Megyeri Szabolcs kertész blogja

A minap az indexen kérdeztek (ITT olvasható) a társasházi kertekről, elsősorban a kissé elszabott, kérdésesen ízléses kertekről volt szó, ez pedig elgondolkoztatott, hogy vajon mi is számít jónak, követendőnek ebben a műfajban, és milyen tanácsokat, irányokat lehet adni azoknak a társasházi közösségeknek, melyek most állnak a közös kert kialakítása vagy felújítása előtt? Elsőként le kell szögezni, hogy szépérzékről, ízlésről nem lehet és nem is szabad vitatkozni, ha egy kompozíció tetszik az adott lakóközösségnek, akkor mindegy, hogy az egy kívülálló szerint milyen. Sokkal fontosabb szempontok többek között a költséghatékonyság, a gondozási igény, a fenntarthatóság, és a helyes faj-, és fajtaválasztás. Az alábbi kissé rendhagyó útmutatóban ezért nem növényfajokat sorolok fel, vagy ültetési tanácsokat adok, hanem általánosabb elvekről lesz szó, melyek a kertépítés előtt álló lakóközösségeknek lehetnek érdekesek.

Betonon sem lehetetlen!

Gyakran az az első lépés akadálya, hogy a lakók szerint eleve lehetetlen a zöldítés, mert például a belső udvar teljes egészében betonozott. Pedig ez sem gond igazából! Kisebb nagyobb virágládák, edények kihelyezésével máris helyet kaphatnak növények, bár így a látvány sokszor szedett-vedett. Sokkal esztétikusabbak a magaságyások, melyek fából vagy téglából épült, tetszőleges alaprajzú (de általában hosszított téglalap), 40-60 centiméter magas alkalmatosságok. Ezekbe földet töltve máris kezdődhet az ültetés, legyen szó dísznövényekről, vadvirágokról, fűszernövényekről, vagy akár zöldségekről. A magaságyások előnye, hogy bármilyen felületre kihelyezhetőek, magasságuk miatt a benne lévő növények gondozása könnyű (nem kell hajolgatni), és javarészt nem kell számolni a hagyományos kertekben támadó kártevőktől, növénybetegségektől. A magaságyás persze kerüljön minél naposabb, melegebb kertrészre, és nem szabad elfeldekezni az öntözésről, gyommentesítésről sem!

Egyszerűsítsünk!

Sokszor azért reked meg a kertápolás, mert a terület évek óta elvadult, átláthatatlan, esztétikáját vesztett, a lakóknak pedig a látványról nem a vidám kertápolás, hanem a fárasztó nyűg jut eszükbe. Ilyenkor az alapoktól kell újraépíteni a kertet, mégpedig szem előtt tartva az egyszerűséget, a praktikumot, a könnyen gondozhatóságot! Ne féljünk ilyenkor szanálni a túlburjánzott cserjéket, a szabálytalan koronájú, sehogy sem kinéző fákat, és nyugodtan számoljuk fel a gyomos, foltos, kopott gyepfelületet is! Alapként válasszunk strapabíró fűmag mixet, vagy ha az anyagiak nem jelentenek gondot, akkor gyepszőnyegeztessünk (főleg, ha kis területről van szó). Fű helyett választhatóak alacsony, talajtakaró cserjék is, így ugyan a terület funkciói többségét elveszti (nem lehet rajta járni, heverni, játszani például), de csaknem gondozásmentes, és folyamatosan dekoratív, homogén lesz. A terebélyes, rendszeres metszést, hajtásválogatást igénylő cserjék helyett válasszunk kompakt, determinált növekedésű fajokat, így például oszlopos vagy gömb koronájú cserjéket, kis díszfákat. Ezeket nem kell nyírni, helyigényük kicsi, és nem fognak kivadulni. Hasonlóan csinosak a törzsre nevelt díszcserjék, vagy a népszerű díszfák törpe változatai, melyeket méretüknél fogva igazán könnyű kordában, kondiban tartani! Részesítsük előnyben a honos fajokat, ezek alkalmazkodtak a helyi klímához, vízigényük alacsony, és jó eséllyel nem tesz bennük kárt sem a forró nyár, sem a jeges tél. Ne zsúfoljuk tele a területet, legyen a beültetés szellős, átlátható!

Le a minimálig!

Sok társasházi kert egyszerűen azért marad parlagon, mert a lakók nem kívánnak ezzel foglalkozni, nem akarnak ültetgetni, öntözni, tápanyagokat kiszórni, metszeni. Ilyenkor az lesz a cél, hogy a terület legyen díszes, szemrevaló, de lehetőleg semennyit ne kelljen vele foglalkozni. Ha ez a elképzelés, akkor a növényeket vissza kell szorítani, és a dekorációs elemeket kell túlsúlyba hozni. Remek megoldás lehet a terület megtisztítása, a talaj geotextillel való fedése, majd 5-8 centiméter vastagon zúzott kő, diszkavics kihelyezése. Ez az alap gyommentes, gondozásmentes lesz, már csak dúsítani kell valamivel. Ez lehet pár kisebb-nagyobb szikla, néhány cserepes növény (pozsgások, mini tűlevelűek, igénytelen évelők elsősorban), egy-két kisplasztika, szobor, neadjisten kertitörpe, a lakók vérmérséklete szerint. Amennyiben a terület nagyobb, a fent említett elrendezést lehet kombinálni talajtakaró, elterülő habitusú örökzöldekkel, cserjékkel. A területen kialakíthatóak kültéri járólapból, dísztéglából kirakott ösvények, gyalogutak. Ilyen módon a látvány igazán mutatós lesz, de mégsem kell majd jelentős energiát fordítani a kert fenntartására.

