Megyeri Szabolcs kertész blogja

Szomorú hétvégéje volt a mostani a hazai növényvilágnak, heves tűzvészben elpusztult a bugaci ősborókás jó része. A Kiskunsági Nemzeti Park területén található ősborókás több száz hektárnyi területen kapott lángra, a tűzoltók még hétfőn is keresték és oltották a parázsló gócokat.

De mi is az az ősborókás? A boróka (Juniperus communis) egy 3-5 méter magasra növő örökzöld cserje, a ciprusfélék családjába tartozik. Az egész északi féltekén honos, és bár  a magyarországi éghajlatnál kissé hűvösebbet kedveli, nálunk is sokfelé megtalálható. Kétlaki növény, növekedése lassú, fényigénye nagy. Hazánkban virágzása május közepén esedékes, így a tűzvész szép látványtól fosztotta meg a virágzásra kíváncsi természetbarátokat. A boróka népies elnevezései közé tartozik a borovicska, a röviditalok kedvelőinek így biztos ismerősebb, akinek pedig ez semmit nem mond, annak én mondom, hogy a borovicska egy igencsak kedvelt tömény szeszesital, Szlovákiában afféle nemzeti büszkeség, mint nálunk az Unicum. 

Alapos pusztítás

Bár a boróka a legelterjedtebb ciprusféle, a bugaci ősborókás különleges, mivel jégkorszaki reliktum (maradvány), ráadásul az ősborókás nem csupán a Juniperus communis csoportba rendeződött együttese, hanem egy növénytársulás, melyet a boróka és a fehér nyár (Populus alba) alkotnak. A borókás-nyáras (Junipero-populetum) így több szempontból egyedülálló, ráadásul ebben a formájában védett, ezért különlegesen fájó a mostani pusztítás, amit a tűz végzett.

Ilyen volt

A tűz okát jelen sorok írásakor még vizsgálják, de ilyen esetekben sosem lehet kizárni az emberi hibát, ezért ez az esemény is legyen figyelmeztetés a túrázóknak, kirándulóknak, és tulajdonképpen mindenkinek, hogy egy eldobott cigarettacsikk, egy szakszerűtlenül eloltott tábortűz, illetve általánosságban a kellő odafigyelés hiánya nagy értékeket tehetnek tönkre.  

Borovicska alapanyag

Képek: innen,innen, innen.

Többször foglalkoztam már a társasházi növényekkel, melyek feldobják és csinosítják a sokszor csupasz, szürke belső udvarokat. A gangok által körbeölelt területeknek szükségük is van a zöld fejlesztésekre, hiszen a társasházaknak ez a része, mely mindig szem előtt van, nem túlzás, hogy a közös udvarok határozzák meg egy épület belső terét, hangulatát, karakterét. Most kedvcsinálás helyett konkrét segítséget szeretnék nyújtani az ültetést tervezőknek, ezért sorra veszem azokat a lombhullató cserjéket, amelyek a legalkalmasabbak a vázolt célra. Hosszú, de hasznos katalógus következik!  

Tervezési fázisban

 Az alkalmas növények számbavétele előtt fontos tisztázni, hogy amennyiben van rá lehetőségünk, érdemes kerttervező szakember segítségét kérni, aki szakmájából adódóan kiválóan ismeri a növényeket, és a kert minden részére a legmegfelelőbb növényt választja majd ki. Ha nincs lehetőségünk kerttervezőt hívni, akkor se keseredjünk el, magunk is ültethettünk növényeket a kertbe, csak tudnunk kell hozzá, miből választhatunk.

                                                Ez már készen van

Az alábbiakban olyan növényeket ajánlok, amelyek - viszonylag jó áron - a legtöbb kertészetben megtalálhatók. Értékes tulajdonságaik között szerepel a nagy díszítőérték, a rezisztencia, a könnyű kezelhetőség és a gyors növekedés.  Ha lehet, próbáljunk mindig az alapfajokból választani, mivel ezek a legellenállóbbak. Nézzük most sorra a növényeket!
 

Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) Alig egy méter magasra növő cserje, mely sárgás virágait májustól kezdi bontani, több hullámban nyílik, sokszor egészen szeptemberig. Napos domboldalon mutat a legszebben, a félárnyékos helyet nem szereti. Lombhullató. Tökéletes rézsűnövény. 

Angol kékszakáll (Caryopteris clandonensis) Egy méter magas félcserje, amely a nyár végén hozza kék, illatos virágait. Fényigényes, és jó szárazságtűrő. Legjobban a laza talajokban díszlik.
 

Rózsalonc (Weigela Snowflake) Másfél méter magasra növő cserje, fehér virágait május-júniusban hozza. A nyár folyamán többször is virágzik. Közepesen száraz talajt, napot, illetve félárnyékot szeret. Szoliterként vagy csoportban is jól mutat. de nyíratlan sövénynek is alkalmas. 

Aranyvessző. (Forsythia intermedia) Sokan tévesen Aranyesőnek hívják. Két-három méter magasra növő cserje, amely tavasszal, lombfakadás előtt virágzik. Szoliterként mutat a legszebben. Ha szeretjük az élő művészetet, akár gömb alakot is formázhatunk belőle. 

Mályvacserje (Hibiscus syriacus) Két – három méter magasra növő félcserje. Illatos, változatos színű virágait júniustól szeptemberig hozza. Napfényigényes, jól bírja a magas vizet. Sövénynek is kiváló. Jól tűri a magyar éghajlati viszonyokat, szinte minden talajon megél. Az egyszerűbb fajták elhullajtják magvaikat a kertben és maguktól szaporodnak. 

Madárbirs (Cotoneaster horizontalis) Lombhullató, félörökzöld, vagy örökzöld cserje. Télálló, igen sok fajtája létezik. Ötven-hatvan cm magasra nő. Lassú növekedésű. Júniusban hozza, fehét ötszirú, illatos virágait. Kiváló talajtakaró. Piros termését a madarak szívesen fogyaszják. 

Örökzöld Orbáncfű (Hypericum patulum 'Hidcote') Közkedvelt cserje a kertépítészetben, mivel felhasználása igen sokrétű. Szoliternek éppúgy megfelel, mint nyíratlan sövénynek. Elsősorban virágzata és termése miatt kedvelt. Sárga színűek a virágai, mely nyártól szeptemberig virágoznak.  Jó várostűrő, és szárazságtűrő. Napos vagy félárnyékos helyen érzi magát a legjobban. 

Téli jázmin (Jasminum nudifolum) Két vagy négy méterre megnövő cserje, sötétzöld színű vesszőkkel. Enyhébb téli napokon már megjelennek rajta az első illatos virágok. Napos vagy félárnyékos helyre ültethető.

Természetesen még sok más növény létezik, melyek alkalmasak egy társasházi kertbe, hiszen a lehetséges variációk számának csak a fantázia szab határt. Ügyeljünk azonban arra, hogy egy – egy fajt mindig tömbökbe ültessünk, kerüljük el a „bazári” hangulatot, tehát például egy vegyes sövénysor esetében sem szabad keverni a különböző fajtákat, azokat legalább 3 – 4 folyóméterenként célszerű váltani.  

Képek: innen, innen, innen, innen, innen , innen, innen, innen, innen, innen

A címmel ellentétben sárkány ellen nem hasznos, viszont városi lakások ideális lakója lehet a tarka sárkányfa, latinos nevén dracéna. Nemrégiben egy ismerősöm érdeklődött a szóban forgó növény tartásáról, el is láttam tanácsokkal, de úgy gondolom, a nagyközönség számára is érdekes lehet pár mondat erről a szép szobadíszről.

Városi növényként említettem a bevezetőben a poszt tárgyát, és ez nem csupán amolyan közhely. A szép idő beálltával ugyanis sokan a kinti növényekre, a kiskertekre koncentrálnak, de a lakásban ilyenkor is szükség lehet az éltető zöldre, ráadásul urbánus környezetben keveseknek van lehetőségük a szabadban kertészkedni, így nem hanyagolhatóak el a szobai zöldek sem. A sárkányfa igényei jól egybecsengenek az átlagos városi lakás lehetőségeivel, sajátosságaival, ezért a kinti ágyások, veteményesek mellett érdemes szót keríteni erre a terjedelmesre növő, mutatós benti növényre is.

