Megyeri Szabolcs kertész blogja

Tíz tipp balkonkertészkedőknek!

Szólj hozzá!

Kertészkedni mindig remek dolog, de mi a helyzet ha nincs kert? Ez sajnos nem ritka eset, panelban, belvárosi társasházban, vagy akár az újépítésű lakóparkokban rendszerint nem áll rendelkezésre művelhető földterület. Ilyenkor a növénybarátok az erkélyekre szorulnak vissza, ám ne gondoljuk, hogy a balkonkertészkedés amolyan kényszeredett szükségmegoldás! Az erkélyeken való növénytermesztésnek, növénygondozásnak mára már nagy hagyománya, sőt szakirodalma is van, teljes értékű hobbikertész munkát lehet végezni akár az egészen csöppnyi balkonokon is. A megszokott pár tő virág mellett érdemes az összetettebb és izgalmasabb zöldségnevelésbe is belevágni a balkonokon, főleg a mostani bezártsággal terhelt időkben jön jól ez a kellemes, többé-kevésbé a szabad levegőn végzett elfoglaltság. A következőkben egy csokor olyan hasznos, gyakorlatias tanácsot olvashatnak a műfajjal még csak ismerkedő balkongazdálkodók, melyek bizonyára jól jönnek az első lépések megtételekor!

 234-benefits-of-having-vegetable-garden-for-apartment-balcony-2.jpg

- Az erkélykorlátra erősíthető balkonládákat inkább a benti oldalra rögzítsük, így az öntözővíz nem csöpög le az alsó szomszédhoz, és viharban sem eshet le! Vegyük számításba, hogy újdonsült hobbink esetleg konfliktust generálhhat a szomszédokkal, előzzük ezt meg! Ráadásul így a növénygondozás is egyszerűbb lesz, hiszen nem kell áthajolni a korláton. A hatás fokozása érdekében használjunk alátét tálcával rendelkező, vagy a vizet felfogó, ún. önöntöző ládákat!

- Nem kevés foritnot spórolhatunk a balkonkertészkedés kellékein, ha például drága kéziszerszámok helyett egy műanyag homokozókészletet veszünk, öntözőkannaként egy tisztára mosott üdítőspalack is használható, virágláda helyett pedig bevethetünk egy rusztikus, régi fém vödröt, fóliával bélelt faládát, vagy egyéb díszes, megfelelő méretű edényt! A kiadások visszafogása a kezdetkor azért sem rossz ötlet, mert ha esetleg mégsem tetszik meg a balkonkertészkedés, legalább nem került sokba a próba!

- A növények földjét mulcsoljuk fakéreg darálékkal vagy zúzott kővel. Ez a mulcsréteg a nedvességet a talajban tartja, ráadásul dekoratív is! A ládákat mindig úgy töltsük meg földdel, hogy még a mulcsréteg kihelyezése után is maradjon a peremig 2-3 centi, így a szél vagy a víz nem tudja kipergetni a tölteléket. A zöldségekhez ne használjunk fenyőkéreg mulcsot, az ugyanis savanyítja a talajt, ilyenkor a semleges kőzúzalék sokkal jobb megoldás.

- A teljesen kezdőknek elsőként a mediterrán fűszernövények valók, melyekkel a sikerélmény biztos, így megjön a kedv a folytatáshoz. A zsálya, az oregánó, a rozmaring vagy a kakukkfű gyorsan és problémamentesen fejlődik bármely napos, meleg fekvésű balkonon vagy ablakpárkányon, ráadásul a fűszerekből valóban használható mennyiséget lehet megtermeszteni, még egy átlagos méretű ládában is! 

- Kisebb erkélyeken a helykihasználás optimalizálásával lehet növelni a termesztő felületet. Terjeszkedjünk például függőlegesen, fellógathatunk kaspókat, készíthetünk oldalfalra rögzített polcrendszert, de akár egy felállított raklapba is telepíthetjük kedvenceinket!   

balconygarden-1595240174262.png

- Az eltérő magasságú növényeket állítsuk tornasorba. A fal mellé kerüljenek a magasabbak, eléjük pedig az egyre kisebbek, így mindnek jut majd elegendő fény. Készítsünk vagy vásároljuk lépcsőzetes állványt, melyen kényelmesen elhelyezhetők a kisebb-nagyobb növények, és így még az alul lévők is elegendő fényhez jutnak majd.

- A feledékenyebb hobbikertészek használhatnak önöntöző balkonládákat, melyekkel a növények átvészelik a kimaradt öntözések időszakát, de filléres megoldás lehet a folyamatos öntözést biztosító automata öntöző is. Utóbbi tulajdonképpen egy fél literes, vagy még kisebb palack, melybe vizet töltünk, majd egy gyors mozdulattal, fejjel (nyitott szájjal) lefelé fordítva a láda földjébe állítunk. A lassan a talajba szivárgó víz akár napokig helyettesítheti az öntözést, például egy hétvégi távollét idején.

- Aki nem szeretne még alapszintű változásokat sem eszközölni a balkonzöldség termesztés miatt, vethet, ültethet közvetlenül a termőföldes zsákba! Az elfektetett zsákra éles késsel pár centis kereszt alakú vágásokat kell készíteni, és az így keletkező nyílásba máris lehet vetni, palántázni. Letermés után a föld továbbra  is felhasználható lesz, a zsák pedig egy mozdulattal eltávolítható, így a mini veteményes nyom nélkül eltüntethető!

letoltes.jpg

 - A kötött, nem megfelelő állagó termőtalaj javításához, vagy az elégtelen mennyiségű föld pótlásához kiváló adalék a kókuszföld. A könnyen szállítható kókuszföldet csak vízbe kell áztatni, majd hozzá kell keverni a termőföldhöz! Vigyázat, önmagában ne alkalmazzuk a kókuszföldet, mert bár állaga ideális, tápanyagokat nem tartalmaz, így a beleültett növény gyorsan "éhen hal". 

