Megyeri Szabolcs kertész blogja

Karácsonyfák - vágottat vagy élőt vegyek?

8 komment

Pár napja már beléptünk az év utolsó hónapjába, ami növényfronton egyetlen dolgot jelent, itt az ideje a karácsonyfával foglalkozni! Decemberben egyszerűen nem lehet nem beszélni a karácsonyról, és persze a karácsonyfáról, és mivel ez egy kertészeti blog, itt aztán tényleg kikerülhetetlen a téma. A következő két hétben több karácsonyi fenyőket érintő bejegyzés is olvasható lesz, elsősorban segítő szándékkal azoknak, akik gyakorlatlanabbak a karácsonyi növénydíszt illetően. Első lépésben az alapoktól indulva röviden tekintsük át, hogy mik a lényegi különbségek a vágott és az élő, dézsás fenyő között, és talán az is kiderül, hogy kinek melyik a jobb választás!

A vágott fenyő

A vágott fenyők adják a karácsonyfák (saját, nem hivatalos becslés) 85-90 %-át, ezeket alkotják az utcai árusok portékájának döntő többségét, de a kertészetek, sőt, gyakran a hipermarketek is árulnak vágott fenyőt. Manapság egyre többen pontosan tudják már, de azért érdemes leszögezni, hogy a vágott fenyők 99%-a mezőgazdasági termesztésből származik, vagyis ezeket a növényeket kifejezetten azért nevelik, hogy kivágva ünnepi szobadíszként funkcionáljanak (a maradék egy százalék tulajdonképpen az illegálisan kitermelt, ne kerteljünk, lopott fákat jelenti, ám ilyen példányokba igazán ritkán futunk bele, ha egy árusnak mindössze 2-3 darab fája van, akkor például gyanakodhatunk, hogy nem tiszta a növények eredete).

Tehát a vágott fenyő vásárlása nem jelenti azt, hogy az erdők pusztítását támogatjuk, de persze ettől még lehetnek fenntartások a vágott fenyővel szemben. Hogy egy hasonlattal éljek, a vágott fenyő ugyanaz a kategória, mint a paprika vagy a dinnye, haszonnövény, amit azért termesztünk, hogy kiszolgáljon minket. 

elo_karacsonyfa_rendeles_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Itt én vagyok látható egy lucfenyő telepen, ahol nagyon mutatok valamit éppen. Ezek a fenyők hazai termesztésből származnak, jellemzően Zala megyében nevelik őket, kifejezetten abból a célból, hogy karácsonyfák legyenek.

A vágott fenyő természetesen egyfajta gyűjtőnév, hiszen minden árusnál többféle fenyőt találunk. A leggyakoribb faj a luc, népszerűségben szorosan követi azt az ezüstfenyő, majd a nordmann fenyő, és van még pár fenyőféle, ami felbukkan az árusoknál, például a kolorádófenyő, az erdei fenyő, a duglászfenyő, vagy a feketefenyő. 

A vágott fenyő előnye a könnyű kezelhetőség, személyautóval is szállíthatóak, de közeli árustól gyalog is hazacipelhetőek (a szállítás rejtelmeiről majd később), a luc kivételével tartósak, akár hetekig a szobában maradhatnak jelentős állagromlás nélkül. A vágott fenyőtől az ünnep végeztével egyszerűen megszabadulhatunk, a közterület fenntartó cégek elszállítják őket, de a kiszáradt fenyő kazánban el is tüzelhető (a többi is jellemzően hőerőművekben végzi). A vágott fenyő mérete kis túlzással bármekkora lehet, egészek kicsit is vehetünk, és aki akar, több méter magas monstrumot is választhat.

Az idő szerepe...

A vágott fenyő beszerzését taktikusan kell időzíteni. A szezon elején, vagyis nagyjából most, sok a szép, dús, nagy fa, de ezek állaga leromolhat, ha szentestéig heteket kell tárolnunk. Későbbre időzítve a vételt, sokszor csak kisebb, gyengébb minőségű fát találunk, ilyenkor viszont az árak mennek lejjebb, főleg az ünnep előtti egy-két napban. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor került kitermelésre a fa, vagyis hogy mióta áll a kereskedőnél. 

 

nordmann.jpg

Szép, tömött nordmann fenyő, kitermelés előtt. 

A dézsás fenyő

Az élő karácsonyfa divatja több éve töretlen, egyre többen döntenek az élő fa mellett, ki természetvédelmi, ki pedig praktikus okokból. A dézsás fenyő relatív hátrányokkal is bír a vágott fenyőkkel szemben, bár minden nézőpont kérdése. A legfontosabb, hogy a dézsás fenyő nem szobanövénylegfeljebb tíz napig maradhat a fűtött lakásban, ezután biztosan károsodik, akár el is pusztulhat, akkor pedig ugye értelmét veszti az élő karácsonyfa választása.