Így fest a természetes élőhelyén...

A dracaena marginata laboratóriumi kísérletek során bizonyította, hogy jó hatással van a szoba levegőjére, felfrissíti, tisztítja azt (többek közt megköti a formaldehidet). Nyilván ahhoz, hogy érezhető hatást érjünk el vele, legalább fél tucat megtermett sárkányfát kellene elhelyezni a helyiségben, ami elég nehézkes lenne, de akkor is jó tudni, hogy növényünk kedvezően hat közvetlen környezetünkre.

...és így a boltban

Ami igazán ideális szobai növénnyé teszi, az a fényigénye, lévén kevés napsütéssel is beéri, sőt, a tűző sugarakat egyenesen nem is szereti, így illeszkedik a sokszor félhomályos, nem napos fekvésű városi lakások jellegzetességeihez, de nevezett tulajdonsága munkahelyeken való tartását is lehetővé teszi. Virágzása mostanában, a tavasz derekán esedékes, bár szobai körülmények közt ritkán virágzik. Beszerzése is jelen időszakban ajánlatos, ilyenkor ugyanis könnyebben szoktathatjuk hozzá a benti környezethez, és levelei elvesztésével sem kell számolnunk. Átültetésére akkor van szükség, mikor gyökerei már kibújnak a cserép alján, költöztetéskor pedig az egyszerű virágföld tökéletesen megfelel neki, amit esetleg sóderrel tuningolhatunk a jobb vízelvezetés érdekében.

Formára hajtva

Öntözésekor arra kell figyelni, hogy földje mindig nyirkos maradjon, ugyanakkor a túlzott öntözést kerülni kell, mert gyökerei rothadni kezdhetnek tőle. A növekedési időszakban (tehát mostanában) ajánlott körülbelül hetente dísznövényeknek való tápoldattal kezelni, ezt a sárkányfa erőteljes növekedéssel fogja meghálálni. A párás közeget szereti, ezért néha a leveleit is permetezhetjük. Mikor a hajnali hidegek már elmúltak, nyugodtan kirakhatjuk erkélyre, folyosóra, figyelve arra, hogy erős napsütés ne érje. A túlzottan kevés fényt és az ideálisnál alacsonyabb hőmérsékletet a növény levelei csúcsának elszáradásával, színének fakulásával jelzi, ha ezt tapasztaljuk, tegyük kevésbé árnyékos, és kissé melegebb területre.

Bébi dracénák

Ha példányunk túl nagyra nőtt már (elméletileg három méter is lehet!), és egy nagy helyett kettő kisebbet szeretnénk inkább, akkor egyszerűen fejezzük le, a felső részből (akár pár levéllel együtt, akár törzsdugványként) dugványozással új növény szaporítható, a fejetlen száron pedig új hajtás indul majd el.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen. 

Nyakunkon a tanév vége, zsúfolt időszak ez a diákoknak, témazárók, javítások, összefoglaló dolgozatok, izgalom az év végi jegyek miatt. Ilyenkor van ideje azonban a ballagásnak is, mely jeles eseménynek elmaradhatatlan kelléke a virág. Áttekintés következik a ballagási virágdivatról.

Természetesen a ballagási virágoknak is megvannak a maguk trendjei, időszakai. A '90-es évek végéig divat volt minél nagyobb csokrokat aggatni a ballagók kezébe, mintha a virágözön valamiféle mutatója lett volna az alma matertől való elszakadás szomorúságának, esetleg örömének.

Klasszikus darab

Változatos színű és összeállítású, celofánba, papírba, kreppbe csomagolt mobil kiskertek jellemezték ezt az időszakot, de ne fanyalogjunk, ennek is megvolt a maga bája. A hatalmas csokorral még egy alapvető probléma volt és van, az ajándékozók sokszor nem számolnak vele, hogy szerettük nem csak tőlük kap virágot, így a szegény nebulóknak adott esetben 3-4 óriási díszes kreálmányt kell cipelniük, ami egyrészt nem könnyű feladat, másrészt megnehezíti az elmaradhatatlan fotózkodást.