Funkcionalitás

Egy társasházi kert ezerféle lehet, egyszerű, csodásan összetett, minimalista, van, ahol veteményes is van, máshol mini játszótér, és így tovább. A lényeg, hogy a kialakítás jellege mindig a lakók igényének, a használat jellegének feleljen meg. Újépítésű, fiatalok lakta háznak felesleges bonyolult díszkert, ha egyszer nem lesz aki gondozza (kivéve ha a közösség egy kertészt alkalmaz a célra, de akkor az megint más téma), idősekkel teli házba jól illik akár egy bíbelődésre alkalmas veteményeskert, vagy pár rózsaágyás, amikkel el lehet babrálni, amik elfoglaltságot adnak. Gyermekes házaknál jól jöhet a játékra alkalmas nyílt tér, a gyep, és háttérbe szorulnak dísznövények, a gondozásigényes fajok. Talán nem kell tovább magyarázni, a lényeg, hogy ne látványtervek, katalógusképek, vagy frappánsan megfogalmazott életmód cikkek alapján alakítsuk ki a kertet, hanem vezérelv legyen mindig a lakók igénye, melyhez csapjuk hozzá a gondozási igényt, mint meghatározó faktort.

Piszkos anyagiak

Az esztétikum és a praktikum mellett általában döntő (sokszor leginkább döntő) érv a bekerülési, fenntartási költség. Sok társasház küzd anyagi gondokkal, szűkös büdzsével, ilyenkor a kert sokadrangú szemponttá válik, pedig egy kis tervezéssel, pár ügyes trükkel fillérekből is kohozható értékelhető díszkert! Rengeteget lehet fogni a munkadíjakon, amennyiben a lakóközösség tagja veszik a kezükbe a lapátot, kapát, ásót! A terület felásásához, az ültetőgrök kialakításához, a gyommentesítéshez, a metszéshez csak dolgos kezek kellenek, ahogy a megvásárolt alapanyagok (termőföld, növények, faáru, egyéb eszközök) kiszállítása is általában megoldható házon belül, vagy valamely lakó ismerősén, barátján keresztül, így újabb súlyos tízezrek maradhatnak a közös tárcában. A növényeket be lehet szerezni akciósan, kialkudható mennyiségi kedvezmény, adott esetben a részletfizetés is opció lehet. A növényválogatásnál, amennyiben szűkös a kassza, előtérbe kell helyezni az olcsóbb, kevésbé díszes, honos, könnyen nevelhető fajokat a látványosabb, egzotikusabb, de drágább növények kárára, ha ugyanis kevés a pénz, akkor az adott összegből kell darabszámra, mennyiségre kihozni a legtöbbet. Fontos tudni, hogy nagyon sok településen vannak pályázati lehetőségek társasházi kertkialakításra, utcafronti növényültetésre, így érdemes tájékozódni a helyi önkormányzatnál, zöld szervezeteknél, hogy van-e mód ilyen pénzek lehívására. 

Közös akarat és szakszerű segítség

Az egyik legfontosabb dolog, hogy akármi készül a kertben, az a lakók többségének közös akarata szerint történjen. Sem a lakók kisebb csoportjának, sem a közös képviselőnek nem szabad olyat erőltetnie, amit a közösség egésze nem szeretne, mert akkor a kert gazdátlan lesz, nyűgként fognak tekinteni rá. Az a jó, ha sokféle ötlet kerül felvetésre, melyek közül a lakók szemezgethetnek, válogathatnak, így a saját igényeikre formálhatják az elképzeléseket. Itt válik lényegesség egy másik elem, a szakszerű segítség. Érdemes a tervezési, ötletelési fázisba egy kertészeti szakembert is bevonni, aki el tudja mondani, hogy mely növényfajok alkalmasak az adott területre, mely elképzelések életszerűek, és melyek túlságosan elrugaszkodottak vagy éppen drágák. A kivitelezés során is jól jöhet a segítség, nem kell feltétlen aktívan dolgozó kertészekre gondolni, elég ha a rázósabb műveleteknél koordinátorként jelen van egy szakember, aki meg tudja mondani, hogy mit hogyan ajánlott csinálni. 

A tavasz első hónapja számtalan izgalmas dologgal kecsegteti a hobbikertészeket. Tennivaló akad bőven, az egyre kellemesebb időben pedig szívesen teszünk-veszünk kint. Azt sem lehet kihagyni az egyenletből, hogy a mostani bezártsággal járó, depressziós vírushelyzetben aranyat ér minden olyan szabadtéri, produktív, mozgással járó tevékenység, ami kicsit kirángat minket a rossz hangulatból, ezért bizonyára azok közül is sokan a kert felé fordulnak, akik eddig ezzel a területtel nem igazán foglalkoztak. Minden okunk megvan tehát arra, hogy fejest ugorjunk a kertészkedésbe, a kezdők számára azonban nem biztos, hogy világosak a kezdő lépések, ezért érdemes összefoglalni, hogy melyek a főbb márciusi feladatok illetve lehetőségek!

Szerszámébresztő

Nincs munka megfelelő eszközök nélkül, így első lépésben állítsuk csatasorba a szerszámokat! Az ásó, kapa fejének csorbáit kalapáccsal egyengessük el, az éleket csiszolással állítsuk helyre. A fejek nyélhez való rögzülését ellenőrizzük, szükség szerint erősítsük meg. A fa nyeleket finom csiszolópapírral dörzsöljük át, a műanyagokat szilikonos ápolóval tisztítsuk meg. Ne habozzunk kidobni, nyugdíjazni a nagyon elkopott, leromlott állapotú régi eszközöket, ezekkel nem csak kényelmetlen, de olykor balesetveszélyes is lehet a munka. A modern szerszámokkal hatékonyabb lesz a munka, az ergonomikus, csúszásmentes nyelek, fogantyúk hatékonyabbá teszik a munkavégzést, a nyéllel egybeöntött fejek pedig garantálják a biztonságot. Hamarosan be kell vetni a fűnyírót is, ezért annak pengéit is ellenőrizzük, ha kell, élezzük, egyengessük. A benzines készülékeket időnként érdemes szakszervizben átnézetni, jelentősen megnövelhető a drága berendezések élettartama, ha rendszeresen karban vannak tartva. Ha maradt tavalyról a tartályban benzin, azt szívjuk le, mert az üledékesedés miatt kárt tehet a motorban. Ne feledkezzünk az időszakos olajcseréről sem! Aki nem ért a gépekhez, inkább kérjen segítséget, vagy vegye igénybe a szervizt, különben nagyobb kárt, vagy balesetet is okozhat!

