Megyeri Szabolcs kertész blogja

Három vidám gyereknövény

Szólj hozzá!

Rettentően tudom sajnálni a gyerekeket, amikor azt látom, hogy már július végétől, augusztus elejétől megjelennek az újságokban, tévéadókon az iskolakezdéssel kapcsolatos hirdetések füzetekről, írószerekről és hasonló termékekről, hiszen a nyárból még szűk egyharmadnyi idő hátravan, így jobb lenne még nem gondolni a sulira, én legalábbis nem szerettem annak idején ilyentájt az iskoláról elmélkedni. Mivel azonban ezt a kertészeti blogot valószínűleg kevés kisiskolás olvassa, így nincs rossz érzésem, ha az iskolakezdéssel kapcsolatos dolgokról írok, ráadásul nem is konkrétan iskolai eszközökről lesz szó, hanem annál sokkal vidámabb dolgokról, mégpedig gyerekszobába való izgalmas növényekről.

gyerekszoba.jpg

Szeptembertől kezdve ugyanis a gyerekek, a kisisikolások visszaszorulnak az iskolapadba, és ezzel párhuzamosan sokkal több időt töltenek majd a szobáikban, egyfelől az egyre hűvösödő idő miatt, másfelől a megszaporodott teendők, házifeladatok okán. Ezért fontos, hogy olyan barátságos és vonzó mikrokörnyezetet alakítsunk ki nekik, mely kellemesebbé teszi a kötelező elfoglaltságok sorát. A gyermekeknek (főleg a kisebbeknek) persze nem lehet bármilyen szobanövényt elhelyezni a szobájukban, kerülendők az allergén, szúrós, netán mérgező fajok, de az ő szempontjukból a legfontosabb, hogy a növény érdekes, látványos, figyelemfelkeltő legyen. Ilyen növényből mutatok be most hármat!

 

mimoza.jpg

A szemérmes mimózát a kereskedelmi forgalomban gyakran csiklandós növénynek is szokták nevezni, mivel egészen páratlan tulajdonsággal bír! A szár érintésére a mimóza hirtelen összehúzza leveleit (egy kémiai reakció folytán vizet von el belőlük, ezáltal „mozog”) ami valóban keltheti azt az érzetet, mintha csiklandós lenne, és azért húzná össze magát! A kisebb gyerekek bizonyára nagyon tudják élvezni ezt az izgalmas és mulatságos reagálást a növény részéről, így valószínűleg rajonganak majd a csikis mimózáért! A szemérmes mimóza ideális méretű, kifejlett korában is legfeljebb 50-60 centiméteres kis bokor, így bármilyen gyermekszobában elfér. Trópusi növény lévén szereti a világos fekvést és a párás meleget, ezért télen sem lesz gond vele, feltéve ha gazdája (vagy gazdájának szülei) gondoskodik a párásításról (alátét tálcával vagy vizes permetezéssel). Rendszeres öntözés és időnkénti tápoldatozás mellett problémamenetesen nevelhető!

 

iskolavirag.jpg

Az iskolavirág meghökkentő megjelenése miatt keltheti fel a gyerekek figyelmét, virágai ugyanis kis fantáziával tekintve olyanok, mint egy szemgolyó, így játékos, kissé bizarr hangulatot képesek kelteni! Ez a Brazíliában honos növény hazánkban egyéves virágként tartható, déli származása miatt cserepes szobai növényként könnyen tartható, akár télen is. Érdekesség, hogy nem csupán dísznövény, hanem Brazíliában kedvelt fűszernövény is, ráadásul nyersen fogyasztott virága erős fájdalomcsillapító hatással bír, fogfájás esetén például aranyat ér, nem hiába ismert fogfájásnövény vagy zsibbasztófű neveken is! Az iskolavirág meleg, napos helyet igényel, de a tartósan erős napsugarak kárt tehetnek benne. Földjét sosem szabad teljesen kiszáradni hagyni. Megjegyzendő, hogy magjai fényre csíráznak, így a kiszórt magokat nem szabad földdel befedni, csak a felszínre kell potyogtatni azokat!

 

venusz.jpg

A nagyobb gyerekek körében lehet népszerű a csak húsevő növényként ismert vénusz légycsapója, mely tényleg rovarokkal táplálkozik, megjelenése roppant izgalmas és különleges. Ez a trópusi eredetű növény összetettebb tartási feladatokat ad, ezért inkább a kora tizenéveseknek ajánlott, akik már képesek rendszeresen, fegyelmezetten elvégezni az ápolási teendőket. A vénusz légycsapója mocsaras vidékeken él, így fontos számára a meleg, párás környezet. Tavasztól az ősz végéig szobahőmérsékleten, a téli nyugalmi időszakban pedig 5-10 celsiusos helyen kell tartani, sosem szabad hagyni kiszáradni, és mindig kell a növény alatt párásító alátétnek lennie. Előfordulhat, hogy a növény nem jut elég rovarhoz, ilyenkor bizony ki kell segíteni, és például befogott legyeket kell „kínálni” neki! A légycsapó virágokat is hozhat, ám ezeket tanácsos lemetszeni, ugyanis túl sok energiát vonnak el a növénytől.

 

Képek: innen, innen, innen, és innen.

 

Irány a Magyar Faápoló Bajnokság!

Szólj hozzá!

Aki a hétvégére egy igazán eredeti és látványos, növényekkel kapcsolatos, ritkán látható programot keres, és budapesti vagy nem rest a fővárosba elutazni, az mindenképpen olvasson tovább, mert megtalálta, amire vágyik!

67436518_493015544792716_3328056139173593088_n.jpg

Ezen a hétvégén zajlik ugyanis a Margitszigeten az V. Magyar Faápoló Bajnokság, melynek keretében a kilátogatók megleshetik, hogy hogyan zajlik a talajszinten és a magasban a fák ellátása, gyógyítása, metszése, emellett láthatnak hajmeresztő alpintechnikás fára mászást, és képbe kerülhetnek a városi fák ápolását illetően.

