Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az "év valamije" versenyek jellemzően vagy nem túl érdekesek, vagy sok esetben egyszerű reklámfogások, jelen esetben azonban üdítő kivételről van szó, mert az Európai Év Fája szavazás igazán izgalmas. Nem csak az szól mellette, hogy egy viszonylag nagy múlttal rendelkező, tizenegy éve megrendezett verseny(féleség), és még csak nem is az emeli a többi hasonló kezdeményezés fölé, hogy ténylegesen nemzetközi megmérettetésről van szó. Az igazi unikumot az jelenti, hogy nem csupán növényekre kell voksolni, hanem olyan növényekre, melyeknek múltjuk, történetük van, így nem egyszerűen fákra, hanem fák életútjaira voksolhatunk. 

A belgák négytörzsű túlélője például majdnem halálos sebet kapott az első világháborúban, csupán föld alatti részei és törzsének csonkja maradt meg, mégis képes volt újjáéledni, és a torzóból négy új hajtás indult, így lett négytörzsű, és persze mára tekintélyes méretű, csodaszép fa. A horvátok Medulin város legöregebb lakóját, a csokoládéfát jelölték, mely valójában egy déli ostorfa, és a település ténylegesen egyik legidősebb növénye. A portugálok és az oroszok egyaránt platánnal neveztek, a déli állam példánya egyben az Ibériai-félsziget legöregebb fája, lenyűgöző méretekkel és 182 éves korral, míg az oroszok fája 284 esztendős, és a legenda szerint csemete korában a legendás hadvezér, Nadir-sah gondozta. Természetesen minket elsősorban a magyar növény érdekel, ami idén nem más, mint a mélykúti templomdombon álló júdásfa, melyet 1750-ben ültettek szabadkai ferences rendi szerzetesek, az akkor még csak épülőben lévő templom oldalába. Tavaszi virágzása a helyieknek és az odalátogató turistáknak egyaránt ünnepi élmény, ráadásul a júdásfa az egész falut képviseli, a hajtásaiból nevelt fák ugyanis a településről elszármazottak udvarain is megtalálhatók, így nem csak jelképesen, de valóságosan is összefogja a közösséget. A júdásfa egyébiránt mediterrán eredetű faféle, így már az is csodaszámba megy, hogy a számára nem kimondottan megfelelő fekvésű és tájolású élőhelyén életben van évszázadok óta. A fa a nevét többféleképpen lehet magyarázni, egyesek szerint lapos magjai hasonlítanak a pénzérmékre, amiből aztán júdáspénz, júdásfa lett, más népi hiedelem szerint pedig a fa virágai Krisztus vérét jelképezik, egy harmadik értelmezés szerint pedig a Krisztust eláruló Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. 

Rövid videó a mélykúti júdásfáról:

Az Európai megmérettetést nemzeti versenyek előzték meg, így az egyes országok nevezettjei a hazai szavazás győzteseiből állnak. A tavalyi hazai nevezett a kaposvári Szabadságfa volt, mely végül a középmezőnyben végzett, 16 indulóból a nyolcadik lett. Magyar fa a nemzetközi verseny eddigi történetében négyszer lett első, így most is van esélye a júdásfának, noha egyelőre még nem áll dobogós helyen a szavazáson. A voksokat február hónap folyamán lehet leadni, a szavazáshoz nem szükséges regisztráció vagy bármilyen adatok megadása, így ténylegesen pár másodperc az egész, persze előtte érdemes átolvasni az egyes fák rövid történetét, hogy megalapozott döntést hozzunk. Minden szavazó két fát jelölhet, így a valószínűleg favorizált hazai jelölt mellett még egy növényt támogathatunk. Az eredményt március 17-én, egy díjátadó gálán jelentik be.

A jelölteket megtekinteni és a szavazatokat leadni az alábbi oldalon lehet: www.treeoftheyear.org/

A magyar jelöltről pedig ITT lehet olvasni!

Képek: www.treeoftheyear.org/ 

Itt az új év, igaz már pár nappal benne is vagyunk, de mostanra talán mindenki kipihente az ünnepi fáradalmakat, és végre alkotó kedvvel tekint a jövőbe. A kerttulajdonosok előtt még hosszú hetek állnak, mire ténylegesen tevékenykedhetnek, de ezt az időt nem kell tétlenül tölteni, lehet például gondolkodni azon, hogy idén mihez kezdenek a kerttel, milyen újdonságokat honosítanak meg, milyen fejlesztéseket hajtanak végre. Az újévi fogadalmak nagyon népszerűek (bár minden kutatás szerint jobbára eredmény nélkül maradnak), miért ne fogadhatnánk meg valamit a kertünkkel kapcsolatban is, de ha nagy fogadalmat nem is teszünk, elgondolkodhatunk, hogy 2021-ben, mik legyenek a célkitűzések, irányvonalak. Ebben próbálok most némi mankót nyújtani!

Veteményezni fogok!

