A naptár ugyan még csak novembert mutat, mégsem korai a karácsonyról értekezni, egyfelől mivel pár nap múlva már december lesz, ez a hónap pedig vitathatatlanul a karácsony jegyében telik. Másfelől hiába van még csak november, a mai már az első adventi vasárnap, így az ünnepi szezon tényszerűen megkezdődött.
A címnek megfelelően a karácsonyfa kerül most a fókuszba, ami nem csoda, hiszen ezeken a virtuális hasábokon kertészettel foglalkozunk, a karácsony fő kertészeti vonatkozása pedig a karácsonyfa. A fa, mint az ünnep egyik fő jelképe és legfontosabb dekorációs eleme mindig nagy szerepet játszik az ünnepek során, ezért a kiválasztását nem szabad sem későre hagyni, sem mellékes körülményként kezelni. Ezért most a fa eredetét, a díszítés lehetőségeit, vagy az érdekes alternatív fákat most hagyjuk is, és vessük bele magunkat a dolgok sűrűjébe, vagyis lássuk, hogy mit, hol, mennyiért, és milyet érdemes vásárolni!
Hol vegyek karácsonyfát?
Decembertől kezdve csaknem minden sarkon vannak kitelepült árusok, sok hipermarket és alapvetően más profillal rendelkező nagyáruház is kínál fát, valamint a kertészetekben is be lehet szerezni ünnepi fenyőt. Logikailag utóbbi a legkézenfekvőbb, hiszen a kertészetben a növény a fő profil, általában minőségi, válogatott árut tartanak, de természetesen az utcai árusoknál is ki lehet fogni csodás példányokat, ott azonban már trükközések is gyakrabban fordulnak elő. A nagyáruházi parkolókat kevésbé szoktam javasolni, ezeken a helyeken inkább csak vevőcsalogató a fa, nem mindig fordítanak figyelmet a gazdag választékra és a válogatott árura. Meg kell jegyezni, hogy a nálunk kapható fák többsége hazai termesztésű, és jellemzően ugyanarról a pár tucat helyről származik, így mondhatnánk, hogy mindegy, hogy hol vesszük, nagyjából ugyanazt kapjuk, azonban tény, hogy nem minden fa azonos minőségű, vannak szebb és gyengébb példányok. Ahol a fenyő, a növény nem az alapkínálat része, hanem csupán vevőcsalogató, ott jellemzően gyengébb a kínálat és szerényebb a minőség, cserébe alacsonyak az árak is. Egy viszonylag új alternatíva lehet a netről való karácsonyfa rendelés, aminek hatalmas előnye, hogy a hazavitel nyűgjét a kiszállítás leveszi a vállunkról. Sajnos az idei vírus sújtotta helyzetben fontossá válhat a távolságtartás, a tömeg kerülése, ezért érdemes ezt a lehetőséget is számításba venni.
Melyik a legszebb fa?
Ez természetesen ízlés kérdése, az árudákban elsősorban lucfenyőt, ezüstfenyőt és nordmann fenyőt lehet venni, ritkábban felbukkanhat a szerb luc, a koreai jegenyefenyő, vagy a tényleg ezüstös színezetű 'Edith' ezüstfenyő változat (az ezüstfenyő alapfaja ugyanis nem a reklámokból, képekről ismert élénk kékes-ezüstös színezetű, hanem üde zöld). A luc a legklasszikussabb, illata csodás, alakja időtlen, de a meleg szobában hamar felkopaszodik, másfél-két hétnél tovább ritkán díszlik igazán. Az ezüstfenyő tartósabb, dekoratívabb, de levelei ennek is szúrósak. A nordmann lágy, nem szúr, gyermekekre sem veszélyes, és tartós is, viszont a meleg szobában ágai lekonyulhatnak, ami szomorú látványt eredményez.
Mi a helyzet az árakkal?
