Megyeri Szabolcs kertész blogja

Égető dinnyekérdések!

komment

A dinnye egyfelől a nyár egyik legnépszerűbb slágergyümölcse, másfelől izgalmas kérdéseket vet fel, melyekre hasonlóan izgalmas válaszok adhatóak, a botanikai besorolástól kezdve a válogatás trükkjein keresztül, a termesztés buktatónak felsorolásáig bezárólag. Megpróbálok most a legaktuálisabb dinnyekérdésekre választ adni, úgyhogy ugorjunk együtt fejest a dinnyeszezonba!

citrullus_lanatus.jpg

A sárgahúsú változat

Zöldség, vagy gyümölcs?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy a dinnye tulajdonképpen zöldség avagy gyümölcs, ugyanis mindkét állításra van bőven példa az interneten és különböző (szak)cikkekben egyaránt. A dinnye rendszertanilag a tökfélék családjába tartozik, a tököt pedig vitán felül zöldségként tartjuk számon, ezért logikusan hangozhat, hogy a közvélekedéssel ellentétben zöldség a dinnye is. Ugyanakkor a zöldség egy konyhai, gasztronómiai kifejezés, tulajdonképpen bármilyen emberi fogyasztásra alkalmas termést hívhatunk így, kivéve azokat, melyeket a köznyelv és a hagyomány gyümölcsként tart számon. Ugyanakkor a gyümölcs sem botanikai terminus technicus, ezzel a szóval a nyersen és frissen fogyasztható növényi terméseket illetjük a cseresznyétől a kiviig, vagyis ilyen módon a dinnye is nyugodtan ide sorolható. Mivel tulajdonképpen mindkét besorolás alátámasztható logikailag, a döntő a jobban rögzült kategória kell, hogy legyen, így a hagyományt követve a dinnyét tekintsük egyszerűen gyümölcsnek, ahogy azt már régóta tesszük, hozzátéve, hogy a nem laikusoknak, vagyis a dinnyét nevelőknek termesztéstechnikailag továbbra is zöldség ez a gyümölcs.

wmgn-stripe1000.jpg

Változatos méretek és formák

Mi is a dinnye közelebbről?

Dinnye alatt jellemzően a görögdinnyét értjük, ami pontosabban a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó Citrullus lanatus. A dinnye az emberiség ősrégi kultúrnövényeinek csoportját gazdagítja, feljegyzésekből tudni, hogy már az ókori Egyiptomban is termesztették, sőt, a sírkamrákban is gyakran elhelyezték, mint a túlvilági létet segítő élelmiszert. A dinnye Kínában is ismert csaknem ezer éve, Európába feltehetőleg innen hozták be utazók a XIII. században. A görögdinnye formája, mérete, és színe változatos, lehet gömbölyű, vagy elnyújtott , ovális alakú, sötét-, vagy világoszöld, esetleg csíkos, netán sárgás. A dinnye élettani hatásai nem jelentősek, bár magas (90% fölötti) víztartalma miatt vízhajtó hatású, ezért egykoron gyógyhatást is tulajdonítottak neki. Vitamintartalma jelentéktelen, magas cukortartalma miatt azonban ízletes édesség, és persze kiváló nyári szomjoltó. 

111236_g.jpg

Helyigényes termény, nem tipikus balkonnövény...

Nevelhetek otthon dinnyét?

A rövid válasz az, hogy persze, a hosszabb pedig hogy igen, de nem nagyon éri meg. A kiskerti dinnyetermesztés fő hátulütője, hogy a görögdinnye igencsak helyigényes növény, egyetlen fejnek másfél-két négyzetméternyi hely kell ideális esetben, vagyis ha egy kiadós dinnyeszüretet szeretnénk, akkor egy átlagos méretű kert majd' egészét fel kéne áldozni a dinnyetermesztés oltárán. Akinek bőven van helye, vagy csak kísérletezne egy-két tővel, annak jövő április közepén kell elkezdeni a palántanevelést, a megerősödött palántákat pedig május közepén lehet kiültetni. A dinnyét általában fészekbe ültetik, vagyis a palántát egy félméteres kör alaprajzú mélyedésbe kell helyezni, bőséges tápanyaggal (komposzttal például) ellátva, sőt, szabály szerint kora tavasszal a dinnye leendő ágyását alaposan meg kell trágyázni. A fejek méretét nagyban lehet növelni bőséges öntözéssel, a talaj mulcsolása pedig a nedvesség földben maradását segíti elő. A dinnye gondozásához a rendszeres gyommentesítés is hozzátartozik, és bár a dinnyének bőven akad betegsége, kiskerti körülmények között nem feltétlen szükséges a preventív vegyszeres kezelés. Dinnyéből számtalan változat elérhető, akár sárga húsú típust is választhatunk. 

citrullus-lanatus460.jpg

Virága is van!

Dinnyehamisítás!

 

Évről-évre több tucatnyi árus bukik le dinnyehamisítással, ami nem azt jelenti, hogy fröccsöntött műanyag dinnyéket árulnak, hanem hogy hazaiként próbálják eladni az olcsó import görög és makedón dinnyét. Persze a külhoni dinnye is lehet finom, de a hazai vásárlásával az itthoni termesztőket támogathatjuk, és a magyar dinnye valóban jellemzően ízletesebb mint a behozott, így valóban nem szép dolog a dinnyehamisítás.

 

Hogyan választhatom ki a legjobb dinnyét a piacon, üzletben?