Talajébresztő

A második lépés lehet a kerti közeg felfrissítése, szezonra való felkészítése. Gereblyézzük össze a lehullott levelek, növényi részek maradékait mind a gyepfelületről, mind a díszágyások, veteményes talajáról. A növénynevelésre szánt részek földjét mélyreható ásással, gyommentesítéssel, és tápanyagok kihelyezésével kell preparálni. Ez a három dolog akár egy fázisba sűrítve is elvégezhető! A területet mentesítsük a gyomoktól, helyezzünk ki félarasznyi vastagon komposztot vagy érett marhatrágyát, és alapos ásással egy menetben lazítsuk a talajt és forgassuk be a tápanyagot! A túl kötött talajnak nem elég az ásás, komposzttal, vagy friss, zsákos termőfölddel kell lazábbá alakítani. 

Pázsitgondozás

A gyepápolás a tavasz korai szakaszában még csak kárelhárításból és táplálásból áll, a fűnyírót egyelőre nem kell elővenni. Gyakori a hópenész nevű gombabetegség, mely csúnya barnás-fehéres foltokat okoz, de pánikra semmi ok, a gazdaboltokban többféle permetszer kapható ellene. Márciusban esedékes továbbá a mohagátló gyeptrágyák kihelyezése, a növekedést serkentő nitrogénes tápanyagkeverékeket csak az áprilisi gyepszellőztetést követően javasolt kiszórni. Amennyiben a fűfelület a tél, vagy a tavalyi intenzív használat (vagy bármi más ok) miatt rossz állapotban van (kikopott, foltos, erősen hiányos) érdemes már most elgondolkodni a pótlásának módján. Kisebb gond esetén szóba jöhet a felülvetés, nagyobb arányú pusztulásnál pedig a teljes újragyepesítés, mely történhet vetéssel vagy gyepszőnyegezéssel. A vetés előnye, hogy házilag is, viszonylag olcsón kivitelezhető, hátránya, hogy hetekbe telik, mire értékelhető pázsit alakul ki. A gyepszőnyegezés nagyobb anyagi befektetést jelent, és a lerakáshoz előkészületek, illetve szakismeretek szükségesek, sajátkezűleg csak gyakorlottabb kertbarátok tudják sikerrel elvégezni. Hatalmas előnye ugyanakkor, hogy azonnal dekoratív, birtokba vehető fűfelületet ad!

Veteményezés

Ez a téma sokkal nagyobb terjedelmet igényel, ezért most csak érintőlegesen kerül szóba. Egyre többen vágnak bele a házi növénytermesztésbe olyanok, akik eddig csupán dísznövényeket neveltek a birtokukon, nekik következik pár tanács most. Elsőként a konyhakert mérete ne legyen nagyobb 10-12 nm-nél, ekkora területet ugyanis nem nehéz gondozni, de már értékelhető termést nyújthat. A túl nagy veteményes túl sok munkát adhat, ami a kezdőknek könnyen kedvét szegheti. Mindig a könnyen termeszthető, sikerélménnyel kecsegtető zöldségeket válasszuk kezdésnek, például paradicsomot, paprikát, babot, uborkát, hónapos retket, utóbbi azért különösen javasolt, mert rövid tenyészidejű, így hamar jöhet a szüret, ami meghozza a kedvet a folytatáshoz! A konyhakerti termesztéshez nem kell nagy induló befektetés, elegendő első körben pár szerszám, némi tápanyag, és persze vetőmag. A veteményes sikeresen illeszthető be a díszkerti látképbe is, például ha alacsony, rusztikus deszkakerítéssel, vagy mutatós terméskövekkel szegélyezzük az ágyást, de remek ötlet a haszonnövények mellé/közé vadvirágokat, gyógynövényeket ültetni, a látvány így roppant ízléses lehet.

Melegágy

Ez a veteményezés előszobája, kiváló alkalom arra, hogy kezdők belekóstoljanak a haszonnövény nevelésbe, egyúttal egy lehetőség arra, hogy a háziak saját nevelésű, ellenőrzött hátterű zöldségeket termesszenek a bolti palánták választása helyett. A melegágy egy nagyon régi eszköz, építése kifejezetten egyszerű, csupán ásó, marhatrágya, némi faanyag, fólia, és pár szabad óra kell az elkészítéshez. Elsőként egy nagyjából fél méteres mélységű, 1.5-2 nm-es mélyedést kell elkészíteni, aminek az aljára 30 centi vastagon kell kiteríteni a trágyát, majd erre jön 20-30 centiméter föld. A mélyedést körbe kell zsaluzni, vagyis keretet kell neki építeni (deszka helyett akár zsalutéglát is lehet használni), egy arasznyi magasan nagyjából. A tetejére fóliát kell feszíteni (úgy, hogy felhajtható legyen), de a profibbak zsanéros, felnyíló keretet is ácsolhatnak, hogy aztán erre feszítsék a fóliát, vagy erősítsék a plexit. Ezzel a melegágy kész is van! Hogy mi fog történni benne? Az alsó trágyaréteg a természetes bomlás során hőt fog termelni, és a kezdeti akár 60-70 celsiusos hő után hamarosan beáll nagyjából 30 fokra az ágyás hőmérséklete, melyet hetekig fog tartani. Így a hidegre érzékeny zöldségek magjait nem kell a lakásban, tejfölöspoharakban hajtatni, hanem kint, biztonságos körülmények között lehet palántát nevelni!

