januárban kiültethető a kertbe, bármely fagymentes, enyhébb nap alkalmas a munkára. A fának napos, nem fagyzugos helyet keressünk, és mindenképpen számoljunk azzal, hogy fajtától függően a fa nagy, nagyobb, vagy egészen óriási is lehet a későbbiekben, így ne közvetlen fal, kerítés, járda, kerti út (ésatöbbi) mellé telepítsük. Amennyiben nincs kedvünk a januári ültetéshez, a fenyő maradhat a dézsájában, akár több hónapig is, de ilyenkor szintén fagymentes, napfényes helyre állítsuk, a mulcsot hagyjuk rajta, illetve a szabadföldi fenyőnél többször öntözzük, a dézsa kis térfogatú földje ugyanis gyorsabban kiszárad. Ha esetleg kemény, tartós mínuszok jönnek, a zsengébb, fiatal fák edényét oldalról és alulról szigeteljük majd, például buborékfólia körbetekerésével (a dézsa földjét semmi esetre se fedjük le fóliával!).
Mint az a fentiekből kiolvasható, az élő karácsonyfa választása mindenképpen macerával jár, de a fő hátulütő a rövid idő, amit a növény a lakásban tölthet. Ahol fontos a több hétig díszlő fa (mert például gyerekek vannak), ott ne válasszuk ezt az opció, ha mégoly környezettudatosak vagyunk is! Ne feledkezzünk el a szakszerű be-, és kivitelről, a mulcsolásról, és a növény védelméről sem a lakásban töltött idő alatt!
A következő részben a legszebb, legtartósabb vágott fenyő megtalálásáról olvashatnak majd, ha semmiképp nem akarnak lemaradni, nyomják meg bátran a jobb fölső sarokban található "követem" gombot!
Decemberben már a legtöbb kerttulajdonos gondolatban félreteszi a birtokát, kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy odakint tegyenek-vegyenek, ami érthető, hisz itt a karácsony, a bevásárlási roham, és minden egyéb őrület, ami az év végi ünnephez kapcsolódik. Ennek ellenére azonban akad feladat odakint, és nem csupán "aki keres, az talál" alapon, hanem van pár olyan dolog, amit kifejezetten az év utolsó heteiben lehet/illendő megtenni. Hogy segítsek a nagy szaladás közepette, az alábbiakban egy zanzásított listába szedem össze ezeket a feladatokat.
Jaj, csak el ne csússzunk!
Már kopogtatnak az igazán kemény mínuszok, így gondoskodjunk a csúszásvédelemről, hogy a hirtelen nyakunkba zúduló ónos eső, hóesés, útlefagyás ne okozzon gondot! Szerezzünk be még a gond előtt egy-két zsák szóróanyagot, hogy ne hirtelen kelljen majd szaladgálni utána, ha beüt a fagy!
Csúszásmentesítésre jó a homok, a faforgács, a kőzúzalék, és a kereskedelmi forgalomban kapható különféle környezetbarát keverékek.
A sót ne használjuk, bár bevetése nem teljesen tiltott (gépjárművek által használt utakon szórható), semmiképp nem tesz jót a növényeknek, a sós hólé kipusztítja a zöldeket, ráadásul tönkreteszi a cipőt, nadrágszárat, és a kutyák tappancsát is kisebesíti. Szintén nem a legjobb ötlet a hamu, ami ugyan hatékony, de látványként nem épp ideális, ráadásul piszkol.
Ne feledjük, hogy a ház, vagy társasház előtt elcsúszó és megsérülő emberek kártérítést követelhetnek a tulajdonostól/lakóközösségtől, és büntetőjogi felelősség is fennállhat ilyen esetekben, ezért vegyük elejét a bajnak!
Tipp: a járdáról, útról a havat ne az utcafronti ágyásra/zöld sávra toljuk, egyfelől a só miatt, másfelől mert az évelők elpusztulhatnak a súly alatt.