Talán kevesen tudják, de a faápolás kifejezés mára nem csupán azt jelenti, hogy valaki gondoz egy fát, a szóösszetétel modern jelentése egy specifikus ágát jelöli a fákkal való foglalkozásnak. A faápolás, mint műszó kifejezetten a városi fák karbantartását jelöli, azt a folyamatot, mely során a kertészeti szakismerettel rendelkező, és az alpintechnikában is járatos szakemberek az urbánus környezetben lévő fákat gondozzák. A faápolás témakörébe tartozik a metszés, a statikai megerősítés (a kidőlés, ágletörés megakadályozása), a koronabiztosítás, a sebkezelés, a sarjak eltávolítása és a tápanyagok utánpótlása. A faápolók munkáját érdemes megismerni, sőt, elismerni, hiszen ezek a szakemberek hatalmas részt vállalnak a városi környezetben lévő fák állagmegóvásából, élettartamuk meghosszabbításából, és a munkájuknak az is fontos része, hogy a fákat az emberek szempontjából is biztonságossá, balesetveszély-mentessé alakítják!

A Margitszigeten a mostani hétvégén megrendezésre kerülő Faápoló Bajnokságon mindezekről bővebb ismereteket szerezhetnek a kilátogatók, közelebbi kapcsolatot építhetnek ki a fontos szerepet betöltő városi fákkal, és persze a gyakorlatban is megismerhetik a tennivalókat, és megcsodálhatják a látványos mászástechnikákat, vagy például a nagy gyakorlatot igénylő dobózsinór és súly dobást.

A szervezők szeretettel várnak mindenkit a mai és a holnapi napon, a rendezvény ingyenesen látogatható!

Az esemény hivatalos facebook oldala IDE KATTINTVA érhető el,

aki pedig nem rendelkezik fb hozzáféréssel, IDE KATTINTVA olvashat rövid leírást az eseményről.

Kedvcsináló fotók a tavalyi bajnokságról! A képek forrása: fokert.hu

 

Xerogardening - egy víztakarékos kertstílus

Szólj hozzá!

Aki azt gondolná, hogy a kertészkedés a hobbielfoglaltságok olyan területe, amelyik természeténél fogva biztonságban van a divatirányzatok okozta befolyásoktól, az meglehetősen nagyot téved. Bár a kertészkedés alapvetően egy ortodox dolog, hiszen a paradicsom az paradicsom már sok száz éve, a diófa meg ugyanúgy diófa, mint ezer éve, azért a kertészeti módszerek sokat változtak, és a törvényszerű fejlődés mellett a trend jellegű irányzatok is folyamatosan szerepet kapnak. Lehet szó kertépítési stílusokról, színeket érintő divatról, biokertészeti és hasonló, olykor egész különleges módszerekről.

Az alábbiakban egy olyan trend kerül röviden bemutatásra, mely biztosan kevésbé ismert, mint mondjuk a japánkert vagy az esőkert, ugyanakkor van létjogosultsága, mivel kifejezetten egyszerűen fenntartható, nem túl drágán kialakítható kerttípusról van szó, mely a globális éghajlatváltozás okozta egyre gyakoribb szárazabb periódusok okán is érdekes lehet, mivel kimondottan alacsony vízigényű elrendezésről van szó. Mint minden kerti stílusirányzat esetében, ennél is elmondható, hogy akinek az érdeklődését felkeltette, annak nem szükséges rögtön az egész birtokot így átfazoníroznia, tökéletesen elég lehet elsőre egy vonatkozó kertszeglet, kisebb kertrészlet kialakítása! Nos a hosszúra nyúlt bevezető után következzen is az ígért kertstílus, a xeriscaping!

 

01-ARC-Render-Bauhaus-Viridian-Escape-1.jpg

Egy mintaszerű xerogarden látványrajza

A xerogardening, vagy xeriscaping nyelvtörő elnevezések mögött igazából semmi forradalmian új ötlet nincs, igaz, ettől még izgalmas terület, amiről szó van. A xeriscaping szóösszetétel a görög xeros, vagyis száraz, és az angol landscaping, vagyis tájépítészet szavakból áll össze, ebből máris kilogikázható, hogy a szárazságtűrő növényekre alapozó kertkialakítás van a fókuszban. És valóban, a magyar névvel még nem is rendelkező irányzat középpontjában az öntözést, gondozást alig igénylő növényfajtákból összeállított kert áll. Mik lehetnek az ilyen kertek előnyei? Az alacsony vízfelhasználás egyrészt kevesebb kiadást jelent, másrészt a gondozás tekintetében is kevesebb energiát kíván, továbbá a megszokott kertképtől merőben eltérő látványvilág alakítható ki ilyen módon. Ha végiggondoljuk mindezt, akkor feltűnhet, hogy alig pár lépésnyire vagyunk a már eddig is ismert és alkalmazott mediterrán kertektől és a sziklakertektől, de fogadjuk el, hogy a xeriscaping egy újfajta megközelítés. 

 

xeriscaping400.jpg

A valóságban is mutatós. Az elgondolás inkább a látványra épít, így előkertekbe, utcafrontokra kifejezetten jó választás az ilyen kert

A metódusnak ugyanakkor nyilvánvaló hátrányai is vannak, gyepfelület például egyértelműen nem párosítható a xerogardening elvek alapján kialakított kertekhez, és általában korlátozottabb a növényválaszték, ha alacsony vízfelhasználású kertben gondolkodunk, az egynyáriakat például kapásból kizárhatjuk, de a cserjék és fák többségének is búcsút mondhatunk. Az ötlet ugyanakkor kifejezetten hasznos lehet abban az esetben, ha extrém száraz területen építkezünk, és bár Magyarországon szélsőségesen csapadékmentes vidékek (egyelőre) nem találhatóak, a divatot követve akár nálunk is létrehozhatóak xeriscaping kertek, a különleges megjelenés, a szokatlan atmoszféra okán.