Sziklakert

Ez is egy remek elfoglaltság, ha valaki szeretne a kertben tenni-venni, és közben valami újat, dekoratívat létrehozni. A sziklakert építése nem nehéz, és mostani időszak pont alkalmas a munkára, hiszen az egyéb, kötelező teendő köre viszonylag szűk, így van idő kísérletezgetni. A sziklakert építésének bőséges szakirodalma van a neten, egy-két órányi tájékozódás után egy egyszerűbb darabot igazán könnyű összehozni. Lényeges a szilárd alap, mivel a kövek akár több száz kilogrammot is nyomhatnak együtt, így a süllyedést meg kell előzni. A profibbak betonozott alapra építkeznek, de általában megteszi, ha ledöngölt, téglákkal, kerti járólapokkal erősített területre kerülnek a sziklák. A köveket úgy kell egymásra pakolni, hogy biztosan támaszkodjanak, ne legyen mozgásuk, és a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek egymással. Nem kell hatalmas tornyot kirakni, az átlagos sziklakert kör alaprajzú, 2-3 méter átmérőjű, és 90-120 centiméter magas. A kőhalom felépítése után a résekbe friss termőföldet kell tölteni, és jöhetnek is a növények, elsősorban kaktuszfélék, pozsgások, de kisebb méretű virágos évelők is telepíthetők, később pedig vidám, színes egynyáriakkal is benépesíthető a sziklakert (vagy annak egy része). Nem kötelező követni azonban a kúp alakú tankönyvi formát, lehet szélesebb, ívelt, amőba alakú, dekorkaviccsal felszórt területre elhelyezni nagyobb sziklákat, majd izgalmas beültetésekkel létrehozni a kívánt összképet!

Képek: pixabay.com

Az "év valamije" versenyek jellemzően vagy nem túl érdekesek, vagy sok esetben egyszerű reklámfogások, jelen esetben azonban üdítő kivételről van szó, mert az Európai Év Fája szavazás igazán izgalmas. Nem csak az szól mellette, hogy egy viszonylag nagy múlttal rendelkező, tizenegy éve megrendezett verseny(féleség), és még csak nem is az emeli a többi hasonló kezdeményezés fölé, hogy ténylegesen nemzetközi megmérettetésről van szó. Az igazi unikumot az jelenti, hogy nem csupán növényekre kell voksolni, hanem olyan növényekre, melyeknek múltjuk, történetük van, így nem egyszerűen fákra, hanem fák életútjaira voksolhatunk. 

A belgák négytörzsű túlélője például majdnem halálos sebet kapott az első világháborúban, csupán föld alatti részei és törzsének csonkja maradt meg, mégis képes volt újjáéledni, és a torzóból négy új hajtás indult, így lett négytörzsű, és persze mára tekintélyes méretű, csodaszép fa. A horvátok Medulin város legöregebb lakóját, a csokoládéfát jelölték, mely valójában egy déli ostorfa, és a település ténylegesen egyik legidősebb növénye. A portugálok és az oroszok egyaránt platánnal neveztek, a déli állam példánya egyben az Ibériai-félsziget legöregebb fája, lenyűgöző méretekkel és 182 éves korral, míg az oroszok fája 284 esztendős, és a legenda szerint csemete korában a legendás hadvezér, Nadir-sah gondozta. Természetesen minket elsősorban a magyar növény érdekel, ami idén nem más, mint a mélykúti templomdombon álló júdásfa, melyet 1750-ben ültettek szabadkai ferences rendi szerzetesek, az akkor még csak épülőben lévő templom oldalába. Tavaszi virágzása a helyieknek és az odalátogató turistáknak egyaránt ünnepi élmény, ráadásul a júdásfa az egész falut képviseli, a hajtásaiból nevelt fák ugyanis a településről elszármazottak udvarain is megtalálhatók, így nem csak jelképesen, de valóságosan is összefogja a közösséget. A júdásfa egyébiránt mediterrán eredetű faféle, így már az is csodaszámba megy, hogy a számára nem kimondottan megfelelő fekvésű és tájolású élőhelyén életben van évszázadok óta. A fa a nevét többféleképpen lehet magyarázni, egyesek szerint lapos magjai hasonlítanak a pénzérmékre, amiből aztán júdáspénz, júdásfa lett, más népi hiedelem szerint pedig a fa virágai Krisztus vérét jelképezik, egy harmadik értelmezés szerint pedig a Krisztust eláruló Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. 

Rövid videó a mélykúti júdásfáról:

Az Európai megmérettetést nemzeti versenyek előzték meg, így az egyes országok nevezettjei a hazai szavazás győzteseiből állnak. A tavalyi hazai nevezett a kaposvári Szabadságfa volt, mely végül a középmezőnyben végzett, 16 indulóból a nyolcadik lett. Magyar fa a nemzetközi verseny eddigi történetében négyszer lett első, így most is van esélye a júdásfának, noha egyelőre még nem áll dobogós helyen a szavazáson. A voksokat február hónap folyamán lehet leadni, a szavazáshoz nem szükséges regisztráció vagy bármilyen adatok megadása, így ténylegesen pár másodperc az egész, persze előtte érdemes átolvasni az egyes fák rövid történetét, hogy megalapozott döntést hozzunk. Minden szavazó két fát jelölhet, így a valószínűleg favorizált hazai jelölt mellett még egy növényt támogathatunk. Az eredményt március 17-én, egy díjátadó gálán jelentik be.

A jelölteket megtekinteni és a szavazatokat leadni az alábbi oldalon lehet: www.treeoftheyear.org/

A magyar jelöltről pedig ITT lehet olvasni!

Képek: www.treeoftheyear.org/ 

Itt az új év, igaz már pár nappal benne is vagyunk, de mostanra talán mindenki kipihente az ünnepi fáradalmakat, és végre alkotó kedvvel tekint a jövőbe. A kerttulajdonosok előtt még hosszú hetek állnak, mire ténylegesen tevékenykedhetnek, de ezt az időt nem kell tétlenül tölteni, lehet például gondolkodni azon, hogy idén mihez kezdenek a kerttel, milyen újdonságokat honosítanak meg, milyen fejlesztéseket hajtanak végre. Az újévi fogadalmak nagyon népszerűek (bár minden kutatás szerint jobbára eredmény nélkül maradnak), miért ne fogadhatnánk meg valamit a kertünkkel kapcsolatban is, de ha nagy fogadalmat nem is teszünk, elgondolkodhatunk, hogy 2021-ben, mik legyenek a célkitűzések, irányvonalak. Ebben próbálok most némi mankót nyújtani!

Veteményezni fogok!

