Megyeri Szabolcs kertész blogja

Mire jók az ehető virágok?

Szólj hozzá!

A mostani esős, hűvös tavaszvégi napokban nem hogy kertészkedni, de a házból, lakásból kimozdulni sincs kedvünk, ezért felesleges is lenne aktuális gyakorlati tennivalókkal traktálnom a kedves olvasót. Érdekesebb lehet jelen helyzetben némi elméleti fejtegetés, és az eljövendő melegebb napokon való gondolkodás, ezért egy izgalmas téma kerül ma terítékre, ami nem más, mint az ehető virágok. 

microgreen-salad-3.jpg

De miért akarnánk virágokat enni, merülhet fel a kérdés? Igazából pont azért, amiért bármi mást is megeszünk, mert vagy finom, vagy egyszerűen mutatós, és emellett ehető is. A virágokat ugyanis elsősorban a küllemük miatt szeretjük, de persze nem csupán az ágyásban vagy a vázában mutathatnak remekül, hanem akár a tányéron is. Ha pedig még az ízük is értékelhető, máris duplán nyertünk! Persze nem minden virág ehető, és amelyik ehető, az sem biztos, hogy jó ízű, de minden ehető virág kiváló tányérdísz lehet, a lehetőségek pedig igencsak tágak, hiszen számos módon lehet felszolgálni a virágokat vagy egyes részeiket. 

Virágokról nyilván elsősorban a díszágyások lakói jutnak eszünkbe, de jelen témában sokkal tágabban kell értelmeznünk a virágot. Ki tudta például, hogy minden hagymaféle virága ehető, ráadásul finom is? Az olyan hétköznapi haszonnövények, mint a torma, az oregánó, a sütőtök, a napraforgó, a kapor, az édeskömény, a menta vagy a citromfű szintén ízletes virágokkal rendelkeznek. Persze a hagyományos dísznövények között is számtalan fogyasztható virágú akad, így például tányérra kerülhet a levendula, a jázmin, a hibiszkusz, a szegfű, a méhbalzsam,  a sarkantyúka vagy a millió változatban létező rózsa virága. Többféle gyógy-, és fűszernövény - melyeknek elsősorban nem a virága használatos - is rendelkezik ehető virágzattal, ide sorolható a körömvirág, a kamilla, az ánizs, a zsálya, a kakukkfű, a vadárvácska, vagy a rozmaring.

img_5816-1200x750_1.jpg

Mit lehet kezdeni ezekkel a virágokkal? Jogos kérdés, hiszen a nyers virág elfogyasztása önmagában nem feltétlen maradandó élmény. Bármely ehető virágzat remek dísz, kiegészítő köretekhez, főfogásokhoz, de modern levesekhez is remekül passzolhatnak színes szirmok. A virágokból persze készülhet szirup vagy szörp is, de a kísérletezőbb kedvűek lekvárt vagy virágzselét is csinálhatnak. Jó módszer a kandírozás is, mely virágok esetében jóval egyszerűbb, mint a gyümölcsöknél. Csupán tojásfehérje és cukor kell hozzá, az így tartósított édes, fényes szirmok pedig fél évig is fogyaszthatók maradnak megfelelő tárolás esetén. A virágok, szirmok legjobb terepe talán az édességek területe, kevés természetesebb és káprázatosabb sütemény és tortadísz van, mint a virág!

Érdekesség: ehető virágok magkeverékben!

81xibxjidrl_ac_sy450.jpg

Ötlet: az egyik leglátványosabb és egyben legegyszerűbb virágalapú étel a virágzselé, melyet tényleg könnyű elkészíteni. A felfőzött, cukrozott virágszirom levet dzsemfixálóval vagy zselatinnal keverjük ki, hogy végül egy lágy, zselés állagú elegyet kapjunk. A szirmok mellett a zseléhez egyéb íz-, és látványfokozó elemeket is lehet keverni, aszalt vagy friss gyümölcsöt, reszelt narancshéjat, fahéjat, és így tovább. Ezt aztán kenhetjük kalácsra, édes péksüteményekre, de akár fűszeres húsok mellé is kínálhatjuk különleges mártásként!

 canape-avocado-flowers.jpg

Az íz és a küllem mellett a beltartalomról is essen pár szó. A virágok virágpora bár különböző összetételű, összességében jellemzően gazdagok vitaminokban (B1, B2, C), tartalmaznak ásványi anyagokat, található bennük cukor, zsiradékfélék és illóolajok. A virágporok általánosságban kiváló fehérjeforrások, 10 deka virágpor 6-8 tojásnak megfelelő fehérjét tartalmaz! Egyes virágok, így a hárs, az akác, vagy éppen a bodza gyógyhatással is rendelkeznek, mind kiváló köhögéscsillapítók, de számos más gyógynövénynek is a virágzata használatos, jellemzően szárított formában. Megemlítendő, hogy egyes virágok, különösen a virágporuk allergizáló hatásúak lehetnek, ez gondot okozhat az adott virágfélére vagy általában a virágporra allergiások körében.

 

 

Az sem mindegy, hogy az étkezésre szánt virág honnan származik és mikor kerül begyűjtésre. A legtöbb virág illat-, és ízintenzitásának egyáltalán nem tesz jót a mosás, emellett az öblítéssel az értékes virágpor is elillanhat. Az egyik megoldás tehát, ha teljesen nyersen, mosatlanul használjuk fel a virágot, ez persze azt jelenti, hogy szennyeződésmentesnek kell lennie. Ilyen virágokat találni nem könnyű, leginkább településektől, autóutaktól távol kell gyűjtögetnünk. A mosást persze nem kell feltétlenül elhagyni, de ilyenkor a díszítőérték is némileg csökkenhet. Amennyiben egyébként is beledolgozzuk a szirmokat valamilyen ételbe, a mosás nem igazán számít, tehát ne hagyjuk ki. A saját kertből származó virágokat is csak akkor használjuk fel, ha biztosak vagyunk benne, hogy biokertészeti minőségűek, vegyszermentesek, így ahol (vagy a közelben, szomszédban) permetezés, vegyszeres kezelés volt, ott a virágokat ne használjuk étkezési célra. A virágok virágzási ideje fajtól, fajtától függően nagyban eltérő, egyesek pár napig, egy hétig, míg mások hónapokig virágoznak. A máris kezdődő nyár ebből a szempontból jó időszak, hiszen számos dísznövény az egész évszakban folyamatosan virágzik, illetve ilyenkor (és tavasszal) virágzik a növények többsége. A leszedett virágok többsége hamar elhervad, elfonnyad, ezért begyűjtés után azonnal használjuk fel őket, illetve csak akkor szedjünk belőlük, ha rövid időn belül fel is tudjuk dolgozni őket! Érdemes előre megtervezni, hogy milyen virágokkal szeretnénk próbát tenni, majd a virágzási időket felírni a naptárba, hogy követhető szedési, gyűjtési menetrendünk legyen!

