Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mivel már decembert írunk pár napja, a karácsonyfa kérdés egyre aktuálisabb, várhatóan egy hét múlva elárasztják az utcákat az árusok, így lassan dűlőre kell jutni, hogy karácsonyfa ügyben milyen irányba indulunk el. Nemrégiben írtam részletesebben az élő, dézsás fenyő előnyeiről, hátrányairól, vagyis az egyik alternatíváról, de van még több is. A legkézenfekvőbb persze a vágott fenyő (amit akár online is rendelhet az utcai válogatástól irtózó, vagy egyszerűen időszűkében lévő karácsonyozó), de az élő és a vágott fa mellett léteznek még lehetőségek, hóbortosak is, meg megfontolandóak is. Ezekről lesz szó az alábbiakban.

Minifenyő!

Decemberben hirtelen szinte mindenhol, piacokon, kertészeteben, de akár még élelmiszerboltokban is megjelennek a rettentően cuki, miniatűr karácsonyfát formázó cukorsüvegfenyők (Picea glauca 'Conica'), melyek jópofa fahelyettesítőnek tűnnek. Nem csoda, hisz az egy-két arasznyi minifenyő jóval olcsóbb, mint a nagy fák, kicsi lakásba nagyon praktikusnak tűnik, ahogy például ideális lehet kollégiumi szobák, ügyfélvárók, munkahelyi helyiségek, irodák karácsonyi dekorálására. A baj azonban az, hogy a cukorsüvegfenyő a legtöbb tekintetben nem különbözik a dézsás fenyőktől, vagyis kültéri növény, és amennyiben 1-2 hétnél tovább tartjuk a fűtött, száraz levegőjű lakásban, egész biztosan el fog pusztulni. Persze az élő karácsonyfákhoz hasonlóan erős kompromisszumokkal a cukorsüveg fenyőből is lehet ünnepi növény, amennyiben nagyjából tíz napig tartjuk csak a szobában, nem állítjuk fűtőtest közelébe, nem terheljük le az ágait, és a benti lét alatt öntözzük, környezetét párásítjuk. Nagy különbség ugyanakkor, hogy a dézsás fenyőket az esetek többségében vissza lehet vinni (vagyis van kölcsönzési opció), addig ilyen lehetőség a cukorsüvegfenyőknél nincsen, vagyis ha megvettük, előbb vagy utóbb (de inkább előbb) ki kellene ültetnünk, vagy legalábbis dézsába telepítve a teraszon, balkonon kellene nevelnünk. Mindezek fényében a cukorsüvegfenyőt csak akkor ajánlom, ha vállaljuk a rövid szobai tartást és az ünnepek elmúltával szakszerűen el tudjuk helyezni a kertben vagy egyéb kültéri helyen.

Mit lehet kezdeni a cukorsüvegfenyővel?

 

A Picea glauca 'Conica' bár nem a legideálisabb karácsonyi fenyő, széleskörűen felhasználható dísznövény. A kertbe kiültetve lassan növő, kevés helyet foglaló, dús lombozatú, dekoratív törpefenyő nevelhető belőle. Nagyobb dézsába, ládába ültetve is tartható, ebben az esetben a téli hidegben és a nyári forróságban több gondoskodást igényel, mint szabadföldi társai, ugyanakkor így mobilizálható dísze lesz a kertnek, terasznak. A cukorsüvegfenyőből ügyes kertészkezek látványos bonsai fát is nevelhetnek!

 

 

Műfa

Talán nem tűnik releváns dolognak, ha egy kertészeti blogban a műanyag fenyőkről esik szó, ám mégis van helye a műfáknak itt, ugyanis sok helyzetben jobb választásnak bizonyulnak, például olyan helyeken, ahol az élő fenyő túlélési esélye csekély lenne, vagy a vágott fenyő túl sok zűrt okozna (például szúrósságával, vagy levelei elhullatásával). Az ilyen helyek jellemzően a várótermek, közös használatú előterek (akár munkahelyen, akár társasházakban), irodai helyiségek, iskolai aulák (főleg ahol kisebb gyermekek vannak), de sokan az otthonukba is műfát választanak, hiszen az ilyen dekoráció évig használható, problémamentes, és könnyen kezelhető, nem is beszélve arról, hogy használatukkal megúszható az évenkénti cipelés, törzsfaragás, levéltakarítás, ésatöbbi. Hátrányként jelentkezik természetesen, hogy a műfenyőnek nincs illata, nem olyan szép, mint egy igazi fenyő, és sokaknak egyszerűen hangulatromboló. Ár tekintetében a mesterséges fa széles skálán mozog, a hipermarketekben kínált darabok egyszerűek, olcsók, de egy valóban mutatós műfa roppant drága is lehet. Az igazán luxuskivitelű műfenyők beépített világítással is rendelkeznek, így izzósorról sem kell gondoskodni, ízlés kérdése, hogy vonzó-e az ilyesmi.