Jó, de ki nem veteményezik? Igazság szerint nagyon sokan! Régen, vidéken természetes volt, hogy mindenféle terem a kertben, manapság azonban ez már nem ilyen egyértelmű, a gombamód szaporodó újépítésű házak kertjei általában tujákból és gyepből állnak, de még a kisebb városok családi házainak kertjeiben is inkább a dísznövények az uralkodók. Pedig a konyhakerti termesztés nem ördöngösség, nem kíván sem nagy indító befektetést, sem túl nagy energiát, sem pedig nagy szakértelmet. Első lépésben elegendő lehet egy 8-10 nm-nyi területet átállítani, és pár alapvető, könnyen nevelhető zöldségfélével benépesíteni, jó ötlet a paprika, a paradicsom, a fejessaláta, vagy az uborka. Az induláshoz elég pár alapszerszám (gereblye, kapa, ásó), egy-két zsák szervestrágya, és pár zacskó vetőmag, vagy a biztonsági játékosoknak egy adag előnevelt palánta. A zöldségek többsége nem nagy igényű, friss, tápanyagdús talajt, minél több napfényt, és meleg termőterületet kívánnak. A veteményezés, főleg a vázolt mértékben, biztos nem fogja kielégíteni a család élelmezési igényeit, de egy kis spórolás elérhető vele, az igazi haszon azonban a sikerélmény, a saját termény fogyasztását kísérő öröm! 

Saját gyümölcsöt nevelek!

Hát ez már egy magasabb fokozat, de kezdők is nyugodtan belevághatnak, nem kell diploma pár gyümölcs csemete neveléséhez. Tudni kell, hogy ez egy hosszútávú projekt, a zöldségekkel ellentétben nem lesz ehető termés tavaszról nyár közepére. A legtöbb gyümölcsnek 3-5 év kell a termőre forduláshoz, a leggyorsabb eredményt a koros csemeték ültetésével lehet elérni, ezek 3-4 de akár 5-6 éves előnevelt növények, melyek gyakran már a telepítés évében gyümölcsöt adnak, bár nagy mennyiségre ilyenkor nem szabad még számítani. Kezdőknek érdemes elsőként a bevált, honos, hazai fajtákat választani, például almából, körtéből, barackból, szilvából, de a hiedelmekkel ellentétben teljesen problémamentesen nevelhető a kivi, nem problémás a datolyaszilva, és izgalmas választás lehet a füge is. A talajt tekintve kényes áfonya remekül gondozható egy nagyobb dézsában, így ez a ritka csemege egészen könnyen termeszthető!

Átállok biokertészkedésre!

Remek gondolat! A biokertészkedés nagyban csökkentheti a gazdálkodó ökológiai lábnyomát, környezetbarát elképzelés, és új lökést adhat a kicsit már megfáradt hobbikertészkedésnek. A vegyszerek, kemikáliák kiválthatók természetes anyagokkal, csiga ellen fahamu, faforgács, tetvek ellen csalánlé, műtrágya helyett komposzt, és így tovább. A biokertészkedés minden bizonnyal kihívások elé állítja majd a háziakat, de a tudat, hogy a lokális környezetszennyezés csökkenhet, a kert pedig a szó új értelmében is zölddé válhat, biztosan megnyugtató lesz. A bioszerek mellett az elképzelés része, hogy honos, a helyi klímához alkalmazkodott, ezért alacsonyabb vízigényű, kevesebb gondoskodást igénylő növényeket telepítsünk, esővízzel öntözzünk, és olyan növényeket ültessünk, melyek a közelben, a régióban nevelkedtek, így az egzotikus fajok szállításával járó környezeti terhelés is csökkenthető.

Tökéletes gyepem lesz!

Ez sem a legkönnyebb kitűzés, de érdemes küzdeni, hiszen ha minden jól megy, akkor nem csak szép, de tartós alapja is lesz a kertnek, hiszen a csodás pázsit minden kert origója, enélkül nem mutatnak jól az egyéb dísznövények sem. A tökéletes pázsitnak sok titka van, és aki a legszebbre hajt, bizony el kell mélyednie a témában. Több út is járható, az egyik a magvetés, melynél alaptényező a minőség, a kert adottságainak megfelelő fűmag keverék. Napos, árnyékos, száraz körülmények, vagy éppen a használat intenzitása, tehát díszgyep, sportgyep, számtalan tényező van, melyeket egyensúlyba kell hozni. A megfelelő talajelőkészítés, a tápanyagozás is kulcskérdések. A másik út a gyorsabb, a biztosabb, ez a gyepszőnyegezés. Itt az alapozás a lényeg, a megfelelően preparált, tömörített, szegélyezett talajra kell kiteríteni a gurigákat, amik azonnal teljes értékű, látványos pázsitot adnak ki, természetesen a vetés árának többszöröséért. A vakondok ellen mindenképpen ajánlott a vakondháló lefektetése, ami nem egyszerű munka, de házilag is megoldható. A gyep ápolgatása szép kihívás, lehetőséget ad a kísérletezésre, ha pedig sikerül, az eredmény igazán szemet gyönyörködtető lesz!

Tematikus, stíluskertet építek!

A stíluskertek hatalmas előnye, hogy nem kell a saját fantáziánkra hagyatkoznunk, elegendő csupán egy alaposan körülírt, meghatározott elemekkel rendelkező irányzatot követni. Persze lehet saját kútfőből is dolgozni, de aki nem szeretne kísérletezni, vagy aki nem bízik a saját tehetségében kertrendezés terén, esetleg aki szeretné egyszerűsíteni a munkát, jól teszi, ha egy stílusirányzatot követ. A kert lehet mediterrán, természetközeli, minimalista, paraszti stílusú vagy vidéki angol miliőt formázó, a merészebbek pedig - ha van elég területük - a kastélykereteket is megidézhetik otthon! Érdemes a terület adottságainak megfelelő irányzatot választani, vagyis északi, magaslati részeken ne a mediterrániumot idézzük meg, vagy például modern, városi, új épület mellé ne paraszti világot álmodjunk. A stílusirányzatok persze nem teljesen kötöttek, a számos elemből tetszőlegesen válogathatunk, nem kötelező egy-egy irányzat minden elemét felhasználni. Kezdetnek elég lehet a kert egyik szegletében próbálkozni, egy japánkerti vagy angolkerti sarok is remek kiindulás.