 

xeriscape-dry-stream1.jpg

Itt is inkább előkerti látványelem

untitled.bmp

Ez már egy kifejezetten minimalista megközelítésű elrendezés, rengeteg szabad, ám a gyakorlatban nem hasznosítható térrel. A funkcionalitás nem élvez elsőbbséget a xeriscaping kerteknél

Xeriscape-3_1_jpg_800x1000_q100.jpg

Ez már egy dúsabb, zöldebb, kevésbé sivatagos látképű mini-xerogarden

Hazánkban is rendelkezésre állnak olyan növények, melyek kiválóan illenek az ilyen elképzelésbe, a mediterrán fűszernövények, valamint a levendula megfelelnek a célnak, ahogy a díszfüvek közül is válogathatunk, cserjefronton a somfélék, a galagonya, a vadrózsa, vagy épp a tamariska jöhetnek szóba, és a fákat sem kell teljesen kizárni, lehet próbálkozni juharral, nyárral, kőrissel, valamint a fenyőfélék közül a luc, a boróka, és a törpefenyők maradnak a pakliban. A "xerogarden" azonban nem csupán az ültethető fajták szűkebb köre miatt üt el a szokásos kialakítástól, hanem az elrendezés is más. Hangsúlyos szerepet kapnak a tág, beültetetlen terek, melyeket szórt köves utacskákkal, kisebb-nagyobb kövekkel, sziklákkal, vagy komplett, kisebb sziklakertekkel lehet kitölteni. A színvilág is fontos eleme az ilyen birtokoknak, sőt, mondhatni az egyik vezérlő elvük, hiszen a szokatlan elrendezés akkor érvényesül igazán, ha jól átgondolt színstruktúra párosul hozzá.

Értelemszerűen a pasztellek dominálnak, sárgákkal, barnákkal, és zöldekkel keverve, de kékes, lilás árnyalatok is megjelenhetnek. A xerogardening elvet követő kertek a hagyományos struktúráknál sokkal szellősebbek, lazábbak, aktív használatbavételre kevésbé alkalmasak, ellenben dekorációs értékük magasabb a megszokottnál, ezért elsősorban irodaházak mellé, társasházi udvarokra, utcafrontokra, pihenő-, és közparkokba lehet elképzelni őket, de természetesen magánkertekben is kialakíthatóak, főképp, ha a célok között szerepel a kis vízfogyasztás és a szokásosnál alacsonyabb gondozási igény.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy az ilyen kertek szakszerű tervezést és kivitelezést igényelnek, tehát kezdő hobbistáknak nem ajánlom, hogy első lelkesedésből nekiveselkedjenek a munkálatoknak, ugyanakkor a fenntartást tekintve a későbbiekben jóval kevesebb anyagi ráfordítást és törődést igényelnek, mint a szokványos gyepfelület-díszfa-virágágyás felépítésű birtokok. Akinek a xerogardening elnyerte a tetszését, de egyelőre nem fazonírozná át teljesen a kertjét, annak első lépésben egy mediterrán kertrészlet, egy fűszerkert, vagy egy sajátkezűleg is megépíthető sziklakert létrehozását javasolnám. Amennyiben pedig az alacsony vízfelhasználás a cél, érdemes lehet megismerkedni a fentebb már említett esőkertekkel is.

 

untitledtughfhfg.bmp

A xeriscaping egyik alapeleme a színekkel való játék, itt a kék és a lila dominál, de sárgával, barnával, halvány színekkel is lehet játszani a kialakítás, növényválogatás során.

 

 

Ha ötleteket merítene, vagy csak szép xeroscaping kerteket nézegetne,

IDE KATTINTVA talál egy bőséges képgalériát! 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen

Objektumok a gyepen

2 komment

A csodás pázsit minden szép kert zöld alapja, ez nem vitás, ugyanakkor - főleg nyáron - a fűfelületet nem csupasz valójában használjuk, hanem általában egy olyan felületnek tekintjük, amelyre kipakolhatjuk a pihenés, szórakozás eszközeit. Így ez a poszt nem a gyep ápolásáról fog szólni, hanem arról, hogy mi kerülhet a gyepre nyáron, és ha már odakerül, hogyan intézzük a dolgot szakszerűen!

