Megyeri Szabolcs kertész blogja

A nyár kellős közepén járunk, vagyis dübörög a kerti szezon, ezúttal azonban nem az ültetésé és a növénygondozásé, hanem a kertben tartózkodásé. Bárki, akinek kertje van, ilyenkor bizonyára a legszívesebben ott tölti az időt a forróságot követő enyhébb estéken, lehet kerti hintában relaxálni, csillagokat bámulni, poharazgatni, vagy éppen húst sütögetni. Utóbbihoz elengedhetetlen egy jó kerti sütöde, ennek kialakítása azonban figyelmet igényel, hogy minél kisebb kárt okozzon a pázsitban, növényzetben, vagyis a kertben. A következőkben így nem a grillezési technikákról, hanem a grill, tűzrakóhely megfelelő elhelyezéséről lesz szó, és hogy fokozzam a lelkesedést, egy képgalériában megmutatom a világ legvagányabb kerti sütögetőit is!

1. Milyen legyen?

A kerti grill kissé tág fogalom, ha most újítunk be egyet, választani kell a típusok közül. A lustábbaknak való és egyben legolcsóbb megoldás a bárhol kapható, pár ezer forintos faszenes sütögető. Előnye, hogy nem kell fix helyet kiépíteni a számára, csak kivisszük, begyújtjuk és kész. Cserébe gyengébb minőségű, nem túl tartós, füves területen kissé ingatag és balesetveszélyes lehet, de első próbálkozásnak megteszi, főleg, ha stabil helyre (akár egy nagyobb teraszra) tudjuk állítani. A kerti grill őse és rokona a tűzrakóhely, egyszerűbben nevezve a tábortűz. A nyári táborok gitározós, együtt éneklős, szalonnázós nosztalgiáját hozhatjuk vissza vele, és ez a verzió sem igényel sok munkát és befektetést. A nagyjából egy méteres, általában kör alakú tűzrakóhelyet a pázsit rovására alakíthatjuk ki, és tulajdonképpen egy ásó és pár bontott tégla, vagy méretes kő elég hozzá. Hátránya, hogy nem mozgatható (csak egy újabb gyeprész károsítása árán), viszont pár óra alatt összedobható, és egy fém állványzattal bográcsozásra is használható. További opcióként léteznek előregyártott, komolyabb darabok, magasított égéstérrel és ülőkékkel, az igazán profik pedig saját kinti konyhát építhetnek. Kezdőknek érdemes az egyszerűbb verziókkal kezdeni kerti sütő pályafutásukat, így olcsón kiderülhet, hogy fekszik-e egyáltalán nekik a ez a műfaj, ha pedig mégsem, akkor nem dobtunk ki egy rakás pénzt, és nem tettünk tönkre akár egy kisszobányi pázsitos területet.

Egy tűzrakóhely sok helyet elvesz a kert pázsitos részéből, érdemes átgondolni, mielőtt belevágunk!

2. Szélvédettség

Ügyelni kell arra, hogy a grill szélvédett helyen legyen, de mégse jelentsen tűzveszélyt, vagyis ne legyen túl közel hozzá semmi éghető dolog - növényzet, kerti bódé, garázs, háztető, és így tovább. Az előző ok mellett azért se tegyük fákhoz közel a grillt, bográcshelyet, mert az ételbe, edénybe hulló levelek folyamatos bosszúságot fognak okozni.

Olcsó, egyszerű, de sokszor instabil, főleg a fűbe állítva. Érdemes szilárd alapra helyezni.

3. Alapozás

Nagyobb sütödét telepítsünk masszívabb felületre, egyrészt a stabilitás, másrészt a megközelíthetőség miatt. Komolyabb kerti grilleket illik betonalapra építeni, de még a legegyszerűbb, háromlábú, sokszor túl könnyű és instabil kis sütödék alá is tegyünk valamilyen rögtönzött talapzatot. Komolyabb grillsütőknél érdemes térkővel lefedni a sütő környékét, így nem kell ingoványos talajon botorkálni a tányérokkal, nyársakkal. Tábortüzes tűzrakóhely esetén legyen elég hely a körbeüléshez, ez nagyjából másfél métert jelent, így kiszámolható, hogy alapjáraton egy 3-4 méteres kört foglal majd le a tűzrakóhely, nem éri meg spórolni ezen, különben kényelmetlenség, füstben fuldoklás, nyomorgás lesz a végeredmény.