 

Képek: innen 

Mi a helyzet a vakonddal?

3 komment

Májusra már dübörög a kerti szezon, épülnek-szépülnek a birtokok, és sajnos a problémák is kezdenek sokasodni, nincs ugyebár rózsa tövis nélkül. Gyomok, növényelhalások, rovarkártevők, növénybetegségek, és persze az elmaradhatatlan vakondtámadás. A vakond azért az egyik legbosszantóbb kerti ellenfél, mert ott támad, ahol a legjobban fáj, a szépérzékünknél. Egy tetves rózsabokor vagy egy sor kidőlt palánta még nem vágja haza a látványt, de mikor reggel arra ébredünk, hogy nyolc túrás éktelenkedik a pázsiton, nos akkor már nem kell kávét inni. A vakonddal és az elűzésével kapcsolatban számos tévhit és legenda kering közszájon (meg az interneten), ezért érdemes a tisztánlátás érdekében összefoglalni a főbb információkat, és a kezelési, elűzési lehetőségeket. Ezért most következzen egy kérdezz-felelek típusú gyorstalpaló azoknak, akiknek már kijutott az áldásból, vagy még nem vakondosak, de szeretnék tudni mik a lehetőségek, hogy ne is legyenek azok!

mole-13299_960_720.jpg

Védett-e a vakond?

Igen, a vakond, pontosabban a közönséges vakond (Talpa europea) Magyarországon védettséget élvez, ugyanakkor nem számít veszélyeztetett fajnak. Eszmei értéke példányonként 25 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a hatályos törvény szerint a vakond irtása, elpusztítása nem engedélyezett, ami mondjuk egyébként sem szép dolog, de mindannyian tudjuk, hogy szokás. Olvasóimat ezért arra biztatom, hogy ha vakond jelenik meg a kertjükben, mindenképp az elűzéssel próbálkozzanak, ha pedig más nem mutatkozik hatékonynak, akkor becsapdázással ejtsék foglyul és eresszék szélnek ott, ahol nem okozhat kiskerti károkat.

A vakond tényleg megrágja a növények gyökereit?

Nem. Ez egy régi vád a vakond ellen, ami azon alapszik, hogy vakondos kertekben előfordulnak növénypusztulások, főleg a zsenge palántákat, friss ültetéseket érintve. Ez azonban nem azért van, mert a vakond eszi a gyökereket, hanem azért, mert a járatok fúrásakor felsérti a gyökérzetet, vagy a talajt fellazítva egyszerűen kidönti a palántát. Ettől még persze bekövetkezik a növénykár, de nem azért, mert a kisállat rágja a növényi részeket.

Igaz, hogy a vakond hasznos, mert elpusztítja a talajban élő kártevőket?

Hát ez sajnos csak félig igaz. Az tény, hogy a kis állat nagy számban pusztítja a növényeket ritkító föld alatti rovarokat, így például a cserebogár pajorokat vagy a lótetűket. Eközben azonban - mivel nem válogat emberi mérték szerint - a talajt javító gilisztákat is tizedeli, és más hasznos rovart is elfogyaszt, valamint a csigákat sem kíméli, ha ez valakinek szempont bármilyen kicsengéssel. Viszont ha már hasznosságról beszélünk, megemlítendő, hogy a járatok ásása jótékony hatású talajlazítás, ami a talaj vízgazdálkodását is javítja. Az is tény, hogy a felszíni túrások földje jól jöhet a kertészkedőnek, ez ugyanis mélyről származó közeg, ami nem tartalmaz gyomokat, gyomkezdeményeket, így akár cserepes növényeknek is megfelelő talaj!

A mélyre ásott kerítés megakadályozza, hogy bejöjjön a vakond?

Sokan gondolják úgy, hogy kertjük megvédhető, ha kerítésük mélyen fekszik a talajban. Sajnos ez nem járható út, ugyanis a vakond akár két méter mélyre is le tud ásni, ilyen mélyre alapozott kerítés pedig nehezen kivitelezhető. 

molehill-231386_340.jpg

Vízzel lehet a legjobban elűzni!

Ez egy súlyos tévhit, illetve inkább drága. A vakond járatai ugyanis összetett rendszert alkotnak, számos kijárat és menekülőút van az alagutakban, így ha az egyik bejáratba kerti slagot dugunk, és megeresztjük a vizet, a vakond könnyedén távozik valahol odébb, mi pedig több köbméter vizet is feleslegesen a talajba pumpálhatunk (amit ráadásul a talaj könnyedén elnyel, így észre sem vesszük a mennyiséget). Végeredményben a vizes árasztással csak a vízszámlánk fog nőni, a vakond nem veszi igazán zokon a dolgot.

Szöges, üveges torlaszt a járatokba!

Régi népi módszer, hogy üvegcserepet, szögeket, éles tárgyakat (kőtörmeléket, zsilettpengét, stb) tömnek a járatba, mondván ez megöli, előzi a föld alatti kártevőt. Ez azonban nem igaz, egyfelől a vakond nem buta, ha fájdalmas akadályba ütközik, hátraarcot vesz, és ás másmerre. Ráadásul az ilyen akadály legfeljebb megsebzi, a lassú ásási sebesség miatt halálos nem lesz a torlasz, annak meg semmi értelme, hogy megsebesítsük szegény jószágot. Plusz a kert talajába tömködött éles holmik végül csak ránk lesznek veszélyesek, de az ásásra hajlamos kerti kutyákat is komoly veszélynek teszi ki az így eljáró gazda.

Bevethető éghető vagy mérgező gáz?

Számos fórumon olvasni gázosításról, de ez olyan rossz ötlet, hogy inkább le se kéne írni, nehogy valaki fejében szöget üssön a gondolat. A mérgező gáz azért rossz ötlet, mert a talaj nem légmentesen szigetel, tehát amit lejuttatnánk, abból jutna a felszínre is, ez pedig fokozottan ön (és köz) veszélyes. Kaphatóak direkt erre a célra készült, járatba dugható, mérgező gázt eregető kapszulák, ezek azonban nehezen beszerezhetők, kimondottan drágák, és hatásfokuk is gyenge, lévén a járatok hatalmasak is lehetnek, a gáz pedig hamarabb illan el, mint hogy végigjárná a rendszert. Az éghető gázos ötlet eredménye pedig az alábbi videóban látható, sok kommentár nem kell hozzá:

Jó, ez mind rossz ötlet, de akkor mik a jó megoldások?