Homokozó

A homokot a kertben többféle dologra lehet bevetni, virágyásokban, veteményesben a túlságosan kötött talaj lazítására kiváló, de szintén praktikus, mikor gyermekeknek való játékhoz használjuk, magyarán homokozót építünk. A homokozó egy roppant kreatív játékterep, nagyszerű elfoglaltság a kicsiknek, így sokan elgondolkoznak egy ilyen tereptárgy kialakításán. A homokozót megépíteni nem jelentős kihívás, inkább az előnyök és hátrányok arányaival szükséges tisztában lenni. A homokozó kialakításával a pázsitos felületből kell kikanyarítanunk egy részt, ráadásul a homok a peremek mellett közel fél méteres sávban a gyepet kipusztíthatja, ezért kisebb kertekbe nem mindig jó ötlet. Úgy jelöljük ki a homokmedence helyét, hogy az legyen körbejárható, sose helyezzük közvetlenül virágágyás vagy veteményes mellé. Fontos, hogy valamilyen tereptárgy időközönként árnyékot vessen rá, például lombos fa, kerítés, vagy a ház fala. A peremek kialakítására a fa, vagy a műanyag elemek alkalmasak, a beton-, és téglakeret balesetveszélyesek, és a traktorgumit sem ajánlom, szerintem büdös és nem is szép látvány. Építőanyag kereskedésekben beszerezhető deszkákból, gerendákból gyorsan összeállítható a keret, amit legalább egy arasznyira le kell ásni, hogy rögzítsük a helyzetét. A perem magassága ideális esetben 20-25 centiméter. A homokozó pereme ne legyen vékony, mert balesetveszélyessége, és gyenge tartóereje mellett azt is kizárja, hogy a kicsik, vagy a szülők a homokmedence szélére üljenek. A homokozó aljára helyezzünk el vízhatlan záróréteget (tófólia, agroszövet), ami megakadályozza a nedvesség felszivárgását, és az elgazosodást. Kisebb homokozó deszkákból ácsolt fedéllel is lezárható, a nagyobb homokmedencéket fóliával, vagy vakondhálóval burkoljuk, hogy a háziállatok ne piszkíthassanak bele, és a szél se hordja szét a szemcséket a kertben. Homokot sose a természetből, vagy építkezésekről szerezzünk, hanem szaküzletből, tüzéptelepről. A sárga homok megfoghatja a gyerekek ruháit, ellenben jól formázható, a szürke homok nem fog, de nehezebben gyúrható, csak nedvesítés után válik játékra alkalmassá. Mosott homokot átlagosan köbméterenként 2500 Ft-os áron vásárolhatunk, de barkácsáruházakban 30-50 kilós zsákokban is kapni könnyebben szállítható, tisztábban kezelhető, játékra való homokot.

Tüzek, grillek

A kerti tűzrakásnak két fő szezonja van, az egyik az őszi avarégetés, ami a rosszabbik verzió, lévén veszélyes, zavaró, és egészségtelen módszere a zöldhulladék eltüntetésének, a másik hosszabb „tüzes” időszak pedig a nyár, hiszen a meleg évszakban gyakori az esti kerti sütögetés, grillezés. A kerti tűzrakóhelyek szintén veszélyesek lehetnek, nem árt tehát az óvatosság. Ha úgy döntünk, hogy szeretnénk néha szalonnát, vagy húst sütni a kertben, netán bográcsozni, akkor első lépésben azt kell eldönteni, hogy mekkora és milyen típusú tűzrakóhelyre van szükségünk. A legegyszerűbb változat a téglákkal szegélyezett kör, vagy négyzet alapú tábortűz, melyhez legfeljebb pár rönkfáből készült ülőkére lesz szükség, hogy a tűz köré telepedhessünk. Ennek hátránya, hogy a pázsitos részből kell feláldoznunk egy méretesebb részt. Amennyiben kímélni akarjuk a gyepet, vásárolhatunk lábakon álló grillezőt is, ebből létezik olcsó faszenes, és drága elektromos készülék is. Ha ilyet használunk a kertben, a legfontosabb a stabilitás, tehát lehetőség szerint ne közvetlenül a fűre állítsuk, hanem igyekezzünk szilárd talapzatra elhelyezni. A célra általában megfelelő 2-3-4 darab kültéri járólap, az olcsóbb, nem díszes típusok 4-500 forintért kaphatók. Az épített kültéri kemencék, grillpultok jóval nagyobb anyagi ráfordítást kívánnak, de időtálló darabok, és nem csak egyszerű ételek elkészítésére használhatjuk őket. Bármit is választunk, tartsunk be pár óvintézkedést! A kerti tüzeléshez hely kell, ezért a kisméretű kertekben inkább mondjunk le erről. Ügyelni kell arra, hogy a grill szélvédett helyen legyen, mégse jelentsen tűzveszélyt, vagyis ne telepítsük éghető dolgok közelébe, legyen az fa, növényzet, kerti bódé, garázs, vagy háztető. Az előző ok mellett azért se tegyük fákhoz közel, mert az ételbe, bográcsba hulló levelek bosszúságot fognak okozni. Nagyobb sütödét telepítsünk masszívabb felületre, egyrészt a stabilitás, másrészt a megközelíthetőség miatt. A komolyabb kerti grilleket tanácsos betonozott alapra építeni. Érdemes térkővel lefedni a grill környékét, így nem kell ingoványos talajon botorkálni a tányérokkal, nyársakkal. Hagyományos tűzrakóhely esetében legyen elég tér a körbeüléshez, egy használható tábortűz átmérője körülbelül másfél méter, ha pedig körbeüljük, akkor legalább három méter átmérőjű területre lesz szükség a kényelmes nyársaláshoz.

