A boltban megfizethetetlen az alma, ízetlen a szilva, löttyedt a barack? Sebaj, térjünk át a saját gyümölcs termesztésére, így kikerülünk a hagyományos ellátási lánc fogságából, saját nevelésű, ezért ellenőrzött hátterű, akár bio minőségű gyümölcsöt nyerhetünk, mindeközben pedig pénztárcánkat is kímélhetjük!
Persze a gyümölcsfa gondozás nem csak játék és mese, de semmi probléma, minden lépésben segítek Önnek! Kövesse, olvassa gyümölcsfa csemetékről szóló cikksorozatomat, és rövid úton képbe kerülhet!
A legutóbb tárgyalt cseresznye után logikusan a meggy következik, hiszen szinte testvérekről van szó, a két gyümölcs külalakja, érési ideje, és még a gondozásuk is számos hasonlóságot mutat, így van értelme együtt szólni róluk. Az októberi ültetési szezonban a gyümölcsfa kínálat igencsak bőséges, így az érdeklődők nagy választékból szemezgethetnek, aminek része a meggy is. Na de miért válassza valaki a meggyet, és ha mellette dönt, akkor milyen ültetési, ápolási, növényvédelmi feladatokkal kell számolnia?
A meggy a cseresznyénél fanyarabb, savanykásabb íze inkább a felnőtteknek való, a gyerekek általában nem rajonganak érte, így kisgyerekes házakhoz megfontolandó az édesebb cserkó választása. A cseresznyével ellentétben a meggy nagyobb mértékű fogyasztása jellemzően nem jár hasi panaszokkal, persze túlzásokba azért nem kell esni, de torkos gyümölcskedvelőknek a meggy a jobb. A meggy mellett szól, hogy a termés akár három hétig is a fán maradhat különösebb minőségromlás nélkül, ez lényegesen jobb adat, mint a cseresznyénél, ezért a meggyszüretet nem kell hamar lezavarni, és az esztétikus termés is hosszabban dekorálhatja a kertet. A meggy további pozitívuma fájának kompakt mérete, a 6-7 méterre cseperedő cseresznyénél jóval kisebb, sőt a meggyfa akár sövényként is nevelhető. Érése kicsivel a cseresznye után esedékes, jellemzően a nyár első heteitől kezdve, ez azt jelenti, hogy aki mindkét gyümölcsöt szereti, bátran ültethet belőlük vegyesen, az eltérő érési idő miatt nem torlódik össze a szüret, és hosszan tartó nassolási időszak várható!
A meggyfa a cseresznyénél kevésbé igényes, az átlagos kerti talajban szépen cseperedik, speciális igényei nincsenek. Vízigénye közepes, öntözésre csak az ültetést követő fél-egy évben szorul, illetve aszályos nyári hetekben kell pótolni számára a nedvességet. A téli fagyokat jól tűri (ebben egyébként a cseresznye is jól teljesít), de a fagyzugos területeket ültetéskor kerüljük. A késő őszi telepítésű zsenge példányokat ajánlott az első hideg évszakban földkupacolással védeni.
A meggyfát a kert melegebb, huzatmentes részeire érdemes telepíteni, jellemzően 4-5 méteres átmérőjű kör alapterületre lesz szüksége a fának, ezért 2-3 méternél közelebb ne kerüljön falhoz, épülethez, vagy magas, árnyékoló kerítéshez. Az ültetési idő a szokásos, a szabadgyökerű példányokat október 20 és november vége között ültessük, a konténeres vagy földlabdás csemeték pedig kora tavasztól késő őszig bármikor ültethetők, de az ősz és a tavasz a legideálisabbak. Az ültetésről az egyik ehavi, alapozó bejegyzésben írtam részletesen, ezt az írást IDE KATTINTVA lehet elolvasni.
Egy felnőtt, jól karbantartott, egészséges meggyfa 40-60 kg termést is hozhat, így egy átlagos családnak egy fa általában elegendő is, persze ha nagy az étvágy, vagy valaki szeretne eltenni befőttet, készítene lekvárt, akkor bátran ültessen többet. A meggy közepesen fajtagazdag gyümölcs, az érdeklődők válogathatnak hagyományos, jól bevált, és különleges fajták közül is.
A meggy - mint a gyümölcsfák többsége - többféle betegséggel és kártevővel küzd, valamint metszésre is szüksége lesz. Lássuk előbb a metszési feladatokat, melyeket három csoportba lehet sorolni.
