Az avarégetés szabályozásával kapcsolatban az elmúlt évben többször történt változás, ami sokak számára nehezen követhető lehet, hiszen egy igencsak sajátos szabályrendszeren alapult a kérdés, amit a koronovírus miatti veszélyhelyzet felülírt, nem is egy alkalommal. Bogozzuk ki tehát, hogy mi a jelenlegi állás, szabad vagy tilos elégetni a kerti hulladékot a nyáron?

A kiinduló állapot a régóta fennálló szabályozás alapján az volt, hogy a kerti avarégetésel kapcsolatban az egyes önkormányzatok dönthettek, vagyis helyi szinten dőlt el, hogy engedélyezett-e az égetés, és ha igen, akkor mikor. Számos településen a hét egy bizonyos napja (esetleg egy adott napon belüli pontosabban meghatározott időintervallum) volt kijelölve, mikor a tüzek fellobbanhattak. Más településeken a helyi vezetés már régebb óta teljesen tiltotta az avrégetést, ilyen volt például Budapest, Vecsés vagy Gyömrő. Olyan is előrfordult, hogy az avarégetés csak az év egy-két, előre meghatározott időszakában volt lehetséges, ilyen volt az érdi szabályozás, ami február 15. és április 30., valamint október 15. és november 30 közötti időpontokban tette lehetővé a zöldhulladék elégetését.

Tavaly aztán változni látszott a helyzet, a parlament döntése alapján 2021 január elsejétől hatályát vesztette volna az a rendelet, ami az önkormányzatok hatáskörébe adta eddig az avarégetéssel kapcsolatos döntési jogot, így az új szabályozás alapján egységesen, az egész országban tilos lett volna a zöldhulladék elégetése. Itt jön az újabb csavar, mégpedig a koronavírus miatti veszélyhelyzet, ami az élet sokféle területén hozott átmeneti, új szabályokat, és többek közt a már említett rendelet életbelépésére is halasztó hatállyal bírt. Így a veszélyhelyzet tartama alatt az elvileg 2021 január elsejétől életbe lépő új, az avarégetést tiltó rendelet nem vált hatályossá, a veszélyhelyzet végéig a korábbi rendszer érvényes, vagyis az önkormányzatok hatáskörébe tartozik a kérdés.

Összefoglalva tehát, jelenleg ugyanazok az avarégetés szabályai, mint tavaly, vagyis ahol a helyi rendelet engedélyezi, ott továbbra is lehet avart égetni. Meddig tart ez az amnesztiaszerűség? A veszélyhezet végéig, ami 2021 május 22-én, a parlament őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig került meghosszabbításra. A parlament őszi ülésszaka az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 32. §-a szerint szeptember 1-jén kezdődik, így az avarégetés átmeneti, régi rend szerinti engedélyezése szeptember közepéig tart. Természetesen ha a veszélyhelyzet meghosszabbításra kerül majd, akkor az avarégetéssel kapcsolatos szabályok is aszerint hosszabbodnak.

Hogyan szabad szabályszerűen égetni a gyakorlatban? Amennyiben a helyi rendelet az égetést lehetővé teszi, a megadott időszakban meggyújtható a tűz. Az elégetni kívánt növényi hulladéknak száraznak, szikkasztottnak kell lennie, hogy a füstképződés a lehető legkisebb legyen, illetve a pernye, parázs felszállását is kerülni kell. Érdemes a tűznek egy kisebb mélyedést ásni, így a légmozgás nehezebben tudja felkapni az izzó részeket. Bizonyos időjárási körülmények között - ilyen a párás, ködös idő vagy az erős szél - az égetést abba kell hagyni, vagy el sem szabad kezdeni. Az avarégetés során egyéb, nem kerti hulladékokat a tűzre rakni tilos. Az égetés végén a tűz kioltásáról, a parázs megszüntetéséről körültekintően gondoskodni kell. 

