Megyeri Szabolcs kertész blogja

A patinás Debreceni Virágkarnevál holnap ugyan véget ér, de a sokszínű városi fesztiválok rajongóinak kínálkozik még egy esély, hogy az augusztus, így a nyár utolsó hetét egy olyan programsorozattal színesítsék, ami a virágokkal, növényekkel is kapcsolatos. Ma veszi kezdetét ugyanis a Kecskeméti Hírös Hét Fesztivál, amelyre ellátogatva a koncertek, a tűzijáték, és az olyan különleges programok, mint a pékverseny mellett a virágoknak is fontos szerep jut.

A rendezvénysorozat a mai nappal indul és az események egészen a jövő hét utolsó napjáig folytatódnak. Az első, a növénybarátok szempontjából jelentős program a szerdai Rózsa és Virágkiállítás megnyitó ünnepsége, mely pénteken a Rózsahölgyek III. Nemzetközi Találkozójával folytatódik. Pénteken a beérkezett virágkompozíciók közül hirdetnek győztest, a záró, vasárnapi napon pedig Rózsapezsgő kóstolásra lesz lehetőség. Mindeközben megrendezésre kerül a XV. Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás, és a XIV. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórum is, tehát a bámészkodás mellett szakmai programokon is részt vehetnek, akiket mélyebben érdekelnek a terítékre kerülő témák.

Egy tavalyi virágkompozíció

Jó fesztiválhoz illően a sok program között mindenki találhat kedvére valót, így érdekesnek ígérkezik a babakocsis felvonulás, lesz még gazdaudvar kiállítás, vertcsipke bemutató és ultiverseny is. Az iskolakezdés előtti utolsó napokat tehát akár családdal együtt is Kecskeméten tölthetik, a legkisebbeket többek közt a bábszínház és gyermekkoncertek várják.

Részletes program: ITT

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A kertészkedés, növénygondozás a világ egyik legbékésebb hobbija, kis (közepes) túlzással a gereblyére lépést leszámítva semmilyen különösebb veszély, vagy stresszforrás nem rejlik benne. Nem csupán maga a folyamat, hanem a végeredmény is jótékonyan hathat a kertészkedőre, aki egy dolgos nap után elégedetten végignézett már a birtokán, érti miről beszélek. A növénygondozás és a rendezett zöld környezet azonban nagyobb léptékekben is kedvezően hat az emberek lelkivilágára. Legalábbis egy frissen publikált tudományos beszámoló szerint.

Nem tűnik bandaterületnek

A Pennsylvania Egyetem kutatói abból a nem túl bonyolult feltételezésből indultak ki, miszerint a rendezett, füvesített-fásított környék növeli a helybeliek biztonság-, és komfortérzetét, csökkenti a bűnözés volumenét. A józan ésszel bizonyítás nélkül is elfogadható előfeltevést azonban senki nem igazolta a gyakorlatban ezidáig. A kísérletben a fizikai környezet megváltoztatásának kriminalisztikai hatásait vizsgálták az egyetem munkatársai, olyan módon, hogy két, véletlenszerűen kiválasztott, elhanyagolt területet vettek alapul. Az egyiket érintetlenül hagyták, a másikat azonban kitakarították, körbekerítették, fűmaggal vetették be és fákkal ültették be. 

A változás egyértelmű

Három hónap elteltével a kutatók kiértékelték az eredményt, többek közt a rendőrségre befutó hívásokat, segélykéréseket vették alapul, mélyinterjúkat készítettek a helyben lakókkal, sőt, egyes kiválasztottakat a környéken sétálva kérdeztek ki úgy, hogy közben műszerrel vizsgálták a pulzusukat, hogy pontosabb képet kapjanak az alanyok stressz-faktoráról a megváltozott, illetve az eredeti környezetben. Az eredmény nem meglepő, a zöld, füvesített, növényzettel betelepített területek közelében élők arról számoltak be, hogy közérzetük javult, nagyobb biztonságban érzik magukat, és a rendőrségi statisztikák is kevesebb fegyveres és egyéb bűncselekményt rögzítettek az ápolt részen.

