Az édesség az élet sója, hogy némi képzavarral éljek, de az édes íz hátrányokkal is jár. A hagyományos cukor káros hatásai közismertek, a barnacukor nem mindenki igényeit elégíti ki, a nyírfacukor és a nádcukor drágák, a mesterséges édesítőszerek egészségtelen mivoltáról pedig állandó a vita, ráadásul utóbbiak csak az édesség illúzióját keltik. Van azonban egy alternatíva, ami ha nem is fog elterjedni hirtelen, érdemes megemlíteni, főleg, hogy házi körülmények közt is előállítható, kipróbálható. Ez a sztívia.
Ó, édes élet!
Hívjuk inkább szép magyar nevén jázminpakócának (Stevia rebaudiana), vagy édesfűnek, és rögvest ismerkedjünk is meg vele. Nevezett növény Dél-Amerikában őshonos, a zárvatermők törzsébe és a fészkesvirágzatúak rendjébe sorolandó, ennyi talán elég is a tudományból. Az édesfű legfőbb tulajdonsága, hogy leveléből roppant intenzív, természetes édesítőszer nyerhető, mely kivonat az azonos mennyiségű cukornál 300-szor édesebb, köszönhetően a benne található glikozid típusú vegyületeknek.
Édes sztívia levelek
A sztíviából készült kivonat a világ sok táján elterjedt édesítőszer-alapanyag, különleges tulajdonsága, hogy hevítéskor nem veszít hatóanyagából, ezért sütésre, főzésre is alkalmas, ráadásul kalóriamentes. Ázsiai vizsgálatok bizonyítják, hogy nem okoz fogszuvasodást sem, emellett maga az édesfűlevél gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, és gyógyhatásai is ismertek. Többek közt serkenti az inzulintermelést, nincs hatással a vércukorszintre (elméletileg cukorbetegek is fogyaszthatják), csökkenti a koleszterinszintet, vaspótló hatású, leveleit pedig az indiánok régóta sebgyógyításra használják.
Jázminpakóca mező
Kiváló, gondolhatjuk, de akkor miért nem terjedt el, ha ennyi előnye van? Nem bonyolódnék összeesküvés-elméletekbe, de az a tény, hogy az USA-ban, és az EU-ban (Franciaország kivételével) csak korlátozottan engedélyezik használatát, arra enged következtetni, hogy a hagyományos édesítőszerek mögött álló lobbik nem feltétlen kívánnak konkurenciát állítani maguknak. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban részlegesen feloldották a sztívia élelmiszeripari felhasználásának tilalmát, ennek köszönhetően a tengerentúlon a két legismertebb kóla már sztíviával édesített változatban is kapható (aki kóstolta, feltétlen számoljon be róla).
Virágzáskor dísznövénnyé változik
A jázminpakóca, ahogy utaltam is rá, otthon is könnyen termeszthető. Az évelő növény tavasztól őszig a kertekben is tartható, télen érdemes a szobában elhelyezni. Fényigénye nagy, öntözni viszont óvatosan kell, sekély gyökeredzésű így inkább gyakran kapjon kevesebb vizet. Sok levelet hoz, az idősebb példányok kész mini-cukorgyárak, leveleit közvetlenül is felhasználhatjuk mindenféle feldolgozás nélkül. A bökkenő az, hogy az édesfüvet nehéz beszerezni, aki szeretne egyet, inkább külföldi oldalakon kutakodjon érte. Ha már megvan, később dugványozással is szaporítható. Aki pedig először az ízére kíváncsi, itt rendelhet sztívia alapú termékeket, és így készíthet vele ételeket.
Kertben, szobában, balkonon is termeszthető
Sztíviával kapcsolatos tapasztalatokat, beszámolókat szívesen várok kommentekben!
Ahogy az a címből kitalálható, programajánló következik, mégpedig növény-, és virágbarátoknak. A hosszú hétvégét érdemes lesz Nagykőrösön töltenie annak, aki egyrészt vagy a közelben él, vagy nem probléma neki a leutazás, másrészt annak, aki virágok közt szeretne térülni-fordulni, és még a vásári hangulatot is szereti. Nagykőrösön ugyanis április 27.-e és 29.-e között minden a színes növényekről és a mulatságról fog szólni, kezdve a pénteki Virágos Térségünk Konferenciától (melyen én is előadok), a másnapi virágkiállításon, és vásáron át a vasárnapi Vásári Komédiáig.
