Veteményeskerti sorozatom mai epizódjában egy alapvető zöldségről lesz szó, mely könnyen nevelhető, ám kivételesen nem széltében-hosszában lesz szükség helyre a kiskertben hozzá, hanem függőlegesen kell építkeznünk. Nem az égig érő paszulyról van szó, de majdnem, hanem a jó öreg karósbabról, ami a mesében olvasottaknak megfelelően felfelé törekszik.

A karósbab aktualitása nem kérdéses, a vetésnek a napokban, hetekben érkezik el az ideje, ráadásul a babot sokan szeretjük, hisz sokoldalúan elkészíthető, egészséges zöldség (fehérjetartalma például tízszerese a burgonyáénak), és a népmesei motívum mellett a klasszikus Bud Spencer-Terence Hill filmek is népszerűsítették a legendás hagymás babbal, ami a babnak sokkal jobban bejött, mint például Popeye a spenótnak. A konyhakertben nevelt karósbab legfontosabb tudnivalója, hogy - ahogy az a bevezetőben is elhangzott - az átlagos haszonnövényekkel ellentétben függőlegesen terjeszkedik, így ha babot szeretnénk, egy kevés barkácsmunkával is számolnunk kell.

A karósbab a csírázási időszakban melegigényes növény, vetésére a talajmenti fagyok elmúltával kerülhet sor, idén ez nem problémás, hiszen talajmenti fagy még télen is alig volt, nemhogy most. A jellemző vetési idő mindenesetre április vége és május eleje-közepe, tehát még van egy-két hetünk, hogy rászánjuk magunkat. Mielőtt a tényleges munkálatokat megkezdenénk, szokás szerint jelöljük ki a megfelelő területet, ami a bab esetében egy nagyjából másfélszer másfél méternyi parcella. Fontos szempont, hogy növényünk gyakori öntözést kíván majd, (nem rossz például, ha a kerti slag odahúzható, ezzel sok kannás mászkálást spórolhatunk) valamint a hűvösebb, párásabb területeket kedveli. Az ültetőközeget tekintve az enyhén lúgos talaj a kedvence, de mielőtt lakmuszpapírért szaladnánk, jó tudni, hogy az átlagos kerti földben, ahol más is megtermett eddig, valószínűleg teljesen jól fogja érezni magát. Közismert, hogy a bab maga is hozzájárul a talaj nitrogénellátásához, ezt azonban csak a növekedési fázis későbbi szakában teszi majd, így javallott nitrogéntúlsúlyos trágyával előkészíteni a földjét, viszont istállótrágyát frissen ne tegyünk alá (az ellenben jó, ha az adott területen ez utóbbi múlt évben került oda). Ha érett komposztot is keverünk a földjéhez, bő termésre számíthatunk majd.

A hagyományos gúla, de drótkordonra, vagy kerítésre is futtathatunk

És akkor jöhet az említett barkácsmunka. A karósbabnak elengedhetetlen a támaszték, aminek elkészítéséhez elsőként szerezzünk négy darab, egyenként 2 - 2,5 méter hosszú rugalmas karót, amiket egy saccra 80x80 centiméteres négyzet sarkaiba szúrjunk le. A rudak csúcsait kössük össze, hogy egy gúlát kapjunk (jó ötlet mélyen leásni a rudakat, hogy az összekötésnél ne ugorjanak ki a földből). Tulajdonképpen ennyi volt az extra rész, mikor a gúla már stabilan áll, jöhetnek a magok, amiket a rudak külső részére ültessünk( 5-8 darabot), félujjnyi (4-5 cm) mélyre. A gúla a hagyományos támaszték, de persze helyette kordonozhatunk is, ekkor két, masszívan leásott rúd közé kifeszített huzalokra futtassunk, vagy akár egyszerűen egy drótkerítést is használhatunk a célra, ha a szomszéd nem haragszik meg miatta. Hosszanti, nem gúlás vetésnél a magokat 5-8 centinként helyezzük ki. Egy alapos beöntözés után véget is értek a vetés teendői, innentől csak várni kell a kibújó hajtásokat. A bab sekélyen gyökeredzik, ami azt jelenti, hogy kiszáradásra hajlamos, ezért hasznos óvintézkedésként mulcsolhatjuk a veteményt (a fűnyírás maradékát szórjuk a bab alá például). A kötelező, többszöri talajlazítást, kapálást óvatosan végezzük a sekély gyökérzet miatt. Mikor a bab földje szárazzá válik, feltétlen öntözzük, a vízhiányt kókadozó leveleivel jelzi a növény, ha pedig már a virágai is hullanak, akkor nagyon elkéstünk. A futóbabot akár metszéssel is irányíthatjuk, ha nem akarjuk szabadjára engedni a növekedést, ilyenkor a kacsokat le lehet vágni, és a hónaljban növő hajtások is ritkíthatóak.

Sátras bab

A karósbabnak több ellensége is akad betegségek és kártevők képében, de a legtöbb gond jellemzően a babzsizsikkel akad. A zsizsik csak a száraz terményben fejlődik ki, így sajnos rendszerint csak akkor szembesülünk vele, mikor már betakarítottunk. A megelőzés leghatékonyabb eszköze, ha csávázott, és általában minőségi vetőmagot használunk, valamint a zsizsikről árulkodó viaszosodásnak indult hüvelyek vegyszeresen is kezelhetőek. A zsizsik mellett levéltetvek is megjelenhetnek, de esélyes a gyapottok-bagolylepke és takácsatka feltűnése is, valamint baktériumos és kolletotrihumos betegséggel is számolni lehet. A megelőzés sarokpontja, hogy egymást követő években ne ültessünk babott ugyanarra a helyre. A rovarféléket megelőző permetezéssel űzhetjük el, ezt virágzás után, a termésérés kezdetén fontos megejteni, szükség szerint megismételve.

A vetéstől számítva 10-12 hét múlva esedékes a betakarítás, egy fent körülírt gúla 3-4 kg körüli babot terem. A futóbab akár balkontermény is lehet, kis mélységbe hatoló gyökérzete miatt nem igényel nagy ültetőládát, de óvatosan bánjunk vele, mert biztosan nem áll meg az erkély szélénél. Támasztékra, (pergolára, hálóra) balkonon is feltétlen szükség lesz, és a gyakori öntözésről se feledkezzünk meg. A kertészetekben többféle vetőmag fajta közül válogathatunk, kérjük bátran az eladók segítségét a választáshoz!

Ugyanaz kicsiben, a minigúla balkontermesztésre alkalmas

Karósbab ajánlat: ITT

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.