Karácsonyi posztsorozatom harmadik (a témát unalmasnak tartók kedvéért: utolsó előtti) darabja talán a legindokoltabb írás, hiszen az élő, dézsás karácsonyfa kezeléséről fog szólni, ami a vágott fenyőnél értelemszerűen sokkal több törődét igényel. Az élő fenyő roppant divatos sok éve, rengetegen tartják környezetbarát, kíméletesen zöld megoldásnak, ami ugyanakkor csak fenntartásokkal  és kompromisszumokkal igaz. A konténeres fa akkor lesz ténylegesen környezetbarát választás, ha túléli az ünnepeket, ahhoz pedig, hogy életben tartsuk, bizonyos ápolási, gondozási teendőket precízen be kell tartani!

1. Vásárlás

Az élő fenyő egyik nagy előnye, hogy nyugodtan hagyhatjuk a beszerzést a legutolsó pillanatokra is. Míg a vágott fák választéka az ünnep előtti napokban már rendszerint siralmas, a dézsás fák még ekkor is szépek és üdék, hiszen egyfelől élő növények, tehát nem száradnak ki a tárolás alatt (tegyük fel, hogy néha öntözik is őket), másfelől kevesebben választják ezt a típust, így az érdeklődők nem "rabolják le" a piacot. Gyakori tapasztalat, hogy az alkalmi árusok nem feltétlen gondozzák megfelelően az élő fenyőt, így például nem állítják kellően napos helyre, nem öntözik, mulcsolják, tehát jobb ötlet kertészetből, szaküzletből választani, ahol jobb eséllyel kapta meg a növény a kellő törődést.

A vágott fenyőhöz hasonlóan az élőknél is vannak jelei a leromlott állapotnak, a könnyen lepergő tűlevelek, lekonyuló ágak, barnult részek rosszat jeleznek. Szintén nem jó jel, ha a növény földje nagyon száraz, érdemes pár centire beledugnunk az ujjunkat a közegbe, ha mélyebben is száraz, akkor bizony az öntözések elmaradtak, és a fa így hamarabb indul hanyatlásnak. Láttam már képet olyan esetről is, hogy a gyökeresként árult fa valójában vágott fenyő volt, amit egy fél vödör gipszbe állítottak, a gipszet pedig öt centi földdel fedték be, ez persze bizonyára ritka eset, de azért jusson eszünkbe adott esetben például az edény alján lévő lyukakat is megnézni, hogy biztos föld van-e alul is.

Mivel az élő karácsonyfa alapvetően kertbe való facsemete, választásnál az is lényeges szempont, hogy a kertben milyen, mekkora, milyen igényű lesz. A nordmann fenyőből például hatalmas monstrum fejlődhet, ellenben a lucból akár alacsony sövény, szoliterként pedig formára nyírt bokorszerűség is kialakítható, vagyis az számítson a faj kiválasztásakor, hogy a kertben mit szeretnénk majd kezdeni vele. Hiába szép a nordmann, ha a birtok aprócska, hosszútávon nem járunk jól vele. Természetesen nem mindenki ülteti ki fenyőjét, már csak azért sem, mert nem mindenkinek van hozzá kertje, sokan pedig csak kölcsönzik a növényt. Ezekben az esetekben igazából ezek a szempontok lényegtelenek.

2. Szállítás

Akinek ez lesz most az első élő fenyője, számítson rá, hogy a szállítása nem egyszerű! Míg a vágott fenyő összekötözve bedobható a csomagtartóba vagy a hátsó ülésre, addig a dézsás fa földlabdája 20-30 kg is lehet, eldönteni, elfektetni pedig nem lehet (legalábbis ez nagyarányú földszóródással jár, és nem is tesz jót a növénynek), összekötözni nem ajánlott, vagyis személyautóban igencsak nehézkes hazacipelni, főleg, ha nagyobb példányt választunk. Élő fenyő esetén nem rossz ötlet házhozszállítást kérni (már ahol van ilyen lehetőség) vagy eleve a neten keresztül megrendelni a növényt.

A hazavitt fát egészen az ünnep előestéjéig a szabadban kell tartani, akár a balkonon, teraszon, vagy a kertben. Szokás a gyerekek miatt a nagy napig eldugni a fát, élő fenyő esetében azonban az ablaktalan pince, garázs, padlás nem jó helyek, hiszen szüksége van fényre, ez egy újabb szempont a választáshoz. A legjobb, ha egy huzatmentes, nem fagyzugos sarokba állítjuk a balkonon, teraszon, de kitehetjük a kerti örökzöldek közé is, hogy viszonylag védett helyen legyen, így akár még álcázni is lehet a gyerekek előtt.