Nagykőrös Budapesttől (mert általában ez a mérce) mindössze 85 km-re található, és nem csupán a felsorolt programok lehetnek vonzóak az érdeklődők számára, hanem többek közt Európa legnagyobb pusztai tölgyesét is itt találjuk, de van a városban strandfürdő, és csodálnivaló barokk, gótikus épületek is. A település területének egyedülálló módon 35%-a erdő, így nem csupán a kiállított virágok, hanem a nyárfák, akácok és kőrisek is kényeztetik a növényvilág rajongóit.
A pusztai tölgyes
Részletes program és egyéb információk itt, térkép itt, az eseményekről pedig a későbbiekben részletesen beszámolok az otthon maradóknak.
Kép: innen.
Állandó probléma a lakásokban a helyszűke, sokaknak nincs elegendő terük, hogy a mindenféle holmikat kényelmesen, szellősen elhelyezzék. Elég csak a női ruhák tengerét befogadó szekrényekre, a szobában kényszerűségből tárolt dolgokra (pl. kerékpár) vagy csak egyszerűen a bútorokra gondolni. Persze van, akinek a különféle otthoni tárgyak elhelyezése nem jelent gondot, de jó magyar sajátosság például a panellakás, vagy a (mini)garzon, ahol aztán tényleg nincsenek felesleges terek. Növényekre viszont itt is lehet igény.
Plazmatévé helyett
A megoldás nem ördöngősség, sőt, egészen kézenfekvő, csak kevesen gondolnak rá. Ha a vízszintes felületek beteltek, még biztos rengeteg hely áll rendelkezésre a falakon. A függőleges részek díszítése általában elintézésre kerül pár képpel, fotóval, poszterrel, de ne érjük be ennyivel, legyen a jelszó: virágot minden falra!
Ezt egy hajlított dróttal is meg lehet oldani
Világos, hogy a falakra nem lehet csak úgy odabiggyeszteni egy cserepet, mint az ablakpárkányra, de a dolog kivitelezhető, legfeljebb némi barkácsmunka, kreativitás, és esetleg egy ütvefúrót kezelő férfikéz kellhet (főleg a panelházak esetében). Függő kialakítású kaspót felszerelni a legegyszerűbb, általában egy szilárdan bevert szög, kampós szög, vagy tiplis csavar elegendő a biztonságos rögzítéshez.
Egy darab deszka, egy dekopírfűrész, és kész is van
Aki ennél tovább akar menni, az külön polcot is rendszeresíthet növényeinek, legalább olyan jól mutat egy virágos polc, mint könyves társai. A rögzítéshez szükséges és alkalmas szerelvények meg is vásárolhatóak, de akár házilag is elkészíthetőek, sőt, komplett virágládát is applikálhatunk a falra, így már polcra sem lesz szükség. A hatás tovább fokozható, ha nem egyszerű cserepet választunk, hanem mázas, színes, vagy extrém formájú edényt használunk, így a látvány duplázódik, a növény, és tartója külön-külön is díszként fognak funkcionálni.
Design polc és cserép, láthatatlan rögzítéssel
Ha úgy döntünk, hogy virágokat aggatunk a falunkra, akkor se feledkezzünk meg a körültekintő növényválasztásról, az ilyen módon elhelyezett élő díszlet ugyanúgy igényelhet például sok napsütést, mint ablakban tartott társaik, de a szoba belsőbb részén lehet, hogy ezt nem kapja meg.
Egy régi vödör is hasznos lehet
A vázolt elképzelés természetesen nem csak beltérben alkalmazható, külső falakon, bejárati ajtók mellett, kopár belső udvarokon, de akár világosabb lépcsőházakban, folyosókon is jó ötlet lehet, utóbbi esetben ráadásul a közlekedést is kevésbé zavarja a növényzet, mint a padlón elhelyezve. (Társasházak közös tereinél azonban mindig ügyeljünk, hogy ne sértsük meg a tűzrendvédelmi szabályokat!)
Csak legyen, aki öntözni tudja!