Kismedence

A medence remek nyári szórakozás, ahol pedig gyerekek vannak, ott szinte kötelező elem. Bár az épített medence az igazi (erről bővebben írtam nemrégiben ITT) a legtöbben megelégszenek egy kisebb-nagyobb felfújható, vagy egyéb típusú mobil medencével, ezek ára szerényebb, a nyár végén pedig el lehet bontani őket, hogy a szezonon kívüli időben ne rontsák az összképet. A kismedence elhelyezésénél a homokozóhoz hasonlóan járjunk el, vagy legalább részben legyen árnyékban, ha pedig ez nem kivitelezhető, feszítsünk ki fölé egy napvitorlát. Ehhez elegendő 3 erősebb rúd leásása (vagy valamilyen tereptárgy - fa, falba fúr kampó használata). A napvitorlák általában háromszög alakúak, így a három rögzítési pont kialakítása után csak ki kell feszíteni őket. A napvitorla azért is hasznos, mert (részben) megóvja a medencét a belehulló növényi daraboktól, főként ha lombos fa is akad a közelben. Ugyanezen okból érdemes lehet a használaton kívüli medencét egy méretben passzoló nejlonnal vagy sűrű szövésű műanyag hálóval lefedni. A medence alatt a gyep biztosan ki fog pusztulni, nem is érdemes máshogy számolni ezzel, de sebaj, ősszel könnyen pótolható felülvetéssel a hiány. Érdemes a medence alá polifoam réteget fektetni, ez megóvja a fürdőalkalmatosság alját a kavicsok, növénydarabok okozta kiszúródástól, de még fontosabb, hogy így a gyerekek nem közvetlenül a kemény talajt fogják érezni. Barkácsáruházakban többféle vastagságú, nagyobb méretű polifoam táblákat lehet kapni, ha pedig ezeket lefektetve a medence aljának alakjára vágjuk, még esztétikailag is kellemes lesz a látvány (vagyis nem fog kilátszódni ez az aljzat). A medence vizét muszáj lesz kezelni, hiszen az algásodás hamar beindul, ráadásul fertőtlenítőszerekre is szükség lesz a biztonság érdekében. Érdemes egy vízforgató berendezést is beszerezni, még a kisebb medencékhez is, de ez esetben sem maradhatnak el a vegyszeres kezelések. Az ilyen kezelt víz pedig biztosan károsítja a növényzetet, így számítsunk arra, hogy a medence környékén fél-egy méteres sávban a gyep vagy a dísznövények szinte biztosan elhalnak, ezt is vegyük figyelembe a medence helyének kijelölésekor. Hasonló okokból a teljes vízcsere esetén se a gyepre öntsük a medence több száz liter vizét, hanem tömlővel vezessük a csatornába. 

Képek: innen, innen, és innen.

Gyeppusztító kutyapisi, és amit tenni lehet ellene

6 komment

A kerttel kapcsolatban számos problémaforrás adódik, a hobbikertészek életét a növénybetegségektől kezdve az aszályon keresztül egészen a gyomosodásig nagyjából bármi megkeserítheti. Mi van akkor azonban, ha a károkozó nem egy irtanivaló szörnyeteg, hanem a család kedvenc, körülrajongott kutyája? A kutyák sajnos gyakran nem kertkompatibilisek, általában az ásás ugrik be először, mint ádáz gaztett, azonban gyakoribb, hogy a kutyavizelet okozza a pázsit károsodását, hiszen nem mindegyik kutya kényszeres ásóbajnok, ellenben mindegyik vizel. Lássuk hát, hogy miért gond a kutyapisi, és mit lehet tenni ellene.

dog-urine-burning-grass.jpg

A hímkutyák jellemzően nem csurgatnak a gyep közepére, tőlük elsősorban a függőleges tereptárgyakat kell félteni, legyen az a házfal, egy fa, vagy egy tuja. Ez ellen azonban viszonylag egyszerűen lehet hatékony lépéseket tenni! A hímek jelölési károkozása ellen jó védekezés egy, a gyakran 'meglocsolt" növény mellé leszúrt bot, vagy odaállított fatuskó, általában ennyivel tévedésbe ejthetőek, a kutya ugyanis nem a növényt akarja bántani, hanem tereptárgyat keres a jelöléses vizeléshez. Így neki tulajdonképpen mindegy, hogy fatuskó, vastagabb bot, vagy egy tuja, facsemete az alany.  

A kertben szabadon tartott nőstények már sokkal kiszámíthatatlanabbak, ők ugyanis nem kötik a vizelést tereptárgyhoz, nem jelölnek, hanem egyszerűen elvégzik a dolgukat ott, ahol szükségét érzik éppen, és ez jellemzően valamely nem épített (tehát nem betonos, járólapos) sík felület, vagyis a gyep. A kutyavizelet sajnos nem hasznos a pázsitra nézve, a rendszeresen levizelt fűfelület egész biztosan károsodik. A jelenség magyarázata röviden annyi, hogy a kutyavizelet nitrogéntartalma magas, így maró hatással van a gyepre, tulajdonképpen ugyanúgy működik, mint a túlzásba vitt trágyázás, kiégeti a növényzetet. Aki szeretne erről közelebbről meggyőzödni, hajoljon közel a vizeléses foltokhoz, azt fogja látni, hogy a friss, egy-két napos foltok körül a széleken a fű burjánzásnak indul, míg a középpont felé haladva a fűcsomók elpusztulnak, vagyis a széleken a csekélyebb nitrogéntartalom áldásos hatású, középen, ahol koncentráltan érte a gyepet, ott pusztító hatású.


P6250206.JPG

Kutyavizelet nyomai

P6250205.JPG


Mint minden problémára, erre is számtalan közszájon forgó megoldás kering, én azonban azt mondom, hogy elsődlegesen vagy a kerttervezés során lehet preventíven fellépni, vagy a kutyatartás formáján kell változtatni. Utóbbi esetben a napirendbe legalább két-három sétáltatást kell beilleszteni, hogy négylábúnk a kerten kívül tudja elvégezni a dolgát. Ez persze nyilvánvalóan idő-, és energiaigényes metódus, főleg, ha számításba vesszük, hogy a legtöbben pont azért vesznek magukhoz kertesházban kutyát, mert azt gondolják, hogy így a sétáltatás macerájától megszabadulva, nyugodtan élvezhetik az ebtartás örömeit. Ez persze tévhit, még a kis ölebeknek is szükségük van a rendszeres sétára, a nagytestű, mozgékony fajtákról nem is beszélve, de ez már egy másik téma.

Kézenfekvő lenne a kutya kennelben tartása vagy egy számára elkerített helyen való elszállásolása, ez azonban azért nem a legjobb módszer, mert ha kiengedjük, szinte biztosan az első dolga lesz a szükségleteinek elvégzése, főleg ha a kennelje, helye szűkös. Másfelől a legtöbb kutya az ember közvetlen közelségében érzi magát jól, tehát ha már egyszer kutyánk van, miért akarnánk elzárni? Arról nem is beszélve, hogy a házőrző fajták például egyszerűen nem tudnak érvényesülni, ha nem övék az egész kert.


dog_area_in_garden.jpg

Ez itt egy kutyatoalett, minimális barkácstehetséggel is pár óra alatt összedobható, a nagyobb kihívás utána jön, a kutya rászoktatása a használatra. Elsősorban a fiatalabb ebeknél működik, akik időben megtanulhatják a használatát.