Jó, de ki nem veteményezik? Igazság szerint nagyon sokan! Régen, vidéken természetes volt, hogy mindenféle terem a kertben, manapság azonban ez már nem ilyen egyértelmű, a gombamód szaporodó újépítésű házak kertjei általában tujákból és gyepből állnak, de még a kisebb városok családi házainak kertjeiben is inkább a dísznövények az uralkodók. Pedig a konyhakerti termesztés nem ördöngösség, nem kíván sem nagy indító befektetést, sem túl nagy energiát, sem pedig nagy szakértelmet. Első lépésben elegendő lehet egy 8-10 nm-nyi területet átállítani, és pár alapvető, könnyen nevelhető zöldségfélével benépesíteni, jó ötlet a paprika, a paradicsom, a fejessaláta, vagy az uborka. Az induláshoz elég pár alapszerszám (gereblye, kapa, ásó), egy-két zsák szervestrágya, és pár zacskó vetőmag, vagy a biztonsági játékosoknak egy adag előnevelt palánta. A zöldségek többsége nem nagy igényű, friss, tápanyagdús talajt, minél több napfényt, és meleg termőterületet kívánnak. A veteményezés, főleg a vázolt mértékben, biztos nem fogja kielégíteni a család élelmezési igényeit, de egy kis spórolás elérhető vele, az igazi haszon azonban a sikerélmény, a saját termény fogyasztását kísérő öröm! 

Saját gyümölcsöt nevelek!

Hát ez már egy magasabb fokozat, de kezdők is nyugodtan belevághatnak, nem kell diploma pár gyümölcs csemete neveléséhez. Tudni kell, hogy ez egy hosszútávú projekt, a zöldségekkel ellentétben nem lesz ehető termés tavaszról nyár közepére. A legtöbb gyümölcsnek 3-5 év kell a termőre forduláshoz, a leggyorsabb eredményt a koros csemeték ültetésével lehet elérni, ezek 3-4 de akár 5-6 éves előnevelt növények, melyek gyakran már a telepítés évében gyümölcsöt adnak, bár nagy mennyiségre ilyenkor nem szabad még számítani. Kezdőknek érdemes elsőként a bevált, honos, hazai fajtákat választani, például almából, körtéből, barackból, szilvából, de a hiedelmekkel ellentétben teljesen problémamentesen nevelhető a kivi, nem problémás a datolyaszilva, és izgalmas választás lehet a füge is. A talajt tekintve kényes áfonya remekül gondozható egy nagyobb dézsában, így ez a ritka csemege egészen könnyen termeszthető!

Átállok biokertészkedésre!

Remek gondolat! A biokertészkedés nagyban csökkentheti a gazdálkodó ökológiai lábnyomát, környezetbarát elképzelés, és új lökést adhat a kicsit már megfáradt hobbikertészkedésnek. A vegyszerek, kemikáliák kiválthatók természetes anyagokkal, csiga ellen fahamu, faforgács, tetvek ellen csalánlé, műtrágya helyett komposzt, és így tovább. A biokertészkedés minden bizonnyal kihívások elé állítja majd a háziakat, de a tudat, hogy a lokális környezetszennyezés csökkenhet, a kert pedig a szó új értelmében is zölddé válhat, biztosan megnyugtató lesz. A bioszerek mellett az elképzelés része, hogy honos, a helyi klímához alkalmazkodott, ezért alacsonyabb vízigényű, kevesebb gondoskodást igénylő növényeket telepítsünk, esővízzel öntözzünk, és olyan növényeket ültessünk, melyek a közelben, a régióban nevelkedtek, így az egzotikus fajok szállításával járó környezeti terhelés is csökkenthető.

Tökéletes gyepem lesz!

Ez sem a legkönnyebb kitűzés, de érdemes küzdeni, hiszen ha minden jól megy, akkor nem csak szép, de tartós alapja is lesz a kertnek, hiszen a csodás pázsit minden kert origója, enélkül nem mutatnak jól az egyéb dísznövények sem. A tökéletes pázsitnak sok titka van, és aki a legszebbre hajt, bizony el kell mélyednie a témában. Több út is járható, az egyik a magvetés, melynél alaptényező a minőség, a kert adottságainak megfelelő fűmag keverék. Napos, árnyékos, száraz körülmények, vagy éppen a használat intenzitása, tehát díszgyep, sportgyep, számtalan tényező van, melyeket egyensúlyba kell hozni. A megfelelő talajelőkészítés, a tápanyagozás is kulcskérdések. A másik út a gyorsabb, a biztosabb, ez a gyepszőnyegezés. Itt az alapozás a lényeg, a megfelelően preparált, tömörített, szegélyezett talajra kell kiteríteni a gurigákat, amik azonnal teljes értékű, látványos pázsitot adnak ki, természetesen a vetés árának többszöröséért. A vakondok ellen mindenképpen ajánlott a vakondháló lefektetése, ami nem egyszerű munka, de házilag is megoldható. A gyep ápolgatása szép kihívás, lehetőséget ad a kísérletezésre, ha pedig sikerül, az eredmény igazán szemet gyönyörködtető lesz!

Tematikus, stíluskertet építek!

A stíluskertek hatalmas előnye, hogy nem kell a saját fantáziánkra hagyatkoznunk, elegendő csupán egy alaposan körülírt, meghatározott elemekkel rendelkező irányzatot követni. Persze lehet saját kútfőből is dolgozni, de aki nem szeretne kísérletezni, vagy aki nem bízik a saját tehetségében kertrendezés terén, esetleg aki szeretné egyszerűsíteni a munkát, jól teszi, ha egy stílusirányzatot követ. A kert lehet mediterrán, természetközeli, minimalista, paraszti stílusú vagy vidéki angol miliőt formázó, a merészebbek pedig - ha van elég területük - a kastélykereteket is megidézhetik otthon! Érdemes a terület adottságainak megfelelő irányzatot választani, vagyis északi, magaslati részeken ne a mediterrániumot idézzük meg, vagy például modern, városi, új épület mellé ne paraszti világot álmodjunk. A stílusirányzatok persze nem teljesen kötöttek, a számos elemből tetszőlegesen válogathatunk, nem kötelező egy-egy irányzat minden elemét felhasználni. Kezdetnek elég lehet a kert egyik szegletében próbálkozni, egy japánkerti vagy angolkerti sarok is remek kiindulás.