Ez pedig az ígért gyűjtemény a legmenőbb grillekről!

4. Jussunk oda!

Ha rendszeressé válnak a kertipartik, vagyis bejött a grillezés, jó ötlet kövezett utat kialakítani a háztól a sütőig, ezzel egyfelől megelőzzük a gyep kitaposását, másfelől biztonságosabbá válik a közlekedés. Ha már út és távolság, az sem elhanyagolható, hogy a füstöt távol tartsuk háztól, így lehetőség szerint minél messzebb tegyük a tüzet attól, különben állandó függönymosás és kényszeressé váló szellőztetés lesz az osztályrészünk. Ház alatt ne csak a sajátunkat, hanem a szomszédét is érthetjük, ha a szomszéd ablaka alá helyezzük a grillt, borítékolhatóak lesznek a konfliktusok.

Lehet stílusosan és praktikusan egyszerre

5. Óvintézkedések

A tűzrakás, parázson sütögetés alapvetően veszélyes üzem, ezért nagyon fontos, az az elővigyázatosság, főleg nagy lánggal működő tűzrakóhelyeknél. Legyen mindig bekészítve kézközelbe egy vödör, vagy pár flakonnyi víz, valamint praktikus, ha a kerti slag elég hosszú ahhoz, hogy a tűz közelébe lehessen húzni. Azt talán mondani sem kell, hogy a gyerekeket ajánlott távol tartani a forró platniktól, nyílt lángtól, valamint a húsillat miatt a közelben tébláboló házikedvenc kutyákat is érdemes a kennelbe zárni, vagy megkötni, legalább addig, míg nagy a mozgás a grill körül. A sütögetés végeztével teljesen oltsuk el a tüzet, nem elég arra számítani, hogy majd elalszik magától. 

Ezt kellene elkerülni:

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen, valamint a galéria: innen.

A hétvégén vendégségbe voltam hivatalos, és ahogy szoktam, a háziak flóráját is szemügyre vettem, ráadásul vendéglátóm kifejezetten nagy növénybarát, így nem csodálkoztam, mikor az egyik ablakpárkányon egy különleges trióba botlottam. A három fejlődő növényke közül az egyiket rögtön felismertem, a másik kettő azonban nehéz feladvány volt, bevallom segítség is kellett hozzájuk. Hogy játszhassunk egyet, megmutatom ezeket a növényeket, önök pedig tippelhetnek, hogy mit is látnak, aztán a tovább gombra kattintva következnek a megoldások!

1.

2.

3.

A megoldásokért kattintsanak a tovább gombra!

A dísznövényeket elsősorban tetszetős külalakjukért tartjuk/kedveljük, azonban nem hátrány, sőt, sokaknál külön szempont, hogy egyéb érzékszervünket is kényeztesse a kiszemelt növény, például az orrunkat. A kissé terjengős bevezető mondattal valójában azt szerettem volna mondani, hogy a szépség mellett az illat is fontos tényező a kerti virágok, növények esetében, így a válogatásnál ezt a körülményt se felejtsük el. Tavaly egyszer már szó esett itt a blogon az illatos növényekről, akkor azonban a balkonokra koncentrálva, most pedig mivel tombol a nyár, és ilyenkor mindenki a kertben szeret tartózkodni, hűsölni, este merengeni a kerti illatos növényekről lesz szó. Ahogy azt a címben ígérem, öt ilyet mutatok be röviden, de persze a katalógus sokkal hosszabb, van miből válogatni bőven, a célom most inkább csak a figyelemfelkeltés, hogy az igéző illatokra is koncentráljunk az ültetési listák összeállításánál.

1. A japán futólonc a kert parfümje lehet, fehér virágai bódító illatokkal terítik be a birtokot! Mint a neve is mutatja, futónövényről van szó, így felkapaszkodik kerítésekre, házfalakra, vagy direkt erre a célra kialakított felületekre (pergolára, drótfonatra, filagória oldalára), vagyis a szaglószervi kényeztetés és a magas esztétikai élmény mellett takarásként is kiváló, akár a csúnyább falfelületről, akár az utcáról érkező kíváncsi pillantásokról van szó. Aki nem szeretné futtatni, hagyhatja talajtakarónak is, függőleges falak híján a japán lonc beéri a talajjal is, melyet szépen beborít, így kevésbé aktívan használt kertrészek elfedésére is felhasználható! Ez az illatos növény nem túlzottan gondozásigényes, a legfontosabb feladat vele kapcsolatban a terjeszkedését kordában tartó metszés.