Amennyiben a kerítésen kívüli rendszeres dologvégzésre nincs mód, úgy érdemes elgondolkodni még a kerttervezés fázisában a kutya, kutyák számára létesített sarkon, ahol szükségleteiket elvégezhetik, persze ez csak akkor jöhet szóba, ha még a birtok kialakítása előtt állunk, és elsősorban kölyökkutyákkal működik, akik még jól nevelhetők, szoktathatók. Ugyanakkor megfelelő méretű kert esetében utólag is kialakíthatók ilyen szükség-sarkok, csupán 2-3 nm szabad helyre lesz szükség, egy nem túl szem előtt lévő kertrészen. Az ilyen sarok lényege, hogy ne legyen aktív művelés alatt, legyen homokkal, kaviccsal borított, vagy füves, de akkor ne legyen jól látható helyen, a várható elcsúnyulás miatt. Persze ehhez folyamatos trenírozás, valamint idő és türelem kell, de nem lehetetlen a vállalkozás.

Az alábbi képen látható alkalmatosság rendszeresen kapható a nagyobb állatfelszerelés üzletekben, tulajdonképpen ez egy hasznos átverés a kutyáknak, akár bent vagy a balkonon is használható, de a kerti eb is rászoktatható a használatára. 

Artificial_Grass_Dog_Pee_Mat_PET_Mat.jpg

A modern (állat)orvostudomány is szolgál néhány érdekes lehetőséggel, például a vizelet pH-ját megváltoztató tablettákat is lehet kapni, ízlés és elszántság kérdése hogy kinek mit ér meg az egységes gyepfelület, mert a kutyának nyilvánvalóan nem használ, ha ilyesmit szed. Alternatív megoldás is akad olyanok számára, akik sok szabadidővel rendelkeznek, és a kutya szabadsága mellett vannak, tehát nem hívei a kikötésnek, kennelben tartásnak. Ez a módszer pofonegyszerű, a kutya csurgatása után pótöntözéssel hígítható a gyepre kerülő kutyavizeletet, ez egyszerűen annyit tesz, hogy a vizeletet egy vödör víz ráöntésével kell hatástalanítani. 

A gordiuszi csomó átvágása lehet az is, hogy a még vásárlás előtt álló ebtartók egyszerűen kankutyát választanak, akik a gyeppel kapcsolatban sokkal kíméletesebbek lesznek, illetve az ő károkozásuk egyszerűbben kivédhető.

2111085_f520.jpg

Egy parlagon hagyott, a célra kijelölt sarok is megóvhatja a gyepet

Ha pedig már a gyep és a kutyák kapcsolatánál járunk, érdemes egy rövid bekezdés arra is szánni, hogy mit lehet tenni a kutyák útvonal taposásával. Minden kutyás ismeri azt a jelenséget, mikor az állata ugyanazokon az útvonalakon haladva az ott lévő gyepet csíkokban kikoptatja. A megoldás itt is egyszerű, egyszerűen alkalmazkodni kell az állathoz (mint megannyi már kérdésben, ha kutyánk van). A tipikusan használt útvonalakat alakítsuk tényleges ösvényekké, utakká, burkoljuk őket kültéri járólappal, barabáskővel, dekoratív lépőkővel, vagy az ilyen utacskát szórjuk fel zúzott kővel. A kerítés belső oldala szintén gyakran a kutya rohangálóhelye, így érdemes az előkerti ágyás és a kerítés között 30-50 centimétert kihagyni, és ezt a sávot lappal, kőzúzalékkal feltölteni, így az ágyás nem válik majd a négylábú áldozatává.

Képek: innen, innen, és innen

Júliusi teendők a kertben

Szólj hozzá!

A július a legjobb nyári hónap, hiszen ilyenkorra a tavasszal még gyakran egybecsengő, szertelen júniust már elhagytuk, de a nyár végét is magába foglaló, ezért kicsit keserédes augusztus még messze van. Ebben a hónapban veszik ki a legtöbben a szabadságukat, ilyenkor jönnek el az igazi strandidős, kánikulai napok, ami persze nem jelenti azt, hogy a kertben ne akadnának feladatok. Lássuk hát, hogy a nyár dereka mivel örvendezteti (vagy éppen kínozza) a kertek tulajdonosait!

 

 summer-garden.png

 

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mivel most van ráérős idejük, most végzik el az átültetéseket, vagy az eddig halogatott kerti ültetéseket. Ezeket azonban ne a kánikulai időszakra időzítsük, így ezekben a hetekben se a kerti növényeket ne telepítsük át, se a cserepeseket ne ültessük ki a szabadföldbe! Meg kell jegyezni, hogy a konténeres kiszerelésű növényeket elviekben a fagyos téli hetek kivételével bármikor ki lehet ültetni, így ha ezekre csak és kizárólag most jut idő, elvégezhető a művelet, de a begyökerezést elősegítendő gyakoribb és bővebb öntözések szükségesek, és a siker esélye is kicsit csökken.

A fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb, így könnyebben elkerülhető a szálak kiszáradása, a pázsitfelület foltosodása, sárgulása. Az ideális szálmagasság sokmindentől függ, de 4-5 centi alá ne menjünk a meleg hetekben. Ha korábban elmaradt a foltok, kopárabb részek felülvetése, azt ne most pótoljuk, a magokból ilyenkor jóval kevesebb szökken szárba. Szintén nem ideális a július a gyepszőnyeg lefektetésére. Ebben a hónapban semmilyen tápanyagot ne juttassunk ki a pázsitra!