Használni fogom a kertemet!

Miért, nem használja mindenki? De nem ám! A kert sokszor csak amolyan tartozéka a háznak, ami ad némi kelletlenül elvégzett feladatot, de sok hasznát nem vesszük. Pedig a lehetőség ott van mindegyik kertben, csak a rohanó életmód, a sok munka, és egyéb elfoglaltság mellett észre sem vesszük, mekkora áldás egy saját kert. A 2021-es évről, még nem tudjuk, hogy mit hoz, de a vírushelyzet valószínűleg erre az esztendőre is erős hatással lesz. Tudunk majd nyaralni menni, lesz majd kerthelyiséges vendéglő, kocsma, lehet majd strandra menni? A válaszokat még nem tudjuk, de ha biztosítani szeretnénk a pihenést, vagy a szórakozást az idei szezonra, akkor alapozhatunk a kertünkre is. Kiterjedt szociális élettel rendelkezők építhetnek kerti grillt, kültéri konyhát, kialakíthatnak placcot egy nagy asztalnak, vagy vásárolhatnak tetszetős kerti bútorokat, amik a szokványos olcsó műanyag székek helyett valóban kényelmes, minőségi időtöltést tesznek lehetővé. Szinte bármelyik kert elbír egy medencét, na persze nem kell rögtön a milliós épített darabokra gondolni, egy megfelelő alapra helyezett nagyobb merevfalú medence is kiválthatja a strandot, otthon tarthatja a gyerekeket. A birtok egyik szegletében kialakítható egy mini romkocsma, csupán pár régi bútordarab, egy napvitorla, és pár vendég szükségesek, aki pedig játszani is szeretne, petang pályát vagy egy lengőtekét is meghonosíthat. A lényeg, hogy a még képlékeny jövőre felkészülve számoljunk a saját kerttel, hiszen nagyon sok lehetőséget rejt!

 Van még jobb ötlete, esetleg tapasztalata a témában? Mindenképpen írja meg kommentben!

Képek: pixabay.com

A címbeli pánikhangulatú kérdés persze kissé életszerűtlen, hiszen (a poszt írásakor) szenteste előestéje van, minden sarkon lehet még kapni karácsonyfát, így aki elmulasztotta eddig a beszerzést, könnyedén pótolhatja, legfeljebb már a kínálat aljából kényszerül szemezgetni. Tegyük fel azonban, hogy valaki nem tud vagy éppen nem akar hagyományos karácsonyfát venni, viszont szeretne valamilyen karácsonyfa-jellegű dekorációt a lakásba, hiszen mégiscsak nyakunkon a szenteste. Az alábbiakban ennek a furcsa, fiktív karácsonyozónak próbálunk meg segíteni, pár valóban használható, praktikus ötlettel, és néhány elrugaszkodott, furcsa, de akár meg is valósítható ideával!

Kezdjük a reálisabb alternatívákkal, amik elsősorban azoknak valók, akik a tradicionális fenyőket mellőznék, de valami karácsonyfa-szerűséget mégis a szobába tennének. 

Ilyen lehet a grincsfa, ami több éve divatos, sőt, egyre trendibb, és bár akár másfél-két méteres is lehet, inkább kompaktabb méretben mutat jól, alkalmasint helyettesítheti is a lucot vagy az ezüstfenyőt. A grincsfa Dr. Seuss híres meséjéhez kapcsolódik, melyben a gonosz manóféle grincs próbált keresztbe tenni a karácsonynak, hogy aztán végül persze őt is meghódítsa a ünnep szelleme és a szeretet ereje. A grincsfa, vagy magyarosabban manófa ennek a mesének a világát idézi, maga a fa manósipka alakú, és feldíszíthető több, vagy akár egyetlen lelógó csúcsdísszel, égősor is tekerhető rá, méretét tekintve pedig, ahogy említettük, változatos lehet. A grincsfa mellett szól, hogy bár készen is lehet kapni, de házilag is elkészíthető, akár például némi zöldhulladékból (persze nem akármiből, fenyőágakból például, ilyesmit a karácsonyfa árusoknál is lehet szerezni fillérekért). Alapanyagként emellett hagyományosan a zanót vagy a leylandi ciprus jöhet szóba, de ilyenkor azzal kell kalkulálni, hogy a procedúrát az élő növény nem fogja valószínűleg túlélni. A készítés menete elviekben egyszerű, vékony dróttal vagy madzaggal összeszorítva a hajtásokat, felfelé vékonyodó csúcsos alakot kell kialakítani, úgy, hogy a vége lefelé kanyarodjon, a már említett manósipka formát felvéve. A díszítés teljesen egyéni ízlés kérdése, akár már a kötöző madzagra is lehet gyöngyöket fűzni, lehet gazdagon díszíteni, vagy minimál stílusban dolgozni. 

Szintén érdekes, unortodox fapótlék lehet a rozmaring. Ha túl vagyunk az első sokkon, hogy miért tennénk pizzafűszert a nappaliba, akkor vizsgáljuk meg reálisan a felvetést! Az igazság az, hogy az idősebb, dúsabb (ezt jellemzően nyírással lehet elérni) cserepes rozmaring egy kis alakító metszéssel pompás fenyőfa alakzatra nyeshető, és máris kész az ünnepi növénydekoráció! A rozmaring fa nálunk még nem igazán ismert, az USA-ban viszont már bevált fahelyettesítő, így egy nem ismeretlen vizekre evezünk a használatával. A rozmaring egyébként hálás növény, igényei alacsonyak, szárazságtűrése kiváló, és mivel a mi klímánkon nem téltűrő, a cserepes példányokat különben is a lakásban kellene tartani a téli hónapokban. A rozmaring nem csak megjelenésével hódíthat, jellegzetes kámforos-tömjénes illatával érdekes adalék lehet a karácsonyi hangulatkavalkádban! 