Az élő fa bevitele is macerás, hiszen zsilipeléssel kell ezt megoldani. Olvasni néhol akár 5-10 napos szoktatásról is, ez azonban feleslegesen sok, a jó módszer, ha szenteste előestéjén egy köztes hőmérsékletű helyre állítjuk a növényt, hogy ne érje hősokk a jeges udvarról a huszonfokos szobába hurcolva. Köztes helyként remek egy fűtetlen de zárt előtér, garázs, vagy üvegezett veranda. Ha más nincs, akkor az előszobába, fűtőtesttől minél messzebre helyezve pihentessük a fenyőt 24 órán át. Persze majd az ünnep után kifele is ugyanígy kell eljárni.

A dézsás fenyő már az újév első napjaiban kiültethető a kertbe (amennyiben akad pár fagymentes, derűs nap), de akár dézsában is tartható kültéren hónapokig, ilyen módon kettős hasznot könyvelhetünk el, hiszen ugyanaz a fa karácsonyi díszként és kerti dísznövényként is szolgál minket. Élő karácsonyfát kölcsönözni is lehet letéti díj ellenében, ebben az esetben a fát visszaszolgáltatva kifejezetten olcsón megúszhatjuk a faállítást (bár gyakran nem pénzt, hanem levásárolható kupont kapunk vissza a kaucióért cserébe).

Élő fenyőből szintén széles a választék, luc, ezüstfenyő, nordmann általában kapható, de akár konténeres kolorádófenyőnk is lehet. Ami eltérő, az a választás metódusa, az élő fenyőnél ugyanis nem az számít elsősorban, hogy karácsonyfaként milyen, hanem hogy kerti növényként milyen. A dézsás karácsonyi fenyőt ezért mindig úgy válasszuk ki, hogy kerti növényként tekintünk rá, és az adott faj igényeit (fény, talaj, tápanyag) és tulajdonságait (várható magasság, szélesség) vesszük alapul.

A dézsás fenyő hátrányát nem csak a rövid benti tarthatóság jelenti, hanem a méretkorlát is. Sem túl fiatal, sem túl idős, vagyis sem túl kicsi, sem túl nagy fát sem lehet választani ilyenkor. A kicsi darabok még túl zsengék, kisebb eséllyel vészelik át a tortúrát, a nagyok pedig egyszerűen túl nehezek a dézsájukkal, földlabdájukkal ahhoz, hogy érdemben mozgatni lehessen őket. Dézsás fenyőből a 100-140 centis példányok az ideálisak, ha a kereskedő ennél kisebbet vagy nagyobbat kínál, akkor ne számoljunk hosszútávon a növénnyel (vagy a nagyobbak esetében a derekunkkal...)

karacsonyfa_vasarlas_megyeri_szabolcs_kerteszete.jpg

Így festenek az értékesítésre előkészített földlabdás fenyők (itt éppen ezüstfenyők) A súlyuk akár 20-30 kg is lehet, gondoljunk bele, hogy egy két méteres példány milyen súllyal rendelkezhet!

 

Dézsás, konténeres, vagy földlabdás?

Bár mindhárom kifejezést használjuk, ezekre a növényekre leginkább a földlabdás illik. Az én kertészetemben például szabadföldben nevelt, az ünnepi időszak előtt kitermelt (kiásott) fenyők találhatóak, melyek földlabdáját jutaszövetbe csomagolom, füles dézsába állítom, a köztes részt pedig homokkal töltöm ki, hogy egyenesen álljon a fa. 

 

Elsőre ennyi elég a fa-mizériából, jövő héten megismerkedünk a fa kiválasztásának, hazavitelének, és frissen tartásának trükkjeivel!

A képek a szerző fotói.

A bejegyzés trackback címe:

https://kertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr4915338544

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2019.12.06. 03:03:14

Karácsonyra fát venni számomra már olyan szinten butaságnak tűnik, mint amikor régebben élő nyulat, pelyhes kiscsirkét vagy akármilyen élő állatot vettek a gyereknek húsvétra a panellakásba a prolik. Aztán húsvét után kitették a szeméttárolóba egy dobozba. Tudom, hogy a fákat erre szakosodott telepeken termesztik, tehát jobb esetben legális helyről származnak, nem az erdőből, de ez számomra már értelmetlen szokás.
Műfenyőt se.
Esetleg egy asztaldíszt, koszorút fenyőágakkal, hogy legyen gyantás illat a lakásban. De mivel a karácsonyt már nem ünneplem, ez is csak a téli hangulat miatt lenne. Ha Magyarországon élnék.