Használni fogom a kertemet!

Miért, nem használja mindenki? De nem ám! A kert sokszor csak amolyan tartozéka a háznak, ami ad némi kelletlenül elvégzett feladatot, de sok hasznát nem vesszük. Pedig a lehetőség ott van mindegyik kertben, csak a rohanó életmód, a sok munka, és egyéb elfoglaltság mellett észre sem vesszük, mekkora áldás egy saját kert. A 2021-es évről, még nem tudjuk, hogy mit hoz, de a vírushelyzet valószínűleg erre az esztendőre is erős hatással lesz. Tudunk majd nyaralni menni, lesz majd kerthelyiséges vendéglő, kocsma, lehet majd strandra menni? A válaszokat még nem tudjuk, de ha biztosítani szeretnénk a pihenést, vagy a szórakozást az idei szezonra, akkor alapozhatunk a kertünkre is. Kiterjedt szociális élettel rendelkezők építhetnek kerti grillt, kültéri konyhát, kialakíthatnak placcot egy nagy asztalnak, vagy vásárolhatnak tetszetős kerti bútorokat, amik a szokványos olcsó műanyag székek helyett valóban kényelmes, minőségi időtöltést tesznek lehetővé. Szinte bármelyik kert elbír egy medencét, na persze nem kell rögtön a milliós épített darabokra gondolni, egy megfelelő alapra helyezett nagyobb merevfalú medence is kiválthatja a strandot, otthon tarthatja a gyerekeket. A birtok egyik szegletében kialakítható egy mini romkocsma, csupán pár régi bútordarab, egy napvitorla, és pár vendég szükségesek, aki pedig játszani is szeretne, petang pályát vagy egy lengőtekét is meghonosíthat. A lényeg, hogy a még képlékeny jövőre felkészülve számoljunk a saját kerttel, hiszen nagyon sok lehetőséget rejt!

 Van még jobb ötlete, esetleg tapasztalata a témában? Mindenképpen írja meg kommentben!

Képek: pixabay.com

A címbeli pánikhangulatú kérdés persze kissé életszerűtlen, hiszen (a poszt írásakor) szenteste előestéje van, minden sarkon lehet még kapni karácsonyfát, így aki elmulasztotta eddig a beszerzést, könnyedén pótolhatja, legfeljebb már a kínálat aljából kényszerül szemezgetni. Tegyük fel azonban, hogy valaki nem tud vagy éppen nem akar hagyományos karácsonyfát venni, viszont szeretne valamilyen karácsonyfa-jellegű dekorációt a lakásba, hiszen mégiscsak nyakunkon a szenteste. Az alábbiakban ennek a furcsa, fiktív karácsonyozónak próbálunk meg segíteni, pár valóban használható, praktikus ötlettel, és néhány elrugaszkodott, furcsa, de akár meg is valósítható ideával!

Kezdjük a reálisabb alternatívákkal, amik elsősorban azoknak valók, akik a tradicionális fenyőket mellőznék, de valami karácsonyfa-szerűséget mégis a szobába tennének. 

Ilyen lehet a grincsfa, ami több éve divatos, sőt, egyre trendibb, és bár akár másfél-két méteres is lehet, inkább kompaktabb méretben mutat jól, alkalmasint helyettesítheti is a lucot vagy az ezüstfenyőt. A grincsfa Dr. Seuss híres meséjéhez kapcsolódik, melyben a gonosz manóféle grincs próbált keresztbe tenni a karácsonynak, hogy aztán végül persze őt is meghódítsa a ünnep szelleme és a szeretet ereje. A grincsfa, vagy magyarosabban manófa ennek a mesének a világát idézi, maga a fa manósipka alakú, és feldíszíthető több, vagy akár egyetlen lelógó csúcsdísszel, égősor is tekerhető rá, méretét tekintve pedig, ahogy említettük, változatos lehet. A grincsfa mellett szól, hogy bár készen is lehet kapni, de házilag is elkészíthető, akár például némi zöldhulladékból (persze nem akármiből, fenyőágakból például, ilyesmit a karácsonyfa árusoknál is lehet szerezni fillérekért). Alapanyagként emellett hagyományosan a zanót vagy a leylandi ciprus jöhet szóba, de ilyenkor azzal kell kalkulálni, hogy a procedúrát az élő növény nem fogja valószínűleg túlélni. A készítés menete elviekben egyszerű, vékony dróttal vagy madzaggal összeszorítva a hajtásokat, felfelé vékonyodó csúcsos alakot kell kialakítani, úgy, hogy a vége lefelé kanyarodjon, a már említett manósipka formát felvéve. A díszítés teljesen egyéni ízlés kérdése, akár már a kötöző madzagra is lehet gyöngyöket fűzni, lehet gazdagon díszíteni, vagy minimál stílusban dolgozni. 

