A balkonkertészkedés manapság nem hogy divatos, de lassan éppen olyan természetes dolog, mint a szobanövények tartása, vagyis akinek van egy kis erkélye, szinte biztos, hogy nevel is ott egy-két növényt. Persze nagyságrendi különbségek azért akadnak, van, ahol csak pár cserepes növény lakik az erkélyen, máshol komplett színes dzsungelt nevelgetnek a háziak, van aki már évek óta űzi az ipart, és vannak persze lelkes kezdők is. Az igazán szép, dekoratív, vagy éppen bőven termő balkonkerthez azonban - ha nem is rögös - de kavicsos út vezet, vagyis nem árt néhány jótanácsot, praktikát követni. Ilyesmiből próbálok most nyújtani egy kisebb csokorravalót az újoncoknak, és talán a haladók is találnak megfogadnivalót!

Készüljünk fel!

Ha az első langyos tavaszi délután csak úgy ad-hoc belevágunk a dologba, akkor bizonyára sok kérdésben ösztönösen, vagy hirtelen döntünk, ami nem mindig vezet jóra. Érdemes rászánni egy bő órácskát a tervezésre, vagyis az erkély feltérképezésére, a lehetőségek felmérésére. Nem mindegy, hogy mennyire napos, árnyékolt, huzatos, vagy szélárnyékos a rendelkezésre álló hely, ami az egyik növénynek kellemes körülmény, az a másiknak végzetes ártalom is lehet. Készítsünk rajzos kis vázlatot, amin elhelyezzük a leendő cserepeket, ládákat. Amikor már a vásárlásnál tartunk majd, nagy segítség lesz, hogy nem csak állunk a kertészetben, mint Bálám szamara, hanem célirányosan tudjuk összeválogatni a megfelelő növényeket, de legalábbis szakszerű kérdéseket tehetünk fel az eladónak vágyainkról.

Ne felejtsük ki magunkat sem!

A lelkesedés szuper dolog, de akit hirtelen nagyon elkap, az megfeledkezhet arról, hogy a balkon nem csak a növényeké, mi háziak is szeretnénk ott lézengeni néha. A túlzásba vitt növénytelepítés megbosszulhatja magát, ha egyszerűen kiszorulunk  leendő kedvenc helyünkről. Csapda az is, hogy a legtöbb növény vásárláskor kicsi, aztán meg jól megnő, és nyár közepére dilemmázhatunk, hogy vagy lemondunk a kinti heverészésről, vagy kipenderítjük az addigra már a szívünkhöz nőtt növények egy részét. A megoldás, ha kis lépésekben haladunk, először elég pár darab növény, aztán ha őket már jól el tudjuk látni, és hely is akad még, jöhetnek a többiek.

A kevesebb néha több...

A látvány nem minden!

Ha totális élményt szeretnénk, ne csak a színekre és formákra figyeljünk, hanem a növényválogatásnál legyen szempont az illat is. Az illatok sokkal erősebb hatással vannak ránk, mint gondolnánk, az emlékeink például jóval erősebben kötődnek illatokhoz, mint látványelemekhez. Ezért ha az erkélyen kellemes illatorgiát teremtünk, akkor lakásunkhoz, otthonunkhoz is szorosabban, több élménnyel kötődünk majd, szívesebben megyünk haza, vágyunk majd az erkélyen tenni-venni! A  frézia, a viaszvirág, a leander, a jázmin, a golgotavirág, a palackfa, a viola mind csábító, bódító illattal rendelkeznek, de az oregánó aromája is andalító, nagyobb balkonokon pedig levendulát is lehet nevelni!

Ne féljünk a zöldségektől!

Sokan, még azok közül is, akik régóta tartanak dísznövényeket az erkélyükön, úgy tartják, hogy a balkonra nem valóak a zöldségek, ha másért nem, hát azért, mert úgyse terem ott semmi. Nos, ez nem igaz, valójában a balkonok többségén gyakorlatilag minden kerti zöldség sikerrel termeszthető, legfeljebb a méretek szabhatnak határt, kukoricát például értelemszerűen kevesen álmodnak az erkélyükre. Kezdésnek érdemes az egyszerűbb dolgokkal próbálkozni, hogy megjöjjön a kedvünk az első sikeres betakarítások után. Ajánlom a koktélparadicsomot, a csilipaprikát, a paprikát, de kaphatóak direkt a balkonokra kitalált kompakt méretű zöldségek is, például kisméretű cukkini, padlizsán, vagy balkonpaprika. Tudni kell, hogy a balkonzöldségekkel érdemi spórolást nem könyvelhetünk majd el, ez a műfaj inkább a hobbijellege és az ehető végeredmény miatt érdekes és izgalmas!