- Fontos, hogy egy dolgon sose akarjunk spórolni, ez pedig a vetőanyag. Csak a minőségi, egészséges alapanyagból - magból, palántából -  lesz bőven termő növény, ízletes termés. Az akciós áruházi termékek helyett inkább válasszuk a kertészetek, gazdaboltok portékáit! Vásárláskor nézzük meg a csomagoláson az előállítás dátumát is, számos mag csupán 1-2 évig csírázóképes, a túltárolt (sokszor ezért árleszállított) vetőanyagból kis arányban kelnek majd ki a növénykék.

Képek: pixabay.com

Milyen növény a fű?

Szólj hozzá!

A rendezett pázsit a szép kert alapja - ennél triviálisabb közhellyel nem is lehetne kezdeni egy gyeppel kapcsolatos írást, mégis igaz az elcsépelt mondás, hiszen fű nélkül nincsen kert. De vajon ez mindig így volt? Mikortól jellemző a magánkertekre, hogy pázsitos alapra építkeznek, és egyáltalán, miért alakult ki az a gyakorlat, hogy rövidre nyírt gyepet tartunk a birtokunk nagyobb részén? És a fő kérdés, ami valójában kevesekben merül fel, milyen növény is valójában a kerti fű? Most minden kiderül!

garden-path-1979619_960_720.jpg

A gondozott, homogén, rendszeresen nyírt, élénkzöld pázsit sokkal kevesebb ideje divatos, mint azt gondolnánk! Az ókori időkben, a római vagy éppen a görög kultúrákban nyoma sem volt pázsitnak, sem a magánbirtokokon, sem a köztereken, mégpedig azon egyszerű okból, hogy nem volt rá igény. Ha ugyanis alaposan belegondolunk, a pázsit olyan luxus, aminek gyakorlati haszna alig van, hiszen nem jár fogyasztható terméssel, nem jelent táplálékot az állatoknak, a produkciója kimerül abban, hogy tetszetős a szemnek, és hogy el lehet heveredni rajta. Így az ókor embere igazából nem is ismerte a pázsit fogalmát, már csak azért sem, mert a mai értelemben vett gyep rövidre nyírt, ennek az elérése pedig nagyobb felületen értelmetlenül sok időbe és energiába került volna. A középkorban még ennyire sem volt igény a pázsit hóbortjára, a növénytermesztésre alkalmas földeken haszonnövények nőttek, a közemberek kertjeiben - ha egyáltalán volt ilyenjük - szintén zöldségek, gyógynövények fejlődtek, senki nem engedhette meg azt a luxust magának, hogy az idejét és erejét haszontalan dolgokra fordítsa. A kolostorok kertjeiben fejlett gazdaságok működtek, de itt is gyógy-, és haszonnövények teremtek.

kolostorkert.jpg

Az első időszak, amikor megjelent a pázsit, az a XVII. század első szakasza volt, ekkor az arisztokrata birtokokon léteztek már olyan gyep-elődök, melyek réti növényekből álltak, nem hasonlítottak kinézetükben a mai pázsithoz, de a funkciójuk ugyanaz volt, vagyis nem volt igazi funkciójuk. Egy azonban mégis akadt, ezek a területek azt adták hírül a tulajdonosukról, hogy olyan módos ember, aki megengedheti magának azt a luxust, hogy egy termőterületet nem termesztésre használ. Idővel ez a réti látkép módosult, mégpedig úgy, hogy minél jobban látszódjon a terület dísz mivolta, ezt pedig úgy lehetett elérni, hogy a buja réti növényzetet felváltotta a nyírt, egységes gyepfelület, mely jól láthatóan elkülönült mindenmás termesztésre beállított területtől. A divat terjedésével az egyszerű gyepesített területeket felváltották a díszkertek, melyek még harsányabban hirdették a tulajdonos gazdagságát, és természetesen a díszes pázsit lett ezek alapja. A korszak kiemelkedő kerttervező párosa volt William Kent és Lancelot Brown, aki közel kétszáz kertet alkottak meg dúsgazdag angol arisztokraták számára, és egyben lerakták a romantikus tájkertészet alapjait, amelynek elemeit a mai napig használjuk!

ir_diszgyep.jpg

A díszgyep szülőhazája tehát Nagy-Britannia, innen került az idea Írországba, majd Franciaországba, hogy aztán a kontinens nyugati részein mindenhol elterjedjen. Természetesen az Egyesült Államok sem maradhatott ki, a tehetősebb kivándorlók magukkal vitték az új irányzatot, sőt, itt került sor először a fűmagok kereskedelmi célú termesztésére, és a kísérletezéseknek köszönhetően hamarosan sokféle fűmag típus került forgalomba. A pázsit tehát eddig, az 1700-as évek végéig még mindig úri passzió volt, az USA-ban azonban a gyep divatja kezdett elterjedni az alacsonyabb társadalmi osztályokban, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a pázsittal rendelkező családi házak gazdái magasabbra pozicionálják magukat. Így pázsit még mindig elsősorban presztízscélokat szolgált, és fenntartása meglehetősen nagy áldozatokat kívánt, hiszen fűnyírógép még nem létezett, így vagy felbérelt személyzettel, vagy fáradságos sajátkezű munkával lehetett mutatós állapotban tartani a gyepszőnyeget. A feljegyzések szerint az USA harmadik elnöke, Thomas Jefferson is elkötelezett híve volt a díszkerteknek, saját birtokán is követte az aktuális divatot.

new-england-style-house-2826065_960_720.jpg

A nagy változás 1830-ban következett be, ekkor készítette el Edwin Beard Budding az első fűnyíró gépet (ez látható lent). Innentől kezdve a kevésbé módosaknak is lehetőségük nyílt nagyobb alapterületű gyepet fenntartani, hiszen a rendszeres nyírás az új eszköznek hála, gyors és egyszerű lett. Pár évtizeddel később ennek (és a gépek fejlődésének) köszönhetően a gyep már nem volt státuszszimbólum, ráadásul egy akkoriban napvilágott látott szabályozás a kertvárosi részeken kötelező távolságot írt elő az út és a házak között, ez pedig hatalmasat lendített a gyep ügyén, hiszen ezt a holtteret valamivel ki kellett tölteni. 