Az ilyen területek vonzzák a rosszban sántikálókat

A tanulság nyilvánvalóan az, hogy a gondozott parkok biztonságosabbak, és sokkal jobban taszítják a bűnözést, mint a rendezetlen, sötét ügyletekre alkalmas lepusztult területek. Azt eddig is tudtuk, hogy a szép közparkok vonzzák az embereket, segítenek a városi lakosok pihenésében, a lazításban, ráadásul ezeknek a helyeknek közösségösszetartó erejük is van. Ugyanígy a virágzó, zöld utcafrontok is alapvetően megváltoztatják a lakosok komfortérzetét. A lepusztuló városrészek negatív hozadékainak, az elgettósodásnak természetesen mélyebb szociológia okai vannak, és az sem borítékolható, hogy a zöldítés önmagában kiutat jelent az elhanyagolt területen élőknek, azonban mostantól tudományosan bizonyított az az egyszerű tétel, hogy minél zöldebb, természetesebb és harmonikusabb az urbánus környezet, annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat. Remélhetőleg a hazai illetékesek fülébe is eljut a kutatás eredménye, mert minél több ápolt zöldfelületre és veszélymentes közterületekre itthon is lenne igény.

Átlátható, rendezett, biztonságos

A poszt alapjául szolgáló publikációt a Science Daily oldalán olvashatják el, angol nyelven.

Képek: innen, innen, innen, és innen.

A nyári fesztiválszezon egyik záróakkordjaként eljött a növénybarátok ideje, ugyanis a számtalan zenei, étel-, és italfesztivál után végre a virágok is főszerepet kapnak egy többnapos rendezvényen. A Debreceni Virágkarnevál nem szorul bemutatásra, szerencsére ugyanakkora hírnévnek örvend, mint rangos, egyéb tematikájú társai.

Talán kevesen tudják, hogy a Virágkarnevál igen hosszú múltra tekint vissza, az első felvonulást 1905-ben rendezték, többek közt a helyi mentőszolgálat megsegítése céljából. Sajnos az első alkalmat követően sok időnek kellett eltelnie, míg a cívis város utcáit újra virágos kocsik lepték el, egész pontosan 61 év volt a hiátus, de 1966-tól kisebb kihagyásokkal folyamatos volt a rendezvény. 

A Karnevál programja időközben változott, bővült, de maradandóan összenőtt Debrecen városával és az augusztus huszadikai nemzeti ünneppel. A fesztivál 2009 óta más városokban is vendégeskedett, színes virágkocsik bukkantak fel Egerben, Pécsett, Cegléden. A turisztikai eseményként is kiemelkedő rendezvény évek óta közel egy héten keresztül várja az érdeklődőket, és mára a fő attrakciót jelentő felvonulás mellett énekverseny, kirakat-szépségverseny, sörfesztivál, kulináris, zenei, és gyermekprogramok dúsítják. A főszerep természetesen a kocsiké, a valódi műalkotásnak is beillő virágjárgányok különböző témákat jelenítenek meg, alkotóik heteket, hónapokat dolgoznak egy-egy járművön. A növénybarátoknak természetesen nem kell beérniük a felvonulással, idén pozsgások és kaktuszok bemutatója is csábítja őket. 

A Debreceni Virágkarnevál ma veszi kezdetét, és augusztus huszadikáig kínál élményeket és látnivalókat, így aki teheti, mindenképp ejtse útba a hosszú hétvégén Debrecent! 

Kedvhozó videóért kattintsanak!

Részletes programért és hasznos infókért keressék fel a Karnevál hivatalos oldalát.

Képek: innen, innen, és innen.

Az augusztus a gyümölcsök betakarításának hónapja, - erről már korábban is szó esett - az azonban egy másik téma, hogy mihez kezdjünk az esetenként túlságosan nagy mennyiségű terméssel. Ha több az alma, szilva, körte, meggy, szőlő, mint amit magunkba tudunk tömni, akkor hasznosítani kell valamilyen módon. Ilyenkor szokott eljönni a teljes hétvégét betöltő lekvárfőzési maraton, de kompótok, gyümölcslevek is készülnek sok konyhában. Ne felejtsük ki a sorból az egyik legősibb módszert, az aszalást sem.

Az aszalás már évezredek óta ismert eljárás, és célja eredendően a tartósítás volt, hiszen az aszalványok hónapokig, néha évekig is fogyaszthatóak maradnak. Az aszalásról szinte mindenkinek a gyümölcs ugrik be, de ugyanilyen sikert lehet elérni zöldségekkel, fűszernövényekkel, sőt akár hússal is. Az USA-ban roppant népszerű snack, a beef jerky is szárítással, vagyis aszalással készül, marhahúsból. Természetesen nem csak kerti terményeinket konzerválhatjuk így, hanem a megvásárolt friss gyümölcsöket is aszalhatjuk, már csak azért is, mert a készen vett szárított gyümölcs ára rendkívül borsos, otthon viszont a bolti ár töredéért elkészíthetőek az édes finomságok.

Beef jerky

Az aszalás eredetileg a sivatagban, a forró napon való szárítást jelentette, manapság pontosan beállított hőmérséklet mellett zajlik, aminek előnye, hogy az aszalvány megőrzi az eredeti alapanyag vitaminjainak, enzimjeinek többségét, így az aszalt gyümölcs (vagy zöldség) nem csupán egzotikus nassolnivaló, hanem egészséges étek is. Hozzá kell azért tenni, hogy a nagyüzemi aszalás során a szép szín eléréséért sokszor vegyi kezelést kap a gyümölcs, és néha az édességet is cukros adalékokkal biztosítják, bár utóbbit sokan saját készítésű aszalvánnyal is megteszik, például cukros vízben áztatják a barackot, almát.

Aszalt paradicsom

Ahogy az már elhangzott, az aszalás tulajdonképpen szárítás, így házi körülmények közt is elvégezhető, de számoljunk vele, hogy az első pár kísérlet nem biztos, hogy tökéletes lesz. Az aszalás több módon is lehetséges. Használhatjuk a Napot, ebben az esetben kilyuggatott tálcára kell helyezni az alapanyagot, és jól szellőző helyre tenni. Ezzel az a baj, hogy folyamatos meleg kell hozzá, egy borús, hideg délután elronthatja az egészet. A szabadtéri aszalás másik hátulütője a folyamatos szellőzés biztosítása, ráadásul számolni kell az édesre gyűlő rovarokkal is (és a tálcát lefedni ugye nem ajánlatos, mert beindulhat a rothadás). Megfelelő körülmények közt, kis szerencsével azonban sikert érhetünk el. A konyhai sütőt is lehet használni ezen célra, ebben az esetben a folyamatos hőmérséklet nem probléma, a szellőzés annál inkább. Egyes, főleg az újabb készülékek képesek a légkeverésre, szellőztetésre, de a siker nem garantált. Mindkét metódus hátránya a hosszú elkészülési idő, ami akár napokat is jelenthet. Ez egy folyamatosan bekapcsolt sütő esetében jelentős költségekkel is járhat.

Hagyományos aszalókemence

Aszalás házilag...

..és aszalógéppel

Amennyiben valaki tényleg rajong az aszalt termékekért, és nem kíván kísérletezni a hagyományos módszerekkel, a legjobban egy aszalógéppel jár, a nagyjából tízezer forintos befektetés hamar megtérül, ha a készülék sokat van használatban. Mindenképp fontos, hogy aszaláshoz, csak ép, egészséges és friss gyümölcsöket, zöldségeket használjunk. Többek szerint az aszalás végeztével hasznos a kész terméket még egy-két napig szobahőmérsékleten szikkasztani, és utána eltenni azokat jól záródó edényekbe. Befejezésül pedig egy lista a vállalkozó kedvűeknek, az aszalásra leginkább alkalmas terményekről:

Gyümölcs: alma, körte, szilva, őszibarack, sárgabarack, meggy, ribizli, bodza (a nálunk megtermő fügével sajnos nehezen érhető el jó eredmény), ananász (természetesen nem a konzerv), szőlő, kiwi

Zöldségek: fehér-, és sárgarépa, tök, hagyma, gombafélék, paprika, paradicsom, borsó

Zöldfűszerekből is készíthető aszalvány, vagyis fűszer, így például alkalmas a szárításra a petrezselyem, zeller, kapor, bazsalikom

Bátrabbak pedig disznó-, és marhahússal is kísérletezhetnek.