Megment-e a műfenyő egyetlen valódi fenyőt is?

 

Mivel a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis haszonnövények, ezeket akkor is kivágják, ha mi aztán történetesen műfenyőt vásárolunk, legfeljebb az árus nyakán maradó fa nem egy szobában, hanem a darálóban végzi be pályafutását. Ahhoz, hogy a műfenyők kevesebb élő fa kivágását okozzák, nagy arányban kellene elterjedniük, erre azonban várhatóan nem kerül sor a közeljövőben. Más a helyzet, ha valaki dézsás fa helyett szerez be műfenyőt, azért például, mert nem tudna megfelelően gondoskodni az élő növényről, ebben az esetben a műfenyő bizonyosan megmentett egy élőt. A műfa mindezek mellett lehet demonstratív eszköz is azoknál, akik a környezet védelmét fontosnak tartják, bár tegyük hozzá, hogy a plasztikfa mind az előállításával, mind később hulladékként kifejezetten környezetszennyező, de legalább nem gyakran kell újra cserélni, mint sok más műanyag használati tárgyat.

Furcsa fák!

Az alternatívák harmadik csoportja a kreatív, sok esetben vicces, meghökkentő, vagy kimondottan művészi megoldások összessége, vagyis az igazán extrém fapótlékok. Ezekhez sok magyarázat nem kell, legfeljebb egy jó adagnyi képzelőerő, némi barkácstehetség, meg egy csipetnyi inspiráció, mint például az alábbi képgaléria!

Tudta, hogy vágott vagy dézsás karácsonyi fenyőt már online is rendelhet házhozszállítással? További információkért látogasson el online kertészetembe!

 Képek: innen, innen, és innen.

Az elmúlt hónapokban érthető módon a különféle globális folyamatok és európai aktualitások foglalják le a közvélemény érdeklődését, és több olyan téma is kissé elsikkadni látszik, ami első ránézésre csekély jelentőségű, ám valójában mégis nagy horderejű, sokakat érintő fejlemény. Ilyen a Római partra tervezett mobilgát ügye, mellyel kapcsolatban a közelmúltban új hírek láttak napvilágot, ám például a menekültügy árnyékában ezek nem kaptak megfelelő nyilvánosságot, ezt szeretném most a magam módján amennyire lehet egy kicsit egyensúlyba hozni egy rövid összefoglaló írással. Talán első blikkre furcsa, hogy egy kertészeti blogban egy politikailag (is) forró téma kerül a porondra, ám hangsúlyozni szeretném, hogy a felvetés a terv környezetvédelmi aspektusai miatt érdekes számomra (és remélem olvasóim számára is), valamint leszögezném, hogy szokásomat megtartva politikai állásfoglalásokat még véletlenül sem kívánok tenni. Következzen most egy kérdezz-felek arról, hogy honnan indult és hol tart most a mobilgát ügy!

Mikor kezdődött mindez?

A Római partra tervezett mobilgát alapötlete több évvel ezelőtti, azonban a mobilgát-ügy konkrét kezdete 2013.02.22.-ére datálható, ekkor fogadta el a Fővárosi Közgyűlés az építmény továbbtervezéséről szóló javaslatot.

Miért kell egyáltalán mobilgát?

A római parti árvízhelyzet már évtizedek óta megoldatlan és egyben súlyos probléma. A Nánási út és a Királyok útja menti főgát korábban, sok évvel ezelőtt ideiglenes gátnak épült, tehát elvileg indokolt az áttervezése, megújítása, ráadásul jelen formájában több szempontból sem felel meg az árvízvédelmi előírásoknak, rossz állapotban van. Ez a gát választja el az áradó Dunát több tízezer helyi lakos életterétől és értékeitől, tehát fontos építményről van szó.

Miért mobilgátról szólnak a tervek?

A Közgyűlés a meglévő gát felújítása és átépítése helyett (mivel a vizsgálatok szerint nagy költségnövekedést okoznának a nagy átmérőjű közművezetékek, konkrétan egy régi, sérülékeny víznyomócső melyet át kellene telepíteni, a felújítás sok fa kivágását követelné meg, az utat pedig meg kéne emelni) egy, a főgáttól (az első számú védekezési vonaltól) 100 méterrel beljebb elhelyezkedő mobilgátat tervezett építtetni. 

Mitől mobil a gát?

Azért hívják mobilgátnak, mert árvízmentes időszakban leszerelésre kerülnek a 2,2 méter magas (az idei elképzelés szerint még magasabb) alumínium elemek, amik a védekezést szolgálják, így "békeidőben" a gát javarészt eltűnik, vészhelyzet esetén pedig pár óra alatt kiépíthető. 