buddingmower1.jpg

Mára a pázsit egyáltalán nem a gazdagság hírnöke, talán annyi maradt meg a régi elméletből, hogy akinek rendezetlen, elvadult a pázsitja, azt társadalmilag hajlamosak vagyunk lejjebb sorolni, a szép gyep megléte azonban most már senkit nem repít a felsőbb osztályokba.

angolperje.jpg

Végül pedig az említett fő kérdés, mi is a gyep igazából, vagyis milyen növény a fű? Az ún. gyepalkotó növények körébe többféle faj tartozik, így például ilyen a tarackos tippan, az ebtibban, a cérnatippan, a nádképű csenkesz, a vörös csenkesz, a réti perje, vagy az angol perje (a fenti képen ez látható). A boltokban kapható fűmag keverékek jellemzően ezen növények (illetve ezek kertészeti változatainak) változó arányú mixét tartalmazzák. A keverék milyensége függ a felhasználás céljától és a célterület adottságaitól, éppen ezért nem mindegy, hogy taposásálló, díszkerti, vagy árnyéktűrő, esetleg szárazságtűrő keveréket vásárolunk. Gyepesítés, fűmag vetés előtt ezért sose az éppen akciós, vagy a legfelső zacskó vetőmagot válasszuk, hanem mindig előrelátóan, a használatnak és terület jellemzőinek megfelelőt tegyük a kosárba!

Képek: pixabay.com

Párkánykertészet mindenkinek!

Szólj hozzá!

Ha nincs kerted, kertészkedj a balkonodon - hangzik a jól ismert tanács, ám mi van akkor, ha valakinek sem kertje, sem erkélye nincsen? Akkor bizony marad az ablakpárkány, ami a növénygondozás legvégső lehetősége, ha valaki semmilyen más módon nem jut egy talpalatnyi termőföldhöz. Persze ha megfordítjuk a dolgot, az ablakpárkány az, ami mindenkinek a rendelkezésére áll, így ha van mellette kert és balkon, akkor is érdemes benépesíteni az ablakpárkányokat növénnyel, hiszen az ilyen díszítésnek óriási dekorációs értéke van, az egész ház, épület képét, arculatát megváltoztatja, megszépítheti a zöld, színes beültetés. Lássuk vannak-e speciális fogásai, tipikus növényei az ablakpárkány kertészetnek!

holzstapel-1809267_960_720.jpg

A párkánykertészet szűk keresztmetszete a kis méret, ez az a tényező, ami köré szerveződik az összes többi momentum. A kiindulópont a növények nevelésére alkalmas láda, aminek ebben az esetben másféle szempontoknak is meg kell felelnie. Első lépésként - ha eddig nem volt növény a párkányon - vizsgáljuk meg, mennyire teherbíró, lehetséges-e egyáltalán ládákat kihelyezni? Ne feledjük, hogy még egy könnyebb plasztik edény is több tíz kilogramm lehet, földdel, növényekkel, mulccsal telepakolva. Mindenképpen tanácsos kialakítani valamilyen támasztékot, biztosítékot, hogy a szél, vihar ne tudja leborítani a ládát, különösen fontos ez olyan háznál, ahol az ablak alatt járda, egyéb közlekedő van. Minél magasabban van az ablak, annál lényegesebbé válik a biztonság kérdése, az ötödikről lezuhanó edény komoly veszélyt jelenthet. Amennyiben szükséges, szereljünk fel egy falhoz rögzített, a párkány fölött 15-20 centiméterrel kifeszített rudat, erős drótot, ami a helyén tartja a ládát, vagy használjunk a rögzítéshez egy, a párkányhoz rögzített U, esetleg L alakú fém elemet, persze számos egyéb módszer is szóba jöhet.

travel-2302006_960_720.jpg

A láda anyaga sem mindegy! A kertben, teraszon az edények, dézsák szinte bármiből lehetnek, az ablakpárkányon azonban figyelni kell a súlyra, így például a divatos betonból öntött edények nem javasolhatók. Az elhelyezésből adódóan ezek a ládák jobban ki lesznek téve az időjárás viszontagságainak, így például a fa nem a legjobb ötlet, ahogy a rozsdásodásra hajlamos fém sem. Ablakpárkányra talán a műanyag láda a legideálisabb, nem nehéz, nem rongálja az időjárás, és ha időnként be kell venni például ültetés vagy tisztítás miatt, akkor nem lesz ezt nehéz megoldani. A szín sem sokadlagos tényező! A párkánykertészet szezonális műfaj, jellemzően tavasztól kora őszig tartunk itt virágokat, ezért számolni kell a sok napsütéssel (persze fekvőstől függően) és a meleggel. A sötét ládák hamarabb átforrósodnak, és így a ládák viszonylag kis térfogatú földje is gyorsan felmelegszik, ez pedig nem kedvező a növényeknek. Így a legjobbak a világos, akár fehér ládák, főleg, ha színben passzolnak a házfalhoz. 

Tipp: az ablakpárkány alaptulajdonsága, hogy kifelé lejt, hiszen a fő funkciója az esővíz elvezetése. Ezért még akkor is gondoskodjunk megfelelő rögzítésről, ha első blikkre magában is stabilan áll a párkányon a láda!

window-1567765_960_720.jpg

Még mindig a ládáknál maradva, azt sem szabad kihagyni az egyenletből, hogy várhatóan csöpögni fog belőlük öntözővíz, pereghet belőlük föld, illetve növényi darabok is hullhatnak. Ez emeletes házak, társasházak esetében jelenthet gondot, könnyű ugyanis ezek miatt konfliktusba keveredni az alsó lakóval. Ilyenkor érdemes alátéttel rendelkező, vagy az alul kifolyó öntözővizet felfogó, ún. önöntöző ládákat választani. A másik trükk, hogy a ládákat sosem szabad kétharmad magasságnál feljebb megtölteni földdel, így a termőközeg nem fog kiszóródni gondozáskor, öntözéskor, vagy a szél hatására. A legbiztosabb, ha a talajra egy vékony réteg mulcs is kerül, például zúzott kő vagy fakéreg zúzalék. A mulcs nem csak a földet tartja a helyén, de a vízgazdálkodásra is kedvezően hat, lassítja a párolgást a nyári melegben.