Rendrakás a kamrában, garázsban, fészerben
Mivel klasszikus kerti munkát feltehetőleg nem fogunk végezni nagyjából két hónapig, nyugodtan elrakhatjuk a szerszámokat. Ne várjuk meg, míg a kertben széthagyott gereblye, ásó, kapa eltűnnek a hó alatt, és tavasszal roncs állapotban kerülnek elő, hanem tegyük el az eszközöket szakszerűen. Ez azt jelenti, hogy a szerszámokat tisztítsuk meg, szárítsuk meg, és szükség szerint zsírozzuk, olajozzuk be, azután fedett, száraz helyre pakoljuk azokat.
A kerti szerszámokat nem csak óvni kell, hanem biztonságosan tárolni, főleg, ha kisgyermek is van a háznál. Az eszközöket lehetőleg rögzítsük, az éles, hegyes darabokat pedig vagy magasra tegyük, vagy zárható szekrényben tároljuk.
A szerszámok mellett a kert egyéb sérülésre hajlamos tárgyait, felszereléseit is helyezzük biztonságba, így például a kerti bútorokat, asztalokat, székeket, a hintaágy ponyváját, a függőágyat is. Az elrakodás csupán egy-két órát vesz igénybe, de sokat spórolhatunk, ha tavasszal nem kell pótolni a télen tönkrement tárgyakat!
Kamramustra
Ne csak a kertben, a kamrában, sufniban is vágjunk rendet, például a felhalmozott vetőmagok, vegyszerek és egyéb kertészeti kellékek között.
A megmaradt vetőmagokat szortírozzuk, a még használhatókat lezárt zacskóban, edényben, száraz helyen tároljuk. A vegyszereket, növényvédő szereket a lejárati idejük ellenőrzése után hasonló módon tegyük el, mindig távol az ugyanott elhelyezett almától, burgonyától, egyéb élelmiszertől. A lejárt szavatosságú kemikáliákat a szabályoknak megfelelően dobjuk ki, ne dobjuk azokat a háztartási szemét közé.
Ahol mag, élelmiszer van, ott rágcsálók is megjelennek előbb-utóbb. Ha fennáll ez a veszély, egyrészt próbáljuk a kis fenevadak útját állni a repedések, rések betömésével, másfelől helyezzünk ki rágcsálóirtó szereket, de utóbbiakkal mindig körültekintően járjunk el, gyerekek, háziállatok ne férhessenek ezekhez!
Dőljön a fa!
A tél gyakran jó időszak a valamilyen okból szanálásra ítélt fák eltüntetésére, bár talán nem pont karácsony előtt a legjobb nekiállni a favágásnak, de az év eleji holtidőszak már megfelelő, amennyiben pár enyhébb napot fogunk ki.
Alapszabály, hogy ne vállaljuk túl magunkat, a méretes, vastag törzsű, vagy éppen épülethez közel elhelyezkedő példányokat inkább bízzuk szakemberre, a sajátkezű munkával megspórolt összeg többszörösét fizethetjük ki, ha kárt okozunk, a személyi sérülésekről nem is beszélve.
Amennyiben elbírunk a kiszemelt példánnyal, elsőként a nagyobb ágakat metsszük le, majd a törzset vágjuk el nagyjából derékmagasságban. Ezután a csonk körbeásását követően erőteljes mozgatással szedhetjük ki a maradékot. A főgyökeret mindig távolítsuk el teljesen, mert a földben maradó részeken káros gombák telepedhetnek meg.
A faanyagot el is tüzelhetjük, nemesebb fajtáknál (dió, cseresznye, körte) pedig akár értékesíthetjük is. A lombozat és a kisebb ágdarabok a komposztra mehetnek. A tüzelésre szánt faanyagot fedett, száraz helyen tartsuk.