 

Német mobilgát, amint Angela Merkel éppen megtekinti:

 

Mi akkor a baj az új gát ötletével?

A mobilgát tervét civil csoportok vehemensen támadták, annak környezetromboló hatása miatt, valamint kifogásolták a terv kidolgozatlanságát, a hosszútávú hatások vizsgálatának hiányát. Az egyik legerősebb ellenérv a római parti fákkal kapcsolatos, az első, kissé hiányos tervezethez készült ugyanis egy ún. környezeti hatástanulmány, mely 403 fa kivágásával számol, más szakértők szerint ugyanakkor közel másfélezer fa kerülhet veszélybe a mobilgát megépítésével, ami nem csupán sok fa eltűnését, hanem a megszokott látkép, a helyi ökoszisztéma gyökeres megváltozását is jelenti, utóbbinak pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Sokakban az is kétségeket ébresztett, hogy a tervezet megvalósulásával - ingatlanügyi szakértők szerint - többmilliárdos értéknövekedést könyvelhetnek el az érintett terület egyes ingatlanjainak tulajdonosai, ez pedig némely vélemények szerint gazdasági háttérérdekeket feltételez. A kritizálók szerint a gát megépülésével az elmúlt évtizedekben kialakult fövenyes partszakasz, kísérő növényzetével, és galériaerdőivel teljes egészében eltűnne. Az újonnan kialakítandó töltés - funkciójából adódóan - vizet át nem eresztő anyagból készülne, a jelenlegi állapothoz képest magasabbra. A gátépítés a 3 km-es hosszúságban (változattól függően) 55-180 000 m3 feltöltéssel jár, ami teljesen megváltoztatja a part hangulatát, arculatát. A töltés anyagának védelme érdekében fákat valószínűleg nem lehet majd ültetni a töltésre, a szervízút és védőtávolságok miatt pedig a gát házak felőli oldalára sem, így az eltűnő fák pótlása is lehetetlenné válna. A természetes módon kavicsos parti fövenyt egy enyhe lejtésű gyepes  töltés váltaná az első tervek szerint.

Mibe kerülne mindez?

A római parti mobilgát megépítésének eredetileg tervezett költsége közel 4,8 milliárd forint. Az első tervekért a főváros kicsit több, mint 66 millió forintot fizetett ki, azonban azt a tervet elvetették, ugyanakkor az elindított, de be nem fejezett munkálatok nagyságrendileg egymilliárd forintot emésztettek fel. Az új, 2015-ös eljárásban közel negyedmilliárdos keret állt rendelkezésre a tervezési pályázathoz, a jelenlegi nyertes (aki már nem az, lásd lejjebb), aki az új terveket elkészítheti, 220 millió forintért dolgozhatna.

Miért kellett új terv?

Az első terv civil és szakmai oldalról is sok támadást kapott, még az MTA a tervet részben támogató (ezért a főváros oldaláról sokszor hivatkozott) tanulmánya is súlyos kifogásokat emelt ellene. A városvezetés a vitákat lezárandó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) állásfoglalásától tette függővé a folytatást, azonban ez a tanulmány nem vágott egybe a vezetés terveivel, mert a mobilgátat ugyan támogatta, de nem a kijelölt helyen, hanem attól jóval beljebb. A mobilgát ügye így ideiglenesen parkolópályára került, azonban ez év elején egy új terv látott napvilágot, mely nemhogy lemondana a mobilgátról, hanem egyenesen kibővítené azt, mégpedig oly módon, hogy a teljes csillaghegyi öböl és az Aranyhegyi- és Barát-patakok torkolata környékén is megépítenék a mobilgátat, valamint a gát az előzőekhez képest 110 centivel magasabb lenne, így igazodva a 2013-as nagy árvíz után megemelt mértékadó árvízszinthez. 

Most akkor van új terv?

Egyelőre nincs. Az új tendert idén nyáron írták ki, és augusztus hónapban zárták le. A nyertes pályázatot azonban a vesztes indulók közül többen megtámadták, a kifogásokat pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság helytállónak találta, így az eredményt érvénytelenítette, a pályázatot kiíró fővárost pedig összesen félmillió forintos bírság és szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. 

Hol tartunk most?

Az ügy nagyjából visszakerült a startvonalra, a tervezői tendert újra ki fogják írni, de ez még csupán a tervek elkészülését jelenti majd a közeljövőben, a munkálatok elkezdésére az eddig történtek fényében valószínűleg sokat kell még várni, nem is beszélve a továbbra is fennálló erős környezetvédelmi aggályokról, és a várhatóan elhúzódó vitákról és jogi eljárásokról a mobilgát megépítése kapcsán.

Képek: innen, innen, és innen.

Források és adatok: innen, innen, innen, innen, innen, és innen. 