Ha megvan a láda, és a helye is elő van készítve, akkor jöhet a töltelék, vagyis a termőföld! A legkézenfekvőbb az lenne, ha az utcafronti ágyásból, a ház belső udvarából szedne fel az ember pár ásónyomni földet, ezt azonban ne tegyük. A balkon és párkányládák nagy előnye ugyanis, hogy nem a kerti szabadföld részei, ergo a kinti talajlakó kártevők és növénybetegségek nem érintik őket. Ezért hiba lenne kerti, udvari földet használni, jobb ötlet a zsákos, bolti termőföld, ami nem csak mentes a gyomoktól, kártevőktől, de állagában és tápanyag összetételben is ideális. A zsákos föld kezelése ráadásul egyszerű, tisztán hazavihető, nem szennyezi be a kocsit, a lakást. Az általános virágföld teljesen megfelelő, ez tartalmaz mindent, amire a növényeknek szükségük van az induláskor, kiegészítő tápanyagozásra sem lesz szükség egy jó darabig. 

window-1601423_960_720.jpg

Az ültetés menete a szokásos, pár apró módosítással. Érdemes még a párkányra való kihelyezés előtt megejteni ezt a fázist, nehezebb az ablakon kihajolva dolgozni, ráadásul úgy biztos potyogtatnánk is. A hátulütő, hogy a nehéz, teli ládát kell majd kihelyezni, érdemes ezt ketten elvégezni, nehogy leessen a nagy igyekezetben a láda. Ültetéskor a ládát elsőként legfeljebb a feléig töltsük fel földdel, ezután jöhetnek a palánták, növények. Ezeket ne ültessük túl szorosan, a belombosodó, bokros habitusú növények egymásra nőhetnek, ez pedig kedvez a gombás betegségeknek. A ládában azért sem jó a zsúfoltság, mert a növények egyszerűen kiszoríthatják egymást, és végül a látvány sem lesz szép. A földlabdás növényeket egy ököllel kialakított sekély mékyedésbe helyezzük, hogy megálljanak maguktól, majd óvatosan kezdjük köréjük szórni a földet, amit időnként tenyérrel tömörítsünk. Fontos, hogy a palánta földlabdájának teteje egy szintben legyen a láda földjével, ha a zsenge szárakat elfedjük földdel, annak berothadás, elhalás lehet a vége. Ahogy feljebb már említésre került, a láda legfeljebb a magasságának a háromnegyedéig legyen töltve, így marad víztér az öntözéshez, és nem fog kiperegni a föld sem. Amennyiben mulcsozunk, a mulcsréteget elég 2-4 centi vastagon kiszórni, hiszen gyomokkal nem kell számolni, a mulcs célja a dekoráció és a párolgás lassítása csupán.

window-2651303_960_720.jpg

Nem maradt más hátra, mint a párkányra való növények felsorolása. A lista korántsem lesz teljes, hiszen tulajdonképpen minden közepes vagy kisebb, kompakt méretű egynyári vagy évelő megfelel a célra, ilyenből pedig kis túlzással százszám akad a kertészetekben, gazdaboltokban. Elsősorban olyan fajokat érdemes összeválogatni, melyeknek minél hosszabb a virágzási idejük, hiszen az a cél, hogy tartós dekorációt hozzunk létre. Az első jelölt természetesen a muskátli, mely változatos színekben kapható, ráadásul választható a csüngő habitusú futó változat is. Szintén örök kedvenc a petúnia, melyből hasonóan széles a színválaszték. Telepíthető a fukszia, az oroszlánszáj, a bársonyvirág, a törpe dália, a sarkantyúka, a bojtocska, a balkon aranya, a csüngő lobélia, a délvirág, a fülesternye, a porcsinrózsa, a verbéna, a legyezővirág, vagy a tömpevirág. Kísérletező kedvűek megpróbálkozhatnak a kiemelkedő díszítőértékkel rendelkező minirózsákkal, amik amúgy sem szobanövények, a közhiedelemmel ellentétben. Egy érdekes alternatíva a fűszernövények telepítése, ez persze elsősorban a konyha balakában jó ötlet. A napos fekvésű konyhai párkányokon vidáman nőnek majd a mediterrán fűszernövények, mint a zsálya, az oregánó vagy a citromfű.

Ne feledjük, hogy a párkányvirágoknak a kerti növényeknél gyakoribb öntözésre lesz szükségük, ezért hetente akár több alkalommal is nedvesítsük őket!

Mi legyen télen? Nagyon messze van még a hideg időszak, de ettől még szóba kerülhet a párkányládák téli sorsa. Gyakran olvasni, hogy ilyenkor telepítsünk törpe örökzöldeket a ládákba, ami csak elvben jó ötlet, hiszen mi lesz ezekkel a növényekkel jövő tavasszal? Reálisabb az ősszel rendbe tett, növényektől megtisztított ládákat egyszerűen beszedni, így a fagy nem tehet majd bennük kárt. Ha kint maradnak a ládák, akkor pedig örökzöld ágakat helyezzünk beléjük, így az illúzió megmarad, a dekorációs érték kielégítő lesz, és tavasszal nem szembesülünk majd azzal, hogy van fél tucat sehova se telepíthető mini örökzöldünk.

Képek: pixabay.com 

Társasházi kertépítés okosan!

Szólj hozzá!