A sövények alakító metszése júliusban is elvégezhető, ha ez eddig nem történt meg. A szögletesre nyírt sövények oldalai legyenek függőlegesek, a lefelé szűkülő alakzat felkopaszodást, esztétikai értékcsökkenést eredményezhet!

A meleg, aszályos hetekben kiemelten kell figyelni a tujafélékre, ezek az örökzöldek ugyanis hamar megsínylik a száraz, páramentes környezet. A roppant népszerű smaragd tuják például jellemzően a nyár közepén kapnak olyan sokkot a szárazságtól és nagy melegtől, hogy később pusztulásnak indulnak. Egy-egy kirívóan forró nyár után tömegesen szoktak bebarnulva elszáradni, mire azonban ez bekövetkezik, már gyakran elmúltak a meleg hetek, így a gazdák nem is tudják, mi volt a baj okozója. A bajt jó eséllyel megelőzhetjük gyakori vízkijuttatással, és párásítással, utóbbiban nagy segítség a mulcsolás. Az öntözést lehetőleg este végezzük, és ne csak a töveket, hanem a lombozatot is alaposan spricceljük le.

 

nyari_ontozes.jpg

 

Bő egy évtizede jelent meg hazánkban a lepkekabóca, mely egy makacs, nehezen kiirtható rovarkártevő, felbukkanására júliustól lehet számítani. A fehér rovarok vattaszerű ragacsos anyaggal vonják be a növényeket, szinte bármit megtámadnak. Védekezni ellenük vegyszeresen, vagy csalános permetezéssel, esetleg esővízből készített erőspaprika oldattal lehet.

Az egynyáriak és a most virágzó évelő dísznövények elhalt részeit rendszeresen metsszük le, így a virágzás ideje kitolható, valamint ellenállóképességük, vitalitásuk fokozható. Így persze a küllemük is szebb lesz, ami a napsütéses napokban fontos, hiszen ilyenkor a legszebben a virágba borult erkélyek, balkonok, ablakpárkányok és persze a kerti ágyások.

Ültessünk mostanában virágzó, előnevelt állapotban vásárolható illatos kerti növényeket! A nyár hangulatához nem csak a látvány, de az igéző illatok is hozzá tartoznak, így érdemes ezt az érzékszervünket is kényeztetni. Remek alany lehet a ligeti zsálya, a méhbalzsam, vagy a szappanfű!

A bogyós gyümölcsök kedvelőinek jó hír, hogy most lehet ültetni a málnát. A málna kissé nyűgös növény, talajigénye különleges, érdemes ezért dézsába ültetni, így a közege könnyen összeállítható, és a kertben is könnyen áthelyezhető, az ideális területre helyezhető, ha elsőre nem oda került volna.

Előzzük meg a szúnyoginváziót olyan módon, hogy a kertben megszüntetünk minden pangóvizes, fölöslegesen nedves területet! Ne hagyjuk csöpögni a kerti csapot, az esővízgyűjtő edényeket pedig fedjük le. Az esti öntözések alkalmával se képezzünk pocsolyákat. Óvjuk a leghatékonyabb szúnyogirtó segédeinket, a fecskéket, fészküket ne verjük le! Jó hír, hogy ahol egy fészek van, ott idővel több is lesz, ezek a madarak ugyanis előszeretettel fészkelnek oda, ahol más fészkek láthatóan biztonságban vannak!

A parlagfű szezonja már a nyakunkon, papír szerint június harmincig kell szanálni ezt a gyomot, különben beindul a virágzás, és útjuknak indulnak az irritáló pollenek. A napokban tehát utolsó utáni pillanatban még kihúzhatjuk ezeket az ártalmas növényeket a kertből vagy az utcafronti területekről, ha vannak. Érdemes a hétvégi telkeken, nyaralók kertjében is körülnézni, a ki nem irtott parlagfű ugyanis pénzbüntetést vonhat maga után.

A nagy forróságban viszonylag kevesen vágynak veteményes feladatokra, de az igazi megszállott kiskertészeknek akad ilyenkor is vetnivaló. Kiszórhatjuk a spenót, sárgarépa, fehérrépa, kelkáposzta vagy saláta magjait, ha ősszel friss, saját nevelésű zöldséget szeretnénk szüretelni. Szintén alkalmas a vetésre júliusban az édeskömény, a cékla, vagy a dísznek is kiválóan alkalmas csemegekukorica, utóbbiból a rövid tenyészidejű változatok a megfelelők most. 

A letermett tavaszi ágyásokat ne hagyjuk parlagon, ha másért nem, hát azért, mert ezek a kopasz területek nem túl szépek a kertben. Aki nem akar másodveteményként zöldségeket vetni és gondozni, egyszerűbben is rövidre zárhatja a dolgot. Jó ötlet lehet egynyáriakat kihelyezni, zöldtrágyának való haszonnövények magjait kiszórni, ha pedig jövőre már nem akarunk az adott területen veteményezni, akkor telepítsük be a részt (a gondozást tekintve) igénytelen talajtakaró növényekkel. Talán a legegyszerűbb módszer, ha a területet lefedjük geotextillel, majd díszes mulcsanyagot terítünk ki, például vörös fakérget vagy több színárnyalatú zúzott követ.

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a szokásosnál gyakrabban alakulhatnak ki jégesők, melyek nagy kárt tehetnek a növényekben. A védekezésnek viszonylag korlátoltak a lehetőségei, az egyik valóban hatásos módszer az ún. raschel háló kifeszítése, mely nem egyszerűséggel megfogja a lezuhanó jégszemeket. Persze szükségtelen az egész kertet behálózni, ez ráadásul látványnak sem lenne túl szép, de a legvédendőbb vagy a drága, egzotikus növény fölé bátran kifeszíthető. A teraszra kihelyezett nagyobb cserepes szobanövényeket érdemes gurulós alátétre helyezni, így jégeső esetén (ha persze épp otthon van valaki) egyszerűen fedett, védett részre tolhatók.

