Megyeri Szabolcs kertész blogja

Az őszi ültetés, a téli kerti óvintézkedések, és a karácsonyi rohanás közepette hajlamosak lehetünk megfeledkezni arról, hogy szobanövényeink is törődést kívánnak az évnek ebben a szakaszában, mi sem jelzi ezt jobban, hogy én magam sem írtam egy sort sem a benti növényzet őszi/téli ápolásáról hetek óta. Hogy ezt a valóban égető hiányt pótoljam, most a szobanövényekről lesz szó.

A fénymennyiség és a hőmérséklet együttesének összehangolása a legfőbb feladat

A szobanövények téli tartásával a legfőbb gond, hogy a fűtött szoba viszonylag magas hőmérséklete és a télen rendszerint kevés fény kettőse teljesen összezavarja őket. Sok fajta ugyanis télen a nyugalmi időszakát tölti, mint valami téli álmot alvó teknős, de a 20-22 Celsius fok a tavasz elejét, a nyár végét idézi számukra, közben pedig fényből ennek az időszaknak csak a töredékét kapják. Miközben azon tűnődnek, hogy most akkor milyen évszak is van, fejlődésük abnormálissá válhat, sokszor megnyúlt, satnya, sárguló hajtásokat növeszthetnek, legyengülnek, hogy aztán a betegségek és a kártevők könnyen végezhessenek velük. Súlyosbítjuk a helyzetet, ha nem ritkítjuk az öntözéseket, és nem hagyjuk abba a tápoldatozást, mert ezzel a növekedésre serkentő téves jelzéseket adunk le a növénynek. Dióhéjban ezek a fő okai annak, hogy a legtöbb szobanövényhalál télen következik be.

Az orchideának párás környezet dukál, amit akár a fürdőben is megkaphat, feltéve, ha nincs ott koromsötét

Mindezek alapján a feladat elméletileg egyszerű. A pihenőidejüket töltő növényeket ritkábban öntözzük, ne tápoldatozzuk, és biztosítsunk nekik ideális körülményeket, vagyis a rövid nappalok mellé járjon nekik alacsonyabb hőmérséklet. A gyakorlatban azonban bonyolultabb a kérdés, ugyanis a szobai növények igényei egészen eltérőek lehetnek, és ami kedvező az egyiknek, az nem jó a másiknak, ráadásul az sem kivitelezhető, hogy kikapcsoljuk a fűtést kedvenc virágaink kedvéért. Így ha megfelelően szeretnénk gondoskodni benti zöldjeinkről, érdemes egyenként utánanézni igényeiknek. Az átlagos téli lakásbelső fénytelen, és a fűtés miatt meleg, és száraz levegőjű, de vannak olyan növények, melyek probléma nélkül bírják az ilyen kondíciókat. A pletyka, a sárkányfa (dracéna), az anyósnyelv, és a rákvirág ide tartoznak, és a broméliafélékkel sem lesz gond, ha levéltölcsérükbe néha vizet töltönk. A száraz, meleg levegővel a kaktuszféléknek és a pozsgásoknak sincs különösebb gondjuk, ám ők a kifejezetten fényszegény környezetben erőtlen, megnyúlt hajtásokat hozhatnak, ha ez a helyzet, inkább fordítsuk meg a dolgot, és tegyük őket hűvös, fénytelen helyre télire, akár a pincébe, garázsba, lépcsőházba, ahol 5-10 Celsiusnál nem magasabb a hőmérséklet.

A kaktuszok a pincében is áttelelhetnek

Szintén megsínylik a fényhiányt a tarka levelű dísznövények és a virágzó cserepesek, például a csuporka, a könnyező pálma, a fikusz, a fokföldi ibolya, a ciklámen, az azálea, vagy a papucsvirág, ám az ő esetükben nem jöhetnek szóba sötét telelőhelyek, és 15 Celsiusnál melegebb helyre sem rakhatjuk őket. Nekik a legmegfelelőbb az ablakpárkány, ami rendszerint a szoba leghidegebb pontja, és itt fényt is kaphatnak. A levegő szárazsága ellen párásítással lehet tenni, a kimondottan páraigényes fajokat, például a páfrányokat, orchideákat egyenesen a fürdőbe (amennyiben van ablaka) vagy a konyhába költöztethetjük. A trópusi növényeket sose tegyük sötétbe, így ha a fürdő ablaktalan, inkább állítsuk őket az ablakhoz közel, úgy hogy cserepüket szigeteljük (például alufóliával, vagy buborékfóliával), és helyben párásítsunk. A szobai párásítás jó módszere, ha a cserepeseket kavicságyra helyezzük, vagyis egy tálcára pár marék aprókavicsot szórunk, vizet öntünk rá, majd erre állítjuk a növényeket. Használhatunk a szokásosnál nagyobb alátéteket is, melyekbe vizet töltünk, de még egyszerűbb, ha a mosott ruhákat rendszeresen a szobában teregetjük ki, így nekünk is kellemesebb, illatosabb lesz a levegő. 

Párásítás kavicságyon

A téli időszakban gyakran lesznek porosak a növények levelei, ami hátráltatja az élettani folyamatokat, ezért időnként praktikus a leveleket óvatosan lemosni, permetezni. A leveleket mindig felforralt és lehűlt vízzel kezeljük, különben a kemény csapvíztől foltosodás indulhat meg, ezért a kádban zuhanyoztatás nem a legjobb ötlet. Az öntözéshez ne használjunk hideg csapvizet, inkább töltsünk tele egy kancsót, kannát, és várjuk meg, míg szobahőmérsékletű lesz. Az öntözések, mint említettem, télen ritkítandók, inkább a túl sok folyadék jelenthet problémát, mintsem a kiszáradás, ezért ügyeljünk arra, hogy pangóvíz ne gyűljön fel az edényekben, mert az rothadáshoz fog vezetni. A tápoldatozást tavaszig teljesen lehet mellőzni, kivéve a télen is virágzó fajták esetében, melyeket legfeljebb kéthetente kínáljunk tápanyaggal. Fontos figyelni arra is, hogy a frissítő téli szellőztetések ne ártsanak a szobdíszeknek, ha huzatot csinálunk, pakoljuk el az erkélyajtó melletti párkányon lakó cserepeseket. Karácsonykor a feldíszített fenyő általában átrendezi a szobát, odébb kerülnek fotelek, dohányzóasztalok, és gyakran az állványon elhelyezett, vagy útban lévő szobanövények is. Ilyenkor mindig figyeljünk arra, hogy ne kerüljenek rossz helyre, túl sötétbe, vagy épp túl hidegbe. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.