A cukorsüvegfenyő nem egy nagy találmány a témában, hiszen a faárusok már sok éve kínálják ezt a növényt is a hagyományos luc, ezüstfenyő és nordmann mellett, ugyanakkor kevesen ismerik, és van némi félreértés is körülötte. Utóbbi abban merül ki, hogy ez a pici, jellemzően 40-70 centi magas cuki fenyő a méretével azt sugallja, hogy szobai növény, pedig nem az, így a fűtött beltérben legfeljebb 7-10 napot maradhat, csakúgy, mint a többi élő, dézsás karácsonyfa. Ha ezt tudjuk vállalni, akkor cserébe egy roppant mutatós, a megszokott fenyőknél tömöttebb, üdébb (és persze kisebb) karácsonyfánk lehet, amit akár egy dohányzó-, vagy étkezőasztalra is állathatunk. Kiváló választás így azoknak, akik ugyan jelzésértékkel szeretnének karácsonyfázni, de nem kívánnak sem cipekedni, sem órákig díszeket pakolgatni, és nem is tervezik hosszúra a fa bentlétét. Az említett 7-10 nap leteltével a cukorsüvegfenyő tovább tartható a balkonon, teraszon, vagy akár kertben (cserépben vagy kiültetve).

A fentebb már szóba került fenyőágak nem csak grincsfa készítésre használhatók, hanem karácsonyi dekoráció is lehet belőlük, akár a karácsonyfa helyett is. Koszorú, csokorba szedett ágak, vagy figurás, geometrikus dísz, megannyi lehetőség. És hogy ágat honnan szerezzünk? Megint csak az a tipp, hogy a karácsonyfa árusnál vásároljunk olcsón lehullott, törött ágakat, de akár egy rossz állapotú, sérült fára is lehet alkudni, ami úgyis a darálóban végezné. 

Végül pedig következzen egy csokor a többségében már ismert kreatív fapótlékokból, melyek egy része kifejezetten hóbortosnak tűnhet, ám a gyakorlatban ezek is megvalósíthatók, kérdés, hogy a háziak ingerküszöbe tolerál-e egy feldíszített létrát, vagy egy kartonból kivágott, stilizált fenyőt. Ezek előnye, hogy elkészíthetők, némelyikhez még barkácsmunka sem kell, míg másokat egy-két óra alatt össze lehet ütni. Általában a díszek és az égősorok viszik a hátukon a kompozíciót, így ha az alap kicsit gyengébb kivitelezésű, de a dekoráció dús és kreatív, akkor bizony akár egy létrából is extravagáns karácsonyfa-szerűség készülhet. 

A karácsonyfákat illetően évek óta központi kérdés, hogy élőt vagy vágottat állítsunk (vagy műfenyőt, de az nem kertészeti téma)? Az élő, dézsás fát nem lehet mindenkinek jó szívvel ajánlani, már csak azért sem, mert az ilyen fenyő lényege, hogy az ünnep után kiültetésre kerüljön, ahol pedig nincs kert, ott az egész értelmét veszti (kivéve, ha kölcsönzött fáról van szó, melyet vissza lehet vinni, de az ilyen szolgáltatás ritka, és a fának okozott trauma miatt egyébként sem a legjobb ötlet). Ha pedig élő fáról van szó, ami a szándék szerint a kertben folytatja majd a pályafutását, érdemes átgondolni, hogy melyik fajt válasszuk, ugyanis kerti növényként tekintve a kedvelt ünnepi fenyőfélék egész más szempontok szerint értékelendők, mint karácsonyfaként. Az alábbiakban a leggyakoribb , legérdekesebb fenyők kerülnek rövid bemutatásra!

A karácsonyfák uralkodója a luc amit a többség a klasszikus forma és az emblematikus illat miatt választ. A luc igencsak fajtagazdag fenyőféle, negyven fajtája van, de főképpen a közönséges lucfenyő (Picea abies) kerül a kertekbe. A ritkábban hozzáférhető variánsok is ültethetők kerti növényként, ezek leginkább alakban, méretben térnek el az alapfajtól. A közönséges luc egy nagy tűrőképességű, alacsony környezeti igényű tűlevelű örökzöld, ami akár 40-50 méter magas is lehet kifejlett korában, élettartama pedig kiemelkedően hosszú a természetben az igazán öreg példányok több száz évesek is lehetnek, de kertekben is több generáción fognak átívelni. Az előbbi magassági adattól nem kell megijedni, mivel a luc jól tűri a metszést, így akár kompakt méretű díszfa de még alacsony sövény is kialakítható belőle. Talajigénye átlagos, a szélsőségektől mentes, átlagos kerti közegben szépen fog fejlődni, de kifejezetten kedveli az enyhén savanyú talajt. A hazai klíma megfelelő számára, kivéve a páratartalmat, amiből a rendelkezésre állónál többet igényel, ezért jó ötlet időnként párásítani, ez a gyakorlatban vizes permetezést jelent. A luc összefoglalva egy alacsony igényű, kimondottan kezes, a méretet tekintve is jól alakítható fenyőféle, amit már egészen kis kertekbe is bátran lehet ültetni.

Az ezüstfenyő népszerűsége vetekszik a lucéval, azon egyszerű oknál fogva, hogy vágott karácsonyfaként a lucnál sokkal tartósabb, és a változattól függően ezüstös-kékes színezete miatt dekoratívabb is. Kerti növényként is elsőrangú, kültéren nevelve akár 20-25 méteresre is nőhet, növekedési üteme pedig fenyőmércével mérve gyors. Az ezüstfenyőnek is többféle fajtáját lehet megvásárolni, főleg, ha élő növényként szeretnénk beszerezni. A névvel és közhiedelemmel ellentétben ezek egyáltalán nem minden esetben ezüst vagy kékes árnyalatúak, érdemes ezért a vásárlás előtt tájékozódni, vagy akár a kertészetben megkérdezni a szakeladókat, hogy a kinézett fenyőféle tűlevélzete milyen árnyalatú lesz. Az ezüstfenyő is az enyhén savanyú talajt kedveli, ezt zsákos savanyú termőföld adagolásával lehet számára biztosítani a nem megfelelő kémhatású közeg esetén. Metszése nem szokás, így nagyobb kertekbe való, ahol szoliternövényként érvényesülhet, de jól mutathat bővebb előkertekben is, ha nem zavarja a háziakat, hogy takarni fogja az épület jó részét. Fontos tulajdonsága, hogy jól tolerálja a szennyezett, városi levegőt, így utcafrontokra, társasházi előkertekbe is remek választás!