Mivel a görögdinnye (a sárgával ellentétben például) nem utóérő, így pár napos tárolással már nem lehet javítani az ízén, állagán, ezért fontos, hogy a lehető legjobbat válasszuk. A minőségellenőrzés egyetlen holtbiztos módszere a lékeléses kóstolás, lenne, ugyanis ezt uniós irányelv tiltja. Ha a zöldséges jóbarát, és ezt mégis megengedi nekünk, akkor biztosra mehetünk, egyebekben maradnak a közkeletű, több-kevesebb sikerrel kecsegtető módszerek. Az első a szemmel történő vizsgálat, vagyis nézzük meg alaposan a dinnyét. Minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb színtónusú, annál érettebb, tehát annál jobb lesz az íze. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl finomak és édesek. Régi népszokás a dinnyeütögetés, amit minden szinte vásárló kötelező jelleggel megtesz, ám nem biztos, hogy tudják, mit is kell hallgatni. Akkor jó a dinnye, mikor kopogtatásra kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is felfedezni vélünk, akkor jó eséllyel finom darabot fogtunk ki. A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelezhet. Az is lényeges, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb elv" csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor is korlátozottan, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus végére - pont ezen általánosítás miatt - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebbek is ugyanúgy lehetnek ízletesek. Szintén alkalmazható módszer a kacs, vagyis a dinnye rövid szárának szemrevételezése. Ha a kacs teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a polcon, standon, minősége így gyengébb lehet. Ha a szár zöldes színű, nem túl száraz, esetleg még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss.

Androidos eszközöket használók kipróbálhatják EZT a dinnyeérettség-jelző alkalmazást, ami azért inkább tréfának való, mintsem valódi mérőeszköznek.

 

fa3d92d87a31403589d3ced9a7e75244.jpg

 

Legendás a japán kockadinnye, melyet szögletes műanyag konténerekben nevelnek, hogy formájuk egyedi legyen. Japánban egyébként is hatalmas kultusza van a görögdinnyének, mely ott drága csemege, mivel helyben keveset termelnek a helyigényes gyümölcsből. A fenti kockadinnyék az index cikkének tanúsága szerint Oroszországban is aranyáron cserélnek gazdát.

 Pár szó az árakról...

Biztos sokan emlékeznek rá, hogy pár éve országos botrány kerekedett a dinnye árképzéséből. 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak, beelőzve így az olcsó, és sokszor gyenge minőségű import betörését a honi piacra. Ez azonban kartellezésnek minősült, ami a magyar és az uniós jogszabályokat is megsértette, de gond mégsem lett az akcióból, ugyanis minisztériumi közbenjárásra a Gazdasági Versenyhivatal nem avatkozott be a folyamatba, a brüsszeli malmok pedig lassan őröltek ahhoz, hogy következménye legyen a dolognak. 2012-ben a legtöbb multi ezért 99 forintért kínálta a magyar dinnyét, ami jó volt a termelőknek, és persze azoknak is, akik szerették volna támogatni a magyar gazdákat, ám a hipermarketek nem rajongtak az ötletért, és a vásárlók  többsége is hiányolta a korábban megszokott 50-60 forintos árakat. A kvázi hatósági árazást 2013-ra már nem sikerült megismételni, csupán egy ajánlást fogalmazott meg az árakról a kormányzat, azonban az előző évi akció eredményeképpen a 2012-es 170 ezer tonnás terméshez képest 2013-ban a becslések szerint 200-250 ezer tonna dinnyét szüreteltek, ráadásul 10%-kal nagyobb, összesen mintegy 5500 hektárnyi termőterületen. Tavalyra még tovább nőttek ezek a számok, 2014-es adatok szerint már 6000 hektáron termett dinnye, és az iparági foglalkoztatottak száma is közel 11000 ezerre növekedett. 2015-re már nyoma sincs semmilyen központi árképzésnek, és idén még ajánlás sincs a kilónkénti árakat tekintve, így érdeklődéssel figyelhetjük, hogy a napokban az üzletekbe, piacokra kerülő első szüretelésű dinnye milyen áron kelleti majd magát.

Mibe kerül?

 

A bolti árakról való értekezéshez hozzátartozik a dinnye előállítási árának tisztázása. A dinnyetermesztőknek jellemzően a 35-40 forintos önköltségi ár miatt legalább 50-60 forint közötti kilónkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy profitot is termeljenek, így ha ilyen áron látunk dinnyét a boltban, az két dolgot jelenthet, vagy a termelő volt kénytelen nyomott áron megszabadulni a portékájától, persze számottevő haszon nélkül, vagy olcsó importtal van dolgunk, mely végsősoron megintcsak a hazai termelőknek okoz veszteséget. Az index egy korábbi cikke szerint sok gazda a fuvarköltségek miatt 70-75 forintos ár alatt el sem indítja a készleteit a nagybani piacokra, így a felvásárlási, vagy a kiskereskedelmi árak csökkentésével a dinnye végül a termelőknél mehet pocsékba. 

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr897585924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Macskond 2015.07.01. 20:47:39

ÉS a sárgadinnye ?

[Gábor] 2015.07.01. 21:14:55

A fideszláncnál 99 Ft-ért hirdetik kilóját.

Bobby Newmark 2015.07.02. 12:41:19

Én is elmondom, hogyan kell kiválasztani a legfinomabb dinnyét egy kupacból: találomra. Ha csak azt kóstoljuk meg, akkor bármilyen szar is, definíciószerűen az lesz a legfinomabb az összes közül.
Ta-da.
Örülök, hogy segíthettem.

:D

2015.07.02. 13:31:38

@Bobby Newmark: ez max annál működik, aki életében először eszik dinnyét. A többieknek van fogalmuk róla, hogy milyen a jóízű dinnye...

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása