Megyeri Szabolcs kertész blogja

Méhlegelő - kamu vagy hasznos elképzelés?

108 komment

Kertészeti vonatkozású témák ritkán jutnak a hírek fősodrába, ám most ez megtörtént, mégpedig a már mindenki által ismert budapesti méhlegelők okán. Nagy kár, hogy a politika eltérítette ezt az egyébként roppant érdekes topikot, és egy idő után maguk a növények, vagy az ötlet gyakorlati haszna, életképessége már keveseket érdekelt. Az alábbiakban ezért egy rövid elemzésféleségben próbálom bemutatni, szándékom szerint objektíven és politikamentesen a városi méhlegelőkben rejlő lehetőségeket, és persze a hátrányok, ellenérvek is teret kapnak, hiszen nem fekete-fehér helyzetről van szó. Lássuk hát, mit lehet tudni a méhlegelőkről! 

file-20190708-51288-vke4vs.jpg

Elsőképp szögezzük le, hogy az ötlet egyáltalán nem új, nem most pattant ki valaki fejéből, sőt, előzménye is van, mégpedig a kiskertekben megvalósítható rovarbarát kialakítás illetve a természetközeli kertstílus, melyek tulajdonképpen előfutárai a közterületi vadvirágos réteknek. A természetközeli kertstílus egy olyan összeállítást jelent, melyben a kertészkedő a birtokán a rétek, mezők világát próbálja meg utánozni, így fő elemként elhagyja a katonásan nyírt gyepet, és teret enged a buja, virágos, természetes növényzetnek. Az ilyen kertek persze gyakorlati funkcióikat tekintve csökevényesebbek, nem lehet (de legalábbis nehézkesebb) bennük játszani, heverészni, sétálgatni. A rovarbarát kertkialakítás is egyre népszerűbb, a klímaváltozás miatt életterüket (részben biztosan) elvesztő rovarok ezáltal menedékhez, táplálékhoz jutnak, számuk növekedhet, ami az egész ökológiai rendszernek kedvező és hasznos. A rovarbarát kertben megtalálhatóak a szabadon burjánzani hagyott részek, magas aljnövényzettel, a rovarok számára menedéket nyújtó elemekkel, odvas fatörzsekkel, kövekkel, vagy akár épített rovarhotelekkel.

A tudatos, zöld szemléletű kertbarátoknak ezek az irányzatok már jó ideje nem ismeretlenek, sokan kísérleteznek akár csak egy kisebb sarokkal otthon, az viszont, hogy ez a fajta szemlélet kiszabadult a magánkertekből és elérte a közösségi tereket, az most az újdonság erejével hatott nálunk. Külföldön évek óta zajlanak kísérletek, Chicagoban már 2008-ban megnyitott a Lurie garden, mely hasonló funkcióval bírt, Londonban évek óta zajlanak városi méhészeti kísérletek, még saját honlapja is van a városi méhészetnek, Párizsban is vannak telepített urbánus méhészetek, Hollandiában pedig 2018-ban indult nagyobb szabású akció a méhek megsegítése érdekeben, melynek keretében kormányzati és civil szervezetek vállalták, hogy növényi beültetésekkel tesznek a méhpopuláció csökkenése ellen. Meg kell jegyezni, hogy Budapesten is, nem is akárhol, hanem az agrárminisztériumban van telepített méhcsalád, mégpedig maga az agrárminiszter jóvoltából, aki nem mellesleg méhészkedik is.

dc2d4a42fbb514b88be03d6f1a2d035d76bcc966_fhd_1920_w3h2.jpg

Nagy István agrárminiszter méhcsaládot telepít a minisztérium épületére kormany.hu

A hazai vizekre evezve, felmerül a kérdés, hogy miért is lenne szükség méhlegelőre egy közel kétmilliós nagyvárosban, Budapesten? Itt álljunk is meg egy pillanatra, és tisztázzuk, hogy nem elsősorban a méhekről van szó, hanem számtalan féle és fajta rovarról, biodiverzitásról, szemléletváltásról, ésatöbbi, viszont mindez egyetlen frappáns(nak ható) szóösszetételben kapott nyilvánosságot, ez a méhlegelő. Ezek a területek egyáltalán nem kizárólag a méheknek vannak szánva és fenntartva, rengeteg rovarnak nyújtanak menedéket, életteret és táplálékot. Rendben, de miért jó nekünk, ha rengeteg rovar lesz körülöttünk? Egyfelől a növények beporzását javarészt a rovarok végzik (a növényfajok nagyjából háromnegyede rovarbeporzású), tehát ahol sok a rovar, ott gyarapodik a növényállomány is, ez pedig jó. A rovarok élelemként szolgálnak más élőlényeknek, például madaraknak, így a madaraknak is kedvezünk, ez is pozitívum.

A dús aljnövényzet más szempontokból is támogatható, megköti a port, lassítja a talaj felmelegedését, ezáltal jó hatással van a mikroklímára. A honos fajok általában beérik a természetes csapadékkal, talajigényük egyszerű, így kiegészítő öntözés és növényvédelmi feladatok nélkül is kielégítően fejlődnek, vagyis a nyírt gyeppel ellentétben nem kell öntözni az ilyen területet. Látványként tény, hogy teljesen más képet nyújt egy méhlegelő, ez valóban idegenül hathat sokaknak, hiszen a szemünk a nyírt pázsitot szokta meg, azt könyveltük el rendezett, gondozott látképként. Ennek egyébként érdekes evolúciós háttere van, az átláthatatlan aljnövényzettől jellemzően azért tartunk, mert nem láthatjuk az abban élő, abban megbújó potenciális veszélyforrásokat, kígyókat, mérges pókokat, egyéb ragadozókat.

Természetesen reális veszélyként ilyesmi nem merül fel itt és most, a kullancsról pedig kicsit később. A méhlegelő tehát elsősorban szokatlansága miatt lehet zavaró, rendezetlen, ápolatlan érzetet nyújt, ami azért furcsa, mivel ugyanezt láthatjuk bármely réten, mezőn kirándulás közben, ott azonban az épített környezet nem képez kontrasztot. Megjegyzendő, hogy a jól hangzó méhlegelő kifejezés helyett érdemesebb lett volna valamilyen általánosabb nevet adni a dolognak, a virágos rét, a mezőszerű kialakítás, vagy a rovarbarát terület nem ennyire hangzatosak, de átfogóbbak.

 

Mik a méhlegelőt alkotó növények? IDE KATTINTVA máris el lehet olvasni egy listát a legtipikusabb méhlegelőre való növényekről, melyek között megtalálhatóak haszonnövények, dísznövények, de gyógy-, sőt gyomnövények is. A gyomok ilyetén alkalmazása, megtűrése egyáltalán nem ördögtől való elképzelés, hiszen a gyom jellemzően csupán attól gyom, hogy a művelt területeken nem tervezett, nem szándékosan telepített növény. Amennyiben hasznos célt szolgál, máris mentesül a gyom kifejezés pejoratív felhangjától, és elveszti haszontalanságát, nemkívánatosságát.

 

És hogy hogy kerülnek a városba a réti, méhlegelőt alkotó növények? Kétféle módon. Az egyik a vetés, beültetés, speciális magmixekkel, vetőanyagokkal, számtalan, a célnak kifejezetten megfelelő növény honosítható meg. A másik mód lehet, hogy meghökkentő: már itt vannak. A főváros flórája közel másfél ezer fajt ölel fel, ezek között nagy számban találhatóak meg méhlegőnek alkalmas növények, egyszerűen hagyni kell időt és teret számukra az elszaporodáshoz, növekedéshez. Ideális esetben külsö beavatkozás nélkül is megjelennek, az általuk vonzott rovarok segítenek a szaporodásukban, így idővel a rendszer önfenntartóvá válik, és kialakul a természetes rét, mező.

 

honey_bee_in_toronto.jpg

A hátrányok sem hagyhatók ki a felsorolásból. A méhlegelő (maradjunk most már ennél a szónál) nem alkalmas egy csomó tevékenységre, amiket sokan szívesen űznének a nem túl nagy összkiterjedésű városi zöldterületeken. Nem lehet rajta focizni, tollasozni, nem lehet egy pokrócot kiteríteni és ráheveredni, nem lehet kutyát sétáltatni, és általában andalogni, sétálgatni sem a legjobb terep. A kullanccsal kapcsolatos felvetések sem alaptalanok, a kullancs - a népi hiedelmekkel ellentétben - az aljnövényzetben él és várja a prédáját, és előfordulása a városokban sem ritkaság. Ugyanakkor, mivel a méhlegelők nem igazán alkalmasak emberi tartózkodásra vagy kutyafuttatásra, így a kullancstámadás esélye sem túl magas, mivel egyszerűen nem kerülünk kapcsolatba velük. Emellett a kullancsok elszaporodása olyan területeken várható, ahol folyamatosan elérnek gazdatesteket, így ahol nem találkoznak prédával, számuk csökkenésnek indul.

A méhlegelő - mivel jellemzően nem tervezetten beültetett terület - tartalmaz gyomokat is, melyek allergizálhatnak, vagy mint a toklász, gondot okozhatnak a kutyáknak. A gyakori parlagfüves érvvel kapcsolatban azért meg kell jegyezni, hogy a parlagfű pont nem a dús növényzetben szokott megjelenni, hanem nevéhez hűen a magára hagyott, parlagi területeken, így a méhlegelők kis eséllyel lesznek a parlagfű tenyészhelyei. A gyomokra visszatérve, igen, meg fognak jelenni gyomok is, úgy, ahogy ez a természetben is megtörténik, a méhlegelő pedig a réteket, mezőket imitálja, így ez természetesnek mondható.

 

Jó ötlet-e lekaszálni? A méhlegelő alapkoncepciója, hogy magas aljnövényzetet képez, így jönnek létre a kívánt hatások. A kaszálással az egész értelmét veszti, a vadvirágok és gyomfélék ugyanis rosszul tűrik a visszavágást, ellentétben a gyeppel, mely kifejezetten kívánja azt. A kaszálást követően, főleg nyáron, a csonka növényzet kiszárad, elpusztul, és tarló marad utána, mely már nem rendelkezik sem az említett hőmegtartó és porfogó képességekkel, ahogy nem jelent menedéket vagy táplálékot a rovaroknak sem. És tegyük hozzá, látványként sem kifejezetten kedvező.

 

pollination-corridor-richmond-full-width-place.jpg

Mi a megoldás, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon? Jelenleg a főváros hatmillió négyzetméteres zöldterületének kicsivel kevesebb mint 5%-a méhlegelő, így nem mondhatni, hogy nagy arányú átállásról van szó. A kulcs a megfelelő elhelyezés, hiszen vannak méhlegelőnek alkalmatlan területek, például aktívan használt, frekventált helyen lévő, nagy kiterjedésű, funkcionális zöldterületek, és vannak kifejezetten alkalmas részek, a nem használt, parlagon álló, elhanyagolt, gyakorlati funkcióval nem rendelkező kisebb-nagyobb szegletek. Tudni kell azt is, hogy az egész méhlegelő koncepció egy kísérleti program, még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy milyen hosszabb távú hatásokkal jár az elképzelés, jelenleg egy tapasztalatszerzési szakaszban járunk, az idő fogja eldönteni, hogy milyen irányba halad majd a fejlesztés.

Azt is meg kell érteni, hogy egy lassú folyamatról beszélünk, hiszen virágos rétek nem fognak pár hónap, egy szezon alatt kialakulni, a természet nem dolgozik gyorsan, az aktív művelés alól kivont területek lehet, hogy évek múlva nyerik el végleges, önfenntartó, ténylegesen virágos képüket. A folyamat némileg gyorsítható, léteznek vadvirág magkeverékek, melyek kiszórásával azonnal meghonosíthatóak a kívánt fajok, de mesterséges bevatkozás nélkül is megtörténik a növények számának és fajainak szaporodása, részben a nem lekaszált növények magzásával, részben pedig a rovarok beporzó munkájával. Az is előfordul, hogy egy-egy területen a koncepció kudarcot vall, mert például nem alakul ki eléggé fajgazdag együttes, ilyenkor vagy be kell avatkozni magvetéssel, vagy el kell vetni az adott területen a méhlegelőt. 

Marad a végső kérdés, jó vagy rossz dolog a méhlegelő? A válasz az, hogy ez nem egy eldöntendő kérdés, hanem egy soktényezős egyenlet, mely tartalmaz negatívumokat és pozitívumokat is. Az én véleményem az, hogy a pozitívumok száma nagyobb, azonban tény, hogy a méhlegelő és a mögötte lévő koncepció egy alapos szemléletváltást, és újfajta gondolkodást kíván meg, így nem lehet az ellenzőket sem elítélni. A legjobb, amit tehetünk, ha időt adunk a méhlegelők ideájának, és később, pár év távlatából szűrjük le a tanulságokat, és tervezzük újra az irányokat.

Képek: pixabay.com

Öntözési gyorstalpaló kánikula idejére

Szólj hozzá!

Ránk szakadt a kánikula, ami persze nem csoda így a nyár első hónapjának derekán, hiszen erről szól a nyár, meleg van, süt a nap, izzik a levegő. Természetesen a jóból is megárt a sok, jelen állás szerint a két napja tomboló forróság kitart még pár napig, és jövő hétre is hasonló datolyaroppantó hőséget prognosztizálnak az időjósok. Az ilyen kánikulának számtalan vetülete van a bőrünk védelmétől kezdve a háziállatok ellátásáig, itt és most azonban értelemszerűen a növények vonatkozásában vizsgáljuk meg a teendőket. Lássuk tehát, hogy mit kell tenni a forró napokban a kerti és egyéb zöldek megóvása, ellátása érdekében! A kritikus pont természetesen a kiszáradás, így elsősorban az öntözésre koncentrálunk a kövtkezőkben!

dog-1310545_960_720.jpg

Mikor öntözzek?

Klasszikus kérdés, és valószínűleg a legtöbben tudják a választ: reggel vagy kora délelőtt, illetve kora este. A miért sem bonyolult, a nyári meleg időszakokban ezek az órák azok, melyek még nem teljesen forróak, így a kijuttatott víz érdemben tud hasznosulni, vagyis nem párolog el, mielőtt a növények gyökerei felvehetnék. Érdekes mellékzönge a déli, kora délutáni öntözés, melyről a néphagyomány azt tartja, hogy tilos, mivel ez kiégeti a növényeket. Nos, ez nem igaz, komoly kutatás bizonyította be, hogy a növényeken megülő vízcseppek nem tudják prizmaként fókuszálni a napsugarakat, vagyis a szó szerinti kiégés nem következhet be. Az ellenjavallat oka egyszerűbb, a rekkenő melegben szétspriccelt víz gyorsan elpárolog, így szinte semmi nem hasznosul belőle, ami kiszáradáshoz vezet (főleg a gyepen), ez keltheti a kiégés illúzióját. Még egy apróság, a késő esti, éjjeli öntözés sem mindig jó ötlet. A sötétedés, lehűlés után kijuttatott víz - főleg ha permetezéssel történt - gombás betegségeknek nyithat utat. Ilyenkor ugyanis az éjszakai hűvösebb időben a párolgás lelassul, a dús, összeérő lombokon hosszú órákig megmarad a nedvesség, ezt pedig minden gomba szereti. A válasz tehát: öntözzük reggel, munkába indulás előtt, de legfeljebb délelőtt 9-10 óráig, vagy este, mondjuk 18-19 óra környékén.

sprinklers_x_0_0.jpg

Milyen módszerrel öntözzek?

Ez sem mindegy ugyanis! Alapvetően kétféleképpen végezhetjük a feladatot, spriccelve, permetezve, vagy a növények tövét elárasztva. A spriccelést a gyep kedveli különösen, valamint jót teszünk vele tujáknak, tűlevelűeknek, ezek ugyanis páraigényes, párakedvelő növények. Nem ártunk vele a legtöbb cserjének, de a dús lombozatú fajoknál a fentiek miatt inkább ne alkalmazzuk. Ne vessük be ezt az eljárást virágos dísznövényeknél (évelőknél, egynyáriaknál) és különösen ne rózsáknál, ezeket vödörrel vagy alacsony nyomáson üzemelő kerti slaggal nedvesítsük, mégpedig talajközelben. A gyep esetében jó választás a kerti slagra csatlakoztatott esőztető fej, melynél csak arra ügyeljünk, hogy elegendő ideig hagyjuk a területen (a pázsit a forróságban naponta és négyzetméterenként 8-10 liter vizet is igényel!), és úgy helyezzük át, hogy ne maradjanak holtterek az öntözési területek között. A kisebb vízigényű dísznövényeknél vagy akár a veteményesben érdemes lehet egy csepegtető rendszert kiépíteni, ez pár óra alatt összedobható, és a költségeket tekintve sem nagy dolog. A szaküzletekben kapható csepegtető csövet vezessük el kacskaringósan a tövek körül, az egyik végét zárjuk le, a másikat illesszük a kerti csaphoz, nyissuk meg, és mársi kész az egész nap működő, takarékos, de üzembiztos rendszer!

Mennyi vizet locsoljak szét?

A nyári kánikulában nem feltétlen több víz kell, hanem inkább a gyakoriságot kell növelni. Minden növényfaj egy adott mennyiségű vizet képes felvenni, a többlet vagy elpárolog vagy elnyeli a talaj, de végeredményben nem hasznosul. Ezért rossz ötlet például a nyaralás előestéjén három napnyi öntözést egy menetben megejteni, mert nem fog három napig kitartani, ellenben hamis biztonságérzetet nyújt, abban a hitben leszünk, hogy növényeink megkapták a kellő mennyiségű vizet. Távollét idején ezért mindig kérjünk meg valakit, hogy ha nem is minden nap, de egy héten legalább pár alkalommal öntözzön a kertben, vészesetben az is elég, ha a szomszéd a kerítés mellől átlocsol, amennyit tud. A válasz tehát az, hogy annyit, mint máskor, csak gyakrabban, ügyelve arra, hogy a kerti növények talaja ne száradjon ki tartósan.

garden-watering.jpg

Vannak jó megelőzési módszerek?

Igen, a mulcsolás például ilyen. Amennyiben a növények tövéhez mulcsanyagot, például zúzott követ, fakéreg törmeléket, faforgácsot, kavicsot helyezünk ki, nagy lépést tettünk a kiszáradás elkerülésére. A mulcsanyag egyfelől lassítja a párolgást, másfelől értékes időt nyer a víznek, hogy hasznosuljon, így duplán eredményes. A díszágyásokban szempont, hogy a mulcs esztétikus legyen, de a veteményesben erre nem kell figyelni, így utóbbi helyen bevethetjük a fűnyírás nyesedékét is, vagy szétteríthetünk szalmát, akár még komposztot is. A drágább módszerek közé tartozik az időzíthető, esetleg távolról vezérelhető öntözőrendszer, aminek a kialakításához most, a szezon közepén már késő van, de ahol sok az értékes dísznövény vagy nagy műgonddal kialakított a terület, ott érdemes elgondolkodni rajta, hogy ősszel vagy a jövő év kora tavaszán megépítésre kerüljön.

Mi a helyzet a balkonon?

A balkonnövényeket is megviseli a kánikual, sőt, ezek a példányok rosszabb helyzetben vannak, edényük térfogata viszonylag kicsi, így a kiszáradás, az átforrósodás fokozottabban veszélyzteti őket. Az öntözést ezeknél is sűírtsük hőségriadó esetén, de ez önmagában nem elég! A kritikus napokban tegyük őket védettebb helyre, például a korlát mellé, le a földre, vagy az egyik oldalfal takarásába. A napon maradók edényeit burkoljuk fehér vászonnal vagy papírral, így lassíthatjuk az átmelegedést. A mulcsolást a balkonzöldeknél is alkalmazzuk, a zúzott kő vagy a fakéreg törmelék hatékonyan védi az edények, ládák talaját a kiszáradástól. Végül pedig ne feledjük, hogy vannak igazán napimádó fajok is, a levendula, a muskátli, vagy a mediterrán fűszernövények élvezik a kánikulát is! 

Képek: pixabay.com

Avarégetés - most akkor szabad vagy tilos?

5 komment

Az avarégetés szabályozásával kapcsolatban az elmúlt évben többször történt változás, ami sokak számára nehezen követhető lehet, hiszen egy igencsak sajátos szabályrendszeren alapult a kérdés, amit a koronovírus miatti veszélyhelyzet felülírt, nem is egy alkalommal. Bogozzuk ki tehát, hogy mi a jelenlegi állás, szabad vagy tilos elégetni a kerti hulladékot a nyáron?

 images.jpg

A kiinduló állapot a régóta fennálló szabályozás alapján az volt, hogy a kerti avarégetésel kapcsolatban az egyes önkormányzatok dönthettek, vagyis helyi szinten dőlt el, hogy engedélyezett-e az égetés, és ha igen, akkor mikor. Számos településen a hét egy bizonyos napja (esetleg egy adott napon belüli pontosabban meghatározott időintervallum) volt kijelölve, mikor a tüzek fellobbanhattak. Más településeken a helyi vezetés már régebb óta teljesen tiltotta az avrégetést, ilyen volt például Budapest, Vecsés vagy Gyömrő. Olyan is előrfordult, hogy az avarégetés csak az év egy-két, előre meghatározott időszakában volt lehetséges, ilyen volt az érdi szabályozás, ami február 15. és április 30., valamint október 15. és november 30 közötti időpontokban tette lehetővé a zöldhulladék elégetését.

Tavaly aztán változni látszott a helyzet, a parlament döntése alapján 2021 január elsejétől hatályát vesztette volna az a rendelet, ami az önkormányzatok hatáskörébe adta eddig az avarégetéssel kapcsolatos döntési jogot, így az új szabályozás alapján egységesen, az egész országban tilos lett volna a zöldhulladék elégetése. Itt jön az újabb csavar, mégpedig a koronavírus miatti veszélyhelyzet, ami az élet sokféle területén hozott átmeneti, új szabályokat, és többek közt a már említett rendelet életbelépésére is halasztó hatállyal bírt. Így a veszélyhelyzet tartama alatt az elvileg 2021 január elsejétől életbe lépő új, az avarégetést tiltó rendelet nem vált hatályossá, a veszélyhelyzet végéig a korábbi rendszer érvényes, vagyis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a kérdés.

Összefoglalva tehát, jelenleg ugyanazok az avarégetés szabályai, mint tavaly, vagyis ahol a helyi rendelet engedélyezi, ott továbbra is lehet avart égetni. Meddig tart ez az amnesztiaszerűség? A veszélyhezet végéig, ami 2021 május 22-én, a parlament őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig került meghosszabbításra. A parlament őszi ülésszaka az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 32. §-a szerint szeptember 1-jén kezdődik, így az avarégetés átmeneti, régi rend szerinti engedélyezése szeptember közepéig tart. Természetesen ha a veszélyhelyzet meghosszabbításra kerül majd, akkor az avarégetéssel kapcsolatos szabályok is aszerint hosszabbodnak.

Hogyan szabad szabályszerűen égetni a gyakorlatban? Amennyiben a helyi rendelet az égetést lehetővé teszi, a megadott időszakban meggyújtható a tűz. Az elégetni kívánt növényi hulladéknak száraznak, szikkasztottnak kell lennie, hogy a füstképződés a lehető legkisebb legyen, illetve a pernye, parázs felszállását is kerülni kell. Érdemes a tűznek egy kisebb mélyedést ásni, így a légmozgás nehezebben tudja felkapni az izzó részeket. Bizonyos időjárási körülmények között - ilyen a párás, ködös idő vagy az erős szél - az égetést abba kell hagyni, vagy el sem szabad kezdeni. Az avarégetés során egyéb, nem kerti hulladékokat a tűzre rakni tilos. Az égetés végén a tűz kioltásáról, a parázs megszüntetéséről körültekintően gondoskodni kell. 

Egy érdekesség, az avarégető edény. Ez jellemzően kisebb kertekben vethető be, ahol nem keletkezik nagy mennyiségű zöldhulladék. Előnye, hogy nyílt láng nélkül működik, tehát biztonságosabb, mint a kerti máglyák, valamint a keletkező füstmennyiség is csekélyebb, igaz az égetés így tovább tarthat. Ez nagy előny lehet apró, sorházi kerteknél, vagy lakóparki birtokokon. 

s-l640.jpg

Sokakban felmerül a kérdés, hogy ki lehet-e játszani valahogy az avarégetési tilalmat? Vannak, akik úgy vélik, hogy az avarégetés máris átlényegül ártalmatlan tábortűzzé, amennyiben nyársra tűznek egy kis szalonnát, és a lángok fölé tartják. Ez azonban nem jó módszer, a jellemzően bejelentésre kivonuló hatóság (tűzoltóság, rendőrség, önkormányzat) ugyanis kis eséllyel fogja elfogadni bográcsozásként a jól láthatóan avarégetési célú tűzgyújtást. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kerti zöldhulladék egy része - ágak, vesszők, fatörzs darabok - alkalmasak a tényleges sütögéshez, így a lombozaton, nyesedéken kívül a száraz faanyag felhasználható kerti sütögetőkben, grillekben. 

Érdemes még egy fogalmat tisztázni, mégpedig a tűzgyújtási tilalmat, melyet sokszor, sokan az avarégetéssel együtt értelmeznek, pedig nem ugyanarról a témakörről van szó. A tűzgyújtási tilalom elrendelését követően tilos tüzet gyújtani az erdőkben és fásításokban, valamint az azok 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon. Ennek alapján az avarégetés és a tűzgyújtási tilalom általában utóbbi helyszíneken, vagyis az erdők közvetlen közelében lévű külterületi ingatlanokon ér össze, ezek jellemzően hobbitelkek, hétvégi telkek, de gyakran életvitelszerű tartózkodás is folyik külterületen. A tűzgyújtási tilalmat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága rendelheti el, és az mindig a kihirdetéstől a visszavonásig tart, tehát nincs általános időtartama. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról EZEN a hivatalos, térképpel illusztrált honlapon lehet tájékozódni. Az oldal minden nap hajnalban frissül, így mindig az aktuális állapotot mutatja. 

letoltes.jpg

Végül pedig essen pár szó az avarégetés alternatíváiról is. Az elsőszámú helyettesító módszer a komposztálás, melyhez nem kell nagy induló befektetés, csupán egy megfelelő méretű komposztáló láda vagy keretszükséges, valamint egy vasvilla a komposztanyag forgatásához. A komposztáló lehet házilag barkácsolt, például elfekvő faanyagból vagy raklapokból, de még egyszerűbb leszúrni négy stabil fémrudat, és ezt a keretet körbetekerni erős, műanyag vagy acél hálóval. Természetesen kaphatóak előregyártott komposztládák, fából vagy éppen műanyagból. Jó kérdés, hogy elegendő-e mindez a kerti hulladék eltüntetéséhez, ez nagyban függ a kert méreteitől és növényegyüttesétől. Nagyobb gyepfelület, méretesebb nyírt sövény, vagy metszést gyakran igénylő egyéb dísz-, és haszonnövények esetén a komposztálás nem mindig megoldás. Szóba jöhet még az elszállíttatás, mely általában pénzbe kerül, ezt a helyi hulladékkezelő cégek intézik, a leggyakrabban előre megvásárolható műanyag zsákokba lehet gyűjteni a zöldhulladékot, melyeket bizonyos időközönkként elszállítanak. Kisebb mennyiségű zöldhulladék, nyesedék esetén - ha a komposztlásba nem kívánnak belefogni a háziak - szóba jöhet az elásás. Ilyenkor egy mély, másfél-két méteres gödörbe kell helyezni a hulladékot, majd visszatermelni a földet. A talajban az anyag komposztálódik, de közben nem lesz látható, a közeget pedig idővel értékes tápanyagokkal fogja dúsítani. A lebomlás során a zöldhulladék veszít a térfogatából, így a gödör felszíne valamennyire be fog süllyedni, érdemes ezért a kert félreeső részében elvégezni a műveletet, és idővel pótolni a hiányzó felszíni földet.

 

Képek.

Sárospatak csodás tulipánjai

Szólj hozzá!

fb_img_1619782750488.jpg

Sárospatakra mindenképp érdemes ellátogatni, hiszen ott a sárospataki vár, a Domján házban festmények és metszetek várják a látogatókat, a város mellett található a tengerszem, de a Vártemplom és a Képtár is rengeteg izgalmat tartogat. Most azonban nem ezek miatt ajánlom mindenki figyelmébe az észak-magyarországi várost, hanem azért, mert Sárospatak az elmúlt időszakban a tulipánok fővárosa lett! Ezek a csodás, változatos árnyalatokban ragyogó hagymások szinte elözönlötték a várost, így az odalátogatók lépten-nyomon tulipánokkal találkozhatnak, ez pedig nem egyszerűen szép látvány, hanem igazán szívderítő és hangulatjavító esemény! Mivel a tulipánok virágzási ideje csupán hetekben mérhető, így a virágok elkötelezett rajongóinak mindenképp indokolt lehet egy látogatás Sárospatakra a közeljövőben.

Kedvcsinálóként álljon itt egy bőséges képgaléria, tessék csak belelapozni!

(A képgyűjtemény a képre kattintva nyitható meg!)

Májusi feladatlista a kertben

Szólj hozzá!

Májusban már tombol a tavasz, az idő kellemes, bár olykor hirtelen záporok, vagy hajnali fagyok tarkítják az időjárási képet, de tagadhatatlan, hogy végre itt a kerti munkák ideje. Aki szeret odakint tenni-venni, most igazán elemében érezheti magát, hiszen bőséges kínálatból lehet válogatni a teendők terén. Vannak persze kötelező és erősen ajánlott feladatok is, így érdemes ezekkel kezdeni, hogy utána következhessenek az esztétikai jellegű vagy éppen pihentető tennivalók. Nézzük át, mik a fontosabb lépések májusban!

garden-5315602_960_720.jpg

- A fűnyírást most már tegyük rendszeressé, de ezt nem is kell külön kihangsúlyozni, hiszen aki áprilisban még nem foglalkozott a fűvel, most azt tapasztalhatja, hogy a meleg és a csapadék erős növekedésre serkentette a fűszálakat. A vágási magasságot az évszaknak megfelelően 3-5 centiméter közé állítsuk be, egyelőre nem érdemes katonásan rövidre nyírni a gyepet. Még mindig nem késő a kopár, kikopott foltokat felülvetni fűmaggal! A vetés előtt az érintett területeket gyommentesíteni szükséges, és jó ötlet kapával fellazítani, majd talppal óvatosan szintezni, tömöríteni a közeget, ezután ki is lehet szórni a magokat. Aki gyors megoldást szeretne, lefektethet gyepszőnyeget, de nem szabad elfeledkezni a szegélyek kialakításáról, különben a szélek besárgulnak, elhalnak. A gyepszőnyegezés a magasabb ár, és a gyepszőnyeg kényessége miatt inkább kisebb területeken, előkertekben, rövid sávokon jó megoldás.

- Májusban nem csak a kultúrnövények indulnak gyors fejlődésnek, a gyomok is ugyanilyen tempóban szaporodnak és fejlődnek, így a május kis túlzással a gazolás hónapja is egyben. A zsenge palántákat, nemrégiben kiültetett dísznövényeket, cserjéket aktívan védeni kell, az agresszív gyomnövények ugyanis elvonják tőlük a nedvességet és a tápanyagokat, így a májusi hetekben rendszeresen, pár naponta ellenőrizzük az érzékenyebb területeket, és azonnal lépjünk akcióba szükség esetén. A gyomokat kézi kiszedéssel vagy kapálással tüntethetjük el a leghatékonyabban. Sokat segít a mulcsolás, mely jó hatásfokkal akadályozza meg a gazok fejlődését, a fákat, törzses cserjéket pedig ún. tányérba kell ültetni, vagyis egy 50-70 centiméteres, mulccsal feltöltött kör közepébe. Ez nem csak a gyomoktól védi meg a fiatal növényt, de a fűnyírás is könnyebb és veszélytelenebb lesz, nem tudjuk ugyanis a nehéz géppel véletlen kidönteni a fát, vagy felsérteni a törzset.