Sokféle többé-kevésbé bevált vakondűző praktika van, ilyen a talajba kétharmadig leásott sörös (vagy egyéb palackszerű) üveg, melyet a szélfújás búgó hangra gerjeszt, ami irritálja a vakondot. Kaphatóak ultrahangos riasztók, melyeket csak le kell szúrni, és az emberi fül számára hallhatatlan frekvenciájú hanggal zavarják a vakondot. A közepesen hatásos, de legalább olcsó (és a kertre nézve nem kártékony) módszerek közé tartozik a vakondfű, vagyis a hasindító kutyatej (Euphorbia lathyris) ültetése, melynek a gyökere irritáló szagot áraszt, ha a vakond megsérti azt, így hatékonyan téríti el a kis ásógépet, csak sajnos nevezett növény tejnedve is mérgező, ezért kisgyermekes kertekbe nem való. És ugye csak akkor ér valamit, ha a vakond pont eltalálja ásás közben a gyökeret. Az ideális, ha a módszereket vegyesen és váltogatva vetjük be, a vakond ugyanis rugalmas, és hozzászokhat az először zavaró körülményekhez. Ultrahangos készülék használata esetén ne egy darabot vásároljunk, hanem annyit, amennyi a teljes kert felületét lefedi!

5b0313bf-b989-4755-aa7c-c1cd591fa3ba_cr0_0_970_300_pt0_sx970.jpg

Hogy tudom elkapni a vakondot? 

Aki befogással és kitelepítéssel oldaná meg a helyzetet, az könnyen beszerezhet vakondcsapdát. Ez egy arasznyi hosszú pár centi átmérőjű cső, amit a járatba kell helyezni, a vakond (kis szerencsével) belemászik, de a csapóajtónak köszönhetően ki már nem tud jönni belőle. Az így elkapott kisállatot aztán egy közeli mezőn, réten el lehet engedni, remekül fogja érezni magát a kerten kívül is. A régi falusi "állok egy lapáttal/vödörrel a túrás fölött" módszer nem igazán célravezető, a vakond nem fog a kedvünkért felbukkanni, a hallása ugyanis kiváló, így könnyen felfigyel ránk.

garden-mole-being-held1.jpg

Létezik egyáltalán 100%-os védelem?

Igen, van ilyen. Ez nem más, mint a vakondháló. Sajnos ehhez a teljes kertet fel kell ásni, majd bő tíz centivel a talajszint alá speciális műanyaghálót kell lefektetni. Félarasznyi talaj négyzetméterenként nagyjából 160-180 kg-ot jelent, így a vakond a hálóval elzárt földet már egyszerűen nem tudja megemelni, a hálót pedig nem tudja átszakítani, így a védelem teljes lesz. A lefektetéshez célszerű szakembert hívni, a hálót ugyanis a fák, szegélyek, oszlopok, kerítés mellett körültekintően fixálni kell a teljes hatékonyság érdekében. Mint az sejthető, mindez jelentős kiadással, nagy munkával, és azzal jár, hogy a gyepfelületet teljes egészében meg kell semmisíteni, aztán újravetni, vagy gyepszőnyeget lefektetni. Ezért a vakondhálót szezon elején vagy végén érdemes lerakni, tehát a tavasz eleje vagy az ősz vége az ideális, de akár még most, május végén is elvégezhető a művelet, főleg, ha utána azonnal teljes értékű pázsitot nyújtó gyepszőnyegezést hajtunk végre.

 Képek: pixabay.com

Segítség, kicsi a kertem!

Szólj hozzá!

Az elmúlt évtizedekben jól megfigyelhető trend, hogy a kertek mérete egyre csökken. Ez persze nem azért alakul így, mert az emberek szeretnének egyre kisebb birtokot a ház körül (bár ilyen kívánalom is akadhat), sokkal inkább azért, mert a háttérben anyagi okok vannak. A beépíthető telkek jobb kihasználhatósága érdekében a beépítetlen területek kisebbek, ez főleg az újépítésű lakóparkoknál, sorházaknál figyelhető meg, és abban a tekintetben logikus, hogy az építtető szeretne minél nagyobb épületeket elhelyezni az adott területre, hiszen így az eladható lakások száma (vagy az adott számú lakások mérete) is nő. Az építés idejétől függetlenül is viszonylag gyakori, hogy a kert aprócska, például a városok belsőbb részein épült házaknál, vagy a sűrűn beépített kertvárosi részeknél. A régebben épült ikerházak esetében is megfigyelhető, hogy inkább volt szempont az épület mérete, mintsem a kert alapterülete. Akárhogy is, a kis kertek lehetőségei korlátozottabbak, azonban ügyes trükkökkel, jó elrendezéssel optikailag nagymértékben növelhetők, komfortosabbá alakíthatók!

30-beautiful-small-garden-design-for-small-backyard-ideas.jpg

Kis alapterületű kertek esetében a tervezés a legfontosabb lépés, tehát kiemelten szükséges tudatosan alakítani, formálni a kertet, ugyanis a szűk alapterület biztosan nem tolerálja az improvizációt, az esetleges, ötletszerű ültetést, és a felesleges részleteket, sallangokat. Fontos tisztázni, hogy mi is a célunk a rendelkezésre álló területtel! Aki szívesen gondozna, nevelgetne színes virágokat, ne pazaroljon helyet kerti bútorokra, aki baráti összejövetelekre használná a pici kertet, mondjon le a veteményeskertről. Azért fontos előre tisztázni ezeket az alapvetéseket, mert még kis kert esetében is nagy anyagi veszteség lehet egy rosszul berendezett terület felszámolása és megújítása, így akkor kíméljük leginkább a pénztárcánkat (és az idegeinket) ha elsőre olyan kertet építünk, amit aztán hosszútávon is megelégedéssel tudunk használni.