Rezsicsökkentés!

Na jó, ez inkább spórolás, de így jobban hangzott. Aki azért idegenkedik a balkonkertészet sűrűjétől (vagy az elkezdésétől), mert súlyos kiadásokat sejt mögötte, azt megnyugtatom, az egész fillérekből elkezdhető, tulajdonképpen egy kifejezetten olcsó hobbiról van szó. A kezdetekben (vagy akár később is) rengeteg mindenen lehet spórolni, így kaspó, virágláda helyett megteszi a régi rusztikus fémvödör, a szétvágott öt-tízliteres műanyagpalack, a nagyméretű üres konzervdoboz, a sarki boltból elkért, nejlonnal kibélelt banánosláda, és így tovább. Kerti szerszámként pont jó a gyerek sutba dobott homokozókészlete, öntözni egy PET palackkal is lehet, kertészkesztyűnek egy kicsit lyukas, nem túl vastag téli kesztyű is jó. Az öntözésen is lehet fogni pár fillért, ha az ereszcsatornához csatlakoztatott edénybe gyűjtjük a vizet.

Amin ne spóroljunk...

Az egyik a föld. Lehetőleg ne a társasház kertjéből, vagy a közeli parkból újítsunk be pár lapátnyi földet, a balkonkert egyik nagy előnye ugyanis éppen az, hogy a kertben megszokott kártevőkkel, növénybetegségekkel nem kell számolni. Kivéve, ha ezeket felhurcoljuk a kerti földdel együtt. Vásároljunk inkább kertészetből tápanyagdús termőföldet, egy tízliteres zsák már sokmindenre elég, főleg, ha beszerzünk hozzá egy-két kocka kókuszföldet, amit könnyű szállítani, és megduplázhatjuk vele a termőföld mennyiségét. A másik tényező, amin ne filléreskedjünk, az a vetőanyag. Vetőmagot, palántát, felnőtt növényt lehetőleg mindig kertészetből, szaküzletből vásároljunk. Csábítóak lehetnek a nagyáruházak dömpingáras, akciós termékei, de egészséges növényt csak jó minőségű alapanyagból tudunk nevelni, utóbbi helyeken pedig nem mindig azt kapjuk, ráadásul az árkülönbség általában csekély.

Bocs szomszéd!

Újkeletű hobbink olykor sokként érheti a szomszédot, a lehulló föld, lecsorgó öntözővíz, levitorlázó levelek zavaróak lehetnek, így vagy kérjük ki az alsó lakó véleményét, vagy eleve befele terjeszkedjünk, tehát a balkon belsőbb részere pakoljunk, és a korlát belső felére rögzítsük a virágládákat, kaspókat. Utóbbi azért is jó ötlet, mert vihar esetén a szél által leszaggatott virágtartók személyi sérülést, vagy anyagi kárt okozhatnak, jobb az óvatosság. Ha futónövényt is telepítünk, udvarias gesztus az erkélyhatárnál megmetszeni a hajtásokat, lehet, hogy a szomszéd nem kér kedvenc zöldünkből. 

A futónövényeket, csüngő hajtásokat tartsuk kordában!

Ne vállaljuk túl magunkat!

Alapigazság, hogy minden csak addig öröm, amíg nem nyűg. Tudatosan válogassuk össze balkonflóránkat, lehetőleg ne legyenek többségben a kifejezetten gondozásigényes fajok, főleg, ha igazából nincs is sok időnk odakint pepecselni. Kezdők első körben például ne balkonrózsákkal próbálkozzanak, hanem könnyen nevelhető, biztos sikerélményt nyújtó növényekkel. Aki nem tud mindennap öntözni a nyári melegben, részesítse előnyben a honos, szárazságtűrő növényeket! Nem csak a növények igényei, hanem azok száma is zavaró lehet egy idő után, így ne bélyeggyűjteményként tekintsünk balkonkertünkre, amit folyamatosan bővíteni kell, inkább kevesebb, de sikerrel nevelhető növényeket szerezzünk be.

Az esti öntözés csupán egy órácska...

 Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.