A minap az indexen kérdeztek (ITT olvasható) a társasházi kertekről, elsősorban a kissé elszabott, kérdésesen ízléses kertekről volt szó, ez pedig elgondolkoztatott, hogy vajon mi is számít jónak, követendőnek ebben a műfajban, és milyen tanácsokat, irányokat lehet adni azoknak a társasházi közösségeknek, melyek most állnak a közös kert kialakítása vagy felújítása előtt? Elsőként le kell szögezni, hogy szépérzékről, ízlésről nem lehet és nem is szabad vitatkozni, ha egy kompozíció tetszik az adott lakóközösségnek, akkor mindegy, hogy az egy kívülálló szerint milyen. Sokkal fontosabb szempontok többek között a költséghatékonyság, a gondozási igény, a fenntarthatóság, és a helyes faj-, és fajtaválasztás. Az alábbi kissé rendhagyó útmutatóban ezért nem növényfajokat sorolok fel, vagy ültetési tanácsokat adok, hanem általánosabb elvekről lesz szó, melyek a kertépítés előtt álló lakóközösségeknek lehetnek érdekesek.

_brp9887_039.jpg

Betonon sem lehetetlen!

Gyakran az az első lépés akadálya, hogy a lakók szerint eleve lehetetlen a zöldítés, mert például a belső udvar teljes egészében betonozott. Pedig ez sem gond igazából! Kisebb nagyobb virágládák, edények kihelyezésével máris helyet kaphatnak növények, bár így a látvány sokszor szedett-vedett. Sokkal esztétikusabbak a magaságyások, melyek fából vagy téglából épült, tetszőleges alaprajzú (de általában hosszított téglalap), 40-60 centiméter magas alkalmatosságok. Ezekbe földet töltve máris kezdődhet az ültetés, legyen szó dísznövényekről, vadvirágokról, fűszernövényekről, vagy akár zöldségekről. A magaságyások előnye, hogy bármilyen felületre kihelyezhetőek, magasságuk miatt a benne lévő növények gondozása könnyű (nem kell hajolgatni), és javarészt nem kell számolni a hagyományos kertekben támadó kártevőktől, növénybetegségektől. A magaságyás persze kerüljön minél naposabb, melegebb kertrészre, és nem szabad elfeldekezni az öntözésről, gyommentesítésről sem!

dsc00643.jpg

Egyszerűsítsünk!

Sokszor azért reked meg a kertápolás, mert a terület évek óta elvadult, átláthatatlan, esztétikáját vesztett, a lakóknak pedig a látványról nem a vidám kertápolás, hanem a fárasztó nyűg jut eszükbe. Ilyenkor az alapoktól kell újraépíteni a kertet, mégpedig szem előtt tartva az egyszerűséget, a praktikumot, a könnyen gondozhatóságot! Ne féljünk ilyenkor szanálni a túlburjánzott cserjéket, a szabálytalan koronájú, sehogy sem kinéző fákat, és nyugodtan számoljuk fel a gyomos, foltos, kopott gyepfelületet is! Alapként válasszunk strapabíró fűmag mixet, vagy ha az anyagiak nem jelentenek gondot, akkor gyepszőnyegeztessünk (főleg, ha kis területről van szó). Fű helyett választhatóak alacsony, talajtakaró cserjék is, így ugyan a terület funkciói többségét elveszti (nem lehet rajta járni, heverni, játszani például), de csaknem gondozásmentes, és folyamatosan dekoratív, homogén lesz. A terebélyes, rendszeres metszést, hajtásválogatást igénylő cserjék helyett válasszunk kompakt, determinált növekedésű fajokat, így például oszlopos vagy gömb koronájú cserjéket, kis díszfákat. Ezeket nem kell nyírni, helyigényük kicsi, és nem fognak kivadulni. Hasonlóan csinosak a törzsre nevelt díszcserjék, vagy a népszerű díszfák törpe változatai, melyeket méretüknél fogva igazán könnyű kordában, kondiban tartani! Részesítsük előnyben a honos fajokat, ezek alkalmazkodtak a helyi klímához, vízigényük alacsony, és jó eséllyel nem tesz bennük kárt sem a forró nyár, sem a jeges tél. Ne zsúfoljuk tele a területet, legyen a beültetés szellős, átlátható!

p3080081.jpg

Le a minimálig!

Sok társasházi kert egyszerűen azért marad parlagon, mert a lakók nem kívánnak ezzel foglalkozni, nem akarnak ültetgetni, öntözni, tápanyagokat kiszórni, metszeni. Ilyenkor az lesz a cél, hogy a terület legyen díszes, szemrevaló, de lehetőleg semennyit ne kelljen vele foglalkozni. Ha ez a elképzelés, akkor a növényeket vissza kell szorítani, és a dekorációs elemeket kell túlsúlyba hozni. Remek megoldás lehet a terület megtisztítása, a talaj geotextillel való fedése, majd 5-8 centiméter vastagon zúzott kő, diszkavics kihelyezése. Ez az alap gyommentes, gondozásmentes lesz, már csak dúsítani kell valamivel. Ez lehet pár kisebb-nagyobb szikla, néhány cserepes növény (pozsgások, mini tűlevelűek, igénytelen évelők elsősorban), egy-két kisplasztika, szobor, neadjisten kertitörpe, a lakók vérmérséklete szerint. Amennyiben a terület nagyobb, a fent említett elrendezést lehet kombinálni talajtakaró, elterülő habitusú örökzöldekkel, cserjékkel. A területen kialakíthatóak kültéri járólapból, dísztéglából kirakott ösvények, gyalogutak. Ilyen módon a látvány igazán mutatós lesz, de mégsem kell majd jelentős energiát fordítani a kert fenntartására.