gabroca 2019.12.06. 06:18:30

Ahogy nézem, érdemes földlabdás fenyőt a termelőktől venni, ha arra jár valaki (Zala, Somogy) mert máshol 2-3x áron lesz árusnál az utcán. Pl itt a kertészetben egy szép földlabdás nordman fenyő ára 8-25 között van magasságtól és szépségtől függően egyedi árcédula alapján. Tegnap láttam max méteres ezüstfenyőt az Aldiban olcsón, de nem volt közel sem olyan szép, mint a kertészeti nordman, ha ki akarom ültetni, akkor már megéri a drágább beszerzés. Örömhernyónak üzenem, ne cikkezzen itt, ha ilyen korlátolt és depressziós élete van.

egyinges 2019.12.06. 06:48:16

@Örömhernyó: Abszolut igazat adok neked, a 21. században fölösleges dolog a karácsonyfa. A cikk írójának az érvelése, miszerint ez olyan haszon növény, mint bármi más, amit megeszünk, totál fals. Azok szükségesek az életben maradásunkhoz, ez pedig nem. Ezt tudták a régi magyarok, akik tél derekán csak egy kisebb fenyőágat vittek be a házba, pontosan azért, hogy legyen egy kis illat.
A karácsonyt mi sem ünnepeljük konkrétan, mert nálunk a szeretet szempontjából az év 365 napján van karácsony.

ringer 2019.12.06. 07:41:19

A nyugat- és észak- magyarországi fenyőerdők anno kb. 10 éves korukra zárultak annyira össze, hogy a hektáronként elültetett kb. 2000 csemetéből kb. minden másodikat ki kellett venni, különben alászorultak és elpusztultak volna a következő 10 évben. Ez egy stabil bevételt jelentett az állami erdőgazdaságoknak és jó darabig le tudta fedni az igényeket főleg fekete- és lucfenyőből. A 70-es 80-as évektől egyre többen akartak fát venni és ráadásul olyan fajok jöttek divatba, amiket nem ültettünk hazai erdeinkben, mivel nem őshonosak. Pl. nordman. Ezért álltak rá megfelelő klímával és talajjal rendelkező helyeken sokan a kertészeti körülmények között termesztett fenyők nevelésére. Fenntartható a rendszer, az élemiszer termeléshez képest kisebb az ökológiai lábnyoma, de sajnos ennek is van, elsősorban a szállítás és a növényvédelem miatt.

Medgar 2019.12.06. 09:22:31

@gabroca: A földlabdás és dézsás fenyő gyökérzetét nagyon visszavágják lutri, hogy túléli-e.

enrikokaruszo 2019.12.06. 10:42:30

@Örömhernyó: szomorú balfasz vagy, oké, de miért osztod ezt meg másokkal?

ekat 2019.12.06. 11:19:00

@enrikokaruszo: Mert az egója követelte, hogy ossza meg velünk (is), hogy ő mennyivel mások felett áll, hogy ő ugyan nem proli, és amúgyis külföldön él, bibibí.

mancur 2019.12.18. 23:01:29

Az áll itt, hogy dézsás fenyőből a 100 - 140 centis az ideális. Na, az tuti nem fog megeredni, egy ekkora fenyő legalább 80 centi széles, a gyökérzete már kiterjedt, több éve kapaszkodik a földbe. Karógyökere is van. Namármost ezt a szegény fát kitépik a földből erőszakkal, pénzszerzés okán, majd körülmetélve megpróbálják belepasszintani (belegyömöszölni) egy max. 40 centi átmérőjű vederbe. Ezután földet szórnak rá, úgy téve, mintha mindig is ebben lett volna. Sőt, olyan is akad, amikor kiírják, hogy cserépben nevelkedett. Majd megpróbálják a megcsonkított fát eladni jóhiszemű embereknek, akik reménykednek, hogy megered. A jutazsákos variáns nem ennyire aljas, mert ott tudni lehet, hogy a kitépett fa utólag kap egy nevetséges nagyságú labdát.
Itt az áll, hogy földlabda, ami valójában sárga-agyag. Tavasszal volt egy ilyen gyenge pillanatom, amikor három fenyőt vettem meg kertészetből. A háromból egy eredt meg, és csak remélem, hogy az az egy megmarad.

Érdekes módon a fenyők ilyetén "kitermeléséről" nem szól a kertészeti blog.

Megyeri Szabolcs kertész blogja

A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.


A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu


Kövessen Facebookon

Kertész TV

süti beállítások módosítása