Ha hasonló kreatív ötlete, vagy kész dekorációja van, ne habozzon megosztani velem, és az olvasókkal!
Kövesse a blogot a facebookon is!
Egy fákért aggódó kedves ismerősöm, Lakatos Béla hívta fel a figyelmemet egy olyan problémára, mely igen gyakori a városi közterek, parkok, utcafrontok fáinál, és elsősorban a fiatalabb csemetéket érinti. A bemutatásra kerülő káros jelenség azonban nem csupán a közterületekkel kapcsolatos, hanem a kertekben is előfordulhat, így mindenképp hasznos beszélni róla, és megoldást kínálni rá.
Óvatosan!
Örvendetes, hogy országszerte szaporodnak a füves, bokros, fás parkok, zöldülnek az utcák, és még örömtelibb, ha ezek a területek aktív gondozás alatt állnak. A figyelmetlen ápolás azonban kárt okozhat, ezt jelezte levélíróm. A parkok, ágyások füvét gyakran nyírják munkások damilos, vagy pengés szegélyvágóval, fűnyíróval, és amennyiben az eszközt a fák törzséhez közel használják, sok esetben egyszerűen legyalulják, levágják a fa kérgét. Ez elsősorban a fiatalabb facsemetéket érintheti végzetesen, a géppel, gondatlanságból elkövetett háncsolás akár a növény életének végét is okozhatja.
Jellegzetes nyomok, a hanyag, gyors munka után
A vázolt károkozás egyszerűen megelőzhető. A legkézenfekfőbb megoldás a jól bevált odafigyelés, vagyis az óvatos és körültekintő fűnyírás, mely folyamán kerülni kell a gép fatörzzsel való találkozását, de a fűkaszára is lehet védőburkolatot szerelni. Erre azonban nincs mindig lehetőség, a szegélynyíróval dolgozó munkások pedig sok esetben nincsenek tisztában a növények igényeivel, vagy egyszerűen az idő sürgeti őket (jellemzően területarányosan, és nem órabérben dolgoznak), és az egyszerűbb megközelítést választják.
Ez a csemete már védve van
Nem csupán esztétikai-növényvédelmi jellegű a gond, a kár súlyos ezrekben mérhető, egyetlen, az önkormányzat által telepített csemete költsége a 70 ezer Forintot is elérheti, így az adófizetők pénzének elherdálása a kis fák gondatlan károsítása!
Megoldás lehet még, ha már a fa ültetésénél gondolnak a szakemberek az említett jelenségre. Jó módszer, ha a facsemeték törzsét védőhálóval kerítik körbe, mely ellenáll a damilos szerszámnak. A háló készülhet műanyagból, fémből, de egy egyszerű drótfonat is megteszi. A másik, igényesebb védekezés pedig az, ha az elültetett növény törzse köré tányért, vagyis füvesítetlen részt alakítanak ki, melyet aztán mulccsal (forgács, zúzott kő, kavics) töltenek fel, így ezen a részen a fűnyírás okafogyottá válik.
Műanyag védőháló
Ezt a prevenciós módszert melegen ajánlom kerti fák ültetésekor is, megvédhetjük vele növényünket a sérüléstől, és egyben megkímélhetjük magunkat a fák környékének fárasztó kézi fűnyírásától, arról nem is beszélve, hogy egy tányéros kialakítású fa szebb látványt nyújt.
Az ilyen fém keret pedig nem csak a géptől, hanem az
egyéb veszélyektől is óvja a köztéri fákat
A káros jelenség megelőzésében, orvoslásában a legnagyobb szerep a közterület karbantartását irányító felelős vezetőké, de a polgárok is sokat tehetnek a fák védelmében, ha a problémát észlelve jelzik azt az illetékes személyeknek, szakembereknek.
Próbálom kerülni a fanyalgást, de be kell valljam, kicsit csalódtam a budapesti belvárosi programokban, illetve azok kommunikációjában. Ahogy szombaton arra fel is hívtam a figyelmet, a tegnapi a Föld Napja volt, ami egy világméretű mozgalom, rengeteg csatlakozó szervezettel, sok programmal és kapcsolódó rendezvénnyel. A leírások színes eseményeket ígértek belvárosszerte, többek közt a Kossuth téren és a Kazinczy utcában, én erre a kettő helyszínre látogattam el, mivel viszonylag közel vannak egymáshoz, és azt gondoltam, hogy a központi elhelyezkedés miatt itt lesz a legsűrűbb kavalkád.