Szintén érdekes, unortodox fapótlék lehet a rozmaring. Ha túl vagyunk az első sokkon, hogy miért tennénk pizzafűszert a nappaliba, akkor vizsgáljuk meg reálisan a felvetést! Az igazság az, hogy az idősebb, dúsabb (ezt jellemzően nyírással lehet elérni) cserepes rozmaring egy kis alakító metszéssel pompás fenyőfa alakzatra nyeshető, és máris kész az ünnepi növénydekoráció! A rozmaring fa nálunk még nem igazán ismert, az USA-ban viszont már bevált fahelyettesítő, így egy nem ismeretlen vizekre evezünk a használatával. A rozmaring egyébként hálás növény, igényei alacsonyak, szárazságtűrése kiváló, és mivel a mi klímánkon nem téltűrő, a cserepes példányokat különben is a lakásban kellene tartani a téli hónapokban. A rozmaring nem csak megjelenésével hódíthat, jellegzetes kámforos-tömjénes illatával érdekes adalék lehet a karácsonyi hangulatkavalkádban! 

A cukorsüvegfenyő nem egy nagy találmány a témában, hiszen a faárusok már sok éve kínálják ezt a növényt is a hagyományos luc, ezüstfenyő és nordmann mellett, ugyanakkor kevesen ismerik, és van némi félreértés is körülötte. Utóbbi abban merül ki, hogy ez a pici, jellemzően 40-70 centi magas cuki fenyő a méretével azt sugallja, hogy szobai növény, pedig nem az, így a fűtött beltérben legfeljebb 7-10 napot maradhat, csakúgy, mint a többi élő, dézsás karácsonyfa. Ha ezt tudjuk vállalni, akkor cserébe egy roppant mutatós, a megszokott fenyőknél tömöttebb, üdébb (és persze kisebb) karácsonyfánk lehet, amit akár egy dohányzó-, vagy étkezőasztalra is állathatunk. Kiváló választás így azoknak, akik ugyan jelzésértékkel szeretnének karácsonyfázni, de nem kívánnak sem cipekedni, sem órákig díszeket pakolgatni, és nem is tervezik hosszúra a fa bentlétét. Az említett 7-10 nap leteltével a cukorsüvegfenyő tovább tartható a balkonon, teraszon, vagy akár kertben (cserépben vagy kiültetve).

A fentebb már szóba került fenyőágak nem csak grincsfa készítésre használhatók, hanem karácsonyi dekoráció is lehet belőlük, akár a karácsonyfa helyett is. Koszorú, csokorba szedett ágak, vagy figurás, geometrikus dísz, megannyi lehetőség. És hogy ágat honnan szerezzünk? Megint csak az a tipp, hogy a karácsonyfa árusnál vásároljunk olcsón lehullott, törött ágakat, de akár egy rossz állapotú, sérült fára is lehet alkudni, ami úgyis a darálóban végezné. 

Végül pedig következzen egy csokor a többségében már ismert kreatív fapótlékokból, melyek egy része kifejezetten hóbortosnak tűnhet, ám a gyakorlatban ezek is megvalósíthatók, kérdés, hogy a háziak ingerküszöbe tolerál-e egy feldíszített létrát, vagy egy kartonból kivágott, stilizált fenyőt. Ezek előnye, hogy elkészíthetők, némelyikhez még barkácsmunka sem kell, míg másokat egy-két óra alatt össze lehet ütni. Általában a díszek és az égősorok viszik a hátukon a kompozíciót, így ha az alap kicsit gyengébb kivitelezésű, de a dekoráció dús és kreatív, akkor bizony akár egy létrából is extravagáns karácsonyfa-szerűség készülhet. 

A karácsonyfákat illetően évek óta központi kérdés, hogy élőt vagy vágottat állítsunk (vagy műfenyőt, de az nem kertészeti téma)? Az élő, dézsás fát nem lehet mindenkinek jó szívvel ajánlani, már csak azért sem, mert az ilyen fenyő lényege, hogy az ünnep után kiültetésre kerüljön, ahol pedig nincs kert, ott az egész értelmét veszti (kivéve, ha kölcsönzött fáról van szó, melyet vissza lehet vinni, de az ilyen szolgáltatás ritka, és a fának okozott trauma miatt egyébként sem a legjobb ötlet). Ha pedig élő fáról van szó, ami a szándék szerint a kertben folytatja majd a pályafutását, érdemes átgondolni, hogy melyik fajt válasszuk, ugyanis kerti növényként tekintve a kedvelt ünnepi fenyőfélék egész más szempontok szerint értékelendők, mint karácsonyfaként. Az alábbiakban a leggyakoribb , legérdekesebb fenyők kerülnek rövid bemutatásra!

A karácsonyfák uralkodója a luc amit a többség a klasszikus forma és az emblematikus illat miatt választ. A luc igencsak fajtagazdag fenyőféle, negyven fajtája van, de főképpen a közönséges lucfenyő (Picea abies) kerül a kertekbe. A ritkábban hozzáférhető variánsok is ültethetők kerti növényként, ezek leginkább alakban, méretben térnek el az alapfajtól. A közönséges luc egy nagy tűrőképességű, alacsony környezeti igényű tűlevelű örökzöld, ami akár 40-50 méter magas is lehet kifejlett korában, élettartama pedig kiemelkedően hosszú a természetben az igazán öreg példányok több száz évesek is lehetnek, de kertekben is több generáción fognak átívelni. Az előbbi magassági adattól nem kell megijedni, mivel a luc jól tűri a metszést, így akár kompakt méretű díszfa de még alacsony sövény is kialakítható belőle. Talajigénye átlagos, a szélsőségektől mentes, átlagos kerti közegben szépen fog fejlődni, de kifejezetten kedveli az enyhén savanyú talajt. A hazai klíma megfelelő számára, kivéve a páratartalmat, amiből a rendelkezésre állónál többet igényel, ezért jó ötlet időnként párásítani, ez a gyakorlatban vizes permetezést jelent. A luc összefoglalva egy alacsony igényű, kimondottan kezes, a méretet tekintve is jól alakítható fenyőféle, amit már egészen kis kertekbe is bátran lehet ültetni.