A citrusfélék évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban, elég csak a rendszerváltozás előtti, kincsszámba menő karácsonyi mandarinra és narancsra gondolni, ugyanakkor nem ez a két édes gyümölcs a legrégebbi hagyományokkal rendelkező citrusféle, mert természetesen a citromnak sokkal nagyobb múltja van. A citrom már sok évtizeddel ezelőtt is a falusi dísznövénykultúra fontos eleme volt, alig volt ház, melynél ne cseperedett volna a büszkeségre okot adó, egzotikus növény, melyről siker esetén még teába facsarható termést is lehetett szüretelni. Szóval nem kell nagyon ecsetelni, hogy a citrusféléknek nálunk milyen szép, régi tradíciója van, akad azonban egy bökkenő velük, nem a mi klímánkhoz szoktak, így az ősz végén gondoskodni kell teleltetésükről.

A citrom vagy egyéb citrusfélék teleltetését faluhelyen rendszerint a tisztaszobában intézték el, ami remek helyszín a célra, hiszen fűtetlen, de korántsem fagyos, és mivel ablaka is van, egyáltalán nem sötét. Tisztaszoba azonban már vidéken is alig akad a portákon, városban, társasházban meg pláne nincs ilyen, ki kell találni hát, hogy miképp gondoskodjunk a legmegfelelőbb módon kedvenc citrom vagy például mandarinfánkról.  

Téli citromszezon

 

A citrom a népi gyógyászatban is fontos alapanyaga a megfázás kezelésének, hiszen mindenhol kapható, mindenki ismeri, és akár otthon is termeszthető, tehát könnyen hozzáférhető segítség. A citrom titka a C-vitamin, vagyis az L-aszkorbinsav, mely a szervezet immunrendszerének erősítésében jeleskedik, így harcolva a téli nyavaják ellen. A citrom egyébként nem rendelkezik kiugró C-vitamin tartalommal, jócskán beelőzi azt a csipkebogyó, a petrezselyem, a káposzta, de még a barack is. A citrom mellett főleg az szól, hogy olcsó, beépült a köztudatba, fogyasztása teában roppant egyszerű, íze pedig kellemes. Természetesen magát a gyümölcsöt lehet inkább ajánlani, mintsem a különböző citromleveket, és az is fontos, hogy a C-vitamin magas hőmérsékleten hamar lebomlik, így ne a forró, hanem a kicsit már kihűlt (de még meleg) teába tegyük, különben nem sokat ér. A megfázás okozta kellemetlen tünetek enyhítésében már maga a meleg ital is segít, ám ha a citromot olyan teába tesszük, mely egyébként is gyógyhatású, máris megkettőztük a hatást. A bodza és hárs mellett a jó öreg kamilla, a kakukkfű, a lándzsás útifű, a csipkebogyó, és a galagonyalevél is kiválóak megfázást kezelő herbateaként.

Vége a kinti szezonnak

A citrusfélék mediterrán növények, tehát a magyar éghajlati viszonyoktól eltérő körülményeket szoktak meg, így a cél világos, azt kell alapul venni, ami ezeknek a növényeknek a természetes környezete az évnek ebben a szakaszában. A mediterrán tél jóval enyhébb a miénknél, az 5-10 Celsius fokos hőmérséklet a jellemző, tehát az ettől gyökeresen eltérő hőmérsékletet nem tűrik jól ebben az időszakban.A fűtött, 20-24 Celsius fokos lakásban a mediterrán növények lombjukat vesztik, ágaik elhalnak, és akár az egész növény elpusztulhat, fokozottan igaz ez, ha a meleg mellé nem kap elegendő fényt, ami télen könnyen előfordulhat. Amennyiben a hőmérséklet nem túl magas, és fényből is akad egy kevés, a növény nem feltétlenül pusztul el, azonban gyenge, erőtlen hajtásokat hoz, melyek a tavaszi melegek és bő fény hatására megperzselődnek, és a nyári hozamot is kedvezőtlenül befolyásolják. 

Egy zárt, világos lépcsőházi terület ideális teleltetőhely, azonban kipakoláskor mindig tartsuk szem előtt a tűzvédelmi előírásokat!

Mediterrán kedvenceinknek így az a legüdvözítőbb, ha a fent említett alacsonyabb hőmérsékletet, és valamennyi fényt biztosítunk, így a növény "észleli" a pihenőidőszak beköszöntét, és alkalmazkodik hozzá. Megfelelő hely lehet egy huzatmentes, nem túl hideg, lehetőleg déli fekvésű lépcsőház, vagy hasonló elhelyezkedésű, kevésbé fűtött szoba. Jó teleltetőhely lehet egy zárt, ablakos veranda, vagy a beépített, beüvegezett erkély, ahol pedig fűtetlen télikert van, ott eszményi helye lesz a citromnak, mandarinnak.Ha ezek nem állnak a rendelkezésre, akkor a lakás erre a célra legmegfelelőbb részét kell választani téli lakhelyül. A citrusfélék egész alacsony hőmérsékleten is áttelelhetnek, 1-5 Celsius között, ám arra ügyelni kell, hogy fagy ne érje őket. Az ilyen hőmérséklet mellett magasabb páratartalom szükséges számukra. Ezért beüvegezett balkonok, verandák is szóba jöhetnek, ám a fagyra vigyázni kell. Pincék is alkalmasak lehetnek téli nyugvóhelyként, de csak akkor, ha valamennyi fényt azért kap a növény. 

