Megyeri Szabolcs kertész blogja

A mostani vészterhes időkben felértékelődnek az otthon végezhető tevékenységek, köztük is kiemelkedő népszerűségnek örvend a kertészkedés, hiszen egyszerre valósítja meg a szabad levegőn való időtöltést, és a produktív, hasznos hobbit. Mindez remekül hangzik, ám van egy kis bökkenő, akinek nincs kertje, ki is esik az egészből. Ez persze nem teljesen igaz, hiszen szinte minden lakáshoz tartozik egy kisebb-nagyobb balkon, ahol szintén lehet kertészkedni. El is érkeztünk a balkonkertészkedéshez, ami egyáltalán nem újszerű téma, ám a jelen karanténidőszakban roppant időszerű, és azoknak is hirtelen érdekessé válhat, akik eddig idő-, vagy energiahiány miatt félretették ezt az ötletet. A következő útmutató, tanácsgyűjtemény elsősorban nekik, vagyis a kezdő balkonkertészkedőknek szól, hogy a kezdő lépéseken könnyen túljussanak!

1. A helyszín felmérése

Használhatatlanul kicsi terület vagy erkély nincsen, akár egy-két négyzetméteren is van lehetőség pár virág, egy-két zöldségpalánta nevelésére, gondozására. Fontosabb, hogy bármilyen konkrét lépés előtt alaposan fel kell mérni a balkont, arra koncentrálva elsősorban, hogy milyen a használat jellege. Ha eddig parlagi terület volt, vagy limlomok tárolóhelye, akkor a kipakolás és a növények betelepítése után sem fog hiányozni az itteni tér, de ha az erkély központi pihenőhely, olvasósarok, kávézóhely, és így tovább, vagyis aktívan és gyakran használt, akkor ne zsúfoljuk tele növényekkel, mert kiszorítanak minket, és a reményteli projektből gyorsan problémaforrás lesz. A felmérési fázisban azt sem szabad elfelejteni, hogy sok növény a kezdeti méretéhez képest nagyot fog nőni, így ami most még szellős elrendezésnek tűnik, egy-két hónap múlva dzsungelszerű lehet. A balkonok többsége nem ideális alaprajzú, sok köztük a hosszúkás és keskeny elrendezésű, de akadnak íves alapúak is. Ilyen esetben a nagy, dézsás növények nem praktikusak, nehezítik az átjárást, túlságosan kitöltik a teret. Terjeszkedéskor a korlátra erősíthető, kifele álló virágládák jöhetnek szóba, melyeknél azonban ügyelni kell a biztonságra, nehogy például egy erősebb vihar lesodorja azokat. Szintén tér nyerhető a függőleges elrendezéssel, például falra erősített kaspókkal, edénytartó polcokkal, futtatásra alkalmas pergolával. Akkor járunk el jól, ha megfontoltan, a növényfajtákat tudatosan megválogatva, a hely méretét tudomásul véve rendezzük be erkélyünket.

2. Az adott körülmények vizsgálata

Még mindig a tervezési fázisban járunk, de már nem a balkon mérete, és használati szokásai a kérdések, hanem az, hogy a terület milyen egyedi jellemzőkkel rendelkezik, melyek alapvetően befolyásolják a választható növények típusát. Lényeges, hogy mennyire huzatos vagy szélvédett, napos, vagy árnyékos a hely? A napsütéses órák száma csalóka, a legtöbben ezt az adatot erősen felülbecsülik, mert az ablakon beszűrődő fényt veszik alapul. Az erkély korlátja, magas pereme, oldalfala ellenben lehet, hogy már órákkal korábban eltakarják a növények elől a napsütést. A magasabban, kevésbé védett helyeken lévő balkonok általában szelesek és huzatosak, aminek következménye, hogy a levegő és a növény földje is könnyebben kiszárad, ami elősegítheti kártevők megjelenését (például a takácsatkákét), ezért huzatos erkélyekre strapabíróbb, szárazságtűrő fajtákat kell válogatni. A száraz levegőjű területen úgy is segíthetünk, hogy növényeinket szorosan egymáshoz helyezzük, vagyis "tömegbe" rakjuk őket, így párásítani fogják maguk körül a levegőt (ezzel persze vigyázni kell, a túl sűrű elrendezés a gombás betegségeknek kedvezhet). Ha túl sok tűző napsütés éri a területet, akkor érdemes árnyékolni, erre a célra házilag készített, vagy bolti árnyékolót is bevethető.

3. Növények válogatása

Itt ketté kell választani a dolgot, aszerint hogy dísz-, vagy haszonnövényeket szeretnénk nevelni, de persze semmi akadálya, hogy ebből és abból is legyen valami a területen. A két növénycsoport azonban némileg eltérő gondozást kíván, a balkonzöldségekkel mindenképp több lesz a teendő, ezzel számolni kell. Azt is tisztázni szükséges, hogy a balkonon nevelt zöldségek nem fogják érdemben csökkenteni a bolti vásárlásokat, inkább hasznos és kellemes elfoglaltságként kell tekinteni a dologra.