Funkcionalitás

Egy társasházi kert ezerféle lehet, egyszerű, csodásan összetett, minimalista, van, ahol veteményes is van, máshol mini játszótér, és így tovább. A lényeg, hogy a kialakítás jellege mindig a lakók igényének, a használat jellegének feleljen meg. Újépítésű, fiatalok lakta háznak felesleges bonyolult díszkert, ha egyszer nem lesz aki gondozza (kivéve ha a közösség egy kertészt alkalmaz a célra, de akkor az megint más téma), idősekkel teli házba jól illik akár egy bíbelődésre alkalmas veteményeskert, vagy pár rózsaágyás, amikkel el lehet babrálni, amik elfoglaltságot adnak. Gyermekes házaknál jól jöhet a játékra alkalmas nyílt tér, a gyep, és háttérbe szorulnak dísznövények, a gondozásigényes fajok. Talán nem kell tovább magyarázni, a lényeg, hogy ne látványtervek, katalógusképek, vagy frappánsan megfogalmazott életmód cikkek alapján alakítsuk ki a kertet, hanem vezérelv legyen mindig a lakók igénye, melyhez csapjuk hozzá a gondozási igényt, mint meghatározó faktort.

imgp0737.jpg

Piszkos anyagiak

Az esztétikum és a praktikum mellett általában döntő (sokszor leginkább döntő) érv a bekerülési, fenntartási költség. Sok társasház küzd anyagi gondokkal, szűkös büdzsével, ilyenkor a kert sokadrangú szemponttá válik, pedig egy kis tervezéssel, pár ügyes trükkel fillérekből is kohozható értékelhető díszkert! Rengeteget lehet fogni a munkadíjakon, amennyiben a lakóközösség tagja veszik a kezükbe a lapátot, kapát, ásót! A terület felásásához, az ültetőgrök kialakításához, a gyommentesítéshez, a metszéshez csak dolgos kezek kellenek, ahogy a megvásárolt alapanyagok (termőföld, növények, faáru, egyéb eszközök) kiszállítása is általában megoldható házon belül, vagy valamely lakó ismerősén, barátján keresztül, így újabb súlyos tízezrek maradhatnak a közös tárcában. A növényeket be lehet szerezni akciósan, kialkudható mennyiségi kedvezmény, adott esetben a részletfizetés is opció lehet. A növényválogatásnál, amennyiben szűkös a kassza, előtérbe kell helyezni az olcsóbb, kevésbé díszes, honos, könnyen nevelhető fajokat a látványosabb, egzotikusabb, de drágább növények kárára, ha ugyanis kevés a pénz, akkor az adott összegből kell darabszámra, mennyiségre kihozni a legtöbbet. Fontos tudni, hogy nagyon sok településen vannak pályázati lehetőségek társasházi kertkialakításra, utcafronti növényültetésre, így érdemes tájékozódni a helyi önkormányzatnál, zöld szervezeteknél, hogy van-e mód ilyen pénzek lehívására. 

1175499_433783080064328_1245625087_n.jpg

Közös akarat és szakszerű segítség

Az egyik legfontosabb dolog, hogy akármi készül a kertben, az a lakók többségének közös akarata szerint történjen. Sem a lakók kisebb csoportjának, sem a közös képviselőnek nem szabad olyat erőltetnie, amit a közösség egésze nem szeretne, mert akkor a kert gazdátlan lesz, nyűgként fognak tekinteni rá. Az a jó, ha sokféle ötlet kerül felvetésre, melyek közül a lakók szemezgethetnek, válogathatnak, így a saját igényeikre formálhatják az elképzeléseket. Itt válik lényegesség egy másik elem, a szakszerű segítség. Érdemes a tervezési, ötletelési fázisba egy kertészeti szakembert is bevonni, aki el tudja mondani, hogy mely növényfajok alkalmasak az adott területre, mely elképzelések életszerűek, és melyek túlságosan elrugaszkodottak vagy éppen drágák. A kivitelezés során is jól jöhet a segítség, nem kell feltétlen aktívan dolgozó kertészekre gondolni, elég ha a rázósabb műveleteknél koordinátorként jelen van egy szakember, aki meg tudja mondani, hogy mit hogyan ajánlott csinálni. 

 

 

Mit kezdjünk a márciussal?

1 komment

A tavasz első hónapja számtalan izgalmas dologgal kecsegteti a hobbikertészeket. Tennivaló akad bőven, az egyre kellemesebb időben pedig szívesen teszünk-veszünk kint. Azt sem lehet kihagyni az egyenletből, hogy a mostani bezártsággal járó, depressziós vírushelyzetben aranyat ér minden olyan szabadtéri, produktív, mozgással járó tevékenység, ami kicsit kirángat minket a rossz hangulatból, ezért bizonyára azok közül is sokan a kert felé fordulnak, akik eddig ezzel a területtel nem igazán foglalkoztak. Minden okunk megvan tehát arra, hogy fejest ugorjunk a kertészkedésbe, a kezdők számára azonban nem biztos, hogy világosak a kezdő lépések, ezért érdemes összefoglalni, hogy melyek a főbb márciusi feladatok illetve lehetőségek!

 szerszamok.jpg

Szerszámébresztő

Nincs munka megfelelő eszközök nélkül, így első lépésben állítsuk csatasorba a szerszámokat! Az ásó, kapa fejének csorbáit kalapáccsal egyengessük el, az éleket csiszolással állítsuk helyre. A fejek nyélhez való rögzülését ellenőrizzük, szükség szerint erősítsük meg. A fa nyeleket finom csiszolópapírral dörzsöljük át, a műanyagokat szilikonos ápolóval tisztítsuk meg. Ne habozzunk kidobni, nyugdíjazni a nagyon elkopott, leromlott állapotú régi eszközöket, ezekkel nem csak kényelmetlen, de olykor balesetveszélyes is lehet a munka. A modern szerszámokkal hatékonyabb lesz a munka, az ergonomikus, csúszásmentes nyelek, fogantyúk hatékonyabbá teszik a munkavégzést, a nyéllel egybeöntött fejek pedig garantálják a biztonságot. Hamarosan be kell vetni a fűnyírót is, ezért annak pengéit is ellenőrizzük, ha kell, élezzük, egyengessük. A benzines készülékeket időnként érdemes szakszervizben átnézetni, jelentősen megnövelhető a drága berendezések élettartama, ha rendszeresen karban vannak tartva. Ha maradt tavalyról a tartályban benzin, azt szívjuk le, mert az üledékesedés miatt kárt tehet a motorban. Ne feledkezzünk az időszakos olajcseréről sem! Aki nem ért a gépekhez, inkább kérjen segítséget, vagy vegye igénybe a szervizt, különben nagyobb kárt, vagy balesetet is okozhat!