Tipp: ha a törzs csonkja nincs útban, nem feltétlen kell kiszednünk fáradságos munkával, a helyén is hagyhatjuk, például virágállványként, vagy kerti asztal talapzataként hasznosítva.
Fagyoskodó növények
Ahogy nekünk, úgy a növényeknek is a hideg a legádázabb téli ellenfél, így a fagyérzékeny fajtákat óvjuk meg a mínuszok ártalmaitól. A fiatal gyümölcsfák, cserjék törzsének földközeli részét kupacolással védhetjük meg, amihez használhatunk növényi nyesedéket, lehullott leveleket, melyre komposztot, földet szórhatunk.
A védendő fatörzseket takarással is biztonságba helyezhetjük, ekkor nádszövettel borítsuk a zsenge törzset. Ha a fagy nem jelent veszélyt, de előfordulhatnak a fát károsító rágcsálók (például nyulak), akkor műanyag fonatot kerítsünk a fa köré.
A fagyérzékeny rózsákat szintén kupacolással készítsük fel a hidegekre, extrém fagyos napokon pedig borítsunk egy vödröt, vagy nagyobb cserepet a tövekre. Utóbbi eljárás csak pár napig vethető be.
A díszfüveket még az igazi hidegek beállta előtt kössük össze, különben a tőhöz bejutó és ott megfagyó hólé, eső kipusztíthatja a növényt.
Ha beindul a havazás, ne hagyjuk magukra a cserjéket, örökzöldeket, a nagyobb mennyiségben rájuk rakódó csapadék ugyanis szétnyomhatja, letörheti az ágakat, egészen eltorzítva a növényt. A lerakódott havat (vagy ónos esőből származó jégpáncélt, mint az nemrégiben előfordult) óvatosan, kézzel rázzuk le, a magasabban lévő ágaknál egy szerszámnyelet használjunk, de finoman!
Szárnyasok, négylábúak
A kert körül egyébként is ólálkodnak állatok, de téli éhínség idején többen érkezhetnek vendégségbe, közülük sokan szívesen fogadják a gondoskodást.
Télen a madarak megköszönik az élelmet, ráadásul ha a kertbe csalogatjuk őket, a komor hetekben is életteli, csicsergéstől hangos kertünk lehet. A madáretetés alapszabálya, hogy ha elkezdtük, ne hagyjuk abba, mert az etetéshez szokott kismadarak szorult helyzetbe kerülhetnek, ha hirtelen megvonjuk tőlük a megszokott adagjukat.
Madáretetésre háromféle eleséget kínáljunk, olajos magvakat (ipari napraforgót), állati zsiradékot (szalonnát, vajat) és gyümölcsöt (faágra szúrt almát). Természetesen megfelelőek az ilyenkor mindenhol kapható magkeverékek, cinkegolyók, és egyéb madáreleségek is. Az élelmet csak akkor helyezzük ki a földre, ha nem várható eső, vagy hó, ellenkező esetben felfüggesztett etetőt használjunk. Sose adjunk madaraknak emberi fogyasztásra szánt, fűszerezett, sózott eleséget.
A pár napig tartó hirtelen téli melegben a téli álmukat alvó sünök felébredhetnek, így ha kábán kóválygó sünit látunk, etessük meg, mert magától nehezen talál betevőt a hideg évszakban. Erre a célra macskaeledelt, natúr főtt húst, főtt tojást használhatunk, innivalóként pedig vizet adjunk. A komposztot télen óvatosan forgassuk át, mert a sünök szívesen telelnek át benne.
Tipp: Ne feledkezzünk el az őslakókról sem, vagyis a házikedvenc ebekről! A kertben telelő kutyák ólját illendő átnézni, szükség esetén szigetelni, meleg zuggá alakítani. Az ebek ivóvize a téli hónapokban gyakran megfagyhat, erre figyeljünk, ne hagyjuk szomjan a négylábút, és a bőséges táplálékról is gondoskodjunk.