2. A golgotavirág név tulajdonképpen egy roppant népes családot jelöl, melybe többek közt az egzotikus dél-amerikai gyümölcs, a maracuja is beletartozik. A golgotavirág érdekes nevét egy szerzetestől kapta, akit a növény virága Krisztus szenvedéseire emlékeztetett (többek közt a három bibeszál a három szögre, az öt portok az öt sebhelyre, a lomblevél a lándzsára, a kacs a korbácsra), a termés pedig ezek után logikusan a passiógyümölcs elnevezést kapta. A golgotavirág egy kacsokkal kapaszkodó fás szárú kúszónövény, mely feltűnő, szép virágaival és kellemes illatával hódíthatja meg a hobbikertészeket. Egyes hibridek télállóak, tehát a kerti földben is áttelenek, míg mások védett helyen való teleltetést igényelnek. A termés némely fajnál mérgező, így ne tekintsünk rá gyümölcstermőként! A golgotavirág gondozása közepes nehézségű feladat, rendszeres öntözést és időnkénti tápoldatozást igényel.

+1 tipp: fűszerkert!

Illatban szintén verhetetlen sok fűszernövény, ültetésükkel pedig kettős hasznot könyvelhetünk el, hiszen a konyhában friss fűszerként fel is használhatjuk ezeket a fajokat. A kakukkfű, a citromfű, a menta, a majoranna, a kapor mind kellemes illatúak és könnyen nevelhetőek, valamint jó választás még a levendula, melyet ültessünk a bejárat közelébe, hogy a betérő vendéget rögtön kellemes benyomások érjék, vagy telepítsük az ablak alá, hogy szellőztetéskor ne csak friss, hanem illatos levegő is érkezzen a szobába!

3. A szappanfű, teljes nevén orvosi szappanfű bőven teljesíti a kitételt, hogy egyszerre legyen szép és illatos is. A szappanfű bogas virágzata különleges megjelenésű, a kertnek extravagáns, vagy éppen vadvirágos hangulatot kölcsönöz, és kitűnő alternatíva akkor is, ha el szeretnénk kicsit szakadni a hagyományos, néha kicsit unalmas hagyományos kerti virágoktól. Virágzása épp most, júliustól aktuális, egészen az ősz első harmadáig. A szappanfű egyben gyógynövény is, vörös gyöktörzsének főzetét nyákoldó főzetként, reumás fájdalom elleni szerként, és vízhajtóként is ismeri a népi gyógyászat. A szappanfű hazánkban a természetben is megtalálható, ártéri vidékeken, parlagi területeken például, ezért a kertben nevelve sincsenek különösebb igényei, gondozása problémamentes.

4. Az egyik legszebb egynyári dísznövény a nyári viola, melyet magasságától függően szegélynövényként ültethetünk a kerti út, a kerítés, vagy a terasz mellé, a magasabb változatokat pedig virágágyásokba telepíthetjük, akár vágónövénynek. A nyári viola gazdag színváltozatban hozzáférhető, jellegzetes oszlopszerű virágzata pedig különleges díszítőértéket kölcsönöz neki, ráadásul nem került volna ebbe a felsorolásba, ha nem lenne kellemes, vonzó illata. A nyári viola nem kényeskedő növény, a fejlődési időszakban rendszeres öntözésre szorul, ültetéskor pedig napfényes területet igényel, ezeken felül túl sok kívánsága nincs is.

Az örök rózsa

A felsorolásba a rózsákat egyértelműségük okán nem vettem bele, de pár szóval mindenképp meg kell említeni, hogy ha kerti illatokról van szó, akkor a rózsák általában verhetetlenek. Tudni kell azonban, hogy nem minden rózsa rendelkezik erős, átható illattal, így vásárláskor a rózsa ezen tulajdonságát is vegyük figyelembe. Túlzásba se essünk, több tucat kifejezetten erős aromájú rózsa ültetése túl dús, zavaró illatorgiát is eredményezhet! Ha több száz rózsafajta közül szeretne válogatni IDE kattintva megteheti, a leírásokban mindig megtalálja az illatintenzitásra vonatkozó információt is!