Az első az ültetéskori metszés. Ezt rögtön az ültetőgödör kialakítása után kell megtenni, maga a művelet egyszerű, egyfelől a gyökérszálak végeiből 1-2 cm-t nyessünk le, ezzel hatékonyan serkenthető növekedésre a gyökérzet. Túl sokat ne vágjunk vissza, azzal ellentétes hatást érünk el. Az ültetéskori metszés másik fázisa vázágak kiválasztását és azok visszametszését jelenti. A 3-4 darab vázágnak szánt vesszőt metsszük el az egyharmaduknál, egy külső állású rügy felett. A sudár legyen magasabb a vázágaknál, a sudár és a vázágak által kijelölt háromszög csúcsszöge 120° legyen. A vázágak a törzshöz képest 45°szögben álljanak. Amennyiben ez a szög kisebb, akkor használjunk lekötözést, ha pedig nagyobb, akkor kitámasztást.
A második nagy metszési feladat a koronaalakító metszés. Ez lényegében a vázágak és a sudár hajtás visszametszését jelenti. A ritkítás során ügyeljünk arra, hogy ne távolítsunk el túl sok egy illetve két éves vesszőt, mert jellemzően ezeken a hozza a fa a termést. A vázágak pozíciója is nagyon fontos, ekkor még alakíthatunk a ezek helyzetén.
A harmadik kör a fenntartó metszés, ennek a fa ötödik életéve után jön el az ideje. Ennek során ajánlott megakasztani a vázágak felfele törekvését. A visszametszés optimális helye egy kifele mutató, a vízszinteshez közel álló ág felett van. A meggy fenntartó metszése során ne felejtsük el megejteni a ritkító metszést sem. Ilyenkor az egyéves veszők ritkításán kívül a keresztbe, vagy a fa belseje felé növő ágakat is vágjuk ki a rendezett, szellős forma érdekében. A korosabb meggyfák esetében, a jobb fényellátottság és a szükséges mértékű szellőzés biztosítása érdekében érdemes a sudárhajtást teljes egészében eltávolítani. Így javítható fa egészségi állapotán és a termésre is jótékony hatással lehetünk.
A meggy növényvédelmi feladatai átlagosak, kártevőinek, betegségeinek száma szintén nem kiugró, de sajnos biztosan számítani lehet rá, hogy a fa az élete során megfertőződik vagy kártevőkkel lesz terhelt. A meggyet gyakorta támadja a monília nevű gombabetegség, melyhez olykor ágrákosodás is párosulhat, a fertőzésnek csapadékos, nyirkos időben nagyobb a kialakulási esélye. Elő szokott még fordulni levélfoltosság, gyűrűsfoltosság, blumeriellás betegség, a kártevők közül gyakori a takácsatka és az aranyos eszelény. A meggy betegségeiről és kártevőiről EBBEN AZ ÖSSZEFOGLALÓ ÍRÁSOMBAN értekeztem bővebben, a megoldási, kezelési lehetőségekről pedig IDE KATTINTVA olvashatnak részletesebben.
Mi szól a meggy mellett?
A meggy ízvilága kifejezetten felnőttes, a savanyú, fanyarkás gyümölcs azoknak is könnyen a kedvence lehet, akik az édes gyümölcsöket nem annyira szeretik. A meggy a cseresznyénél sokoldalúbban használható fel a konyhában, készülhet belőle ivólé, befőtt, kompót, remekül illik nem túláradóan édes süteményekbe, tortákba, és fanyarsága miatt elsőrangú kiegészítője lehet húsételeknek szószok, mártások alapjaként. Talán az sem mellékes, hogy a meggyből többféle alkoholos ital is készülhet.
Növényként egy átlagos igényű, különösebb nehézségek nélkül nevelhető fa, melynek növényvédelme a termesztés nagy múltja miatt megoldott, a felmerülő problémák ismertek, kezelésük jellemzően egyszerű. Kompakt mérete miatt még a kifejezetten kis kertekben is jól elfér, ráadásul már akár egyetlen fa is bőségesen elegendő termést hoz (persze kifejlett korára értve) egy négytagú, de akár nagyobb családnak.
A meggyfa a cseresznyéhez hasonlóan mutatós gyümölcstermű, így nem bontja meg a birtok díszkerti jellegét, virágzása dekoratív, és persze más gyümölcsfákkal is szépen harmonizál.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