A citrusteleltetésről akad egy kávészünetnyi videóm is, kattintson a lejátszásra!

Ősz végén a teleltetést szoktatással indítsuk el, vagyis trenírozzuk kicsit a növényt a hamarosan megváltozó körülményekhez. Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy csökkentsük az öntözések számát, és lehetőleg több lépcsőben helyezzük el a növényt egyre hűvösebb területre, míg végleges telelőhelyére nem kerül. A nyugalmi időszakra való felkészülésnek további lényegi része a kártevőmentesítés, valamint az esetleges betegségek felderítése, a télen legyengülő növény ugyanis nehezebben áll majd ellen ezeknek. Vegyük elő a nagyítót, és alaposan vizsgáljuk át kedvencünket! Elsősorban a viaszos citrompajzstetűre (Planococcus citri) és az oleanderpajzstetűre (Aspidiotus nerii) figyeljünk, melyeket puha kefével, nedves törlőkendővel távolíthatunk el. A nagyon fertőzött részeket, ágakat inkább metsszük le. Metszést a kártevőktől függetlenül is megejthetünk, hogy a növény tavasszal megerősödhessen, szebb formában növekedhessen. Öntözésből havonta egy is elég lesz télen, a túlzott nedvesítés nem jó a növénynek, és ennek hatására a gyökérgolyva is megjelenhet, ami sokszor végzetes. A teleltetésnek március környékén lesz vége, ekkortól kezdve lassan szoktassuk vissza kedvencünket a fényhez és a magasabb hőmérséklethez, valamint az öntözéseket is gyakoribbá tehetjük.

Képek: innen, innen, és innen

A természet olykor meghökkentő furcsaságokat képes létrehozni, de az ember is élen jár a bizarr természeti jelenségek megalkotásában. Jelen posztban mindkét felvetésre mutatok egy-egy érdekes példát, a kettőt pedig az köti össze, hogy részben ugyanarról a torzulásról, a furcsa görbületekről van szó. 

Az alábbi képeken a lengyelországi Nyugat Pomerániai Vajdaság egyik erdeje látható, melynek fenyőfái megmagyarázhatatlan módon elgörbültek, törzseik földközeli részei elhajlottak, ami pedig igazán hátborzongató, hogy tömeges jelenségről van szó. Az erdőt 1930 körül telepítették, akor természetesen egészséges, egyenes törzsű csemetékkel. A kutatók előtt rejtély, hogy mi alakította ilyen formára a fákat, bár elméletek akadnak, az egyik szerint a havazással, a hó súlyával függ össze a kialakult állapot, míg mások szerint ez egyértelműen szándékos, emberi beavatkozás, vagyis valakik művileg formálták ilyenre a fákat. Biztos magyarázat nincsen, a túlvilági hangulatú látvány azonban az okok feltárása nélkül is izgalmas és inspiráló.

Az alábbi fák is görbék, furcsa formájúak, azonban ebben az esetben szó sincs rejtélyekről, ezeket a képződményeket egy ausztrál művész házaspár, Peter Cook és Becky Northey alkotta. A páros a hagyományos szobrászat különleges alternatívájaként határozza meg a fák ilyenfajta formálását, ráadásul a kinevelt növények végül használati tárgyakként funkcionálnak. Peter és Becky Pooktre-nek nevezi ezeket az élő szobrokat, melyeket nem csak saját szórakoztatásukra készítenek, sőt, elsősorban megrendelésre dolgoznak. A vásárló kiválaszthatja a majdnani formát, sőt, cseperedés közben is folyamatosan jelentést kaphat bútornövénye állapotáról. A projekt persze kicsit hosszadalmasabb, mint a megszokott dísztárgy, vagy bútorvásárlás, egy-egy mű elkészülése akár 5-8 évbe is telhet. Az alkotók a fák hajlításának pontos módszerét nem teszik közhírré, azonban aki a saját kertjében nevelne ilyen fákat, megvásárolhatja útmutató könyvüket, melyhez folyamatos tanácsadás is jár a párostól.

A pooktre iránt érdeklődők ITT olvashatnak bővebben a furcsa fákról és nevelésükről.

Képek és ötlet: innen és innen.