Az árak tekintetében erős a szórás, mást tapasztalni a főváros belső részein és egy vidéki kisváros félreeső részén, az viszont mindig igaz, hogy a luc a legolcsóbb, az ezüstfenyő drágább, és a nordmann fenyőért kell a legmélyebben a zsebbe nyúlni. Köztes megoldás a lehet a drágább fából egy alacsonyabb példányt választani, mely egy kisasztalra, feldíszített állványra, talapzatra helyezve ugyanúgy magas fa illúzióját kelti. Az online rendelt fa mindig magasabb árú, viszont itt bele kell kalkulálni azt, hogy jelentős időt és energiát spórolunk az utánajárás, válogatás, hazaszállítás (autótakarítás) kikerülésével.
Élőt vagy vágottat?
Ez egy kardinális kérdés, jó pár éve divatosak a dézsás fenyők, melyek ugyan környezettudatos választásnak tűnnek, de tudni kell, hogy az élő fa csak egy hétig, legfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, utána lassan, de biztosan elpusztul, ami érvényteleníti a dolog zöld jellegét. Azt is tartsuk észben, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, tehát ugyanolyan haszonnövény, mint a búza vagy a kukorica, így kitermelésükkel, vásárlásukkal nem a természetes erdők károsodnak. Az élő, dézsás fát annak ajánlom, aki vállalja, hogy karácsonyfája csak 7-10 napig lesz a lakásban, utána pedig tud gondoskodni róla, például kerti kiültetéssel (vagy kölcsönzés esetében visszavitellel). A vágott fenyő sem egyszerű szemétként végzi, az ünnepek után kidobott és begyűjtött fákat az esetek többségében hőerőműben vagy komposztálóüzemben hasznosítják. Gyakoriak viták az ökológiai lábnyomot tekintve, sokan próbálják összevetni a vágott fenyők környezeti terhelését a műfákéval, általában szenvedélyes viták tárgya, hogy környezetvédelmi szempontból melyik a jobb. A műanyag mellett szól az akár több évtizedes (a gyakorlatban inkább csak pár éves) élettartam, ellene viszont, hogy nehezen lebomló, káros hulladékot képez végül. A vágott fenyők több éves előnevelést követően kerülnek kitermelésre, ezen idő alatt növényként hasznosak, ugyanakkor sok erőforrást használnak a nevelésükre, mely végül csupán 1-2 hétnyi szobadekorációban csúcsosodik ki. Megmondom őszintén, én magam még nem találkoztam olyan hitelt érdemlő tanulmánnyal, ami eldönti ezt a vitát, a véleményem az, hogy aki karácsonykor vágott vagy mű fát állít, mindenképp generál bizonyos környezeti terhelést, legyen azonban vigasztaló, hogy ez évi egyetlen alkalom.
Hogyan válasszak karácsonyfát?
Élő fa esetében csak jól láthatóan egészséges, legalább 120-150 centiméter magas példányokat vásároljunk, ezeknek van esélyük túlélni a számukra nagy sokkot jelentő fűtött belteret, ráadásul a magasabbaknak súlyuk is tekintélyes, így mozgatásuk is nehezebb lenne. Vágott fenyőnél a kulcskérdés az alak hibátlansága és a frissesség. Sose vegyünk előre becsomagolt, összekötözött fát, mindig vizsgáljuk meg a lombozat szabályosságát, dússágát. Nem rossz ötlet hétvégére időzíteni a vásárlást, ilyenkor ugyanis világosban is tudunk válogatni, hétköznap este a gyér világítás mellett egyszerűen könnyebb belefutni egy hibás példányba, és ezt az árusok is kihasználják olykor. A féloldalas, ághiányos fák jól jöhetnek akkor, ha a szoba elrendezése miatt a növény úgyis a sarokba, fal mellé kerül, az ilyen fákra pedig sikerrel lehet rámenősebben alkudni. A vágott fenyőt függőleges állásban párszor csapjuk a földhöz, ha peregnek a levelek, akkor nem lesz jó. Feltűnésmentesebb a tűlevélteszt, ilyenkor pár tűlevelet ujjbeggyel hajtsunk félbe, ha elengedve kipattan, kiegyenesedik, akkor friss az áru, ha úgy marad vagy még el is törik, akkor száraz, nem megfelelő a fa. A magasságra is ügyeljünk, szinte mindenki a grandiózus, nagy fákat keresi, de számoljunk rá egy bő fél métert a talp és a csúcsdísz miatt, így arányosítsuk a szoba belmagasságához.