Az ezüstfenyő népszerűsége vetekszik a lucéval, azon egyszerű oknál fogva, hogy vágott karácsonyfaként a lucnál sokkal tartósabb, és a változattól függően ezüstös-kékes színezete miatt dekoratívabb is. Kerti növényként is elsőrangú, kültéren nevelve akár 20-25 méteresre is nőhet, növekedési üteme pedig fenyőmércével mérve gyors. Az ezüstfenyőnek is többféle fajtáját lehet megvásárolni, főleg, ha élő növényként szeretnénk beszerezni. A névvel és közhiedelemmel ellentétben ezek egyáltalán nem minden esetben ezüst vagy kékes árnyalatúak, érdemes ezért a vásárlás előtt tájékozódni, vagy akár a kertészetben megkérdezni a szakeladókat, hogy a kinézett fenyőféle tűlevélzete milyen árnyalatú lesz. Az ezüstfenyő is az enyhén savanyú talajt kedveli, ezt zsákos savanyú termőföld adagolásával lehet számára biztosítani a nem megfelelő kémhatású közeg esetén. Metszése nem szokás, így nagyobb kertekbe való, ahol szoliternövényként érvényesülhet, de jól mutathat bővebb előkertekben is, ha nem zavarja a háziakat, hogy takarni fogja az épület jó részét. Fontos tulajdonsága, hogy jól tolerálja a szennyezett, városi levegőt, így utcafrontokra, társasházi előkertekbe is remek választás!

A nordmann fenyő, vagy ritkábban használt nevén kaukázusi jegenyefenyő vágott faként a kisgyermekes háztartások kedvence lehet, mivel tűlevelei nem szúrósak, így a kicsiknek is biztonságosak, emellett a tűlevelek dörzsölésre kellemes citrusos illatot árasztanak. A kertbe is jó választás lehet a nordmann, de mérete nem éppen visszafogott, teljes magassága akár 30 méter is lehet, ágrendszere sűrű és tömött, ezért domináns megjelenésű, nagy zöldtömeget képző növény, ezért szoliterként, fókuszponti díszként szokás ültetni. Kedveli a napos fekvést, de ültetésekor a napossághoz hasonlóan fontos szempont, hogy majdani terebélyessége miatt épülettől, faltól, kerítéstől messze kerüljön, hogy később ne okozzon problémát. A nordmann fenyő is az enyhén savanyú talajt kedveli, közegének lazának, tápdúsnak kell lennie, az erősen kötött talajokat mélyreható ásással, és homok, tőzeg, komposzt bekeverésével szükséges lazítani. Érdemes ezt a fenyőfélét huzatmentes helyre telepíteni, így páraigénye könnyebben kielégíthető, persze a vizes permetezést a nordmann is kedvelni fogja. Rendszeres öntözést kíván, és lényeges információ, hogy az ezüstfenyővel szemben rosszul tűri a szennyezett, városi levegőt, így inkább vidéki, külvárosi kertekbe való.

A szerb luc ritkábban vásárolható meg a karácsonyi szezonban, de beszerzése nem lehetetlen, sem vágott, sem dézsás kiszerelésben. A szerb luc a kertbe ültetve és fenyőként nevelve akár 30 méteres magasságot is elérő karcsú habitusú fenyőfajta.Vezérhajtásai felfelé törekvők, oldalágai szép ívben felfelé állnak. Rövid, fényes tűlevelei rövidek, fonákjukon ezüstös csík húzódik, dekorációs értékük kiemelkedő! Kemény és szúrós tűlevelekkel rendelkezik, de igazi különlegessége ennek a fajtának a dekoratív, tojás alakú tobozainak sokasága, melyek 3-6 cm-es nagyságúra nőnek, színük csodás sötétlila, később pedig éretten barnára változnak. A hazai klíma teljesen megfelelő a számára, télállósága remek, nyáron csak hosszabb, aszályos időszakokban szorul öntözésre. Jól viseli a napos és a félárnyékos helyeket is, minden kertben megtalálni neki az ideális pozíciót. A talaj tekintetében nem válogatós, az átlagos kerti földben remekül növekszik, de a gyengébb minőségű közeget is elviseli. Növekedési üteme a fenyők között nagyon jónak számít, fiatalabb korától kezdve akár évi 80-100 centiméter növekedés is várható!

A duglászfenyő egyik érdekessége, hogy botanikailag nem is a fenyő nemzetségbe tartozik, de ettől még a fenyőfélék közé tartozik. Észak-Amerikában, az USA-ban a legkedveltebb karácsonyi fenyő, nálunk ritkábban kapható, de beszerezhető. Megjelenése a lucéhoz hasonló, tobozai csüngőek, kezdetben zöldek, később barnák,  tűlevelei puhább a lucénál, hajtásai molyhosak, játékos, kedves külsőt kölcsönözve a növénynek. Levelei dörzsölésre bódító narancsos illatot árasztanak. Magassága észak-amerikai eredeti élőhelyén akár 80-100 méter is lehet, törzse 2-3 méter átmérőjű is lehet. A honi klímán - amit egyébként jól tolerál - nem cseperedik ekkorára, felnőttkorára legfeljebb 15- 20 méteres lesz. A duglászfenyő környezeti igényei nem összetettek, ráadásul ez a fa nagyon rugalmas a körülmények tekintetében, így könnyű sikeresen tartani. A napos és félárnyékos fekvést is kedveli, vízigénye átlagos, rendszeres öntözésre csak fiatalabb korában és erősen aszályos időszakokban szükséges. Kötöttebb talajokon is megél, viszont mivel gyökérzete eleve sekélyre hatoló, ilyenkor nagyobb a kidőlés veszélye egy nagyobb viharban. Ültetésekor ezért javasolt extra nagy ültetőgödröt készíteni, hogy gyökerei akadálymentesen terjeszkedhessenek. 

