Megyeri Szabolcs kertész blogja

A november sok kerti izgalmat már nem tartogat, azaz valamennyit mégis, mert a fák, sövények, cserjék ültetésének ideje most válik aktuálissá. A még fagymentes ősz vége kiválóan alkalmas az új jövevények földbe helyezésére, ha most otthonra lelnek a kertben, még marad idejük megerősödni, begyökeresedni a kemény téli napok előtt, és tavasszal már teljes erővel növekedésnek indulhatnak. Nem csoda hát, hogy október végén, november elején nagy a sürgés-forgás a kertészetekben, sokan válogatnak, választanak ilyenkor, az egyik örök sláger pedig a gyümölcsfa.

Az ilyen eredményre éveket kell várni, de megéri

Mielőtt az ültetés gyakorlati részére térnék, nem árt pár szót vesztegetni általában a gyümölcsfa-telepítés egyéb körülményeire. Bármit ültetünk, azt felelősséggel kell tennünk, a gyümölcsfának pedig megvan az a csapdája, hogy sokan az ingyen háznál/kéznél lévő gyümölcs reménye miatt vágnak bele a telepítésbe, és később szembesülnek azzal, hogy az egészséges és finom nasi learatásához rögös - metszéssel, ápolással, egészségmegőrző kezelésekkel - tarkított út vezet, a siker pedig korántsem garantált, ráadásul az első harapások csak évek múlva lesznek aktuálisak. Ezért az első lelkesedésből vásárolni szándékozókat mérsékletességre inteném, azt ajánlom, gondolja végig mindenki, hogy lesz-e ideje, energiája és türelme megfelelően gondozni fáját. Amennyiben a válasz igen, következhet a válogatás, a kertészetekben készséggel állnak rendelkezésünkre, de akár online is megejthető a vétel. 

Ez a fa kicsit közelebb van az épülethez, mint az ideális lenne. Az ültetési távolságok figyelmen kívül hagyása bosszúságot, szomszédi vitákat okozhat, jobb ezeket elkerülni

A következő lépés a fa helyének a kijelölése, ezt praktikusan a válogatás időszakában kell elkezdeni, ugyanis a csemete kicsi, de nagyobb, vagy egyenesen nagy lesz, ezért nem árt a majdani teljes méretet is számba venni. Ne ültessünk fát fal, ablak, kerítés közvetlen közelébe, és a kert belsőbb részein is kalkuláljunk a későbbi méretekkel. Ha több csemetét tervezünk, az egymástól való legkisebb távolságot is számítsuk bele a tervbe, a diónak, gesztenyének 60-80 nm területre lesz szüksége, az almának, szilvának ennek fele is elég, a törpeváltozatoknak egy kisszobányi (10-15 nm) is elég. Az sem mindegy, hogy mikor számíthatunk az első termésekre, az előbbi sorrendben haladva ezek az adatok 7-10, 4-6 és 3-4 év. Kisebb kertekbe ezért alapvetően a törpeváltozatok ajánlhatóak, ahol nem gond a hely (na meg az, hogy a szürethez létra kell majd), oda mehetnek a klasszikus gyümölcsfák, aki pedig unokáinak ültetne fát, ami alatt ráadásul a komplett kertigarnitúra árnyákot kap, a diót válassza. Mikor ezeken a dilemmákon túljutottunk, jöhet az ültetés.

Csemetét mindig szakértőktől vásároljunk, és ne sajnáljuk a pénzt a jobb minőségre. Az összeszikkadt, satnyább darabokat még akciósan se vegyük meg

Ültetés előtt két fő feladatunk lesz, az első az ültetőgödör kialakítása, a másik a csemete vízbe állítása. Utóbbi művelet az egyszerűbb a hazahozott, vagy kiszállított fácskát fél-egy napra állítsuk egy vödör vízbe, hogy jól felszívhassa magát. A gödörnek akkorának kell lennie, hogy a gyökérzet kényelmesen elférjen benne, felesleges óriás lyukakat készíteni. Az aljára hasznos komposztréteget, vagy friss istállótrágyát rakni, a tápanyaggal bánjunk bőkezűen. Természetesen a gödörből távolítsuk el a gyomokat, főleg az évelő gyomok gyöktörzseit. Amennyiben a talaj hemzseg a kártevőktől, talajfertőtlenítőszert is bevethetünk, és a fa gyökérzetét is mártogathatjuk talajfertőtlenítővel kevert iszapos masszába. A csemete gyökérzetét ilyenkor nem szükséges metszeni, csak sérült, törött, elhalt gyökérrészeket kell eltávolítani. Behelyezéskor a magasságot úgy kell beállítani, hogy a szemzés helye a felszín felett legyen (és természetesen a gyökérzet ne bukkanjon a felszínre), ezzel lehet, hogy kell majd kicsit legózni. Ugyanakkor a gyökérnyakba oltott fáknál (pl. néhány szilva, meggy, cseresznye fajnál) fontos, hogy ültetéskor a gyökérnyak a föld alá kerüljön, hogy ne hajtson sarjakat az alapfajról. A legjobb, ha a gödörbe állított csemetére lassan elkezdjük visszaszórni a földet (lehetőleg rétegenként ugyanabban a sorrendben, ahogy kitermeltük), és közben időnként óvatosan megtapossuk a törzs környékét, hogy a valós földréteg-magasságot lássuk, ilyenkor még korrigálhatunk pár centit. Mikor a gödör még mélyebb, egy hosszabb deszkát használhatunk szintezőként. Ha ez megvan, akkor egy alapos beöntözés következik, amit a következő napokban párszor megismételhetünk, főképp, ha szárazabb időszakban vagyunk. Sokan aggódnak, hogy a friss ültetés kidől, ettől alapvetően nem kell félni, karózni, támasztani csak akkor kellhet, ha teljesen csupasz, koronázat nélküli példányunk van. Karózáskor ne vékony madzagot használjunk, mert az sérülést okozhat a törzsön. Novemberben már bármikor beüthetnek fagyos hajnalok, ezért akár az ültetéskor, akár a hidegek megérkezésekor kupacolással védhetjük szerzeményünket, ez csupán annyit tesz, ami elsőre sejthető, kis kupac földet halmozzunk a törzs köré, olyan arasznyi magasságban. A fiatal facsemetéket nagyon fagyzugos helyen célszerű valamilyen törzsvédővel (például nádszövettel) védeni télen, nehogy fagyrepedések alakuljanak ki rajta, és még egy apró praktika: a fa északi oldalát tanácsos arrafelé tájolni amerre a faiskolában volt (ezt általában a jobb faiskolák jelezni is szokták a növényen). Ezzel a teendők tavaszig nagyjából véget is értek, de tudni kell, hogy az igazi gondozás, ami évekig fog tartani, csak ekkor kezdődik majd. 

A tányérozás a kertben is ajánlott, megkönnyíti a fűnyírást, nem kerül veszélybe a törzs töve, és a látvány is rendezetttebb lesz

A faültetés mesterhármas tudnivalója tehát a következő:

-átgondolt fajtaválasztás és helykijelölés

-jó minőségű, egészséges, fiatal csemete beszerzése

-szakszerű ültetés, és folyamatos gondozás

Képek: innen, innen, innen, és innen.