Pár napja már beléptünk az év utolsó hónapjába, ami növényfronton egyetlen dolgot jelent, itt az ideje a karácsonyfával foglalkozni! Decemberben egyszerűen nem lehet nem beszélni a karácsonyról, és persze a karácsonyfáról, és mivel ez egy kertészeti blog, itt aztán tényleg kikerülhetetlen a téma. A következő két hétben több karácsonyi fenyőket érintő bejegyzés is olvasható lesz, elsősorban segítő szándékkal azoknak, akik gyakorlatlanabbak a karácsonyi növénydíszt illetően. Első lépésben az alapoktól indulva röviden tekintsük át, hogy mik a lényegi különbségek a vágott és az élő, dézsás fenyő között, és talán az is kiderül, hogy kinek melyik a jobb választás!

A vágott fenyő

A vágott fenyők adják a karácsonyfák (saját, nem hivatalos becslés) 85-90 %-át, ezeket alkotják az utcai árusok portékájának döntő többségét, de a kertészetek, sőt, gyakran a hipermarketek is árulnak vágott fenyőt. Manapság egyre többen pontosan tudják már, de azért érdemes leszögezni, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis ezeket a növényeket kifejezetten azért nevelik, hogy kivágva ünnepi szobadíszként funkcionáljanak (a maradék egy százalék tulajdonképpen az illegálisan kitermelt, ne kerteljünk, lopott fákat jelenti, ám ilyen példányokba igazán ritkán futunk bele, ha egy árusnak mindössze 2-3 darab fája van, akkor például gyanakodhatunk, hogy nem tiszta a növények eredete).

Tehát a vágott fenyő vásárlása nem jelenti azt, hogy az erdők pusztítását támogatjuk, de persze ettől még lehetnek fenntartások a vágott fenyővel szemben. Hogy egy hasonlattal éljek, a vágott fenyő ugyanaz a kategória, mint a paprika vagy a dinnye, haszonnövény, amit azért termesztünk, hogy kiszolgáljon minket. 

Itt én vagyok látható egy lucfenyő telepen, ahol nagyon mutatok valamit éppen. Ezek a fenyők hazai termesztésből származnak, jellemzően Zala megyében nevelik őket, kifejezetten abból a célból, hogy karácsonyfák legyenek.

A vágott fenyő természetesen egyfajta gyűjtőnév, hiszen minden árusnál többféle fenyőt találunk. A leggyakoribb faj a luc, népszerűségben szorosan követi azt az ezüstfenyő, majd a nordmann fenyő, és van még pár fenyőféle, ami felbukkan az árusoknál, például a kolorádófenyő, az erdei fenyő, a duglászfenyő, vagy a feketefenyő. 

A vágott fenyő előnye a könnyű kezelhetőség, személyautóval is szállíthatóak, de közeli árustól gyalog is hazacipelhetőek (a szállítás rejtelmeiről majd később), a luc kivételével tartósak, akár hetekig a szobában maradhatnak jelentős állagromlás nélkül. A vágott fenyőtől az ünnep végeztével egyszerűen megszabadulhatunk, a közterület fenntartó cégek elszállítják őket, de a kiszáradt fenyő kazánban el is tüzelhető (a többi is jellemzően hőerőművekben végzi). A vágott fenyő mérete kis túlzással bármekkora lehet, egészek kicsit is vehetünk, és aki akar, több méter magas monstrumot is választhat.

Az idő szerepe...

A vágott fenyő beszerzését taktikusan kell időzíteni. A szezon elején, vagyis nagyjából most, sok a szép, dús, nagy fa, de ezek állaga leromolhat, ha szentestéig heteket kell tárolnunk. Későbbre időzítve a vételt, sokszor csak kisebb, gyengébb minőségű fát találunk, ilyenkor viszont az árak mennek lejjebb, főleg az ünnep előtti egy-két napban. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor került kitermelésre a fa, vagyis hogy mióta áll a kereskedőnél. 

Szép, tömött nordmann fenyő, kitermelés előtt. 