Egy érdekesség, az avarégető edény. Ez jellemzően kisebb kertekben vethető be, ahol nem keletkezik nagy mennyiségű zöldhulladék. Előnye, hogy nyílt láng nélkül működik, tehát biztonságosabb, mint a kerti máglyák, valamint a keletkező füstmennyiség is csekélyebb, igaz az égetés így tovább tarthat. Ez nagy előny lehet apró, sorházi kerteknél, vagy lakóparki birtokokon. 

Sokakban felmerül a kérdés, hogy ki lehet-e játszani valahogy az avarégetési tilalmat? Vannak, akik úgy vélik, hogy az avarégetés máris átlényegül ártalmatlan tábortűzzé, amennyiben nyársra tűznek egy kis szalonnát, és a lángok fölé tartják. Ez azonban nem jó módszer, a jellemzően bejelentésre kivonuló hatóság (tűzoltóság, rendőrség, önkormányzat) ugyanis kis eséllyel fogja elfogadni bográcsozásként a jól láthatóan avarégetési célú tűzgyújtást. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kerti zöldhulladék egy része - ágak, vesszők, fatörzs darabok - alkalmasak a tényleges sütögéshez, így a lombozaton, nyesedéken kívül a száraz faanyag felhasználható kerti sütögetőkben, grillekben. 

Érdemes még egy fogalmat tisztázni, mégpedig a tűzgyújtási tilalmat, melyet sokszor, sokan az avarégetéssel együtt értelmeznek, pedig nem ugyanarról a témakörről van szó. A tűzgyújtási tilalom elrendelését követően tilos tüzet gyújtani az erdőkben és fásításokban, valamint az azok 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon. Ennek alapján az avarégetés és a tűzgyújtási tilalom általában utóbbi helyszíneken, vagyis az erdők közvetlen közelében lévű külterületi ingatlanokon ér össze, ezek jellemzően hobbitelkek, hétvégi telkek, de gyakran életvitelszerű tartózkodás is folyik külterületen. A tűzgyújtási tilalmat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága rendelheti el, és az mindig a kihirdetéstől a visszavonásig tart, tehát nincs általános időtartama. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról EZEN a hivatalos, térképpel illusztrált honlapon lehet tájékozódni. Az oldal minden nap hajnalban frissül, így mindig az aktuális állapotot mutatja. 

Végül pedig essen pár szó az avarégetés alternatíváiról is. Az elsőszámú helyettesító módszer a komposztálás, melyhez nem kell nagy induló befektetés, csupán egy megfelelő méretű komposztáló láda vagy keretszükséges, valamint egy vasvilla a komposztanyag forgatásához. A komposztáló lehet házilag barkácsolt, például elfekvő faanyagból vagy raklapokból, de még egyszerűbb leszúrni négy stabil fémrudat, és ezt a keretet körbetekerni erős, műanyag vagy acél hálóval. Természetesen kaphatóak előregyártott komposztládák, fából vagy éppen műanyagból. Jó kérdés, hogy elegendő-e mindez a kerti hulladék eltüntetéséhez, ez nagyban függ a kert méreteitől és növényegyüttesétől. Nagyobb gyepfelület, méretesebb nyírt sövény, vagy metszést gyakran igénylő egyéb dísz-, és haszonnövények esetén a komposztálás nem mindig megoldás. Szóba jöhet még az elszállíttatás, mely általában pénzbe kerül, ezt a helyi hulladékkezelő cégek intézik, a leggyakrabban előre megvásárolható műanyag zsákokba lehet gyűjteni a zöldhulladékot, melyeket bizonyos időközönkként elszállítanak. Kisebb mennyiségű zöldhulladék, nyesedék esetén - ha a komposztlásba nem kívánnak belefogni a háziak - szóba jöhet az elásás. Ilyenkor egy mély, másfél-két méteres gödörbe kell helyezni a hulladékot, majd visszatermelni a földet. A talajban az anyag komposztálódik, de közben nem lesz látható, a közeget pedig idővel értékes tápanyagokkal fogja dúsítani. A lebomlás során a zöldhulladék veszít a térfogatából, így a gödör felszíne valamennyire be fog süllyedni, érdemes ezért a kert félreeső részében elvégezni a műveletet, és idővel pótolni a hiányzó felszíni földet.

Képek.