Rendszerint a lehető legtávolabb tartom magam (és ezzel együtt írásaimat) a napi aktualitásoktól, a politikától, van azonban, amikor kivételt kell tenni, a mostani eset pedig ilyen. Talán nincs ember az országban, aki ne hallott volna a borát megmérgező gazdáról. V. Pál gazdálkodó és kertészmérnök megelégelte, hogy pincéjét folyamatosan fosztogatják, ezért több palack borába fagyállót töltött, a tolvaj pedig, aki az üvegeket ellopta és tartalmukat megitta, belehalt a mérgezésbe. A gazdát ma elítélték, a bíróság bűnösnek találta, és hét évnyi letöltendő szabadságvesztést rótt ki rá. De hol az igazság?

V. Pál a bíróságon. Fotó: index.hu/Ajpek Orsi

Nem vagyok jogász, így a bíróság ítéletét nem vonhatom kétségbe, minden bizonnyal jogszerű, szakszerű, a magyar törvényeknek megfelelő eljárás után kapta a verdiktet a gazda, tehát nem magát az ítéletet kommentálnám, hanem a hatását. Ezzel a hét évvel ugyanis az emberek igazságérzete kapott egy hatalmas pofont, a jogilag minden bizonnyal nem támadható ítélet ugyanis beláthatatlan folyamatokat indíthat el.

Miről is van szó? A fővárosi értelmiség, az emberjogi szószólók, a jogvédők ugyanis valószínűleg nem teljesen értik a problémát, ami a bormérgezésben csúcsosodott ki. Ma a vidéki háztáji gazdálkodás, a növénytermesztés bajban van, mégpedig közbiztonsági szempontból. Eltűnik az uborka, a szőlő, az alma, szorgos kezek éjjel felszedik a krumplit, a paradicsomot, és a már leszüretelt termény sincs biztonságban jellemzően, a pincefeltörések, terménylopások mindennaposak. Ez pedig kedvét szegi a termelőnek, a háztáji gazdálkodónak, hiszen ő a terménybe pénzt, energiát fektetett, az eredményt pedig más élvezi. A nagy baj az, hogy ezek a meglopott emberek szinte semmilyen védelmet vagy igazságszolgáltatást nem kapnak, és ez nem afféle divatos lózung, bárki tegyen nyugodtan egy próbát, hívja fel a rendőrséget, és jelentse be, hogy ellopták tíz kiló krumpliját, kosárnyi paradicsomát, húsz liter háziborát, és így tovább. A válasz jó eséllyel annyi lesz, hogy ezek pénzben alig kifejezhető értékek, eltulajdonításuk szabálysértésnek minősül, nem tudnak mit kezdeni a dologgal. Hasonlóképpen legyintenek az ügyre a liberálisan gondolkodó véleményformálók, mondván miért kell hisztériát csinálni pár kiló krumpliból, némi házi lőréből, egy láda almából, hiszen ezek csekélységek, aki pedig elviszi, nyilván rászorult, éhezik. 

Fontos tisztán látni azt is, hogy a honi sajátosságnak tekinthető, az előző rendszerben gyökeredző hétvégi telkes, zártkerti ingatlanos, kiskertes kultúra kerül veszélybe a terménylopások, víkendház feltörések elszaporodásával. A falu, kisváros határában lévő kiparcellázott kis telkek egykoron a hétvégi kikapcsolódás, a háztáji termelés eszközei voltak, mára ezek a telkek, kiskertek, házacskák csak nyűgöt jelentenek, a megtermelt javakat ellopják, az ingatlanokat pedig szó szerint széthordják a tolvajok. 

Nos, ezek nem csekélységek. A termelőnek, gazdának a termény a munkája eredménye, a haszon, amiért dolgozik, ráadásul sok esetben az az étel, amit megenne, amivel kiváltja a bolti vásárlást. Ha valakinek a munkája eredményét, a napi asztalravalóját lovasítják meg, az nem piti ügy, hanem komoly probléma, amivel foglalkozni kellene, de sajnos érdemben senki nem foglalkozik vele, legyint a polgármester, a körzeti megbízott, a rendőr, az újságíró, és a zöldségért, gyümölcsért a Tescóba járó városi értelmiség is. Ilyenkor következik az, hogy a magára hagyott termelő, gazda önjáró lesz, és például fagyállót tölt a borába, mert megunta, hogy évek óta dézsmálják, és senki rá sem hederít a problémájára. Félreértés ne essék, a bortolvaj nem érdemel halált, de az sem mellékes körülmény, hogy a tolvaj zárt helyről vitte el a bort, és mikor rosszul lett, nem ment orvoshoz, sőt, családtagjai sem hívtak hozzá segítséget. Mindez nem menti fel a gazdát, V. Pál nem ártatlan, de ahogy a tolvaj nem érdemel halált, úgy a védekező gazda sem érdemel elvett éveket az életéből.