Dzsungelvillamos a Kossuth téren
Nos, a Kossuth téren vasárnap délután fél egy magasságában már egy teremtett lélek sem volt, kivéve a színpadokat szétszerelő munkásokat és pár tébláboló turistát. Mint kiderült, bár a Föld Napja április 22-ére esik, a központi rendezvények java már szombaton lezajlott (ezekről értelemszerűen nem tudok számot adni), vasárnapra csak a Critical Mass Kossuth téri indítása maradt. Sebaj, irány a Kazinczy utca, ahol Tavaszköszöntő Utcafesztivál zajlik.
Tavaszköszöntő Utcafesztivál, piac
Délután kettő tájékában itt sem volt már (esetleg még) semmi említésre méltó, leszámítva a Szimpla Kert kézműves-, és bolhapiacát, ami érdekes volt és jó hangulatú, de a tavasz köszöntéséhez kevéssé kapcsolódott. Meg kell említeni, hogy a Kazinczy utcai fesztivál egész napos, tehát ott este még biztos történt valami, de a délután derekán mondhatni kihalt volt. A Föld Napjához leginkább kapcsolódó esemény az Erzsébet téren volt, itt egy hatalmas színpadon lehetett ruhát cserélni (amennyit hozott valaki, annyit vihetett), ez jó példája az újrahasznosításnak, és a tékozló fogyasztás elleni figyelemfelhívásnak.
Erzsébet téri öko-ruhacsere
Hasonló ruhacsere május 12-én lesz ugyanitt, ajánlom minden érdeklődőnek, ha másért nem is, azért, mert az Erzsébet tér így a szezon elején még a legjobb arcát mutatja. Visszatérve a fanyalgáshoz, távol álljon tőlem, hogy lekezelően beszéljek az eseményekről, viszont tény, hogy az előzetesek sokkal több, hosszabb és változatosabb programokat jeleztek előre. A jó idő, a napsütés, és a belvárosi parkok virágzó látványa azonban kárpótolt a csalódásért.
Aki kimaradt a tegnapi forgatagból, az alábbi képgalériával vigasztalódhat.
Tulipántenger a Szabadság téren
Piac a Szimplában, alul élő virágos táskával
Erzsébet tér, vadkacsa párral
Ez a játszótér még mindig zseniális (Kazinczy utca)
A Király utca pedig dzsungelnek tűnik innen nézve
Ha Önök is részt vettek a Föld Napja valamely rendezvényén, esetleg fotóztak is, kérem osszák meg velem és az olvasókkal tapasztalataikat!
Daniel Hayes amerikai egyetemista 1970. április 22.-én mozgalmat indított, melynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet bolygónk, a Föld védelmére. A mozgalom azóta is virágzik, ez a Föld Napja.
A kezdeményezés nagyon gyorsan világszerte népszerűvé vált, több, mint ezer szervezet csatlakozott hozzá a bolygó minden táján, és természetesen Budapesten, Magyarországon is rengeteg programon vehetünk részt a jeles alkalomból holnap. A témák változatosak, környezetvédelem, ismeretterjesztés, figyelemfelhívó akciók, túrák és a témába vágó szórakoztató programok zajlanak vasárnap nálunk is országszerte. A Critical Mass kerékpáros felvonulás is ezen a napon lesz, hagyományosan a Föld Napjához igazítva.
A budapestiek többek közt a Kossuth téren, családi programokkal kapcsolódhatnak ki, a Gellért-hegyi vízesésnél szemétszedő, közterület-takarítási akció lesz, a Kazinczy utcában a Tavaszköszöntő Utcafesztivál kerül megrendezésre. Vidéken is programdömping várható, Pécsett, Egerben, Vácott, Szentendrén és sok más városban lesznek Föld napi rendezvények.
Az előrejelzések szerint az időjárás kegyes lesz hozzánk holnap, így mindenkinek javaslom, hogy töltsék a vasárnapot a szabadban, aktívan, vagy csak aktív pihenéssel valamely rendezvényhelyszínen.
Részletesebb információkért, programlistáért katt ide!