A nordmann fenyő, vagy ritkábban használt nevén kaukázusi jegenyefenyő vágott faként a kisgyermekes háztartások kedvence lehet, mivel tűlevelei nem szúrósak, így a kicsiknek is biztonságosak, emellett a tűlevelek dörzsölésre kellemes citrusos illatot árasztanak. A kertbe is jó választás lehet a nordmann, de mérete nem éppen visszafogott, teljes magassága akár 30 méter is lehet, ágrendszere sűrű és tömött, ezért domináns megjelenésű, nagy zöldtömeget képző növény, ezért szoliterként, fókuszponti díszként szokás ültetni. Kedveli a napos fekvést, de ültetésekor a napossághoz hasonlóan fontos szempont, hogy majdani terebélyessége miatt épülettől, faltól, kerítéstől messze kerüljön, hogy később ne okozzon problémát. A nordmann fenyő is az enyhén savanyú talajt kedveli, közegének lazának, tápdúsnak kell lennie, az erősen kötött talajokat mélyreható ásással, és homok, tőzeg, komposzt bekeverésével szükséges lazítani. Érdemes ezt a fenyőfélét huzatmentes helyre telepíteni, így páraigénye könnyebben kielégíthető, persze a vizes permetezést a nordmann is kedvelni fogja. Rendszeres öntözést kíván, és lényeges információ, hogy az ezüstfenyővel szemben rosszul tűri a szennyezett, városi levegőt, így inkább vidéki, külvárosi kertekbe való.

A szerb luc ritkábban vásárolható meg a karácsonyi szezonban, de beszerzése nem lehetetlen, sem vágott, sem dézsás kiszerelésben. A szerb luc a kertbe ültetve és fenyőként nevelve akár 30 méteres magasságot is elérő karcsú habitusú fenyőfajta.Vezérhajtásai felfelé törekvők, oldalágai szép ívben felfelé állnak. Rövid, fényes tűlevelei rövidek, fonákjukon ezüstös csík húzódik, dekorációs értékük kiemelkedő! Kemény és szúrós tűlevelekkel rendelkezik, de igazi különlegessége ennek a fajtának a dekoratív, tojás alakú tobozainak sokasága, melyek 3-6 cm-es nagyságúra nőnek, színük csodás sötétlila, később pedig éretten barnára változnak. A hazai klíma teljesen megfelelő a számára, télállósága remek, nyáron csak hosszabb, aszályos időszakokban szorul öntözésre. Jól viseli a napos és a félárnyékos helyeket is, minden kertben megtalálni neki az ideális pozíciót. A talaj tekintetében nem válogatós, az átlagos kerti földben remekül növekszik, de a gyengébb minőségű közeget is elviseli. Növekedési üteme a fenyők között nagyon jónak számít, fiatalabb korától kezdve akár évi 80-100 centiméter növekedés is várható!

A duglászfenyő egyik érdekessége, hogy botanikailag nem is a fenyő nemzetségbe tartozik, de ettől még a fenyőfélék közé tartozik. Észak-Amerikában, az USA-ban a legkedveltebb karácsonyi fenyő, nálunk ritkábban kapható, de beszerezhető. Megjelenése a lucéhoz hasonló, tobozai csüngőek, kezdetben zöldek, később barnák,  tűlevelei puhább a lucénál, hajtásai molyhosak, játékos, kedves külsőt kölcsönözve a növénynek. Levelei dörzsölésre bódító narancsos illatot árasztanak. Magassága észak-amerikai eredeti élőhelyén akár 80-100 méter is lehet, törzse 2-3 méter átmérőjű is lehet. A honi klímán - amit egyébként jól tolerál - nem cseperedik ekkorára, felnőttkorára legfeljebb 15- 20 méteres lesz. A duglászfenyő környezeti igényei nem összetettek, ráadásul ez a fa nagyon rugalmas a körülmények tekintetében, így könnyű sikeresen tartani. A napos és félárnyékos fekvést is kedveli, vízigénye átlagos, rendszeres öntözésre csak fiatalabb korában és erősen aszályos időszakokban szükséges. Kötöttebb talajokon is megél, viszont mivel gyökérzete eleve sekélyre hatoló, ilyenkor nagyobb a kidőlés veszélye egy nagyobb viharban. Ültetésekor ezért javasolt extra nagy ültetőgödröt készíteni, hogy gyökerei akadálymentesen terjeszkedhessenek. 

Végezetül a cukorsüvegfenyő került sorra, melynél fontos elmondani, hogy kicsi mérete ellenére egyáltalán nem szobanövény, lakásban hetek alatt elpusztul, ugyanúgy kell kezelni, mint a többi dézsás karácsonyfát, vagyis legfeljebb 7-10 napig maradhat a fűtött szobában. A cukorsüvegfenyő növekedési üteme extrém lassú, így nagyon sokáig kompakt méretű, kedves kis fenyő lesz a kertben, de felnőttkorában sem lesz nagyobb 2-3 méternél. Tömött ágrendszere miatt nem jó, ha nyirkos zugba kerül, az a megfelelő, ha nem huzatos, de állandó légmozgással ellátott területre kerül a kertben. A napos, de legfeljebb az enyhén félárnyékos fekvést kedveli. Az enyhén savanyú talajt szereti, öntözzük rendszeresen, ezen kívül sok más teendő nem lesz körülötte. Mérete miatt ez a fenyő akár dézsában is nevelhető, így teraszon, balkonon is tartható, ebben az esetben fokozottan kell ügyelni a kiszáradás veszélyére, ami mulcsolással késleltethető. A cukorsüvegfenyő a felsorolt megkötések mellett remek, tetszetős dísznövény lesz a kertben, de mérete okán előkertben, vagy akár társasházi belső kertben is jól tartható.