asas.jpg

Talajébresztő

A második lépés lehet a kerti közeg felfrissítése, szezonra való felkészítése. Gereblyézzük össze a lehullott levelek, növényi részek maradékait mind a gyepfelületről, mind a díszágyások, veteményes talajáról. A növénynevelésre szánt részek földjét mélyreható ásással, gyommentesítéssel, és tápanyagok kihelyezésével kell preparálni. Ez a három dolog akár egy fázisba sűrítve is elvégezhető! A területet mentesítsük a gyomoktól, helyezzünk ki félarasznyi vastagon komposztot vagy érett marhatrágyát, és alapos ásással egy menetben lazítsuk a talajt és forgassuk be a tápanyagot! A túl kötött talajnak nem elég az ásás, komposzttal, vagy friss, zsákos termőfölddel kell lazábbá alakítani. 

hopenesz.jpg

Pázsitgondozás

A gyepápolás a tavasz korai szakaszában még csak kárelhárításból és táplálásból áll, a fűnyírót egyelőre nem kell elővenni. Gyakori a hópenész nevű gombabetegség, mely csúnya barnás-fehéres foltokat okoz, de pánikra semmi ok, a gazdaboltokban többféle permetszer kapható ellene. Márciusban esedékes továbbá a mohagátló gyeptrágyák kihelyezése, a növekedést serkentő nitrogénes tápanyagkeverékeket csak az áprilisi gyepszellőztetést követően javasolt kiszórni. Amennyiben a fűfelület a tél, vagy a tavalyi intenzív használat (vagy bármi más ok) miatt rossz állapotban van (kikopott, foltos, erősen hiányos) érdemes már most elgondolkodni a pótlásának módján. Kisebb gond esetén szóba jöhet a felülvetés, nagyobb arányú pusztulásnál pedig a teljes újragyepesítés, mely történhet vetéssel vagy gyepszőnyegezéssel. A vetés előnye, hogy házilag is, viszonylag olcsón kivitelezhető, hátránya, hogy hetekbe telik, mire értékelhető pázsit alakul ki. A gyepszőnyegezés nagyobb anyagi befektetést jelent, és a lerakáshoz előkészületek, illetve szakismeretek szükségesek, sajátkezűleg csak gyakorlottabb kertbarátok tudják sikerrel elvégezni. Hatalmas előnye ugyanakkor, hogy azonnal dekoratív, birtokba vehető fűfelületet ad!

Veteményezés

Ez a téma sokkal nagyobb terjedelmet igényel, ezért most csak érintőlegesen kerül szóba. Egyre többen vágnak bele a házi növénytermesztésbe olyanok, akik eddig csupán dísznövényeket neveltek a birtokukon, nekik következik pár tanács most. Elsőként a konyhakert mérete ne legyen nagyobb 10-12 nm-nél, ekkora területet ugyanis nem nehéz gondozni, de már értékelhető termést nyújthat. A túl nagy veteményes túl sok munkát adhat, ami a kezdőknek könnyen kedvét szegheti. Mindig a könnyen termeszthető, sikerélménnyel kecsegtető zöldségeket válasszuk kezdésnek, például paradicsomot, paprikát, babot, uborkát, hónapos retket, utóbbi azért különösen javasolt, mert rövid tenyészidejű, így hamar jöhet a szüret, ami meghozza a kedvet a folytatáshoz! A konyhakerti termesztéshez nem kell nagy induló befektetés, elegendő első körben pár szerszám, némi tápanyag, és persze vetőmag. A veteményes sikeresen illeszthető be a díszkerti látképbe is, például ha alacsony, rusztikus deszkakerítéssel, vagy mutatós terméskövekkel szegélyezzük az ágyást, de remek ötlet a haszonnövények mellé/közé vadvirágokat, gyógynövényeket ültetni, a látvány így roppant ízléses lehet.

melegagy.jpg

Melegágy

Ez a veteményezés előszobája, kiváló alkalom arra, hogy kezdők belekóstoljanak a haszonnövény nevelésbe, egyúttal egy lehetőség arra, hogy a háziak saját nevelésű, ellenőrzött hátterű zöldségeket termesszenek a bolti palánták választása helyett. A melegágy egy nagyon régi eszköz, építése kifejezetten egyszerű, csupán ásó, marhatrágya, némi faanyag, fólia, és pár szabad óra kell az elkészítéshez. Elsőként egy nagyjából fél méteres mélységű, 1.5-2 nm-es mélyedést kell elkészíteni, aminek az aljára 30 centi vastagon kell kiteríteni a trágyát, majd erre jön 20-30 centiméter föld. A mélyedést körbe kell zsaluzni, vagyis keretet kell neki építeni (deszka helyett akár zsalutéglát is lehet használni), egy arasznyi magasan nagyjából. A tetejére fóliát kell feszíteni (úgy, hogy felhajtható legyen), de a profibbak zsanéros, felnyíló keretet is ácsolhatnak, hogy aztán erre feszítsék a fóliát, vagy erősítsék a plexit. Ezzel a melegágy kész is van! Hogy mi fog történni benne? Az alsó trágyaréteg a természetes bomlás során hőt fog termelni, és a kezdeti akár 60-70 celsiusos hő után hamarosan beáll nagyjából 30 fokra az ágyás hőmérséklete, melyet hetekig fog tartani. Így a hidegre érzékeny zöldségek magjait nem kell a lakásban, tejfölöspoharakban hajtatni, hanem kint, biztonságos körülmények között lehet palántát nevelni!

