Két érdekes és érdeklődésre számot tartó téma kerül ma terítékre, ugyanis mindkét témakörben nemrégiben született új szabályozás, melyek fontos változásokat ígérnek. Az egyik az engedély nélkül fúrt kutak legalizálása, a másik pedig az avarégetéssel kapcsolatos új rendelkezés. Terjengős bevezetés nélkül ugorjunk is a közepébe!

A fúrt kutak nagyarányú elterjedtsége nem ismeretlen tény a kerttulajdonosok körében, vidéken, faluhelyen alig akad birtok fúrt kút nélkül, már csak azért sem, mert 1992 előtt mindenféle engedély és bejelentés nélkül lehetett kerti víznyerőhelyet kialakítani. Nem kell hosszasan magyarázni, hogy ez miért jó, a saját, ingyen vízforrás minden növényt nevelő kerttulajdonosnak jól jön, főleg ha nagyobb számban nevel zöldséget, vagy terjedelmesebb gyepfelülete van. A föld alatti vízkincs azonban közös tulajdon és felelősség, hiszen a vízkészlet egy összetett körforgás részeként létezik, ha pedig valahol túl sokat vesznek ki, és nem elegendő mennyiség jut vissza, akkor annak káros következményei lesznek. Ennek a leegyszerűsítve körülírt problémának a megoldásaként lett közel három évtizede engedélyhez kötött a kútfúrás, ám a valóságban elenyésző a szabályosan kialakított kutak száma, hiszen a gyakorlatban kijött a kútfúró mester, elkészítette a műtárgyat, megkapta jussát, majd kéz kezet mos alapon a friss kút titokban maradt, a lebukás veszélye pedig elenyésző volt. 2018-ban ezért egy törvénymódosítással szigorítottak az eljáráson, és nem csupán az új kutak engedélyezési eljárását rögzítették, hanem a már létező, de nem szabályos módon, vagy engedély nélkül létesített kutakra is utólagos bejelentési kötelezettséget írtak elő. Ez egyfajta amnesztia volt, mert sem bírsággal, sem illetékkel nem járt a szabálytalan kút bejelentése, ugyanakkor a bejelentéshez a kút különböző paramétereit leíró szakvélemény csatolása szükséges (ilyet regisztrált vízmérnök vagy kútfúró állíthat ki), ami pedig pénzbe kerül (jellemzően 50-100 ezer forint körüli összegbe). A jelenlegi járványhelyzet azonban ezt a helyzetet is felülírta - most következik a friss, érdemi információ - és a moratórium (vagyis a bejelentési kötelezettség) határidejét a korábban megállapított 2020 december 31-ei dátumról 2023 év utolsó napjáig tolta ki. Ez azt jelenti tehát, hogy az engedély nélkül létező kerti fúrt kutak tulajdonosainak még három évük van rá, hogy létesítményüket bejelentsék, így legalizálják. 

A kútfúrás törvényi háttere IDE KATTINTVA érhető el.

Az engedélyezési és bejelentési eljárásról IDE KATTINTVA lehet tájékozódni.

A kútfúrásról, kutakról szóló régebbi bejegyzésem IDE KATTINTVA érhető el.

A víz után jöjjön a tűz, mégpedig a jól ismert, és a többség által szívből utált avarégetés. Ez szintén egy régi népszokás a kerttulajdonosok körében, főleg tavasszal és ősszel, mikor a metszések illetve a lombhullások miatt jelentős mennyiségű zöldhulladék szaporodik fel a kertekben. Az akár több köbméternyi növényi maradékot valahogy el kell tüntetni, ilyenkor szokott első helyen szóba jönni az égetés. Ezzel azonban több probléma is van. A fellobbanó tüzek füstje nem csak büdös és kellemetlen, de roppant káros is, mivel a sokszor nedves, ezért alacsony hőfokon égő zöldhulladékból nagyon sok káros anyag, és a tüdőre kiemelten veszélyes mikroszemcsés anyag szabadul fel. Sajnos az is jellemző, hogy az ilyen égetések során egyéb hulladék is a tűzre kerül, így nem ritka, hogy az avarégetés leple alatt műanyagdarabok, festett, lakkozott fahulladék, csomagolóanyagok, vagy akár gumi kerülnek a máglyára. Ennek a káros mivoltát nem is kell bővebben ecsetelni. Az avarégetéssel az is a baj, hogy nem egy szűk időintervallumra koncentrálódik, hanem az adott környéken lakók kedvétől és szabadidejétől függően akár hetekig lobban fel a tüzek folyamatosan. Az avarégetés törvényileg eddig jobbára engedélyezett volt, az egyes települések saját hatáskörben határozhattak erről. Budapesten például teljesen tiltott volt eddig is, számos településen azonban jellemzően heti egy nap, azon belül általában 8-10 órányi időkeret volt kijelölve az avarégetésre, de akad teljes tiltást alkalmazó egyéb település is (a főváros melletti Gyömrő és Vecsés például ilyenek), illetve van, ahol eddig az év pár, előre kijelölt napján lehetett csak égetni. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik egy, a minap elfogadott törvény értelmében. 2021 január elsejével hatályát veszti az a rendelkezés, miszerint az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek az avarégetésről, az égetés tilalma pedig országossá válik, tehát sehol nem lehet majd zöldhulladékot égetni. A szigorítás oka a nyilvánvalókon kívül elsősorban az, hogy hazánk rosszul áll a levegőminőség kérdésében, emiatt uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van Magyarország ellen. Az avarégetés bizonyítottan kiemelkedő szennyezése csak a lakossági fűtéssel vethető össze, így a légminőség rontásában az avarégetésnek kiemelkedő szerepe van, vagyis a tiltás biztosan nagyban hozzájárul a levegő minőségének javításához. Felmerülhet a kérdés, hogy mi legyen akkor ezentúl a zöldhulladékkal, erre egy nyilvánvaló válasz van, mégpedig a komposztálás, valamint egy másik lehetőség lehet a bezsákolás és elszállítás, amennyiben az adott településen a helyi hulladékkezelő cég kínál ilyen szolgáltatást. 

Jogszabályi háttér: ITT (48.§) és ITT(27.§ (3))

A kerti zöldhulladék kezeléséről írt korábbi bejegyzésemet a téma iránt érdeklődők IDE KATTINTVA olvashatják el.

Képek.