Van itt minden, mint a búcsúban

Az ezredforduló környékén indult az az irányzat, amit már nyugodtan túlzónak nevezhetünk, mikor is a csokrokban megjelentek a plüssfigurák, lufik vagy épp a drága csokoládék, bonbonok. A csúcsragadozó ekkor a kizárólag édességből összeállított csokor volt, ami giccsessége mellett az idő próbáját sem állta ki valószínűleg, így a ballagás másnapjára már csak egy sztaniolpapírból álló romhalmaz maradt, míg a virág azért pár napig emlékeztetett a szép ünnepélyre. A legkeményebb extremitás pedig a műanyag szárra applikált virágformára hajtogatott papírpénz, volt szerencsém ilyet látni.

Giccsparádé: maci, csoki, pénz

Manapság más szelek fújnak, a most divatos ballagási csokor jóval kevesebb, gyakran csak egyetlen szál virágból áll, ám ezek jellemzően különleges, ritka virágok, mint például az orchidea, strelízia, flamingó, papgájvirág, vagy a különféle broméliák. Az ilyen extravagáns csokrok nem feltétlen kerülnek többe nagyra nőtt társaiknál, hiszen drágább, de kevesebb virágból készülnek, ráadásul a ballagó így ötöt-hatot is kényelmetlenség nélkül elbír belőlük. A díszítés persze itt sem marad el, szerencsére a bánatos szemű plüssmacik ideje lejárt, van helyettük cifra papír, emeletes összeállítás és gazdag, látványos zöld kíséret.

Divatos rózsa, divatos formában

Végeredményben az a legjobb, ha az egyéni ízlés dönt, akkor legnagyobb az öröm, ha a kiszemelt a neki legjobban tetsző csokrot kapja, főleg a lányok esetében. Bármit lehet választani, amit az ajándékozó szépnek, megfelelőnek tart, úgy gondolom felesleges ajánlásokat felsorolni, a virágbolti eladók úgyis meg fogják tenni, a vágottvirág csokrokhoz pedig ők értenek jobban. Érdemes azonban figyelni arra, hogy ne nehezítsük meg a diáknak az egyébként is stresszes és zsúfolt napot óriási, kezelhetetlen virágkompozíciókkal. 

Mai trend

 Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Királyi növényről lesz most szó, a már nevében is fenséges császárkorona kerül terítékre. Léteznek kedves, vidám, és mutatós virágok, azonban a fritillaria imperalis nem egyszerűen díszes, hanem maga a megtestesült szépség, termete, külleme, pompás virágzata valóban uralkodói tekintélyt kölcsönöznek neki.

Iráni császárkorona mező

Az igazság az, hogy még két hete hívta fel a figyelmemet valaki arra, hogy Budapesten, a Széchenyi fürdő oldalában ízlésesen kialakított, szépen gondozott díszkert található, a főhelyen csodásan virágzó császárkoronákkal. Remek, gondoltam, akkor indulok fotózni, hogy megosszam a nagyközönséggel ezt a látványt, azonban mindig közbejött valami, és tegnap jutott rá idő, hogy kilátogassak a Városligetbe, ahol azonban már csak a virágzás végén járó császárkoronákat találtam. Mea culpa, mondhatnám stílusosan, tényleg sajnálom, hogy lemaradtam a virágzás csúcspontjáról, de kárpótlásul röviden bemutatom ezt a főúri növényt, hátha valaki kedvet kap hozzá, hogy otthon próbálkozzon vele. A tegnapi képekből azért a poszt végén közzéteszek párat.

Sárga változat

A fritillaria imperalis az emberiség egyik legrégebben termesztett dísznövénye, a Közel-Keleten őshonos, hozzánk - mint annyi mindent - a törökök hozták be. Ennek köszönhetően a Habsburg uralkodók már a XVII. századtól kezdve terjesztették a birodalomban, és azon kívül is, így mára egész Európában megtalálható.