Végezetül a cukorsüvegfenyő került sorra, melynél fontos elmondani, hogy kicsi mérete ellenére egyáltalán nem szobanövény, lakásban hetek alatt elpusztul, ugyanúgy kell kezelni, mint a többi dézsás karácsonyfát, vagyis legfeljebb 7-10 napig maradhat a fűtött szobában. A cukorsüvegfenyő növekedési üteme extrém lassú, így nagyon sokáig kompakt méretű, kedves kis fenyő lesz a kertben, de felnőttkorában sem lesz nagyobb 2-3 méternél. Tömött ágrendszere miatt nem jó, ha nyirkos zugba kerül, az a megfelelő, ha nem huzatos, de állandó légmozgással ellátott területre kerül a kertben. A napos, de legfeljebb az enyhén félárnyékos fekvést kedveli. Az enyhén savanyú talajt szereti, öntözzük rendszeresen, ezen kívül sok más teendő nem lesz körülötte. Mérete miatt ez a fenyő akár dézsában is nevelhető, így teraszon, balkonon is tartható, ebben az esetben fokozottan kell ügyelni a kiszáradás veszélyére, ami mulcsolással késleltethető. A cukorsüvegfenyő a felsorolt megkötések mellett remek, tetszetős dísznövény lesz a kertben, de mérete okán előkertben, vagy akár társasházi belső kertben is jól tartható.

A Főkert megszüntetésével kapcsolatban az alábbi rövid közleményt, állásfoglalást kívánom közzétenni, annak hangsúlyozásával, hogy álláspontom szigorúan szakmai szempontok alapján alakítottam ki.

- A Főkert a kertész szakma egyetlen (köz)bástyája, mely egyben büszkesége és féltve őrzött kincse is. Szakmai műhely, amely nélkül nincs kertész társadalom.

- A hírekből megtudhattuk, hogy más cégekkel (FKF, Főtáv, Temetkezési vállalat stb.) összeolvasztják, mert a vírushelyzet miatt spórolni akarnak.

- A Főkert tagja a Magyar Díszkertészek Országos Szövetségének, mely 2018 óta szakmaközi szervezet. A kiterjesztési rendelet értelmében, mely egy Európai Uniós jogszabály, a döntéshozóknak kötelességük a szakmaközi szervezet véleményét kikérni, a döntésüket velük együtt meghozni.

- A kertész szakma csúcs szervezete az ország első számú kertészeti vállalata megszüntetésének témájában teljesen mellőzve lett ismét.

- A döntés miszerint a 153 éves Főkertet megszüntetik, nevét, önállóságát, preztizsét elveszti, hogyan értelemezendő, hogyan vethető össze a gyakran hallott alapértékekkel, mint az autonómia vagy a decentralizáció?

- A Főkert éves költségvetese 4.3 milliárd ft, fővárosi költségvetései szinten értelmezhetetlenül kevés. Egy összevonás gigacéggé több év. A koronavírus nem strukturális válság, mint a 2008-as, tehát okkal feltételezhetjük, hogy a kieső egy évet, a magyar gazdaság 1-2 év alatt behozza, mire a giga holding összeáll, mert több kisebb vállalat fúziója, gigacégbe tömörítése több év.

- Olcsóbb nem lesz, de a beszerzések központosulnak, ennek a folyamatnak közismerten rossz hagyományai vannak.

A Főkert beolvasztása, autonómiájának erőszakkal történő felszámolása súlyos politikai tévedés, mely beláthatatlan következményekkel jár majd a kertész szakma számára. Ahol pedig a zöld szakma veszít, ott veszít az egész közösség, a szebbre, zöldebbre vágyó társadalom is.

Megyeri Szabolcs 

kertész 

A naptár ugyan még csak novembert mutat, mégsem korai a karácsonyról értekezni, egyfelől mivel pár nap múlva már december lesz, ez a hónap pedig vitathatatlanul a karácsony jegyében telik. Másfelől hiába van még csak november, a mai már az első adventi vasárnap, így az ünnepi szezon tényszerűen megkezdődött. 

A címnek megfelelően a karácsonyfa kerül most a fókuszba, ami nem csoda, hiszen ezeken a virtuális hasábokon kertészettel foglalkozunk, a karácsony fő kertészeti vonatkozása pedig a karácsonyfa. A fa, mint az ünnep egyik fő jelképe és legfontosabb dekorációs eleme mindig nagy szerepet játszik az ünnepek során, ezért a kiválasztását nem szabad sem későre hagyni, sem mellékes körülményként kezelni. Ezért most a fa eredetét, a díszítés lehetőségeit, vagy az érdekes alternatív fákat most hagyjuk is, és vessük bele magunkat a dolgok sűrűjébe, vagyis lássuk, hogy mit, hol, mennyiért, és milyet érdemes vásárolni!