Magától értetődőnek tűnhet, de mégsem haszontalan szóba hozni, hogy apróbb kertekben mellőzzük a nagyméretű dísznövényeket, pontosabban a széles, terebélyes fajokat. A kezdő hobbikertészeknél rendszeresen visszatérő hiba, hogy a kertészetben látható mérettel számolnak, és nem néznek utána a felnőttkori adatoknak. Pedig nagy gondot okozhat, ha a most még csak másfél-két méteres formás csemete évek múlva 6-8-10 méteresre cseperedik, és oldalirányban is erősen terjeszkedik! A fákhoz ragaszkodó, de apró birtokon gazdálkodó kertészeknek kitűnő választások a törzses cserjék, melyek faformájú, de legfeljebb két méteres dísznövények, ráadásul általában csinos gömb vagy oszlopos koronával rendelkeznek. Kevesen tudják, hogy még levendulából is lehet törzses változatot kapni, ami átlagon felüli dekorációs értékkel rendelkezik. A másik lehetőség a fákhoz ragaszkodóknak az oszlopos növekedésű örökzöldek választása, ezek filigrán, magasra növő, de pici alapterületet követelő növények. A különlegességek kedvelői választhatják a csavart törzsű tujákat, melyek roppant látványos, spirális alakzatban törnek felfelé.  

spectacular-private-small-garden-design-ideas-for-backyard-43.jpg

A helykihasználás következő szellemes módja, ha felfelé terjeszkedünk. Építsünk a falra, kerítésre olyan rácsot vagy akasztókból álló rendszert, melyekre cserepes növényeket, vagy keskenyebb virágládákat tudunk elhelyezni. A korlátozott alapterület így a falon fog folytatódni, optikailag hatékonyan növelve a teret! Vásárolhatunk előregyártott pergolát, apácarácsot melyre virágos futónövények terelhetők, így nem csak a térérzet növekedik majd, de a kert háromdimenzióssá is válik, és akkor is lesz látnivaló, dekoráció, ha szemmagasság felett nézelődünk. A futónövényektől nem kell félni, a többségük metszéssel egyszerűen kordában tartható, és az ép, jól megépített falakat jellemzően nem rongálják. Érdemes a tapadókorongos változatokkal kísérletezni, ezek ugyanis szinte nyom nélkül leszedhetők, ha meggondoljuk magunkat.

A szögletes formák használata is erősen ajánlott a kisebb kertekben. Az íves alakzatok ugyan lágyabb érzetet keltenek, de helykihasználás szempontjából kedvezőtlenebbek. A díszágyás, a miniveteményes, vagy éppen a kerti bútor épített alapja inkább legyen négyzet vagy téglalap alaprajzú, így minden sarkot kitölthetünk, nem maradnak sem felesleges terek, sem kihasználatlan részek. Természetesen nem muszáj száz százalékosan kitölteni a rendelkezésre álló teret, a zsúfoltság nem is áll jól egy kertnek sem, de aki többféle ágyást szeretne, inkább a szögletes formákban gondolkodjon.

4ef9e1652684f1aaadb68f211907bc39.jpg

Lehetőleg ne alkalmazzunk teljesen tömör kerítést. Mindenki szeretné persze a területét intimmé, beláthatatlanná tenni, de a teljesen átlátszatlan kerítés nagyon összenyomja a teret, arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb dísznövényeket részben elzárja a légmozgástól. A sűrűn elhelyezett deszkákból, lécekből álló kerítés nem csak fényt és levegőt enged a kertbe jutni, de a térérzetet is növeli, hiszen azt sugallja, hogy van még terület a határoló mögött, nem ütközik a tekintet - szó szerint - falba. A túl átlátszó kerítéseket (dróthálót például) futónövényekkel tehetjük zártabbá, melyek ráadásul még esztétikusak is, és természetes mivoltuk okán kellemesebbek a szemnek, mint az épített elemek.

Alakítsunk ki kerti utakat! Az ösvények, utacskák még az egészen apró kertekben sem feleslegesek, mert elválasztják a kertrészeket, megkönnyítik a közlekedést, és csupasz felületükkel csökkentik a zsúfoltság érzetét, levegősebbé varázsolják a területet. Bátran építsünk ezért még zsebkendőnyi területre is kis utacskát, lehetőleg minél dekoratívabbat, érdemes a drágább, szemrevalóbb kerti járókövek közül válogatni, hiszen úgyis kevés darabra lesz szükség. Az utat szegélyezhetjük kisebb dísznövényekkel, törpenövésű, alacsony cserjékkel, és szúrjunk le mellé pár szolárlámpát is, hogy este is látványos legyen az útvonal. 

small.jpg

Nagyban növeli a térérzetet, ha az épített elemek is részben elkülönülnek magasság szerint. Így egy kerítés vagy fal mellé helyezett magaságyás roppant hasznos lehet, ahogy elképesztően látványos és hangulatos lesz, ha területet kétszintessé alakítjuk, tehát a kert egy részét "emelvényre" tesszük. Ez lehet egy 30-50 centiméter magasra helyezett faburkolatú terasz vagy egy hasonló mértékben megemelt (földdel feltöltött, támfallal megtámasztott) beültetett, gyepesített kertrész, melyre 2-4 lépcsőfok vezet fel. Az ilyen trükkel megosztott kert nagyobbnak tűnik majd, és változatosabb beültetésre, dekorációra ad lehetőséget. 

small-garden-royalty-free-image-584877834-1567275605.jpg

Érdekes trükk, ha az egyik sarkot meghagyjuk buja, zabolátlan szegletnek. Az ilyen dús vegetációval izgalmassá tett elrendezés azt az érzetet kelti, hogy a terület ott még nem ért véget, hanem az átláthatatlan növényözön mögött még folytatódik a birtok! A célra használhatunk kompaktabb díszfüveket, vékony sövényt, vagy magasabbra növő vadvirágokat. 

A színek is széles teret adnak a helytakarékos kreativitásnak! Kis alapterületen nem jó sem a homogén (például a csak pázsittal és örökzöldekkel beültetett) sem a kirívóan tarka színvilág. Érdemes megtalálni az egyensúlyt, hogy a színvilág összetett legyen, de mégse váljon kaotikussá. A gyep és a tuják zöld tömegét például egyensúlyozzuk ki egy sor egyszínű (élénksárga vagy épp vörös) virággal. A tarka virágágyás mögé futtassunk a falra vadszőlőt, ami az egyenletes zöld tömegével szép, szolid háttér lesz. Hasonlóan játsszunk a formákkal, a katonásra nyírt pázsit és a mértani alakzatú cserjék mellé telepítsünk burjánzó vadvirágokat, gömbszerű levendulát és egyéb determinált növekedésű díszcserjéket, vagy például csavart törzsű dísznövényt!

unnamed.jpg

Mindenképp kerüljük a zsúfoltságot. Erről már szó volt, de a kis kertek alapelve, hogy a kevesebb jellemzően több. Nem kell úgy érezni, hogy a kis alapterület miatt minden négyzetcentimétert ki kell használnunk, ez kellemetlen telítettséghez vezet, és biztosan a funkcionalitás rovására megy. Maradjon a kert szellős, átlátható, átjárható! Inkább mellőzük az olyan elemeket, melyek érvényesüléséhez bőséges hely kell, ilyen például a kerti tó, a nagyméretű épített kerti grill, vagy a szobrok, méretes kültéri dísztárgyak, vagy ha ragaszkodunk ezekhez, vegyük tudomásul, hogy csak a növényi beültetés kárára tudjuk elhelyezni őket. Ahol gyermekek is vannak, ott mindenképpen maradjon egy kisebb nyílt tér, ami a játék, pihenés helyszíne lehet.