5. Kissé kényeskedő szépség a lepkék egyik nagy kedvence, a vaníliavirág. Liláskék, fehéres virágai az emberi szemnek is tetszetősek, átható vaníliaillata pedig belengi a kertet! A napos, szélvédett helyeket kedveli, de az erős tűző naptól védeni érdemes, és a heves esőktől is óvni kell, mert apró sziromleveleit lehullathatja egy kiadósabb zápor után.  kísérletező kedvű és türelmes hobbikertészek pár év alatt terebélyes fácskává is nevelhetik a vaníliavirágot.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

A málna sokak szerint az egyik legfinomabb gyümölcs,én ehhez hozzátenném, hogy talán az egyik legszebb is egyben, nincs olyan hobbifotós, aki ne próbálna meg csodás málnaközeliket készíteni, ez pedig általában jól is sikerül, hiszen a málna csinos és fotogén. Na de persze nem nézegetni kell, hanem enni, ehhez pedig épp időben vagyunk, a sokféle málnafajta közös jellemzője, hogy általában júliusban tetőzik az érésük, így ebben a hónapban biztosan vehetünk belőle a boltokban, piacokon. Vagy éppen leszüretelhetjük az otthoni termést.

Utóbbihoz azonban persze először ültetni kell, annak pedig az ősz az ideje, de aki most rákattan a málnára, biztosan belevág ősszel egy-két tő nevelésébe. A málna azonban nem a legegyszerűbb gyümölcstermő növénygondozási szempontból, igényei magasak, sajnos betegségei is akadnak, támrendszert igényel, tehát lesz vele dolog, de aki kihívást szereti, meg persze a málnát, annak megéri az átlagosnál kicsit több feladat. Gyorsan fussuk át, mi kell a málnának.

Mi fán terem?

Fán biztos nem, hanem cserjén, sőt, félcserjén. Félcserje, mivel vesszői csak két évig élnek, az elsőben kifejlődnek, a másodikban virágot és gyümölcsöt hoznak. Egyszer és kétszertermő fajták is léteznek, utóbbiak másodjára ősz elején szüretelhetőek, kiskertekbe az előbbit szokás ajánlani, mivel ősszel sok egyéb gyümölcs is aktuális. 

Ültetés. A málna számára a kert világos, félárnyékos, szélvédett helyei megfelelőek, ahol biztosított a rendszeres vízellátás. Ültethetjük sövényként a kerítés mellé, de támrendszer mellett is nevelhetjük. Támrendszeres nevelés esetén két stabil oszlop közé húzzunk ki 2-3 sorban dróthuzalokat, melyekre rávezethetjük a fejlődő málnasarjakat. A málnára jellemző a gyomosodás, ezért mindenképp biztosítsunk számára gyommentes közeget. Legfőképp a tarackos növényekkel szembeni védekezésre kell odafigyelnünk, mivel ezek átszövik a málna gyökereit és elvonják a növénytől a vizet. Ültetéskor először vágjuk vissza kicsit a gyökereket a jobb eredés érdekében, majd helyezzük a növényt az ültetőgödörbe és halmozzunk rá Florasca A típusú BIO virágföldet, mely biztosítja a megfelelő, savanyú kémhatású közeget, a málna talajigénye ugyanis speciális. 

Gondozás. Vízigénye nagy, különösen májustól júliusig, a sarjhajtások fejlődésekor és a terméséréskor. Ilyenkor mindenképp biztosítsuk számára a rendszeres és bőséges vízmennyiséget, a pangó vizet azonban kerüljük. A megfelelő öntözés mellett a folyamatos gyommentesíts lesz feladat, valamint a támasztékrendszer megfelelő kialakítása a növény cseperedésével párhuzamosan. A málnának sajnos bőven vannak betegségei, például a málnamozaik, a botritisz, a didimellás betegség, valamint kártevők is támadhatják, többek közt a sodrómoly, vagy a málna-vesszőszűnyog. A málnabetegségekről részletesebben ITT olvashatnak.

Metszés. A málnával kapcsolatban a legfontosabb teendő tulajdonképpen a metszés, mely évente kétszer, nyáron és ősszel esedékes. Lássuk most aktualitása folytán a nyári metszés zanzásított összefoglalóját.