A dézsás fenyő

Az élő karácsonyfa divatja több éve töretlen, egyre többen döntenek az élő fa mellett, ki természetvédelmi, ki pedig praktikus okokból. A dézsás fenyő relatív hátrányokkal is bír a vágott fenyőkkel szemben, bár minden nézőpont kérdése. A legfontosabb, hogy a dézsás fenyő nem szobanövény, legfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, ezután biztosan károsodik, akár el is pusztulhat, akkor pedig ugye értelmét veszti az élő karácsonyfa választása.

Az élő fa bevitele is macerás, hiszen zsilipeléssel kell ezt megoldani. Olvasni néhol akár 5-10 napos szoktatásról is, ez azonban feleslegesen sok, a jó módszer, ha szenteste előestéjén egy köztes hőmérsékletű helyre állítjuk a növényt, hogy ne érje hősokk a jeges udvarról a huszonfokos szobába hurcolva. Köztes helyként remek egy fűtetlen de zárt előtér, garázs, vagy üvegezett veranda. Ha más nincs, akkor az előszobába, fűtőtesttől minél messzebre helyezve pihentessük a fenyőt 24 órán át. Persze majd az ünnep után kifele is ugyanígy kell eljárni.

A dézsás fenyő már az újév első napjaiban kiültethető a kertbe (amennyiben akad pár fagymentes, derűs nap), de akár dézsában is tartható kültéren hónapokig, ilyen módon kettős hasznot könyvelhetünk el, hiszen ugyanaz a fa karácsonyi díszként és kerti dísznövényként is szolgál minket. Élő karácsonyfát kölcsönözni is lehet letéti díj ellenében, ebben az esetben a fát visszaszolgáltatva kifejezetten olcsón megúszhatjuk a faállítást (bár gyakran nem pénzt, hanem levásárolható kupont kapunk vissza a kaucióért cserébe).

Élő fenyőből szintén széles a választék, luc, ezüstfenyő, nordmann általában kapható, de akár konténeres kolorádófenyőnk is lehet. Ami eltérő, az a választás metódusa, az élő fenyőnél ugyanis nem az számít elsősorban, hogy karácsonyfaként milyen, hanem hogy kerti növényként milyen. A dézsás karácsonyi fenyőt ezért mindig úgy válasszuk ki, hogy kerti növényként tekintünk rá, és az adott faj igényeit (fény, talaj, tápanyag) és tulajdonságait (várható magasság, szélesség) vesszük alapul.

A dézsás fenyő hátrányát nem csak a rövid benti tarthatóság jelenti, hanem a méretkorlát is. Sem túl fiatal, sem túl idős, vagyis sem túl kicsi, sem túl nagy fát sem lehet választani ilyenkor. A kicsi darabok még túl zsengék, kisebb eséllyel vészelik át a tortúrát, a nagyok pedig egyszerűen túl nehezek a dézsájukkal, földlabdájukkal ahhoz, hogy érdemben mozgatni lehessen őket. Dézsás fenyőből a 100-140 centis példányok az ideálisak, ha a kereskedő ennél kisebbet vagy nagyobbat kínál, akkor ne számoljunk hosszútávon a növénnyel (vagy a nagyobbak esetében a derekunkkal...)

Így festenek az értékesítésre előkészített földlabdás fenyők (itt éppen ezüstfenyők) A súlyuk akár 20-30 kg is lehet, gondoljunk bele, hogy egy két méteres példány milyen súllyal rendelkezhet!

Dézsás, konténeres, vagy földlabdás?

Bár mindhárom kifejezést használjuk, ezekre a növényekre leginkább a földlabdás illik. Az én kertészetemben például szabadföldben nevelt, az ünnepi időszak előtt kitermelt (kiásott) fenyők találhatóak, melyek földlabdáját jutaszövetbe csomagolom, füles dézsába állítom, a köztes részt pedig homokkal töltöm ki, hogy egyenesen álljon a fa. 

Elsőre ennyi elég a fa-mizériából, jövő héten megismerkedünk a fa kiválasztásának, hazavitelének, és frissen tartásának trükkjeivel!

A képek a szerző fotói.