Az átlagos balkonon szinte minden kertben megtermő zöldségféle sikerrel termeszthető, csupán a fényigényre és a várható méretre kell ügyelni. Nem érdemes nagyra növő haszonnövényekkel (például káposztafélékkel) próbálkozni, ezek csak elveszik a helyet mástól (akár tőlünk), és akkora hozamot biztos nem produkálnak, hogy megérje a hátrányokat elviselni. Kezdők először fűszernövényekkel kísérletezzenek, ezek helyigénye kicsi, mégis sok hasznukat lehet venni a konyhában. Napfényes külső ablakpárkányra, erkélyre kerülhetnek mediterrán fűszernövények, ezek gyorsan fejlődnek, a felhasználás mértékéhez képest a hozamuk bőséges, és folyamatosan szedhetőek, csipkedhetőek a leveleik a konyhai ténykedésekhez. Hasonlóan jó ötlet lehet a fokhagyma, a csilipaprika, a koktélparadicsom, vagy épp pár fej saláta, ellenben a nagyra növő padlizsán, káposzta, tök pedig inkább kényelmetlenséget okozhatnak. Az erkélyzöldségek a szabadföldi nevelésű társaiknál több öntözést kívánnak, a kisebb térfogatú, hamarabb kiszáradó földjük miatt, cserébe kártevőkkel, gyomokkal alig kell számolnunk (utóbbi kijelentés azonban csak a bolti termőföld esetén érvényes, a kertből hozott közegben például kártevők, kártevők petéi, lárvái, gyomok kezdeményei lehetnek).

A dísznövények köre is roppant tág, a legkeresettebbek a virágos balkondíszek, így például választható a petúnia, a mézvirág, a begónia, a nebáncsvirág, a dália, a lantána, a pompás gólyaorr, a záporvirág, a díszdohány, a tarka vörösbegyvirág, vagy épp a porcsinrózsa. Természetesen bármely balkonra illik a számos remek tulajdonsággal bíró muskátli, melynek többféle változata hozzáférhető, a színválaszték pedig majd' végtelen, így akár csak muskátliból is kirakható egy igazán sokszínű és változatos kompozíció. Aki szolidabb látképet szeretne, a virító virágok helyett szolidabb növényeket is választhat, ilyen többek közt a hanga, a levendula, a bőrlevél, a pálmaliliom, de nagy választékban kaphatóak törpe növésű örökzöld cserjék is, melyekkel a balkon mindig üde zöld lesz, gondozási igényük pedig igencsak alacsony.

4. Felszerelés, kellékek

A teljesen kezdőknek pár alapvető felszerelésre mindenképpen szükségük lesz. A megfelelő méretű, mélységű ültetőláda az alap, ez lehet cserép, fa, vagy műanyag edény, de kaphatóak praktikus önöntöző virágládák is, melyek segítségével ritkíthatóak az öntözések, és a növények akár egy többnapos nyaralást is átvészelnek bennük. Nagyobb méretnél ne a rusztikus, de jelentős súlyú agyagedényt válasszuk, méretesebb példányoknak inkább könnyebb műanyag tartót nézzünk ki, ezekből kaphatóak nagyon dekoratív, színes darabok is. A fém edények is mutatósak, de ha sok tűző napfény éri az erkélyt, akkor túlságosan felforrósodhatnak, és "megsütik" a növény gyökereit. Esőtől védett balkonokon a nádfonatos kaspók is beválhatnak. Bátran legyünk kreatívak, építhetünk polcrendszert az erkély falára, lépcsőzetes emelvényre is rakhatjuk az edényeket, de akár egy raklapot is használhatunk függőleges fűszerveteményként. A szerszámokat illetően a kertben használatos eszközökhöz képest kisebb holmikra lesz szükségünk, például ültetőkanálra, kézi kultivátorra, kis kapára, apró gereblyére. Ilyen szetteket minden jól felszerelt kertészetben vehetünk, de akár - és ez nem tréfa - egy jobb minőségű, gyerekeknek való homokozókészlet is megteszi. Végül pedig nem mellőzhető a locsolókanna, sokkal praktikusabb lesz, mintha egy nagy bögrével, vagy kiöntő nélküli vödörrel próbálkoznánk (megjegyzendő, hogy gyakran egy szélesebb szájú, tisztára mosott üdítős palack is teljesen megfelelő). Persze ne feledkezzünk el a termőföldről sem, ez ne a telekről, vagy a nagyi kertjéből érkezzen (gyomok lehetnek benne), vásároljunk jó minőségű, friss általános termőföldet. Ugyanígy fontos a minőségi, márkás vetőmag, az ezekből fejlődő zöldségek erősebbek, ellenállóbbak, finomabbak lesznek.

5. Ültetés, gondozás

Mikor a fenti lépésekkel végeztünk, és megvan az ideális, előkészített hely, beszereztük az edényeket, termőföldet, kis gereblyét, és a vetőanyagot, palántát is, kezdhetjük az ültetést, és a növénynevelést. Innentől fogva nincs általános tanács, hiszen kis túlzással minden zöldségnek, virágnak más az ültetési, nevelési módja, tehát okosítsuk ki magunkat a használati utasítás, a gazdabolti eladó, a tapasztalt nagyi, vagy az internetes fórumok ( tipp: blogomban több tucatnyi zöldség ültetési módjáról esett már szó) segítségével. 

Tipp:

A balkonkertészkedés egyik hátulütője, hogy könnyen okot adhat a szomszédokkal való összeveszésre. A leggyakoribb problémák a lecsorgó öntözővíz, a lehulló föld és levelek, az oldalirányba vagy lefelé terjeszkedő (futó)növények, és nem ritka, hogy a mézelő virágok által odavonzott méhek, rovarok irritálják valamely szomszédot. A problémák többsége némi odafigyeléssel és körültekintő választással kiküszöbölhető, érdemes előre számolni a vázolt gondokkal, esetleg nagyobb telepítés előtt konzultálni az érintett szomszéddal, gyakran egy udvarias kérdés is elegendő ahhoz, hogy a szomszéd megenyhüljön. 

Képek: innen, innen, innen, innen, innen, és innen.