- A ritkító metszésre közvetlenül a betakarítás után kerül sor, de először a letermett vesszőket vágjuk ki tőből. A betegségektől mentes levágott hajtásokat érdemes komposztálni.

- A sarjak ritkításánál egy tövön 5-6 vesszőt hagyjuk meg, a beteg, fejletlen sarjakat pedig vágjuk ki tőből. Csak az erős, egészséges sarjakat hagyjuk meg.

- A tősarjak a növény tövéből fejlődnek ki, pár éven belül pedig leromlásuk várható. A gyökérsarjak erősebbek a tősarjaknál, könnyű a megkülönböztetésük. A gyökérsarjak a tövektől távolabb nőnek és saját gyökérzettel rendelkeznek, így ha óvatosan leválasztjuk az anyanövényekről a sarjakat, újabb növényeket hozhatunk létre. 

Málnás

Betakarítás és beltartalom

Ha a bokor már terem, alaposan oda kell figyelni, mert a korai szedés nem jó, viszont hamar bekövetkezik a túlérés. Ha szemre (vagy kóstolásra) már az érés csúcsán tart a termés, akkor hajnalban, vagy hűvös, borús időben ejtsük meg a szüretet. A leszedett szemek az eperhez hasonlóan gyorsan romlanak, két-három napnál tovább biztos nem bírják, viszont jól fagyaszthatók. A málna gazdag C, B1, és B2 vitaminokban, és bőven tartalmaz szerves savakat, alacsony szénhidráttartalma miatt gyakori eleme a gyümölcsnapos diétáknak. Készíthető belőle szörp, dzsem, ivólé, gyümölcsturmix, de süteményekhez, akár csak díszítésként is, elsőrangú. Kevesen tudják, hogy a málna szárított leveléből (főleg ha szamóca és/vagy szederlevelet is teszünk hozzá) kiváló teát forrázhatunk. És természetesen mint mindenből, a málnából is főzhető pálinka.

Az érdeklődők többféle izgalmas málnafajtát találnak webáruházamban.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A dinnye egyfelől a nyár egyik legnépszerűbb slágergyümölcse, másfelől izgalmas kérdéseket vet fel, melyekre hasonlóan izgalmas válaszok adhatóak, a botanikai besorolástól kezdve a válogatás trükkjein keresztül, a termesztés buktatónak felsorolásáig bezárólag. Megpróbálok most a legaktuálisabb dinnyekérdésekre választ adni, úgyhogy ugorjunk együtt fejest a dinnyeszezonba!

A sárgahúsú változat

Zöldség, vagy gyümölcs?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy a dinnye tulajdonképpen zöldség avagy gyümölcs, ugyanis mindkét állításra van bőven példa az interneten és különböző (szak)cikkekben egyaránt. A dinnye rendszertanilag a tökfélék családjába tartozik, a tököt pedig vitán felül zöldségként tartjuk számon, ezért logikusan hangozhat, hogy a közvélekedéssel ellentétben zöldség a dinnye is. Ugyanakkor a zöldség egy konyhai, gasztronómiai kifejezés, tulajdonképpen bármilyen emberi fogyasztásra alkalmas termést hívhatunk így, kivéve azokat, melyeket a köznyelv és a hagyomány gyümölcsként tart számon. Ugyanakkor a gyümölcs sem botanikai terminus technicus, ezzel a szóval a nyersen és frissen fogyasztható növényi terméseket illetjük a cseresznyétől a kiviig, vagyis ilyen módon a dinnye is nyugodtan ide sorolható. Mivel tulajdonképpen mindkét besorolás alátámasztható logikailag, a döntő a jobban rögzült kategória kell, hogy legyen, így a hagyományt követve a dinnyét tekintsük egyszerűen gyümölcsnek, ahogy azt már régóta tesszük, hozzátéve, hogy a nem laikusoknak, vagyis a dinnyét nevelőknek termesztéstechnikailag továbbra is zöldség ez a gyümölcs.

Változatos méretek és formák

Mi is a dinnye közelebbről?