Tárolás, ápolás
A vágott fenyő frissességét megőrizhetjük, ha a hazavitelt követően nedves (újság)papírral burkoljuk, és/vagy konyhai fóliával tekerjük körbe. A fát egy vödör vízbe is beleállíthatjuk, így a nedvkeringést még támogathatjuk. A vágott fának fényre már nincs szüksége, így akár teljesen sötét helyre is tehetjük az ünnepig, azonban ez sose legyen meleg, száraz helyiség, ezzel nagyban meggyorsítanánk a tűlevelek hullását. A vágott fenyőket akár a szabadban, udvaron, balkonon is elhelyezhetjük, legfeljebb a csapadéktól óvjuk, ha ugyanis a decemberi fagyok jégpáncéllal vonják be, az nem tesz majd jót az állagának. Az élő karácsonyfa már nehezebb ügy. A dézsás fát a fentieknek megfelelően csak szenteste előtt közvetlenül lehet bevinni a fűtött beltérbe, addig mindenképp a kertben, a szabadban kell elhelyezni, lehetőleg szélvédett, nem fagyzugos helyen. A kintlét alatt - főleg ha több hétről van szó - olykor öntözni kell, ha pedig száraz a tél, néha permetezéssel kell párásítani, minden fenyő párakedvelő ugyanis. A növény földjét jó ötlet mulcsolni, vagyis zúzott fakéreggel, kőtörmelékkel 5-8 centi vastagon beborítani. Ez egyfelől lassítja a talaj kiszáradását, másfelől jótékonyan szigeteli a dézsa földjét. Mivel az ilyen fedés esztétikus, a mulcs megtartható a bentlét alatt is. A dézsás fát a bent töltött idő alatt legalább egyszer öntözzük meg, és helyezzünk el alatta vizes edényt, vagy benedvesített textilt a párásítás okán. A lombozatot csak akkor permetezzük vízzel, ha elemes izzósort használunk, különben megrázó élményünk lehet.
Apró tippek
Nem kevés idegeskedéstől kímélhetjük meg magunkat, ha a vásárláshoz a talpat is magunkkal visszük, ugyanis a felkészültebb árusok géppel vagy kéziszerszámmal némi apróért bele is faragják a törzset a tartóba, így Szenteste napján nem kell tragikomikus elemekkel tarkított faragási előadást prezentálnunk.
Hasonlóan ügyes előrelátás a szintén filléres csomagolási szolgáltatás igénybevétele, pár százasért zsineggel vagy hálóval csomagoltassuk a fát, így a szállítás is egyszerűbb, és a tárolás is könnyebb lesz. Ha kocsi belterében visszük a fát, készüljünk egy régi, rossz lepedővel, vagy egy tekercs konyhai frissen tartó fóliával, amikkel a kárpitot védhetjük, a fából szivárgó ragacsos gyanta ugyanis eltávolíthatatlan foltot okoz. Nem rossz ötlet a csomagtartót is ugyanígy védeni.
A fákat novembertől kezdve folyamatosan vágják, termelik ki, így aki túl korán vásárol, lehet, hogy karácsony estéjére már egy kopaszodásnak induló példányt tudhat majd magáénak. Sajnos az utolsó pillanatos beszerzés sem garancia, a kitermelés nem tart az ünnep kezdetéig, tehát az, hogy 23-án vesszük meg a fát, nem jelenti azt, hogy friss is, lehet, hogy három hete a placcon áll. A legüdvözítőbb a főszezonban, a hónap közepén vásárolni, ilyenkor még folyamatos a kitermelés, a kiszállítás, nagyobb eséllyel jutunk pár napja vágott fához. A korábban ismertetett szárazsági tesztek alkalmazása pedig minden esetben ajánlott.
Képek: pixabay.com
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.