Képek: innen.

Balkonkertészkedés kezdőknek öt lépésben

Szólj hozzá!

A mostani vészterhes időkben felértékelődnek az otthon végezhető tevékenységek, köztük is kiemelkedő népszerűségnek örvend a kertészkedés, hiszen egyszerre valósítja meg a szabad levegőn való időtöltést, és a produktív, hasznos hobbit. Mindez remekül hangzik, ám van egy kis bökkenő, akinek nincs kertje, ki is esik az egészből. Ez persze nem teljesen igaz, hiszen szinte minden lakáshoz tartozik egy kisebb-nagyobb balkon, ahol szintén lehet kertészkedni. El is érkeztünk a balkonkertészkedéshez, ami egyáltalán nem újszerű téma, ám a jelen karanténidőszakban roppant időszerű, és azoknak is hirtelen érdekessé válhat, akik eddig idő-, vagy energiahiány miatt félretették ezt az ötletet. A következő útmutató, tanácsgyűjtemény elsősorban nekik, vagyis a kezdő balkonkertészkedőknek szól, hogy a kezdő lépéseken könnyen túljussanak!

 

garden tranquility balcony-garden.jpg

 

1. A helyszín felmérése

Használhatatlanul kicsi terület vagy erkély nincsen, akár egy-két négyzetméteren is van lehetőség pár virág, egy-két zöldségpalánta nevelésére, gondozására. Fontosabb, hogy bármilyen konkrét lépés előtt alaposan fel kell mérni a balkont, arra koncentrálva elsősorban, hogy milyen a használat jellege. Ha eddig parlagi terület volt, vagy limlomok tárolóhelye, akkor a kipakolás és a növények betelepítése után sem fog hiányozni az itteni tér, de ha az erkély központi pihenőhely, olvasósarok, kávézóhely, és így tovább, vagyis aktívan és gyakran használt, akkor ne zsúfoljuk tele növényekkel, mert kiszorítanak minket, és a reményteli projektből gyorsan problémaforrás lesz. A felmérési fázisban azt sem szabad elfelejteni, hogy sok növény a kezdeti méretéhez képest nagyot fog nőni, így ami most még szellős elrendezésnek tűnik, egy-két hónap múlva dzsungelszerű lehet. A balkonok többsége nem ideális alaprajzú, sok köztük a hosszúkás és keskeny elrendezésű, de akadnak íves alapúak is. Ilyen esetben a nagy, dézsás növények nem praktikusak, nehezítik az átjárást, túlságosan kitöltik a teret. Terjeszkedéskor a korlátra erősíthető, kifele álló virágládák jöhetnek szóba, melyeknél azonban ügyelni kell a biztonságra, nehogy például egy erősebb vihar lesodorja azokat. Szintén tér nyerhető a függőleges elrendezéssel, például falra erősített kaspókkal, edénytartó polcokkal, futtatásra alkalmas pergolával. Akkor járunk el jól, ha megfontoltan, a növényfajtákat tudatosan megválogatva, a hely méretét tudomásul véve rendezzük be erkélyünket.

 

AnetteBalcony-610x290.jpg

2. Az adott körülmények vizsgálata

Még mindig a tervezési fázisban járunk, de már nem a balkon mérete, és használati szokásai a kérdések, hanem az, hogy a terület milyen egyedi jellemzőkkel rendelkezik, melyek alapvetően befolyásolják a választható növények típusát. Lényeges, hogy mennyire huzatos vagy szélvédett, napos, vagy árnyékos a hely? A napsütéses órák száma csalóka, a legtöbben ezt az adatot erősen felülbecsülik, mert az ablakon beszűrődő fényt veszik alapul. Az erkély korlátja, magas pereme, oldalfala ellenben lehet, hogy már órákkal korábban eltakarják a növények elől a napsütést. A magasabban, kevésbé védett helyeken lévő balkonok általában szelesek és huzatosak, aminek következménye, hogy a levegő és a növény földje is könnyebben kiszárad, ami elősegítheti kártevők megjelenését (például a takácsatkákét), ezért huzatos erkélyekre strapabíróbb, szárazságtűrő fajtákat kell válogatni. A száraz levegőjű területen úgy is segíthetünk, hogy növényeinket szorosan egymáshoz helyezzük, vagyis "tömegbe" rakjuk őket, így párásítani fogják maguk körül a levegőt (ezzel persze vigyázni kell, a túl sűrű elrendezés a gombás betegségeknek kedvezhet). Ha túl sok tűző napsütés éri a területet, akkor érdemes árnyékolni, erre a célra házilag készített, vagy bolti árnyékolót is bevethető.

 

balcony-garden-23.jpg

 

3. Növények válogatása

Itt ketté kell választani a dolgot, aszerint hogy dísz-, vagy haszonnövényeket szeretnénk nevelni, de persze semmi akadálya, hogy ebből és abból is legyen valami a területen. A két növénycsoport azonban némileg eltérő gondozást kíván, a balkonzöldségekkel mindenképp több lesz a teendő, ezzel számolni kell. Azt is tisztázni szükséges, hogy a balkonon nevelt zöldségek nem fogják érdemben csökkenteni a bolti vásárlásokat, inkább hasznos és kellemes elfoglaltságként kell tekinteni a dologra.

Az átlagos balkonon szinte minden kertben megtermő zöldségféle sikerrel termeszthető, csupán a fényigényre és a várható méretre kell ügyelni. Nem érdemes nagyra növő haszonnövényekkel (például káposztafélékkel) próbálkozni, ezek csak elveszik a helyet mástól (akár tőlünk), és akkora hozamot biztos nem produkálnak, hogy megérje a hátrányokat elviselni. Kezdők először fűszernövényekkel kísérletezzenek, ezek helyigénye kicsi, mégis sok hasznukat lehet venni a konyhában. Napfényes külső ablakpárkányra, erkélyre kerülhetnek mediterrán fűszernövények, ezek gyorsan fejlődnek, a felhasználás mértékéhez képest a hozamuk bőséges, és folyamatosan szedhetőek, csipkedhetőek a leveleik a konyhai ténykedésekhez. Hasonlóan jó ötlet lehet a fokhagyma, a csilipaprika, a koktélparadicsom, vagy épp pár fej saláta, ellenben a nagyra növő padlizsán, káposzta, tök pedig inkább kényelmetlenséget okozhatnak. Az erkélyzöldségek a szabadföldi nevelésű társaiknál több öntözést kívánnak, a kisebb térfogatú, hamarabb kiszáradó földjük miatt, cserébe kártevőkkel, gyomokkal alig kell számolnunk (utóbbi kijelentés azonban csak a bolti termőföld esetén érvényes, a kertből hozott közegben például kártevők, kártevők petéi, lárvái, gyomok kezdeményei lehetnek).