- A palántáknál maradva - mivel májusban ültetjük ki a legtöbbet - fokozottan figyeljünk a megfelelő öntözésre, mely a fiatal növények kezdeti növekedési szakaszában kiemelten fontos. Ha van, kapcsoljuk be az automata öntözőrendszert, ha nincs, akkor a természetes csapadéktól függően, minél gyakrabban nedvesítsük a növények talaját. Jó ötlet bevetni a takarékos és feledékenység ellen hatásos csepegtető öntözést, ami folyamatos vízellátottságot biztosít minimális veszteség mellett. Ehhez csak egy szakboltokban kapható rugalmas, sűrűn kilyuggatott tömlő kell, amit elvezetünk a növények között a veteményesben, majd a végét a kerti csaphoz rögzítjük, és a vizet megnyitjuk.

seedling-5009286_640.jpg

- A korán virágzó tavaszi hagymások mostanra szinte biztosan elnyíltak, így két lehetőség áll előttünk. Az egyik, hogy a gumókat felszedjük, és hűvös helyen, ládában, szalmával, homokkal takarva pihentetjük őket az ősz elejéig. A másik, hogy a helyükön hagyjuk őket, ahol vígan ellesznek az őszi fejlődésindulásig, így azonban a helyükre nem tudunk más dísznövényt telepíteni, vagyis egész nyáron csupasz föld lesz az ágyásuk. A nyáron virágzó hagymásokat viszont pont mostanában lehet kiültetni, akár egy menetben helyet cserélve a felszedett kikeleti társaikkal. Érdemes ezekről a növényekről tájékozódni, ismertségük ugyanis sokkal gyengébb, mint tavaszi társaiké, szépségük azonba nem marad el azoktól.

- Májusban szezonváltás van a balkonládákban, és a teraszon elhelyezett edényekben is, most már telepíthetők a színes egynyáriak, hogy vidám kavalkádjukkal dekorálják a házat, erkélyt, és persze a kertet is. Szintén itt az ideje a muskátlik és petúniák ültetésének, ezek a klasszikus dísznövények hosszan fogják díszíteni az ablakpárkányokat, balkonokat! A kerti ágyásokba kikerülhetnek a friss rózsatövek, melyek szintén több hónapon keresztül fognak virágozni. Ültessünk minél több színes virágot a mikrokörnyezetünkbe, hogy javítsuk a hangulatunkat, a mostani nem túl vidám általános helyzetben ez különösen hasznos lépés! A virágok ráadásul nem csupán szépek, de feladatot is adnak, így mindig lesz indok pepecselni valamivel a szabad levegőn.

ivy-529767_960_720.jpg

- A szabadgyökerű fákat már ne vásároljuk meg és ültessük el, májustól kezdve csak a konténeres, földlabdás kiszerelésű csemeték alkalmasak a telepítésre, ezek ugyanis 90% feletti eséllyel gyökeresednek be, és maradnak tartós lakói a kertnek, míg a szabadgyökerűek egyre kevésbé lesznek sikeresek a gyökerezésben. A konténeresek ráadásul sokkal könnyebben ültethetők, kezdő kertbarátok az év egyéb szakaszaiban is mindig inkább ezek mellett döntsenek.

- Számos kertben fészkelő madár költ a tavasz végén, így a metszés, formázó nyírás és egyéb munkák közben fordítsunk figyelmet arra, hogy ne háborgassuk őket, vagy hogy ne tegyünk kárt a fészkükben! Sokat segíthetünk a szárnyasoknak, ha egy alacsony peremű, magasabb helyre kitett tálba vizet töltünk nekik, így mindig tudnak fürdeni és inni. Ne a talajszintre tegyük az itatót, mert így a vadászó macskáknak kedveznénk. Etetni már nem szükséges, sőt kifejezetten nem ajánlott a madarakat, májusban már rengeteg élelmet találnak maguktól is, a mesterséges etetéssel csak összezavarnánk őket.

tit-4228129_960_720.jpg

- A melegedő idő kedvez a kerti tó növényeinek is, a vízi fajokat most kezdhetjük kiültetni. Fontos a megfelelő választás, a vízi növények sem egyformák, nem mindegy, hogy a partra, sekély vagy mélyebb vízbe kerül az adott növényfaj, ha összekeverjük, hogy melyik hová való, akkor szinte biztosan pusztulás lesz a vége. A kerti tó építéséről egy korábbi bejegyzésemben írtam, melyet IDE KATTINTVA lehet elolvasni, melegen ajánlom mindenkinek, aki ilyen műtárgy kialakításában gondolkodik, ugyanis sem az építés, sem a fenntartás nem egyszerű és problémamentes, így érdemes tájékozódni a munka megkezdése előtt.

Képek: pixabay.com

 

Tíz tipp balkonkertészkedőknek!

Szólj hozzá!

Kertészkedni mindig remek dolog, de mi a helyzet ha nincs kert? Ez sajnos nem ritka eset, panelban, belvárosi társasházban, vagy akár az újépítésű lakóparkokban rendszerint nem áll rendelkezésre művelhető földterület. Ilyenkor a növénybarátok az erkélyekre szorulnak vissza, ám ne gondoljuk, hogy a balkonkertészkedés amolyan kényszeredett szükségmegoldás! Az erkélyeken való növénytermesztésnek, növénygondozásnak mára már nagy hagyománya, sőt szakirodalma is van, teljes értékű hobbikertész munkát lehet végezni akár az egészen csöppnyi balkonokon is. A megszokott pár tő virág mellett érdemes az összetettebb és izgalmasabb zöldségnevelésbe is belevágni a balkonokon, főleg a mostani bezártsággal terhelt időkben jön jól ez a kellemes, többé-kevésbé a szabad levegőn végzett elfoglaltság. A következőkben egy csokor olyan hasznos, gyakorlatias tanácsot olvashatnak a műfajjal még csak ismerkedő balkongazdálkodók, melyek bizonyára jól jönnek az első lépések megtételekor!