Dinnye alatt jellemzően a görögdinnyét értjük, ami pontosabban a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó Citrullus lanatus. A dinnye az emberiség ősrégi kultúrnövényeinek csoportját gazdagítja, feljegyzésekből tudni, hogy már az ókori Egyiptomban is termesztették, sőt, a sírkamrákban is gyakran elhelyezték, mint a túlvilági létet segítő élelmiszert. A dinnye Kínában is ismert csaknem ezer éve, Európába feltehetőleg innen hozták be utazók a XIII. században. A görögdinnye formája, mérete, és színe változatos, lehet gömbölyű, vagy elnyújtott , ovális alakú, sötét-, vagy világoszöld, esetleg csíkos, netán sárgás. A dinnye élettani hatásai nem jelentősek, bár magas (90% fölötti) víztartalma miatt vízhajtó hatású, ezért egykoron gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Vitamintartalma jelentéktelen, magas cukortartalma miatt azonban ízletes édesség, és persze kiváló nyári szomjoltó. 

Helyigényes termény, nem tipikus balkonnövény...

Nevelhetek otthon dinnyét?

A rövid válasz az, hogy persze, a hosszabb pedig hogy igen, de nem nagyon éri meg. A kiskerti dinnyetermesztés fő hátulütője, hogy a görögdinnye igencsak helyigényes növény, egyetlen fejnek másfél-két négyzetméternyi hely kell ideális esetben, vagyis ha egy kiadós dinnyeszüretet szeretnénk, akkor egy átlagos méretű kert majd' egészét fel kéne áldozni a dinnyetermesztés oltárán. Akinek bőven van helye, vagy csak kísérletezne egy-két tővel, annak jövő április közepén kell elkezdeni a palántanevelést, a megerősödött palántákat pedig május közepén lehet kiültetni. A dinnyét általában fészekbe ültetik, vagyis a palántát egy félméteres kör alaprajzú mélyedésbe kell helyezni, bőséges tápanyaggal (komposzttal például) ellátva, sőt, szabály szerint kora tavasszal a dinnye leendő ágyását alaposan meg kell trágyázni. A fejek méretét nagyban lehet növelni bőséges öntözéssel, a talaj mulcsolása pedig a nedvesség földben maradását segíti elő. A dinnye gondozásához a rendszeres gyommentesítés is hozzátartozik, és bár a dinnyének bőven akad betegsége, kiskerti körülmények között nem feltétlen szükséges a preventív vegyszeres kezelés. Dinnyéből számtalan változat elérhető, akár sárga húsú típust is választhatunk. 

Virága is van!

Dinnyehamisítás!

 

Évről-évre több tucatnyi árus bukik le dinnyehamisítással, ami nem azt jelenti, hogy fröccsöntött műanyag dinnyéket árulnak, hanem hogy hazaiként próbálják eladni az olcsó import görög és makedón dinnyét. Persze a külhoni dinnye is lehet finom, de a hazai vásárlásával az itthoni termesztőket támogathatjuk, és a magyar dinnye valóban jellemzően ízletesebb mint a behozott, így valóban nem szép dolog a dinnyehamisítás.

Hogyan választhatom ki a legjobb dinnyét a piacon, üzletben?

Mivel a görögdinnye (a sárgával ellentétben például) nem utóérő, így pár napos tárolással már nem lehet javítani az ízén, állagán, ezért fontos, hogy a lehető legjobbat válasszuk. A minőségellenőrzés egyetlen holtbiztos módszere a lékeléses kóstolás, lenne, ugyanis ezt uniós irányelv tiltja. Ha a zöldséges jóbarát, és ezt mégis megengedi nekünk, akkor biztosra mehetünk, egyebekben maradnak a közkeletű, több-kevesebb sikerrel kecsegtető módszerek. Az első a szemmel történő vizsgálat, vagyis nézzük meg alaposan a dinnyét. Minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb színtónusú, annál érettebb, tehát annál jobb lesz az íze. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl finomak és édesek. Régi népszokás a dinnyeütögetés, amit minden szinte vásárló kötelező jelleggel megtesz, ám nem biztos, hogy tudják, mit is kell hallgatni. Akkor jó a dinnye, mikor kopogtatásra kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is felfedezni vélünk, akkor jó eséllyel finom darabot fogtunk ki. A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelezhet. Az is lényeges, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb elv" csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor is korlátozottan, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus végére - pont ezen általánosítás miatt - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebbek is ugyanúgy lehetnek ízletesek. Szintén alkalmazható módszer a kacs, vagyis a dinnye rövid szárának szemrevételezése. Ha a kacs teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a polcon, standon, minősége így gyengébb lehet. Ha a szár zöldes színű, nem túl száraz, esetleg még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss.