A dísznövények köre is roppant tág, a legkeresettebbek a virágos balkondíszek, így például választható a petúnia, a mézvirág, a begónia, a nebáncsvirág, a dália, a lantána, a pompás gólyaorr, a záporvirág, a díszdohány, a tarka vörösbegyvirág, vagy épp a porcsinrózsa. Természetesen bármely balkonra illik a számos remek tulajdonsággal bíró muskátli, melynek többféle változata hozzáférhető, a színválaszték pedig majd' végtelen, így akár csak muskátliból is kirakható egy igazán sokszínű és változatos kompozíció. Aki szolidabb látképet szeretne, a virító virágok helyett szolidabb növényeket is választhat, ilyen többek közt a hanga, a levendula, a bőrlevél, a pálmaliliom, de nagy választékban kaphatóak törpe növésű örökzöld cserjék is, melyekkel a balkon mindig üde zöld lesz, gondozási igényük pedig igencsak alacsony.

 

untsfidp_rect540.jpg

  

4. Felszerelés, kellékek

A teljesen kezdőknek pár alapvető felszerelésre mindenképpen szükségük lesz. A megfelelő méretű, mélységű ültetőláda az alap, ez lehet cserép, fa, vagy műanyag edény, de kaphatóak praktikus önöntöző virágládák is, melyek segítségével ritkíthatóak az öntözések, és a növények akár egy többnapos nyaralást is átvészelnek bennük. Nagyobb méretnél ne a rusztikus, de jelentős súlyú agyagedényt válasszuk, méretesebb példányoknak inkább könnyebb műanyag tartót nézzünk ki, ezekből kaphatóak nagyon dekoratív, színes darabok is. A fém edények is mutatósak, de ha sok tűző napfény éri az erkélyt, akkor túlságosan felforrósodhatnak, és "megsütik" a növény gyökereit. Esőtől védett balkonokon a nádfonatos kaspók is beválhatnak. Bátran legyünk kreatívak, építhetünk polcrendszert az erkély falára, lépcsőzetes emelvényre is rakhatjuk az edényeket, de akár egy raklapot is használhatunk függőleges fűszerveteményként. A szerszámokat illetően a kertben használatos eszközökhöz képest kisebb holmikra lesz szükségünk, például ültetőkanálra, kézi kultivátorra, kis kapára, apró gereblyére. Ilyen szetteket minden jól felszerelt kertészetben vehetünk, de akár - és ez nem tréfa - egy jobb minőségű, gyerekeknek való homokozókészlet is megteszi. Végül pedig nem mellőzhető a locsolókanna, sokkal praktikusabb lesz, mintha egy nagy bögrével, vagy kiöntő nélküli vödörrel próbálkoznánk (megjegyzendő, hogy gyakran egy szélesebb szájú, tisztára mosott üdítős palack is teljesen megfelelő). Persze ne feledkezzünk el a termőföldről sem, ez ne a telekről, vagy a nagyi kertjéből érkezzen (gyomok lehetnek benne), vásároljunk jó minőségű, friss általános termőföldet. Ugyanígy fontos a minőségi, márkás vetőmag, az ezekből fejlődő zöldségek erősebbek, ellenállóbbak, finomabbak lesznek.

 

aa615s1.jpg

 

5. Ültetés, gondozás

Mikor a fenti lépésekkel végeztünk, és megvan az ideális, előkészített hely, beszereztük az edényeket, termőföldet, kis gereblyét, és a vetőanyagot, palántát is, kezdhetjük az ültetést, és a növénynevelést. Innentől fogva nincs általános tanács, hiszen kis túlzással minden zöldségnek, virágnak más az ültetési, nevelési módja, tehát okosítsuk ki magunkat a használati utasítás, a gazdabolti eladó, a tapasztalt nagyi, vagy az internetes fórumok ( tipp: blogomban több tucatnyi zöldség ültetési módjáról esett már szó) segítségével. 

 

balkon.png

 

Tipp:

A balkonkertészkedés egyik hátulütője, hogy könnyen okot adhat a szomszédokkal való összeveszésre. A leggyakoribb problémák a lecsorgó öntözővíz, a lehulló föld és levelek, az oldalirányba vagy lefelé terjeszkedő (futó)növények, és nem ritka, hogy a mézelő virágok által odavonzott méhek, rovarok irritálják valamely szomszédot. A problémák többsége némi odafigyeléssel és körültekintő választással kiküszöbölhető, érdemes előre számolni a vázolt gondokkal, esetleg nagyobb telepítés előtt konzultálni az érintett szomszéddal, gyakran egy udvarias kérdés is elegendő ahhoz, hogy a szomszéd megenyhüljön. 

Képek: inneninneninneninneninnen, és innen.

Közösségi terek közfelkiáltásra!

Szólj hozzá!

A városi parkok és közhasználatú, közösségi terek fejlesztésének legjellemzőbb problémája, hogy roppant nehéz úgy végrehajtani az újításokat, átépítéseket, renoválásáokat, hogy az a lehető legszélesebb közönség tetszését elnyerje. Abban természetesen jellemzően egyetértés van, hogy a leromlott állapotú, célközönségét vesztett, megkopott, egyes esetekben pedig akár a közbiztonság szempontjából aggályos területeket mindenképpen szükséges átfazonírozni, megújítani, arról azonban, hogy ezt pontosan hogyan végezzék el az illetékesek, nincs mindig konszenzus. Már csak azért sem, mert gyakran a hogyan, kinek, milyen céllal és hasonló kérdésekre szűk szakmai, vagy akár nem is kimondottan szakmai csapatok adnak válaszokat, ahogy a közvélemény mondja, íróasztal mögött dőlnek el a dolgok. Ez pedig közparkok, közösségi terek esetében kifejezetten alacsony hatékonyságú metódus, hiszen a közhasználatú tereket a gyakorlatban a "köz" használja, így valójában egészen könnyen mérhető, monitorozható igények, vélemények, kívánságok akadnak, csak jellemzően nincs, aki meg is kérdezze a leendő felhasználókat. 

vl.jpg

Városliget a jövőben. A látkép izgalmas, de vajon ugyanez épülne akkor is, ha megkérdezik a tervekről az embereket? Kép: index.hu

 

Erre a jól körülírható elméleti problémára ad megoldást a Budapest Dialog csapata, mely településmérnökökből, kertész szakemberekből, informatikusokból és kartográfusokból áll, és nem kevesebbet vállalnak, mint hogy hídként kössék össze a városi terek megálmodóit, felújítóit, kivitelezőit azokkal, akik ezeket a tereket használni fogják, vagyis helyben lakókkal, tágabb értelemben pedig általában az emberekkel. 