V. Pál ügyének ilyetén alakulása sajnos valószínűleg táptalaja lesz a radikális megmozdulásoknak is, így amennyiben az ítélet elrettentő hatású, visszatartó erejű akart lenni, valószínűleg félresiklott a szándéka, hiszen az ilyen néplelket borzoló verdikt egyenes út a radikális megmozdulásokhoz, a falusi, kisvárosi ellentétek kiélezéséhez.

Sajnos ez az ítélet most azt üzeni, hogy a termelőnek, a gazdának ez az utolsó önvédelmi reakciója is kiiktatandó, hiába nem védi meg más, ő maga sem teheti meg. Hangsúlyozom, az ítélet nem ezt mondja ki, de ez a konzekvencia csapódik majd le az érintettekben, azt meg végig se gondoljuk inkább, hogy a dézsmálóknak mit üzen mindez. Mert szerintem azt, hogy innentől szabad a vásár.

Az index.hu ítéletről szóló cikke ITT olvasható.

A novemberről rendszerint már nem a kertészkedés jut eszünkbe, de ha nincs farkasordító hideg, semmi nem zárja ki a novemberi kertészkedést, mostanában pedig egyáltalán nincs zord időjárás. Ennélfogva akár a mostani hétvége, akár a későbbi novemberi napok kifejezetten alkalmasnak tűnnek ahhoz, hogy még tevékenykedjünk a birtokunkon, legfeljebb az okozhat fejtörést a kevésbé gyakorlottaknak, hogy mit is lehet még ilyenkor tenni-venni. Ha önnek sincs ötlete, de kedve annál inkább, akkor semmiképp ne hagyja abba az olvasást, és nézze át az alábbi pontokat!

Avarelhárítás

Ősszel lehullanak a levelek, és ellepi a talajt a színes lombtömeg, ami persze roppant hangulatos, és akár hagyhatjuk ott is, ahol van, de a legtöbben valamiért el szeretik tüntetni a leveleket, ők több módszer közül válogathatnak. A tüzelést nem ajánlom, büdös, egészségtelen, zavarja a szomszédokat, ráadásul sok településen kifejezetten tiltott, így ezt ugorjuk is át. Az egyik opció az elszállítás, ezt szinte mindenhol elvégzi az illetékes köztisztasági vállalat, néhol ingyen, néhol pedig némi díjazásért, a mi dolgunk csupán a zöldhulladék bezsákolása és kihelyezése. A szállítási infókról érdemes az önkormányzati honlapot átböngészni, budapestiek IDE kattintsanak. A másik szuper lehetőség a komposztálás, erről már volt szó, akit érdekel IDE kattintson a tudnivalókért!

Gyümölcsöt a kertbe!

Az ültetési szezon fák és cserjék esetében egészen a tartós fagyok beálltáig tart, így aki fát, pontosabban gyümölcsfát tervez otthonra, még bőven akcióba léphet. A gyümölcsfák népszerűsége folyamatosan nő, de azért azt tudni kell, hogy hiú ábránd azt hinni, hogy az ültetést hamar szüret követi majd. A gyümölcsfák sok gondozást, törődést kívánnak, de az eredmény is elsőrangú, hiszen ha mindent jól csináltunk, pár év múlva egészséges, vegyszermentes, saját szüretelésű gyümölcs lesz a jutalmunk. A gyümölcsfa ültetés részleteiről ITT olvashatnak az érdeklődők, csemetét pedig akár ITT is rendelhetnek!

Gyümölcsfa ültetési kaluz pár percben, kattintsanak a videóra!

Csemegesövény

A cserjeültetés is időszerű még, és mivel cserjefélékből végtelen a választék, az a legjobb, ha kiemelek egy adagot, az én kedvenceim pedig az ehető termésű sövények, amiknek rengeteg hasznuk van. Az ilyen növények dekoratív térhatárolók, hatásos védvonalak, bogyóik pedig ízletes csemegék, ráadásul a termés általában vonzza a madarakat, és ki ne szeretne életteli, csicsergős kertet? Sövényt a hagyományos kerítés helyett, vagy mellé is ültethetünk, de a növényfal kiválóan alkalmas a kert belső részein is térelválasztóként, például ízlésesen elkülöníthető vele a pihenő vagy játéktér a konyhakerttől, díszágyástól. A sövények ültetése gyermekjáték, még a kezdők is biztosan elboldogulnak vele, aki nem hiszi IDE kattintva olvashatja el a részleteket, ITT pedig ültetnivaló is akad!

A választék széles, itt épp a homoktövis ültetéséről lesz szó, nézzék meg!

Viszlát muskátlik!