Androidos eszközöket használók kipróbálhatják EZT a dinnyeérettség-jelző alkalmazást, ami azért inkább tréfának való, mintsem valódi mérőeszköznek.

Legendás a japán kockadinnye, melyet szögletes műanyag konténerekben nevelnek, hogy formájuk egyedi legyen. Japánban egyébként is hatalmas kultusza van a görögdinnyének, mely ott drága csemege, mivel helyben keveset termelnek a helyigényes gyümölcsből. A fenti kockadinnyék az index cikkének tanúsága szerint Oroszországban is aranyáron cserélnek gazdát.

 Pár szó az árakról...

Biztos sokan emlékeznek rá, hogy pár éve országos botrány kerekedett a dinnye árképzéséből. 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak, beelőzve így az olcsó, és sokszor gyenge minőségű import betörését a honi piacra. Ez azonban kartellezésnek minősült, ami a magyar és az uniós jogszabályokat is megsértette, de gond mégsem lett az akcióból, ugyanis minisztériumi közbenjárásra a Gazdasági Versenyhivatal nem avatkozott be a folyamatba, a brüsszeli malmok pedig lassan őröltek ahhoz, hogy következménye legyen a dolognak. 2012-ben a legtöbb multi ezért 99 forintért kínálta a magyar dinnyét, ami jó volt a termelőknek, és persze azoknak is, akik szerették volna támogatni a magyar gazdákat, ám a hipermarketek nem rajongtak az ötletért, és a vásárlók  többsége is hiányolta a korábban megszokott 50-60 forintos árakat. A kvázi hatósági árazást 2013-ra már nem sikerült megismételni, csupán egy ajánlást fogalmazott meg az árakról a kormányzat, azonban az előző évi akció eredményeképpen a 2012-es 170 ezer tonnás terméshez képest 2013-ban a becslések szerint 200-250 ezer tonna dinnyét szüreteltek, ráadásul 10%-kal nagyobb, összesen mintegy 5500 hektárnyi termőterületen. Tavalyra még tovább nőttek ezek a számok, 2014-es adatok szerint már 6000 hektáron termett dinnye, és az iparági foglalkoztatottak száma is közel 11000 ezerre növekedett. 2015-re már nyoma sincs semmilyen központi árképzésnek, és idén még ajánlás sincs a kilónkénti árakat tekintve, így érdeklődéssel figyelhetjük, hogy a napokban az üzletekbe, piacokra kerülő első szüretelésű dinnye milyen áron kelleti majd magát.

Mibe kerül?

 

A bolti árakról való értekezéshez hozzátartozik a dinnye előállítási árának tisztázása. A dinnyetermesztőknek jellemzően a 35-40 forintos önköltségi ár miatt legalább 50-60 forint közötti kilónkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy profitot is termeljenek, így ha ilyen áron látunk dinnyét a boltban, az két dolgot jelenthet, vagy a termelő volt kénytelen nyomott áron megszabadulni a portékájától, persze számottevő haszon nélkül, vagy olcsó importtal van dolgunk, mely végsősoron megintcsak a hazai termelőknek okoz veszteséget. Az index egy korábbi cikke szerint sok gazda a fuvarköltségek miatt 70-75 forintos ár alatt el sem indítja a készleteit a nagybani piacokra, így a felvásárlási, vagy a kiskereskedelmi árak csökkentésével a dinnye végül a termelőknél mehet pocsékba. 

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A kutyák és a kert (azon belül is elsősorban a gyep) inkompatibilitási problémáiról már írtam korábban, de akkor főleg a kutyák dúlásáról volt szó, ásásról, kaparásról, elpottyantott csomagokról. A kutya és a kert sokszor bonyolult és problémákkal terhelt kapcsolatában azonban van egy külön fejezet, ami szót érdemel, mégpedig a kutyavizelet miatt pusztuló, kifoltosodó pázsit.