Tipp: a dézsás karácsonyfa egyik hendikepje maga a dézsa, ami sokkal kevésbé dekoratív, mint a vágott fenyők tartói. Nem kell azonban temetni az esztétikát, a csúf műanyag edény is remekül dekorálható, színes, mintás terítővel, vidám mintás csomagolópapírral, csinos szalagokkal, vagy akár az ünnephez illő figurákkal. A díszítésnél tartsuk fejben, hogy a növény földjének felszínét ne burkoljuk be, így ugyanis levegőhöz sem jut megfelelően, és az öntözés is nehézkessé válhat!

3. Benti ápolás

A nappaliba való bevitel előtt a fát zsilipeléses módszerrel szoktassuk a magasabb hőmérséklethez, hogy ne kapjon hősokkot. Sok helyen egy hetes, tíz napos szoktatási időkről írnak, ez azonban feleslegesen sok, szerintem bőségesen elegendő 23-án este, vagy másnap reggel elkezdeni a műveletet. A zsilipelés csupán annyit jelent, hogy először egy nem túl meleg, köztes hőmérsékletű helyiségbe, például a verandára, előszobába, beüvegezett, de fűtetlen teraszra állítsuk, majd 10-18 órával később helyezzük el a szobában. Úgy jelöljük ki a helyét, hogy ne legyen fűtőtest közelében, de ablaktól se legyen távol, sőt, minél közelebb van az ablakhoz, teraszajtóhoz, annál jobb, itt ugyanis jellemzően hűvösebb van, mint a szoba belsejében. Ugyanakkor fontos, hogy ne nyitogassuk rá az ablakot, teraszajtót szellőztetés címén, a hirtelen hőmérséklet különbséget nem szereti.

Élő fenyővel ne essünk túlzásokba, egy közepes méretű fa éppen elegendő lesz, elsősorban a súlya miatt

Lényegi információ, hogy az élő, dézsás fenyő ideális esetben egy hétig, de legfeljebb 10 napig maradhat a lakásban, a hosszabb benti lét biztosan károsítja, akár el is pusztíthatja, az élő fenyő alapgondolata pedig ugye az, hogy az ünnep után is életben marad, ezt tehát tartsuk be. A fenyők párakedvelő növények, így a szobai tartózkodás alatt párásító alátét tálcával tehetjük számára komfortosabbá a körülményeket, illetve egy-két alkalommal vízzel is permetezhetjük, de ezt nem kell túlzásba vinni. A kiszáradás ellen jó ötlet földjének mulcsolása, például dekoratív fakéreggel, vagy aprókaviccsal.

Az élő fenyő feldíszítése óvatosan történjen, és figyeljünk arra, hogy az ágakat ne terheljük meg nehéz díszekkel. Égősorból is alacsony hőleadású kerüljön rá, ha a színpompás világítással "befűtünk" a fának, megzavarhatjuk a biológiai óráját, ami kiültetéskor nem jön majd jól (hiszen azt hiszi majd, hogy tavasz van, pedig a kemény mínuszok még hátra vannak). A legjobb választások a könnyű, apró ledekből álló, elemmel működő fényfüzérek, melyek pillesúlyúak, és nem balesetveszélyesek, ha permetezni kívánjuk a fát.

4. Az ünnepek után

Az említett 7-10 nap elteltével a fát ugyanígy zsilipeléssel vigyük vissza a szabad ég alá. Innentől kezdve több opció lesz. A kölcsönzött fát egyszerűen vigyük vissza, ebben az esetben a történet véget is ér. Ha megtartjuk a növényt, akkor vagy kiültetjük egy enyhe januári napon, vagy tároljuk tavaszig. Az ültetés bár bizarrnak hangzik a tél közepén, abszolút kivitelezhető, ha melegebb napok járnak, elég egy rövidebb fagymentes időszak, és el lehet végezni a kihelyezést. Ültetésnél vegyük figyelembe a fa majdani méretét, a terület naposságát, huzatosságát is.

A fenyőknek általában nem kell túlzottan napos, meleg terület, fontosabb számukra párás fekvés és a szélvédettség (egyszerűen mert a szél szárító hatású). Ha várnánk az ültetéssel, vagy zord az idő, akkor a fát dézsástul állítsuk egy védett sarokba, például a terasz sarkába, fallal védett részre, vagy balkonra. A földjét vastagon mulcsoljuk, az edényét pedig sötét vászonanyaggal vagy buborékfóliával tekerjük körbe, főleg ha zsengébb példány. A cserepet alulról ne szigeteljük, a bent rekedő pangóvíz káros lehet. Nem rossz ötlet ellenben az edényt egy darab hungarocellre állítani. Ezzel a módszerrel a fa biztonságosan eltartható tavaszig.

Képek