...a paszternák, vagy pasztinák. Ez a nem túl ismert gyökérzöldség sok előnnyel, kiváló ízzel rendelkezik, valahogy mégsem hódította meg a nagyközönség szívét, így hát segítek egy kicsit a népszerűsítésében.

A paszternák nem ifjú versenyző az ízlelőbimbók elismeréséért vívott harcban, nagyon régóta termesztett kultúrnövény, mi sem jelzi ezt jobban, hogy már az ókori rómaiak is kedvelték, sőt, hódító hadjárataikra is magukkal vitték, így segítve elő európai elterjedését. Többek közt Tiberius császár is rajongott érte, és a vándorlások alatt derült ki, hogy a hűvösebb, északi klíma jó hatással van az ízére, azóta tudjuk, hogy az első őszi, csípős fagyok után érdemes felszedni, mert ekkor éri el zamata csúcsát, és édesebb is lesz, mint idejekorán begyűjtve. Később aztán a burgonya elterjedésével a paszternák ázsiója csökkent, mára pedig már-már egzotikus zöldségként tekintünk rá, pedig sok szempontból figyelemreméltó terményról van szó.

Leszedve, egészben

A paszternák (Pastinaca sativa) a sárgarépával rokonságban álló gyökérzöldség, külalakját tekintve leginkább a fehérrépára emlékeztet, azonban annál dundibb, húsosabb. Kétéves, fél-egy méter magas növény, élénksárga virágait a nyár derekán hozza, a gyökér szezonja pedig ősszel érkezik el. Leveleit nem igazán használjuk, ám érdekességük, hogy dörzsölésre a sárgarépához nagyon hasonló illatot árasztanak. Vadon is megtalálható (hisz nálunk is őshonos), réteken, mezőkön, legelőkön, akár útmenti árkokban, kedvenc közege a kissé szárazabb, nitrogéndús, vályogos talaj. Kertben termesztve tavasszal lehet magról vetni, ahol a gyakori öntözésről és a kapálásról nem illik elfeledkezni, már amennyiben gazdag termést kívánunk begyűjteni. 

Sárga virágzat

A paszternák egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy hosszan eltartható, ehhez csupán a kiemelt gyökereket sötét, hűvös helyen (például pincében, alagsori tárolóban) kell tartani, lehetőség szerint egy láda homokban. Mélyhűtőbe téve pedig akár egy évig is fogyasztható marad. Nem csupán kívülről hasonlít a fehérrépára, hanem ízben is, ám a paszternák sokkal teltebb, fűszeresebb és édeskésebb, mint közismert rokona. Nagyon hasznos téli étek, mivel cukortartalma és tápértéke is magas, nem véltelen, hogy régen még lekvár is készült belőle, és a kissé furán hangzó répatorta is paszternákból készült eredetileg. Vitamin-, és nyomelemtartalma is magas, valamint rostossága révén a bélrendszerre is kedvező hatással bír. A konyhában készülhet belőle saláta (ilyenkor reszelni szokás), sokféle ételben helyettesítheti a burgonyát és a sárgarépát, panírozott zöldségként is tálalható, sőt gyümölcsökkel és mézzel kombinálva édesség is készíthető belőle. A húslevesbe csak mértékkel szórjuk, mert édessége tönkreteheti az ünnepi ebédet.

Paszternák a kertben

Ahogy említettem, itthon sajnos nincs nagy kultusza ennek a remek zöldségfélének, de azért nem lehetetlen hozzájutni, elsősorban piacokon futhatunk össze vele. Javaslom, hogy tegyenek vele egy próbát, és ha összebarátkoztak, a tavaszi vetési naptárból ne felejtsék ki a paszternákot sem!

Ínycsiklandó: Paszternák parmezános bundában, romesco mártással. Recept ITT

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.