Könnyű belátni, hogy például egy lepusztult park renoválásakor, vagy egy teljesen új közösségi terület kialakításakor milliónyi szempont felmerülhet: kell-e kutyafuttató, futópálya, játszósarok, kellenek-e padok, asztalok, szükség van-e árnyékoló növényekre és épített elemekre, vagy inkább sík, átlátható legyen a kialakítás, felmerül-e igény toalettre, pelenkázóra, legyenek-e látványos, színes virágokkal beültetett ágyások, vagy inkább pihenésre alkalmas gyep uralja a teret, és így tovább. A Budapest Dialog szerint - és ezzel nehéz vitatkozni - a legkézenfekvőbb, ha közvélemény kutatás szerűen megkérdezzük az embereket, a válaszokból pedig könnyen kimutathatóak a főbb igények, a többségi elképzelés. 

A Budapest Dialog csapata a fővárosi önkormányzattal karöltve ezért elindított egy platformot (ez a kozossegitervezes.hu), melyen jelenleg hat fővárosi parkkal kapcsolatban lehet online véleményt mondani és lakossági javaslatokat megfogalmazni. Ez a koronavírus idején is biztonságos módja annak, hogy a polgároktól véleményeket gyűjtsenek be egyes tervezett közparki fejlesztések előtt. Az oldalon saját aloldala van a Városháza parknak, tekintettel a várhatóan szeptemberben kiírásra kerülő fővárosi tervpályázatra. Ezek a lakossági vélemények összesítve becsatornázásra kerülnek a tervpályázat tervezési programjába. A szóban forgó oldal IDE KATTINTVA érhető el, és főleg a kerületi, személyesen is érintett kerületi lakók számára ajánlott a kérdőívek kitöltése!

A kollaborációban központi szerepe van Bardóczi Sándornak, aki a fővárosi főtájépítészi pozíció várományosa. Az ő nevéhez fűződik többek közt az a hiánypótló szakmai munka, mely a városi fák és közművek kapcsolatáról szól. A laikusok számára is érthető és kifejezetten érdekes tanulmány IDE KATTINTVA olvasható el.

 

Maga a kozossegitervezes.hu oldal roppant egyszerűen használható, a főoldalon azonnal látható térképen kiválaszthatóak a véleményezhető területek, egyetlen kattintással pedig azonnal a kérdőívekhez lehet jutni. Az egyes kiválasztott területeken belül nem csak kérdésekre válaszolva lehet véleményt nyilvánítani, hanem az adott park vagy közösségi tér felülnézeti ábráján pontosan ki lehet választani egyes parkrészeket, amikhez kívánt vagy eddig alkalmazott funkciót lehet kijelölni, így például a Vérmező tetszőleges pontjára bökve megadható, hogy ott a kérdőív kitöltője jellemzően mit szokott csinálni, ezt így kell elképzelni:

Ezáltal a válaszok sokkal részletesebbek, az adatok pedig sokkal pontosabban feldolgozhatók lesznek, hiszen nem csupán előre megadott válaszokból lehet szemezgetni, hanem a területen belül szabadon kiválasztott helyeket lehet megjelölni a használt vagy kívánt funkciók alapján. Személyes megjegyzésem, hogy a térképes-válaszadós komplett rendszer nem csupán véleménynyilvánításra jó, hanem kifejezetten kellemes időtöltés böngészni a budapesti területeket, értékelni a már meglévő fejlesztéseket, ráadásul az oldalon egyfajta blogfelület is helyet kapott a témába vágó bejegyzésekkel, így pár üres óra elütésére is kiválóan alkalmas a weboldal, főleg ha valakit mélyebben érdekelnek a budapesti közparkok és közösségi terek.

4.jpg

 

Az érdeklődők itt érik el a bemutatott oldalt: https://www.kozossegitervezes.hu/

Aki pedig a budapesti közparkokat bemutató, kritizáló poszt sorozatom régebbi darabjait olvasná el szívesen, IDE KATTINTVA érheti el a bejegyzéseket. 

Kávé és pótkávé a kertben

Szólj hozzá!

Húsvét ünnepén talán meglepő, hogy nem valamilyen húsvéti témával jelentkezem, de be kell látni, hogy ezen ünnep és a kert között elég kevés összefüggés található, már azon felül persze, hogy remek mulatság  a gyerekeknek a tojásvadászat a birtokon, de ez azért távol áll a klasszikus kertészeti tematikától. Ezért mára egy mindig aktuális, és több szempontból is izgalmas téma kerül terítékre, mégpedig a kávé, közelebbről annak termeszthetőségi lehetőségei a mi éghajlatunkon, és kitárgyalásra kerül egy viszonylag ismert pótkávé kimonodttan alig ismert alapnövénye, melyet viszont bárki könnyedén nevelhet otthon is! Aki mindenképp húsvéti bejegyzést szeretne olvasni, annak ajánlom egy korábbi posztomat, ami a húsvéti bilby-ről szól, IDE KATTINTVA máris elérhető!

Na de vissza  kávéhoz!

Kaffeekirschen_gro.jpg

1. fejezet: Kávét otthon?

A kávé forrása közismerten a kávécserje, és azt is sokan tudják, hogy kávécserjéből több típust különböztetünk meg a belőle készülő kávé milyensége, minősége alapján. A kávécserje kifejezés tehát valójában több tucat fajt jelöl a Coffea nemzetségen belül, közülük három olyan van, melyet ital alapanyagként termesztenek. A legelterjedtebb a Coffea arabica, ez adja a világtermelés döntő hányadát. A második a Coffea canephora, vagy ismertebb nevén robusta, a harmadik pedig a marginális jelentőségű Coffea liberica, mely túl keserű főzetet ad ahhoz, hogy népszerű és elfogadott legyen. A tökéletes ízhatáshoz különleges termesztési körülmények szükségesek, 900 méter fölötti magasságban, trópusi éghajlaton, tápanyagdús talajban, egyenletes éves csapadékeloszlással biztosítható az igazán élvezetes kávé-alapanyag. A korábban felvetett kérdésre ezek az adatok meg is adják a választ: hazánkban nem termeszthető a kávécserje olyan módon, hogy annak terméséből fogyasztható ital készülhessen. Elkeseredni ugyanakkor nem szabad, mert ha dísznövényként tekintünk a kávéra, akkor a környezettel szemben támasztott igényei már sokkal szelídebbek, ergo növénykedvencként minden további nélkül tartható itthon is a kávé. 