A csüngő virág

A császárkorona tavaszi növény, áprilisban-májusban virágzik. Magassága fél-egy méter közötti, leveleit a szár alsó és felső részén hozza. Virága jellegzetes, harang formájú, lecsüngő, három színváltozata ismert, sárga, narancsvörös és piros. Rossz hír a császárkoronához kedvet kapóknak, hogy az ültetése augusztus és november közt esedékes, így akinek megtetszett, csak a jövő tavaszra tervezheti a királyi virágok látványát otthonra. Télálló, évelő növényről van szó, a honi klímát minden nehézség nélkül bírja, hagymáit egy bő arasznyi mélyre ültessük, télen pedig érdemes megóvni a keményebb fagyoktól (talajtakaróval például). Az elvirágzás után szárait vágjuk vissza, hogy a következő periódusban is újra kihajthasson. Betegségei, kártevői alig léteznek, szívós, tartós kerti dísz lehet. Különleges tulajdonsága, hogy hagymájának szaga irritálja a rágcsálókat, egereket, vakondokat, így szépsége mellett gyakorlati haszna is van.

Végül pedig a Széchenyi fürdő mellett készült, kissé elkésett képriport kivonata:

Képek: innen, innen, és innen.

Mindannyian ismerjük a népszerű, a köznyelv által csak kínai levesként aposztrofált gyorsételt, melyet csak tálba szórunk, forró vizet öntünk rá, és kész is van (bár az ízéről most ne nyissunk vitát). Nos, ilyen instant terméket nem csupán az ételek palettáján találunk, hanem a házi kertészkedés területén is. Ez a kókuszföld.

Dobozban, és használatra készen

A kókuszföld, vagy kókuszkocka (nem a sütemény!) egy kókuszrostból préselt tégla, melyet megfelelő mennyiségű vízzel felöntve, használható virágföldet kapunk. Miért jó ez nekünk? 

Több okból ajánlható az első blikkre hóbortos elképzelés. Ha a legelején kezdjük, a szállítása jóval könnyebb és egyszerűbb, mint a hagyományos virágföldé. Tiszta, könnyű, nyugodtan bedobhatjuk a bevásárlótáskába, és a vállak sem fognak leszakadni a cipelésben. Ez eddig azonban sovány előny, lássuk miért válhat be még.

Közelről 

A kókuszrost jóval szellősebb szerkezetű, mint a tőzeg, vagy a virágföld, így a vizet is tovább tartja meg. Ezért kevesebb öntözés is elegendő, ami jó hír a feledékeny növénybarátoknak. Ugyanezen okból kifolyólag a kókuszrostba ültetett növény gyorsabban fejlődik, több tápanyagot tud felvenni. Ha már tápanyag, akkor meg kell jegyezni, hogy a kókuszföld önmagában - a tőzeghez hasonlóan - ilyet nem tartalmaz, azt nekünk kell hozzáadni. A kocka ezeken felül ellenállóbb a talajban található kórokozókkal szemben, tehát egészségesebb közeg zöld kedvenceinknek, mint a jó öreg virágföld, kémhatása pedig semleges. Kiszáradása esetén könnyen újranedvesíthető, sőt, újrahasznosítható. Ha a benne lakó növény kikerül belőle, a kókuszföld használható marad a következő bérlőnek.

Kissé hatásvadász összehasonlítás. Bal oldalon a kókuszföldbe, jobb oldalon a hagyományos földbe ültetett paprika

A kókuszföld természetesen keverhető a hagyományos földekkel is. A felsorolt pozitív hatásai mellett a kókusz számlájára írható még, hogy kifejezetten környezetbarát, hisz használatával idővel kevesebb tőzegláp-lecsapolás, és termőföld kitermelés érhető el. Már amennyiben elterjed. Most jönne az, hogy sajnos az ára miatt keveseknek lesz vállalható alternatíva. De nem jön, hiszen a kókuszföld nem kimondottan drága, egy tégla, mely nagyjából nyolc liter földnek felel meg, körülbelül 600 forintos áron kapható (többek közt itt, és itt), igaz beszerzése némi utánjárást igényel, még nem kapható mindenhol.

Kókuszföldet kókuszcserépbe!

Ha van tapasztalata a kókuszfölddel, ne habozzon megosztani velem és az olvasókkal!

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.