 234-benefits-of-having-vegetable-garden-for-apartment-balcony-2.jpg

- Az erkélykorlátra erősíthető balkonládákat inkább a benti oldalra rögzítsük, így az öntözővíz nem csöpög le az alsó szomszédhoz, és viharban sem eshet le! Vegyük számításba, hogy újdonsült hobbink esetleg konfliktust generálhhat a szomszédokkal, előzzük ezt meg! Ráadásul így a növénygondozás is egyszerűbb lesz, hiszen nem kell áthajolni a korláton. A hatás fokozása érdekében használjunk alátét tálcával rendelkező, vagy a vizet felfogó, ún. önöntöző ládákat!

- Nem kevés foritnot spórolhatunk a balkonkertészkedés kellékein, ha például drága kéziszerszámok helyett egy műanyag homokozókészletet veszünk, öntözőkannaként egy tisztára mosott üdítőspalack is használható, virágláda helyett pedig bevethetünk egy rusztikus, régi fém vödröt, fóliával bélelt faládát, vagy egyéb díszes, megfelelő méretű edényt! A kiadások visszafogása a kezdetkor azért sem rossz ötlet, mert ha esetleg mégsem tetszik meg a balkonkertészkedés, legalább nem került sokba a próba!

- A növények földjét mulcsoljuk fakéreg darálékkal vagy zúzott kővel. Ez a mulcsréteg a nedvességet a talajban tartja, ráadásul dekoratív is! A ládákat mindig úgy töltsük meg földdel, hogy még a mulcsréteg kihelyezése után is maradjon a peremig 2-3 centi, így a szél vagy a víz nem tudja kipergetni a tölteléket. A zöldségekhez ne használjunk fenyőkéreg mulcsot, az ugyanis savanyítja a talajt, ilyenkor a semleges kőzúzalék sokkal jobb megoldás.

- A teljesen kezdőknek elsőként a mediterrán fűszernövények valók, melyekkel a sikerélmény biztos, így megjön a kedv a folytatáshoz. A zsálya, az oregánó, a rozmaring vagy a kakukkfű gyorsan és problémamentesen fejlődik bármely napos, meleg fekvésű balkonon vagy ablakpárkányon, ráadásul a fűszerekből valóban használható mennyiséget lehet megtermeszteni, még egy átlagos méretű ládában is! 

- Kisebb erkélyeken a helykihasználás optimalizálásával lehet növelni a termesztő felületet. Terjeszkedjünk például függőlegesen, fellógathatunk kaspókat, készíthetünk oldalfalra rögzített polcrendszert, de akár egy felállított raklapba is telepíthetjük kedvenceinket!   

balconygarden-1595240174262.png

- Az eltérő magasságú növényeket állítsuk tornasorba. A fal mellé kerüljenek a magasabbak, eléjük pedig az egyre kisebbek, így mindnek jut majd elegendő fény. Készítsünk vagy vásároljuk lépcsőzetes állványt, melyen kényelmesen elhelyezhetők a kisebb-nagyobb növények, és így még az alul lévők is elegendő fényhez jutnak majd.

- A feledékenyebb hobbikertészek használhatnak önöntöző balkonládákat, melyekkel a növények átvészelik a kimaradt öntözések időszakát, de filléres megoldás lehet a folyamatos öntözést biztosító automata öntöző is. Utóbbi tulajdonképpen egy fél literes, vagy még kisebb palack, melybe vizet töltünk, majd egy gyors mozdulattal, fejjel (nyitott szájjal) lefelé fordítva a láda földjébe állítunk. A lassan a talajba szivárgó víz akár napokig helyettesítheti az öntözést, például egy hétvégi távollét idején.

- Aki nem szeretne még alapszintű változásokat sem eszközölni a balkonzöldség termesztés miatt, vethet, ültethet közvetlenül a termőföldes zsákba! Az elfektetett zsákra éles késsel pár centis kereszt alakú vágásokat kell készíteni, és az így keletkező nyílásba máris lehet vetni, palántázni. Letermés után a föld továbbra  is felhasználható lesz, a zsák pedig egy mozdulattal eltávolítható, így a mini veteményes nyom nélkül eltüntethető!

letoltes.jpg

 - A kötött, nem megfelelő állagó termőtalaj javításához, vagy az elégtelen mennyiségű föld pótlásához kiváló adalék a kókuszföld. A könnyen szállítható kókuszföldet csak vízbe kell áztatni, majd hozzá kell keverni a termőföldhöz! Vigyázat, önmagában ne alkalmazzuk a kókuszföldet, mert bár állaga ideális, tápanyagokat nem tartalmaz, így a beleültett növény gyorsan "éhen hal". 

- Fontos, hogy egy dolgon sose akarjunk spórolni, ez pedig a vetőanyag. Csak a minőségi, egészséges alapanyagból - magból, palántából -  lesz bőven termő növény, ízletes termés. Az akciós áruházi termékek helyett inkább válasszuk a kertészetek, gazdaboltok portékáit! Vásárláskor nézzük meg a csomagoláson az előállítás dátumát is, számos mag csupán 1-2 évig csírázóképes, a túltárolt (sokszor ezért árleszállított) vetőanyagból kis arányban kelnek majd ki a növénykék.

Képek: pixabay.com

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) dió (5) diófa (5) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (171) kertbarát (50) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (6) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (11) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (13) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (119) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő
süti beállítások módosítása