Védjük meg magunkat a Nap és az UV sugarak ártalmaitól, napernyővel, napvitorlával takarjuk el a kert pihenésre, üldögélésre használt részeit. Kiemelten fontos a védelem a gyerekek esetében, így mindenképp legyen árnyékolt a homokozó vagy a felfújható kismedence.

 

 Képek: innen.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövesse Facebook oldalam

Ajánló

Kertész TV

Címkék

ágyásszegély (5) átültetés (10) balkon (7) balkonkert (6) balkonkertészet (6) balkonkertészkedés (14) balkonnövény (10) balkonnövények (5) barkácsolás (7) belváros (5) biogazdálkodás (5) budapest (8) Budapest (45) budapesti parkok (6) citrusfélék (9) civil összefogás (13) coaching (6) community garden (9) cserje (7) cserjék (5) csúszásmentesítés (5) design (6) díszfa (5) dísznövény (116) dísznövények (11) DIY (7) dracéna (7) emelt ágyás (6) érdekesség (9) erkély (8) Erzsébet tér (7) esővíz gyűjtés (5) évelő növény (5) fa (9) facsemete (5) fák (6) fakivágás (8) fényigény (17) fenyő (5) fenyőfa (5) fikusz (5) fiskars (6) fűmag vetés (8) fűnyírás (6) fűszerkert (17) fűszernövény (20) fűszernövények (8) futónövény (6) füvesítés (15) garden (7) gardenexpo 2012 (5) garden coach (6) garden coaching (83) gazdálkodás (5) gerillakertészet (5) gondozott közterek (5) gyep (12) gyepgondozás (8) gyógyhatás (10) gyógynövény (33) gyógynövények (6) gyógytea (10) gyomirtás (5) gyommentesítés (8) gyomnövény (8) gyümölcs (11) gyümölcsfa (13) hagymások (6) haszonnövény (15) háztáji gazdálkodás (28) hétvégi program (5) hobbikertész (8) hobbikertészet (19) hobbi kert (6) hobbi kertész (5) hobbykertészet (17) hőmérséklet optimum (9) japánkert (9) játszótér (9) karácsony (5) karácsonyfa (10) karácsonyi fenyő (5) kártevő (5) kártevők (7) kártevőmentesítés (6) kert (172) kertbarát (50) kertépítés (125) kertész (11) kertészet (119) kertészeti tanácsadás (67) kertészeti tanácsok (223) kertészkedés (164) kertészmérnök (53) kertfenntartás (75) kertgondozás (9) kertimunka (6) kerti bútorok (5) kerti dekoráció (8) kerti kártevők (6) kerti munka (8) kerti növény (7) kerti növények (11) kerti ötletek (8) kerti szerszámok (6) kerti tó (7) kertrendezés (76) kerttervezés (141) kert és design (76) kert trend (49) kiskert (14) kiültetés (18) komposzt (6) komposztálás (6) konyhakert (23) környezetbarát (11) környezettudatosság (11) környezetvédelem (28) közösségi kert (11) közösségi kertek (7) közösségi kertészkedés (9) közösségi összefogás (5) közösségi ültetés (8) közös ültetés (5) közpark (21) köztér (6) köztéri növények (7) közterület (11) közterületi fák (5) kreatív ötletek (12) lakásban tartott növény (9) leander (5) levéltetvek (5) levendula (11) locsolás (10) lucfenyő (5) madarak a kertben (5) madárbirs (5) madáretetés (6) magvetés (13) mediterrán növények (5) mérgező növények (7) mérgező szobanövények (6) metszés (14) mezőgazdaság (5) mulcsolás (12) muskátli (7) nagyvárosi kertészkedés (5) növény (23) növényápolás (6) növények (6) növénygondozás (129) növénypusztulás (5) növényrendelés (13) növénytelepítés (5) növénytermesztés (60) növényültetés (10) növényvédelem (11) növény rendelés (5) olvasói levél (8) önellátás (5) öntözés (118) orchidea (10) örökzöldek (5) örökzöld orbáncfű (5) őshonos (8) összefogás (7) palánta (9) palántázás (12) pampafű (6) paprika (5) paradicsom (10) park (23) pázsit (9) permetezés (6) programajánló (15) rendezett utcafrontok (5) rovar (6) rózsa (11) sírgondozás (5) sövény (13) sövénynyírás (6) szárazságtűrő növények (10) szemetelés (5) szemétszedés (5) szobanövény (23) szobanövények (13) szubszidiaritás (6) talajtípus (5) társadalmi (9) társasház (14) társasházi növények (8) társasházi udvar (6) teleltetés (7) temető (5) terasz (5) természetvédelem (5) trágyázás (10) tuja (7) tulipán (7) újrahasznosítás (8) ültetés (135) ültetési távolság (9) ültetőgödör (5) utcafront (54) utcafrontok (6) utcafrontszépítés (16) utcafront szépítés (5) utcakép (62) vágott virág (5) városfejlesztés (6) városi kertészkedés (6) városi növényzet (18) városi zöldfelület (6) városi zöldterület (6) városkép (74) városrendezés (9) veteményes (23) veteményeskert (44) vetés (9) vetőmag (6) vetőmag rendelés (7) virág (48) virágágyás (10) virágföld (6) virágláda (9) virágok (5) virágoskert (7) virágzás (13) virágzó (7) virágzó magyarország (7) virágzó utcafrontok (13) virágzó zugló (9) vízigény (5) zöldfelület (9) zöldség (14) zöldségeskert (5) zöldségtermesztés (35) zöldterület (6) zöld utcafrontok (18) Zugló (8) zugló (8) Címkefelhő