A nyár nagyobbik fele még hátravan, így nagyon is indokolt lehet, hogy foglalkozzunk a birtokunkkal, akkor is, ha eddig nem tettünk odakint sok mindent, vagy ha csak az alapozó teendőket végeztük el. A lakásbelsőben is gyakran fordul elő, hogy a háziak - a látványt megunva - átrendezik az enteriőrt, vagy új dísztárgyakkal, bútorokkal, kiegészítőkkel tuningolják fel a látképet. Ugyanezt a kertben is megtehetjük, egyáltalán nem szentségtörés kimondani, hogy meguntuk a kinti látnivalók együttesét, vagy hogy ingerszegénynek találjuk a területet. Nagy segítségünkre lehetnek ilyenkor a kertstílusok, melyek előnye, hogy pontos leírásokat, útmutatókat nyújtanak, így aki nem járatos a kertépítésben, nem kényszerül arra, hogy ötletszerűen, koncepció nélkül fogjon bele a munkálatokba. Mivel nyár van, az egyik legaktuálisabb kerti stílus a mediterrán, mely a napsütést, a déli tájak, országok életvidám, élénk hangulatát idézi, ráadásul a legtöbb mediterrán növény a mi klímánkon is megél a meleg évszakban.
Fontos leszögezni, hogy egy ilyesféle kertátfazonírozáshoz egyáltalán nem szükséges az egész területet az alapjaitól újraépíteni, gyakran bőven elegendő a fókuszponti részeknek új arculatot adni, és pár ízléses kiegészítővel alátámasztani, egységesíteni a látványt. Néhány mediterrán jellegű növény beszerzésével már el is kezdhető az atmoszférateremtés!
A nagyobb méretű zöldek közül bátran ajánlható a fenti célra többek között az oszlopos formájú, sudár termetű ciprus, a fagyal fényes levelű, nagyon dekoratív változata, vagy a jellegzetesen déli hangulatot hordozó magnólia, mely még most is bont virágokat. A kedves, rózsaszín virágzatú selyemakác a kertbe ültethető, a fagyérzékeny, ezért dézsában gondozandó szagópálma pedig a terasz mutatós dekorációja lehet, de ennek a növénynek télre védett, beltéri helyet kell majd biztosítani. A kenderpálma tipikusan a tengerpartot idézi, ráadásul védett, nem fagyzugos területeken át is tud telelni, ezért nem csak dézsában tartható, a kert megfelelő pontjaira szabadföldbe is kiültethető, de ez inkább az ország déli részein ajánlott.
A cserjefélék között is találni számos olyan fajt, melyekkel a napsütéses mediterrán hangulat kertközelbe hozható! A már szóba került fagyal sövényként biztosíthat frissítő, zöld hátteret, és hasonló funkciót tölthet be a puszpáng is, valamint a babér is illik ebbe a sorba, de tulajdonképpen bármely alakra nyírható, lombjával díszítő, dús sövény növény megfelelő. A cserjék közül is választhatóak vidám, nyári hangulatú, virágos fajok, mint például a selyemkóró, a fűszerillatú kasszia, vagy az ibolyafa.
A mediterrán hatású dísznövények között külön kategóriát alkotnak a futónövények, melyek egy csapásra háromdimenzióssá változtatják a kertet, hiszen nagy kiterjedésű, sivár, függőleges falfelületek dekorálására is felhasználhatóak. Szintén pompás ötlet élénk virágú futókkal tarkítani a kerítést, vagy a pergolákat, íves támasztékokat, kerti filagóriákat. Az élénk színekkel rendelkező murvafürt, a több színben kapható, különösen látványos lilaakác, a bódító illatú jázmin, az ibolyakék virágzatú kúszó encián, vagy a tölcséres virágokkal rendelkező trombitafolyondár egyaránt kiváló választások! Észben kell tartani ugyanakkor, hogy egyes futónövények hajlamosak az erőteljes terjedésre, így metszéssel kell őket kordában tartani.
A virágos dísznövények közül az élénk árnyalatú, nyáron díszlő fajok illenek egy mediterrán kertbe. Ilyen többek között a kefevirág, a sétányrózsa, az angyaltrombita, vagy az ólomvirág. Nem szabad megfeledkezni a klasszikus, közismert mediterrán növényekről sem, nem hiányozhat a levendula, a leander, a különböző citrusfélék, de a mediterrán fűszernövények is részei lehetnek az ilyen kertkialakításnak, sőt, egy különálló, sziklákkal, terméskövekkel szegélyezett fűszerkertnél kevés "mediterránabb" látványelem létezik.
A növények mellett bevethetőek egyéb dekorelemek is. Jól illenek a vázolt látképbe a kisebb-nagyobb sziklák (akár komplett sziklakertek), a kovácsoltvas dísztárgyak, vagy a tipikusan mediterrán, fehérre mázolt székek és asztal, ilyet játszi könnyedséggel készíthetünk öreg, felújításra váró (akár bolhapiacról beszerzett) bútorokból. A falakra kerülhetnek kagylóhéjak, csigaházak, szárított tengeri herkentyűk. Bátran használjunk nagyméretű cserép-, agyagedényeket, az sem gond, ha csorbák, vagy töröttek! A kicsit bátrabbak beszerezhetnek kisméretű szobrokat, akár szobortorzókat, vagy például oszlopokat, oszlopszerű virágállványokat. A kerti utak legyen zúzott kővel felszórtak, de remekül illenek a stílusba a többféle méretű járókőből kirakott ösvények, az se baj, ha némi vegetáció üti fel a fejét a lapok között! A gyepes felület arányát lehet csökkenteni, például kővel felszórt, szárazságtűrő növényekkel ritkásan beültetett díszágyások javára. A mediterrán kertek mellett szól az is, hogy nem követelik meg a szabályosságot, a precíz rendezettséget, sőt, kifejezetten jól áll ennek a kertstílusnak a zabolátlanság, a bujaság, a természetesség.
Fontos azonban, hogy tartsunk mértékletességet, nem ajánlott túlzsúfolni a kertet mediterrán növényekkel, és válogatás nélkül felhalmozott dísztárgyakkal, dekorációkkal, mert annak inkább kaotikus hatása lesz. Teremtsük meg az üde hátteret cserjékkel és futónövényekkel, szoliternövényként elegendő pár tő méretesebb dísznövény, a balkont pedig élénk színű cserepesekkel népesítsük be. Tartsuk szem előtt a színharmóniát, az extrém módon tarka látvány elveszti délies jellegét.
Képek: pixabay.com
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.