Dugványozás, metszés, és teleltetés

A kávécserje dugványról is szaporítható, a levágott fiatal hajtások virágföldbe ültetve meggyökeresednek és növésnek indulnak. Növényünket ajánlott évente kétszer, tavasszal és ősszel kissé visszametszeni, ilyenkor az új hajtásokból  is szanálhatunk párat, de a cserje magasságát is kordában tarthatjuk visszavágással, ugyanis akár két méteresre is megnőhet. Ősszel, mikor a hőmérséklet tartósan 20 Celsius alá esik, vigyük be egy védett, 12-15 fokos, világos helyiségbe, és az öntözéseket ritkítsuk, ugyanakkor a leveleket időnként finoman permetezzük meg.

 

2. fejezet: A kávé, mint dísz.

Kávécserjét (de akár magot is) rendszeresen lehet vásárolni nagyobb kertészetekben, így az induláshoz adottak a lehetőségek. A kávécserje hőmérsékleti optimuma 15-24 Celsius fok között van, így télen hűvösebb, de nem sötét helyet kell neki keresni, nyáron pedig kitelepíthető a kertbe, de csak úgy, hogy perzselő napsugarak ne érjék, mert levelei hamar károsodnak, így félárnyékos helyet keressünk neki. Tavasszal, a kertbe költöztetés alkalmával át is ültethető (akár minden évben), ebben az időszakban egy növekedésindító tápoldatozás is ajánlott, és levéldísznövényeknek való tápoldattal egészen az őszi nyugalmi időszak beálltáig két-három hetente kezeljük. Nyári melegben a rendszeres öntözés mellett a leveleket is permetezzük meg vízzel, meghálálja. A kávécserje pár év után virágzik először, ezt követően fejlődnek ki termései, jellemzően a negyedik-ötödik évben. Ekkor az először zöld, később vöröses, végül fekete kávébabok leszedhetőek, és ha pörkölésük, őrlésük, és főzésük nem is ajánlott, egy tálba téve díszként remekül funkcionálhatnak.

IMG_0074.JPG

Coffea arabica 

Tipp: A kávécserje kimondottan jó választás olyan kezdő kertészeknek, akik nem a szokásos és olykor unalmas dísznövényekkel akarják kezdeni pályafutásukat, mert a kávécserje kifejezetten igénytelen, ellenálló, és könnyen nevelhető növény!

robusta.jpg

A robusta termése 

3. fejezet: Kávé helyett cikória

A cikória egy mára csaknem teljesen feledésbe merült zöldségféle, melyet a mostani harmincas-negyvenes generáció, és az idősebbek az egykoron roppant népszerű Maci kávé alapanyagaként ismerhetnek. A Maci kávé népszerűségét kávéhoz hasonlító íze és koffeinmentessége adta, vagyis bárki ihatta, akár gyerekek is. A Macihoz hasonló pótkávék rendszerint cikóriából készültek és készülnek ma is, maga a növény azonban alig található meg a kiskertekben, ami kár, mert egy érdekes és táplálkozási szempontból értékes terményről van szó. Az ősszel felszedhető cikória vitaminokban nem erős, de ásványianyag-, és rosttartalma magas, így a tél kezdetén roppant hasznos étrendkiegészítő lehet. Karotintartalma jelentős, a sárgarépáénak közel 70-80%-a, ráadásul a benne megtalálható inulin a májra nagyon jó hatással van.

115766_endivia04.jpg

 

 

Nem minden cikória pótkávé!

 

Fontos tisztázni, hogy ha kifejezetten pótkávé készítésére alkalmas cikóriát szeretnénk a kertbe, akkor a gyökércikóriát (Cichorium intybus var. sativum) kell választanunk, ugyanakkor a fajtacsoport többi tagjának is minden része fogyasztható, és változatos fogások elkészítésére alkalmasak.

 

130149180195781.jpg

4. fejezet: Mit kér a cikória?

Az üzletekben többféle változat magjai kaphatóak, általános szabály, hogy minél halványabb a leendő növény színe, annál kevésbé lesz kesernyés az íze. A veteményeskertben termesztett cikória vetési ideje májusban érkezik el. Előkészületként egy alapos akár többszöri, mély, átforgató ásás szükséges, majd gereblyézés, és esetleg egy hengerezés (talajtömörítés) következnek, mindeközben persze a gyommentesítésen is túl kell esni. A magok május elejétől június első harmadáig szórhatóak ki, másfél arasznyi sortávolságban. A cikória a talajt tekintve nem igényes, de a nyirkos, nedves közeget nem kedveli, ilyen helyeken rosszul hasznosítható, vékony, elágazó gyökereket növeszt. Fényigénye a különböző leírásokban eltérő, vagyis viták tárgya, ami tény, hogy hajtatása sötétben történik, persze a fejlődő növény igényli a fényt, a legjobb ha félárnyékos helyre vetjük, de szinte bárhol szépen növekedik majd. Tápanyagigénye átlagos, ültetés előtt felesleges trágyázni, ha az adott területen tavaly, vagy kora tavasszal ez már megtörtént.

Cichorium.intybus.2102.jpg

Érdekesség: a cikória a gyomként közismert mezei katáng nemesített változata

5. fejezet: Cikóriagondozás

A kikelő növénykéket az első hetekben gyakran kell gyomtalanítani,  majd a már ujjnyi magas (5-8 cm) palántákat 10-15 centis tőtávra kell egyelni. A sorok közötti gazolás később is fontos, sok egyéb munka viszont nem lesz vele, kártevői, betegségei viszonylag ritkák, ami előfordulhat az a gyökértetvek megjelenése, ellenük leginkább előzetesen, talajfertőtlenítéssel lehet védekezni. A föld felett levéltetvek támadhatnak, velük a bevált módszerekkel lehet felvenni a harcot. A cikória betakarításának ideje október környékén érkezik el, igyekezzünk beelőzni a felszedéssel az első fagyokat. A levelek kesernyés ízét pár órás sós, vagy ecetes vízben való áztatással lehet tompítani, ezt feltétlen tegyük meg, különben csalódni fogunk. Pótkávét az arra alkalmas fajtákból készíthetünk, a feldarabolt, pörkölt gyökérből a hagyományos módokon. 

 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, innen, és innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) Budapest (45) budapest (8) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (171) kertbarát (50) kertépítés (126) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (7) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) zugló (8) Zugló (8) Címkefelhő