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Divatos téma az alternatív energiaforrások kiaknázása, közülük is a napenergia örvend az egyik legnagyobb népszerűségnek, hiszen a napkollektorok előállítása közben keletkező szennyezést leszámítva ez egy valóban környezetbarát és zöld megoldás. Ezért a napenergia felhasználásának propagálása teljes mértékben támogatandó, így az a versengés is szót érdemel, amit magyar falvak és városok folytattak és folytatnak a legnaposabb település elismerő cím elnyeréséért.

A Napkorona bajnokság már évek óta zajlik, és folyamatosan díjazzák a programban résztvevő jelölteket, annak függvényében, hogy mekkora arányban alkalmazzák lakhelyükön a megújuló energiaforrást. A versengésbe három kategóriában (5000-nél kevesebb lakosú, 5000 és 50000 közötti lakosú, és 50000 lakos fölötti települések) szállhatnak be a jelentkezők. Idén a kis falvak közül Nagypáli, a közepes települések közül Tapolca, a nagyobbak közül pedig Sopron diadalmaskodott, utóbbi többek közt a Lővér strand és a helyi büntetésvégrehajtási intézet napkollektorai miatt állhatott a dobogóra. Az értékelés két fő szempont szerint történik, egyrészt a napkollektorok nm-ben kifejezett területe, valamint az általuk termelt energia Kwh-ban számolva adja ki a pontszámot, melyet a lakosság számához viszonyítanak a bírák. Az így kiszámolt számadat adja a rangsor alapját. A verseny pénzdíjjal nem jár, de a számtalan sajtómegjelenés reklámértéke, a konferenciákon, pályázatokon való részvételi lehetőségek, na és persze a megvalósult fejlesztések áldásos hatásai mindenképpen kifizetődőek. A nyerteseknek természetesen nem csupán egy kézfogás jár mindemellé, hanem igazoló diplomát, és a település határára állítható táblát is kapnak, mellyel büszkén hirdethetik az eredményt.

Nagypáli polgármestere az elismeréssel

A verseny nem hazai találmány - bár ez mit sem von le az értékéből - , a bajnokság ugyanis a nemzetközi Megújuló Erőforrások Bajnoki Ligája (RES Champions League) elnevezésű kezdeményezés magyar változata, melyben a 2012-es évben 174 település versengett három kategóriában. A jelentkezés továbbra is nyitott, a vállalkozó kedvű önkormányzatok a napkoronabajnoksag.hu weboldalon indulhatnak. A települések a központi fejlesztések mellett a inspirálhatják a helyieket a napenergia aktív kihasználására, így a verseny lokális propagandaként is működhet, amennyiben a lakosok követendőt példát látnak a kollektorok telepítésében.

A soproni Lővér strand kollektorai

Képek: innen, innen, és innen

Kertészmérnökként nem állok napi kapcsolatban a mezőgazdaság történéseivel, ugyanakkor figyelemmel követem az agrárium híreit. A napokban két dolog is a kukoricára irányította a figyelmemet. A sajtót bejáró hírek szerint az idei kukoricatermés  mintegy 40%-a megsemmisült a forró, aszályos nyár következtében, másrészt a közelmúltban egy érdekes írást kaptam egy szakmabelitől, aki a génmódosított kukoricával kapcsolatban írta le véleményét, belső szakmai információkkal kiegészítve. Ezt a rövid tanulmányt teszem most közzé, amolyan vitaindítóként. A szerző személyét a kérésére nem fedem fel, a leírtak hitelességét ez azonban nem befolyásolja.