A muskátli kis túlzással minden kert vagy erkély alaptartozéka, de kedvenc virágfajtánk nem télálló, így a kemény hidegek elérkezte előtt teleltetni kell. Eddig kegyes volt az időjárás, sok muskátli még bőven virágzik, de a hónap második felében már mindenképp ideje nyugovóra vonulniuk. A muskátlik téliesítése mennyiségtől függően egy-két órás, vagy akár fél napos elfoglaltság, de ha elmulasztjuk, tavasszal vásárolhatunk új töveket, ami fölösleges kiadás, ha a mostaniak még teleltethetőek. A muskátlik téliesítésére legalább féltucatnyi bevált módszer létezik, mindegyikről olvashatnak EBBEN a régebbi írásomban!

Szépséges krókuszok!

Tavaszi virágözön

Aki igazán előrelátó, és hajlandó feláldozni egy novemberi délutánt, aminek aztán tavasszal csodás virágözön lesz a jutalma, nos az ültessen tavaszi hagymásokat! A nárcisz, tulipán, krókusz, császárkorona, jácint, liliom hagymái egészen a fagyok beálltáig a földbe kerülhetnek. A hagymások azért roppant praktikusak, mert a rövid ültetési mizériát követően tavaszig nem igényelnek törődést, ültetésükkel az ágyás már most rendezett és tiszta lesz, tavasszal pedig gyönyörű virágokkal díszítik majd a kertet. Tavaszi hagymásokból széles választékot találhatnak online kertészetemben is!

Állati dolgok

A tél az állatoknak is kihívás, és persze nem csak a család kutyájának, cicájának, hanem a körülöttünk élő vadállatoknak is. A kutyaólat szigeteljük, erősítsük meg, és béleljük puha rongyokkal, hasonlóképpen készítsünk menedéket a kint sok időt eltöltő cicáknak is. A madarak etetését elég a téli hidegben elkezdeni, de erre készülve már most beszerezhetünk madáreleséget, faggyút, készíthetünk fedett madáretetőt, búvóhelyet jelentő odút a szárnyasoknak. A sokszor kifejezetten szemtelen és bátor rókákat jól zárható kukákkal, tiszta udvarral, és résmentes kerítéssel tarthatjuk távol. A sünöknek készülhet téli lak, de a kis tüskés emlősök szívesen alszanak téli álmot a komposzthalomban, vagy egy vadon meghagyott kertsarokban. Azt se feledjük, hogy az apróbb rágcsálók, egerek, patkányok, mindent meg fognak tenni a szűkösebb időkben, hogy bejussanak az éléskamrákba, pincékbe, ezért ezeket a helyiségeket nézzük át repedések után, azokat tömjük be, ha pedig szükséges, helyezzünk ki mérget (szakszerűen, gyerekektől, háziállatoktól elzárva!).

A rókák bátran bemerészkednek a kertbe, ha tehetik, inkább ne engedjük nekik!

Őszi favágás

A faültetés mellett annak ellentettje, a fakivágás is ősszel aktuális, ilyenkor a legideálisabb túlesni a nem kívánt fák szanálásán. favágásra okot adhat, ha az adott példány elöregedett, veszélyessé vált, vagy menthetetlenül beteg, ha valami miatt útban van, esetleg ha nem illik az átfogó kertrenoválási tervbe. A kisebb fák házilag is kivághatóak, a nagyobbakhoz erősen ajánlott alpintechnikával dolgozó szakembert igénybe venni, olcsóbb lesz a munkadíj, mint a rosszul dőlő fa által tönkretett háztető például, ráadásul külön művészet a törzs csonkjának eltüntetése is. Az őszi kerti favágás rejtelmeiről ITT értekeztem korábban.

Elpakolás

Hónap végén, mikor úgy érezzük, hogy a kerti feladatokat most már tényleg félretesszük tavaszig, akkurátusan pakoljuk el az eszközeinket, ha ugyanis kihagyjuk a szakszerű tárolást, akkor a tél végén akár komolyabb összegbe is kerülhet, mire a szükséges szerszámokat pótoljuk. A gereblyét, kapát, ásót, vasvillát és társaikat tisztítsuk meg, száradás után esetleg olajozzuk be, majd tegyük azokat fedett helyre, ahol nem lesznek útban tavaszig, és nem éri őket nedvesség. A kerti csapot is bebugyolálhatjuk, hogy ne fagyjon el, de akár a vízaknába is lemászhatunk, hogy ott zárjuk el a víz útját. Sok kertben találhatóak olyan kinti dekorációs elemek, melyekben az olvadás és az utána érkező kemény hidegek tönkretehetnek, ezeket vigyük be a garázsba, pincébe. Hasonlóképpen járjuk el a kerti bútorokkal, székekkel, asztalokkal, hinta-, vagy függőággyal, ezeket is tegyük fedett helyre, padlásra, pincébe. 

Képek: innen, innen, és innen.