Mivel már decembert írunk pár napja, a karácsonyfa kérdés egyre aktuálisabb, várhatóan egy hét múlva elárasztják az utcákat az árusok, így lassan dűlőre kell jutni, hogy karácsonyfa ügyben milyen irányba indulunk el. Nemrégiben írtam részletesebben az élő, dézsás fenyő előnyeiről, hátrányairól, vagyis az egyik alternatíváról, de van még több is. A legkézenfekvőbb persze a vágott fenyő (amit akár online is rendelhet az utcai válogatástól irtózó, vagy egyszerűen időszűkében lévő karácsonyozó), de az élő és a vágott fa mellett léteznek még lehetőségek, hóbortosak is, meg megfontolandóak is. Ezekről lesz szó az alábbiakban.

Minifenyő!

Decemberben hirtelen szinte mindenhol, piacokon, kertészeteben, de akár még élelmiszerboltokban is megjelennek a rettentően cuki, miniatűr karácsonyfát formázó cukorsüvegfenyők (Picea glauca 'Conica'), melyek jópofa fahelyettesítőnek tűnnek. Nem csoda, hisz az egy-két arasznyi minifenyő jóval olcsóbb, mint a nagy fák, kicsi lakásba nagyon praktikusnak tűnik, ahogy például ideális lehet kollégiumi szobák, ügyfélvárók, munkahelyi helyiségek, irodák karácsonyi dekorálására. A baj azonban az, hogy a cukorsüvegfenyő a legtöbb tekintetben nem különbözik a dézsás fenyőktől, vagyis kültéri növény, és amennyiben 1-2 hétnél tovább tartjuk a fűtött, száraz levegőjű lakásban, egész biztosan el fog pusztulni. Persze az élő karácsonyfákhoz hasonlóan erős kompromisszumokkal a cukorsüveg fenyőből is lehet ünnepi növény, amennyiben nagyjából tíz napig tartjuk csak a szobában, nem állítjuk fűtőtest közelébe, nem terheljük le az ágait, és a benti lét alatt öntözzük, környezetét párásítjuk. Nagy különbség ugyanakkor, hogy a dézsás fenyőket az esetek többségében vissza lehet vinni (vagyis van kölcsönzési opció), addig ilyen lehetőség a cukorsüvegfenyőknél nincsen, vagyis ha megvettük, előbb vagy utóbb (de inkább előbb) ki kellene ültetnünk, vagy legalábbis dézsába telepítve a teraszon, balkonon kellene nevelnünk. Mindezek fényében a cukorsüvegfenyőt csak akkor ajánlom, ha vállaljuk a rövid szobai tartást és az ünnepek elmúltával szakszerűen el tudjuk helyezni a kertben vagy egyéb kültéri helyen.

Mit lehet kezdeni a cukorsüvegfenyővel?

 

A Picea glauca 'Conica' bár nem a legideálisabb karácsonyi fenyő, széleskörűen felhasználható dísznövény. A kertbe kiültetve lassan növő, kevés helyet foglaló, dús lombozatú, dekoratív törpefenyő nevelhető belőle. Nagyobb dézsába, ládába ültetve is tartható, ebben az esetben a téli hidegben és a nyári forróságban több gondoskodást igényel, mint szabadföldi társai, ugyanakkor így mobilizálható dísze lesz a kertnek, terasznak. A cukorsüvegfenyőből ügyes kertészkezek látványos bonsai fát is nevelhetnek!

 

 

Műfa

Talán nem tűnik releváns dolognak, ha egy kertészeti blogban a műanyag fenyőkről esik szó, ám mégis van helye a műfáknak itt, ugyanis sok helyzetben jobb választásnak bizonyulnak, például olyan helyeken, ahol az élő fenyő túlélési esélye csekély lenne, vagy a vágott fenyő túl sok zűrt okozna (például szúrósságával, vagy levelei elhullatásával). Az ilyen helyek jellemzően a várótermek, közös használatú előterek (akár munkahelyen, akár társasházakban), irodai helyiségek, iskolai aulák (főleg ahol kisebb gyermekek vannak), de sokan az otthonukba is műfát választanak, hiszen az ilyen dekoráció évig használható, problémamentes, és könnyen kezelhető, nem is beszélve arról, hogy használatukkal megúszható az évenkénti cipelés, törzsfaragás, levéltakarítás, ésatöbbi. Hátrányként jelentkezik természetesen, hogy a műfenyőnek nincs illata, nem olyan szép, mint egy igazi fenyő, és sokaknak egyszerűen hangulatromboló. Ár tekintetében a mesterséges fa széles skálán mozog, a hipermarketekben kínált darabok egyszerűek, olcsók, de egy valóban mutatós műfa roppant drága is lehet. Az igazán luxuskivitelű műfenyők beépített világítással is rendelkeznek, így izzósorról sem kell gondoskodni, ízlés kérdése, hogy vonzó-e az ilyesmi.

Megment-e a műfenyő egyetlen valódi fenyőt is?

 

Mivel a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis haszonnövények, ezeket akkor is kivágják, ha mi aztán történetesen műfenyőt vásárolunk, legfeljebb az árus nyakán maradó fa nem egy szobában, hanem a darálóban végzi be pályafutását. Ahhoz, hogy a műfenyők kevesebb élő fa kivágását okozzák, nagy arányban kellene elterjedniük, erre azonban várhatóan nem kerül sor a közeljövőben. Más a helyzet, ha valaki dézsás fa helyett szerez be műfenyőt, azért például, mert nem tudna megfelelően gondoskodni az élő növényről, ebben az esetben a műfenyő bizonyosan megmentett egy élőt. A műfa mindezek mellett lehet demonstratív eszköz is azoknál, akik a környezet védelmét fontosnak tartják, bár tegyük hozzá, hogy a plasztikfa mind az előállításával, mind később hulladékként kifejezetten környezetszennyező, de legalább nem gyakran kell újra cserélni, mint sok más műanyag használati tárgyat.

Furcsa fák!

Az alternatívák harmadik csoportja a kreatív, sok esetben vicces, meghökkentő, vagy kimondottan művészi megoldások összessége, vagyis az igazán extrém fapótlékok. Ezekhez sok magyarázat nem kell, legfeljebb egy jó adagnyi képzelőerő, némi barkácstehetség, meg egy csipetnyi inspiráció, mint például az alábbi képgaléria!

Tudta, hogy vágott vagy dézsás karácsonyi fenyőt már online is rendelhet házhozszállítással? További információkért látogasson el online kertészetembe!

 Képek: innen, innen, és innen.