Hol vegyek karácsonyfát?

Decembertől kezdve csaknem minden sarkon vannak kitelepült árusok, sok hipermarket és alapvetően más profillal rendelkező nagyáruház is kínál fát, valamint a kertészetekben is be lehet szerezni ünnepi fenyőt. Logikailag utóbbi a legkézenfekvőbb, hiszen a kertészetben a növény a fő profil, általában minőségi, válogatott árut tartanak, de természetesen az utcai árusoknál is ki lehet fogni csodás példányokat, ott azonban már trükközések is gyakrabban fordulnak elő. A nagyáruházi parkolókat kevésbé szoktam javasolni, ezeken a helyeken inkább csak vevőcsalogató a fa, nem mindig fordítanak figyelmet a gazdag választékra és a válogatott árura. Meg kell jegyezni, hogy a nálunk kapható fák többsége hazai termesztésű, és jellemzően ugyanarról a pár tucat helyről származik, így mondhatnánk, hogy mindegy, hogy hol vesszük, nagyjából ugyanazt kapjuk, azonban tény, hogy nem minden fa azonos minőségű, vannak szebb és gyengébb példányok. Ahol a fenyő, a növény nem az alapkínálat része, hanem csupán vevőcsalogató, ott jellemzően gyengébb a kínálat és szerényebb a minőség, cserébe alacsonyak az árak is. Egy viszonylag új alternatíva lehet a netről való karácsonyfa rendelés, aminek hatalmas előnye, hogy a hazavitel nyűgjét a kiszállítás leveszi a vállunkról. Sajnos az idei vírus sújtotta helyzetben fontossá válhat a távolságtartás, a tömeg kerülése, ezért érdemes ezt a lehetőséget is számításba venni.

Melyik a legszebb fa?

Ez természetesen ízlés kérdése, az árudákban elsősorban lucfenyőt, ezüstfenyőt és nordmann fenyőt lehet venni, ritkábban felbukkanhat a szerb luc, a koreai jegenyefenyő, vagy a tényleg ezüstös színezetű 'Edith' ezüstfenyő változat (az ezüstfenyő alapfaja ugyanis nem a reklámokból, képekről ismert élénk kékes-ezüstös színezetű, hanem üde zöld). A luc a legklasszikussabb, illata csodás, alakja időtlen, de a meleg szobában hamar felkopaszodik, másfél-két hétnél tovább ritkán díszlik igazán. Az ezüstfenyő tartósabb, dekoratívabb, de levelei ennek is szúrósak. A nordmann lágy, nem szúr, gyermekekre sem veszélyes, és tartós is, viszont a meleg szobában ágai lekonyulhatnak, ami szomorú látványt eredményez. 

Mi a helyzet az árakkal?

Az árak tekintetében erős a szórás, mást tapasztalni a főváros belső részein és egy vidéki kisváros félreeső részén, az viszont mindig igaz, hogy a luc a legolcsóbb, az ezüstfenyő drágább, és a nordmann fenyőért kell a legmélyebben a zsebbe nyúlni. Köztes megoldás a lehet a drágább fából egy alacsonyabb példányt választani, mely egy kisasztalra, feldíszített állványra, talapzatra helyezve ugyanúgy magas fa illúzióját kelti. Az online rendelt fa mindig magasabb árú, viszont itt bele kell kalkulálni azt, hogy jelentős időt és energiát spórolunk az utánajárás, válogatás, hazaszállítás (autótakarítás) kikerülésével.

Élőt vagy vágottat?

Ez egy kardinális kérdés, jó pár éve divatosak a dézsás fenyők, melyek ugyan környezettudatos választásnak tűnnek, de tudni kell, hogy az élő fa csak egy hétig, legfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, utána lassan, de biztosan elpusztul, ami érvényteleníti a dolog zöld jellegét. Azt is tartsuk észben, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, tehát ugyanolyan haszonnövény, mint a búza vagy a kukorica, így kitermelésükkel, vásárlásukkal nem a természetes erdők károsodnak. Az élő, dézsás fát annak ajánlom, aki vállalja, hogy karácsonyfája csak 7-10 napig lesz a lakásban, utána pedig tud gondoskodni róla, például kerti kiültetéssel (vagy kölcsönzés esetében visszavitellel). A vágott fenyő sem egyszerű szemétként végzi, az ünnepek után kidobott és begyűjtött fákat az esetek többségében hőerőműben vagy komposztálóüzemben hasznosítják. Gyakoriak viták az ökológiai lábnyomot tekintve, sokan próbálják összevetni a vágott fenyők környezeti terhelését a műfákéval, általában szenvedélyes viták tárgya, hogy környezetvédelmi szempontból melyik a jobb. A műanyag mellett szól az akár több évtizedes (a gyakorlatban inkább csak pár éves) élettartam, ellene viszont, hogy nehezen lebomló, káros hulladékot képez végül. A vágott fenyők több éves előnevelést követően kerülnek kitermelésre, ezen idő alatt növényként hasznosak, ugyanakkor sok erőforrást használnak a nevelésükre, mely végül csupán 1-2 hétnyi szobadekorációban csúcsosodik ki. Megmondom őszintén, én magam még nem találkoztam olyan hitelt érdemlő tanulmánnyal, ami eldönti ezt a vitát, a véleményem az, hogy aki karácsonykor vágott vagy mű fát állít, mindenképp generál bizonyos környezeti terhelést, legyen azonban vigasztaló, hogy ez évi egyetlen alkalom.