Fiúk és lányok

A hímkutyákkal a témában alig akad gond, ők jellemzően nem csurgatnak a gyep közepére, tőlük elsősorban a függőleges tereptárgyakat kell félteni, legyen az a házfal, egy fa, vagy egy tuja. A fiúblökik jelölési károkozása ellen jó védekezés egy, a gyakran megjelölt növény mellé leszúrt bot, vagy odaállított fatuskó, ennyivel tévedésbe ejthetőek, a növény túlélési esélyei pedig máris megnőttek. A lánykutyák a hímekkel ellentétben nem a kert határainál, vagy egyes növényeknél jelölnek, hanem bizony odacsurgatnak, ahol éppen rájuk jön, az esetek többségében ez pedig a nyílt gyepfelület. Ez a gyakorlat az esetek túlnyomó többségében záros határidőn belül a pázsit foltosodását okozza. A jelenség magyarázata kissé leegyszerűsítve annyi, hogy a koncentrált kutyavizelet nitrogéntartalma túl magas, így maró hatással van a gyepre, tulajdonképpen ugyanazokat a tüneteket okozza, mint a túlzásba vitt trágyázás. Ennek megfelelően a szívesen vizsgálódó kutyások megfigyelhetik, hogy a friss, egy-két napos foltok körül a széleken a fű burjánzásnak indul, míg a középpont felé haladva a fűcsomók elpusztulnak. 

Ezek bizony kutyavizelet nyomai

Megelőzés a kerten kívül

A kutyavizelet okozta gyepkárosodás nem újkeletű probléma, ennek megfelelően széleskörű közszájon forgó apokrif szakirodalma létezik a megoldásoknak. A magam részéről azonban azt mondom, hogy elsődlegesen vagy a kerttervezés során lehet preventíven fellépni, vagy a kutyatartás formáján kell változtatni. Utóbbi esetben a napirendbe legalább két-három sétáltatást kell beilleszteni, hogy négylábú barátunk a kerten kívül tudja elvégezni a dolgát. Sajnos ez nyilvánvalóan idő-, és energiaigényes módszer, főleg, ha számításba vesszük, hogy a legtöbben pont azért vesznek magukhoz kertesházba kutyát, mert azt gondolják, hogy így a sétáltatás macerájától megszabadulva, nyugodtan élvezhetik az ebtartás örömeit. Ez persze tévhit, még a kis ölebeknek is járna rendszeres séta, a nagytestű, mozgékony fajtákról nem is beszélve. 

Van gyári segédeszköz is, a műfüves kutyatoalett, kis szoktatással beválhat!

Megoldások

Amennyiben a kerítésen kívüli rendszeres ürítésre nincs lehetőség, úgy érdemes elgondolkodni még a tervezés fázisában a kutya, kutyák számára létesített sarkon, ahol szükségleteiket elvégezhetik, persze ez csak akkor jöhet szóba, ha még a birtok kialakítása előtt állunk, és elsősorban kölyökkutyákkal működik, akik még jól nevelhetők, szoktathatók. Az ilyen sarok lényege, hogy ne legyen aktív művelés alatt, legyen homokkal, kaviccsal borított, vagy füves, de akkor ne legyen szem előtt, a várható elcsúnyulás miatt. Ha már megvan a kert, akkor utólag is lehet ilyen helyet kialakítani, idővel a kutyákat át is lehet ide szoktatni. Persze ehhez folyamatos trenírozás, valamint idő és türelem kell, de nem lehetetlen a vállalkozás. A modern orovostudomány is szolgál néhány bizarr lehetőséggel, például a vizelet pH-ját megváltoztató tablettákat is lehet kapni, ízlés és elszántság kérdése hogy kinek mit ér meg az egységes gyepfelület. Alternatív megoldás is akad olyanok számára, akik sok szabadidővel rendelkeznek, és a kutya szabadsága mellett vannak, tehát nem hívei a kikötésnek, kennelben tartásnak.  Ez a módszer pofonegyszerű, a kutya akciója után pótöntözéssel hígítható a gyepre kerülő kutyavizelet, de belátható, hogy keveseknek van energiájuk slaggal vagy vödörrel lesni a házikedvenc ténykedését. A gyepfoltosodási problémák elsősorban nősténykutyák esetében fordulnak elő, így az is egyféle megoldás, ha eleve kankutyát vásárolunk. 

Egy parlagon hagyott, a célra kijelölt sarok is megóvhatja a gyepet

Képek: innen, innen, és innen.