sziklakert.jpg

Sziklakert

Ez is egy remek elfoglaltság, ha valaki szeretne a kertben tenni-venni, és közben valami újat, dekoratívat létrehozni. A sziklakert építése nem nehéz, és mostani időszak pont alkalmas a munkára, hiszen az egyéb, kötelező teendő köre viszonylag szűk, így van idő kísérletezgetni. A sziklakert építésének bőséges szakirodalma van a neten, egy-két órányi tájékozódás után egy egyszerűbb darabot igazán könnyű összehozni. Lényeges a szilárd alap, mivel a kövek akár több száz kilogrammot is nyomhatnak együtt, így a süllyedést meg kell előzni. A profibbak betonozott alapra építkeznek, de általában megteszi, ha ledöngölt, téglákkal, kerti járólapokkal erősített területre kerülnek a sziklák. A köveket úgy kell egymásra pakolni, hogy biztosan támaszkodjanak, ne legyen mozgásuk, és a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek egymással. Nem kell hatalmas tornyot kirakni, az átlagos sziklakert kör alaprajzú, 2-3 méter átmérőjű, és 90-120 centiméter magas. A kőhalom felépítése után a résekbe friss termőföldet kell tölteni, és jöhetnek is a növények, elsősorban kaktuszfélék, pozsgások, de kisebb méretű virágos évelők is telepíthetők, később pedig vidám, színes egynyáriakkal is benépesíthető a sziklakert (vagy annak egy része). Nem kötelező követni azonban a kúp alakú tankönyvi formát, lehet szélesebb, ívelt, amőba alakú, dekorkaviccsal felszórt területre elhelyezni nagyobb sziklákat, majd izgalmas beültetésekkel létrehozni a kívánt összképet!

Képek: pixabay.com

Európai Év Fája - versenyben a magyar júdásfa!

Szólj hozzá!

Az "év valamije" versenyek jellemzően vagy nem túl érdekesek, vagy sok esetben egyszerű reklámfogások, jelen esetben azonban üdítő kivételről van szó, mert az Európai Év Fája szavazás igazán izgalmas. Nem csak az szól mellette, hogy egy viszonylag nagy múlttal rendelkező, tizenegy éve megrendezett verseny(féleség), és még csak nem is az emeli a többi hasonló kezdeményezés fölé, hogy ténylegesen nemzetközi megmérettetésről van szó. Az igazi unikumot az jelenti, hogy nem csupán növényekre kell voksolni, hanem olyan növényekre, melyeknek múltjuk, történetük van, így nem egyszerűen fákra, hanem fák életútjaira voksolhatunk. 

 evfaja_verseny.jpg

A belgák négytörzsű túlélője például majdnem halálos sebet kapott az első világháborúban, csupán föld alatti részei és törzsének csonkja maradt meg, mégis képes volt újjáéledni, és a torzóból négy új hajtás indult, így lett négytörzsű, és persze mára tekintélyes méretű, csodaszép fa. A horvátok Medulin város legöregebb lakóját, a csokoládéfát jelölték, mely valójában egy déli ostorfa, és a település ténylegesen egyik legidősebb növénye. A portugálok és az oroszok egyaránt platánnal neveztek, a déli állam példánya egyben az Ibériai-félsziget legöregebb fája, lenyűgöző méretekkel és 182 éves korral, míg az oroszok fája 284 esztendős, és a legenda szerint csemete korában a legendás hadvezér, Nadir-sah gondozta. Természetesen minket elsősorban a magyar növény érdekel, ami idén nem más, mint a mélykúti templomdombon álló júdásfa, melyet 1750-ben ültettek szabadkai ferences rendi szerzetesek, az akkor még csak épülőben lévő templom oldalába. Tavaszi virágzása a helyieknek és az odalátogató turistáknak egyaránt ünnepi élmény, ráadásul a júdásfa az egész falut képviseli, a hajtásaiból nevelt fák ugyanis a településről elszármazottak udvarain is megtalálhatók, így nem csak jelképesen, de valóságosan is összefogja a közösséget. A júdásfa egyébiránt mediterrán eredetű faféle, így már az is csodaszámba megy, hogy a számára nem kimondottan megfelelő fekvésű és tájolású élőhelyén életben van évszázadok óta. A fa a nevét többféleképpen lehet magyarázni, egyesek szerint lapos magjai hasonlítanak a pénzérmékre, amiből aztán júdáspénz, júdásfa lett, más népi hiedelem szerint pedig a fa virágai Krisztus vérét jelképezik, egy harmadik értelmezés szerint pedig a Krisztust eláruló Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. 

Rövid videó a mélykúti júdásfáról:

Az Európai megmérettetést nemzeti versenyek előzték meg, így az egyes országok nevezettjei a hazai szavazás győzteseiből állnak. A tavalyi hazai nevezett a kaposvári Szabadságfa volt, mely végül a középmezőnyben végzett, 16 indulóból a nyolcadik lett. Magyar fa a nemzetközi verseny eddigi történetében négyszer lett első, így most is van esélye a júdásfának, noha egyelőre még nem áll dobogós helyen a szavazáson. A voksokat február hónap folyamán lehet leadni, a szavazáshoz nem szükséges regisztráció vagy bármilyen adatok megadása, így ténylegesen pár másodperc az egész, persze előtte érdemes átolvasni az egyes fák rövid történetét, hogy megalapozott döntést hozzunk. Minden szavazó két fát jelölhet, így a valószínűleg favorizált hazai jelölt mellett még egy növényt támogathatunk. Az eredményt március 17-én, egy díjátadó gálán jelentik be.

A jelölteket megtekinteni és a szavazatokat leadni az alábbi oldalon lehet: www.treeoftheyear.org/

A magyar jelöltről pedig ITT lehet olvasni!

Képek: www.treeoftheyear.org/ 

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) dió (5) diófa (5) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (171) kertbarát (50) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (6) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (11) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (13) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (119) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő
süti beállítások módosítása