Hogyan válasszak karácsonyfát?

Élő fa esetében csak jól láthatóan egészséges, legalább 120-150 centiméter magas példányokat vásároljunk, ezeknek van esélyük túlélni a számukra nagy sokkot jelentő fűtött belteret, ráadásul a magasabbaknak súlyuk is tekintélyes, így mozgatásuk is nehezebb lenne. Vágott fenyőnél a kulcskérdés az alak hibátlansága és a frissesség. Sose vegyünk előre becsomagolt, összekötözött fát, mindig vizsgáljuk meg a lombozat szabályosságát, dússágát. Nem rossz ötlet hétvégére időzíteni a vásárlást, ilyenkor ugyanis világosban is tudunk válogatni, hétköznap este a gyér világítás mellett egyszerűen könnyebb belefutni egy hibás példányba, és ezt az árusok is kihasználják olykor. A féloldalas, ághiányos fák jól jöhetnek akkor, ha a szoba elrendezése miatt a növény úgyis a sarokba, fal mellé kerül, az ilyen fákra pedig sikerrel lehet rámenősebben alkudni. A vágott fenyőt függőleges állásban párszor csapjuk a földhöz, ha peregnek a levelek, akkor nem lesz jó. Feltűnésmentesebb a tűlevélteszt, ilyenkor pár tűlevelet ujjbeggyel hajtsunk félbe, ha elengedve kipattan, kiegyenesedik, akkor friss az áru, ha úgy marad vagy még el is törik, akkor száraz, nem megfelelő a fa. A magasságra is ügyeljünk, szinte mindenki a grandiózus, nagy fákat keresi, de számoljunk rá egy bő fél métert a talp és a csúcsdísz miatt, így arányosítsuk a szoba belmagasságához.

Tárolás, ápolás

A vágott fenyő frissességét megőrizhetjük, ha a hazavitelt követően nedves (újság)papírral burkoljuk, és/vagy konyhai fóliával tekerjük körbe. A fát egy vödör vízbe is beleállíthatjuk, így a nedvkeringést még támogathatjuk. A vágott fának fényre már nincs szüksége, így akár teljesen sötét helyre is tehetjük az ünnepig, azonban ez sose legyen meleg, száraz helyiség, ezzel nagyban meggyorsítanánk a tűlevelek hullását. A vágott fenyőket akár a szabadban, udvaron, balkonon is elhelyezhetjük, legfeljebb a csapadéktól óvjuk, ha ugyanis a decemberi fagyok jégpáncéllal vonják be, az nem tesz majd jót az állagának. Az élő karácsonyfa már nehezebb ügy. A dézsás fát a fentieknek megfelelően csak szenteste előtt közvetlenül lehet bevinni a fűtött beltérbe, addig mindenképp a kertben, a szabadban kell elhelyezni, lehetőleg szélvédett, nem fagyzugos helyen. A kintlét alatt - főleg ha több hétről van szó - olykor öntözni kell, ha pedig száraz a tél, néha permetezéssel kell párásítani, minden fenyő párakedvelő ugyanis. A növény földjét jó ötlet mulcsolni, vagyis zúzott fakéreggel, kőtörmelékkel 5-8 centi vastagon beborítani. Ez egyfelől lassítja a talaj kiszáradását, másfelől jótékonyan szigeteli a dézsa földjét. Mivel az ilyen fedés esztétikus, a mulcs megtartható a bentlét alatt is. A dézsás fát a bent töltött idő alatt legalább egyszer öntözzük meg, és helyezzünk el alatta vizes edényt, vagy benedvesített textilt a párásítás okán. A lombozatot csak akkor permetezzük vízzel, ha elemes izzósort használunk, különben megrázó élményünk lehet.

Apró tippek

Nem kevés idegeskedéstől kímélhetjük meg magunkat, ha a vásárláshoz a talpat is magunkkal visszük, ugyanis a felkészültebb árusok géppel vagy kéziszerszámmal némi apróért bele is faragják a törzset a tartóba, így Szenteste napján nem kell tragikomikus elemekkel tarkított faragási előadást prezentálnunk.

Hasonlóan ügyes előrelátás a szintén filléres csomagolási szolgáltatás igénybevétele, pár százasért zsineggel vagy hálóval csomagoltassuk a fát, így a szállítás is egyszerűbb, és a tárolás is könnyebb lesz. Ha kocsi belterében visszük a fát, készüljünk egy régi, rossz lepedővel, vagy egy tekercs konyhai frissen tartó fóliával, amikkel a kárpitot védhetjük, a fából szivárgó ragacsos gyanta ugyanis eltávolíthatatlan foltot okoz. Nem rossz ötlet a csomagtartót is ugyanígy védeni. 

A fákat novembertől kezdve folyamatosan vágják, termelik ki, így aki túl korán vásárol, lehet, hogy karácsony estéjére már egy kopaszodásnak induló példányt tudhat majd magáénak. Sajnos az utolsó pillanatos beszerzés sem garancia, a kitermelés nem tart az ünnep kezdetéig, tehát az, hogy 23-án vesszük meg a fát, nem jelenti azt, hogy friss is, lehet, hogy három hete a placcon áll. A legüdvözítőbb a főszezonban, a hónap közepén vásárolni, ilyenkor még folyamatos a kitermelés, a kiszállítás, nagyobb eséllyel jutunk pár napja vágott fához. A korábban ismertetett szárazsági tesztek alkalmazása pedig minden esetben ajánlott.

Képek: pixabay.com