Megyeri Szabolcs kertész blogja

A július a legjobb nyári hónap, hiszen ilyenkorra a tavasszal még gyakran egybecsengő, szertelen júniust már elhagytuk, de a nyár végét is magába foglaló, ezért kicsit keserédes augusztus még messze van. Ebben a hónapban veszik ki a legtöbben a szabadságukat, ilyenkor jönnek el az igazi strandidős, kánikulai napok, ami persze nem jelenti azt, hogy a kertben ne akadnának feladatok. Lássuk hát, hogy a nyár dereka mivel örvendezteti (vagy éppen kínozza) a kertek tulajdonosait!

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mivel most van ráérős idejük, most végzik el az átültetéseket, vagy az eddig halogatott kerti ültetéseket. Ezeket azonban ne a kánikulai időszakra időzítsük, így ezekben a hetekben se a kerti növényeket ne telepítsük át, se a cserepeseket ne ültessük ki a szabadföldbe! Meg kell jegyezni, hogy a konténeres kiszerelésű növényeket elviekben a fagyos téli hetek kivételével bármikor ki lehet ültetni, így ha ezekre csak és kizárólag most jut idő, elvégezhető a művelet, de a begyökerezést elősegítendő gyakoribb és bővebb öntözések szükségesek, és a siker esélye is kicsit csökken.

A fűnyíró vágásmagasságát emeljük feljebb, így könnyebben elkerülhető a szálak kiszáradása, a pázsitfelület foltosodása, sárgulása. Az ideális szálmagasság sokmindentől függ, de 4-5 centi alá ne menjünk a meleg hetekben. Ha korábban elmaradt a foltok, kopárabb részek felülvetése, azt ne most pótoljuk, a magokból ilyenkor jóval kevesebb szökken szárba. Szintén nem ideális a július a gyepszőnyeg lefektetésére. Ebben a hónapban semmilyen tápanyagot ne juttassunk ki a pázsitra!

A sövények alakító metszése júliusban is elvégezhető, ha ez eddig nem történt meg. A szögletesre nyírt sövények oldalai legyenek függőlegesek, a lefelé szűkülő alakzat felkopaszodást, esztétikai értékcsökkenést eredményezhet!

A meleg, aszályos hetekben kiemelten kell figyelni a tujafélékre, ezek az örökzöldek ugyanis hamar megsínylik a száraz, páramentes környezet. A roppant népszerű smaragd tuják például jellemzően a nyár közepén kapnak olyan sokkot a szárazságtól és nagy melegtől, hogy később pusztulásnak indulnak. Egy-egy kirívóan forró nyár után tömegesen szoktak bebarnulva elszáradni, mire azonban ez bekövetkezik, már gyakran elmúltak a meleg hetek, így a gazdák nem is tudják, mi volt a baj okozója. A bajt jó eséllyel megelőzhetjük gyakori vízkijuttatással, és párásítással, utóbbiban nagy segítség a mulcsolás. Az öntözést lehetőleg este végezzük, és ne csak a töveket, hanem a lombozatot is alaposan spricceljük le.

Bő egy évtizede jelent meg hazánkban a lepkekabóca, mely egy makacs, nehezen kiirtható rovarkártevő, felbukkanására júliustól lehet számítani. A fehér rovarok vattaszerű ragacsos anyaggal vonják be a növényeket, szinte bármit megtámadnak. Védekezni ellenük vegyszeresen, vagy csalános permetezéssel, esetleg esővízből készített erőspaprika oldattal lehet.

Az egynyáriak és a most virágzó évelő dísznövények elhalt részeit rendszeresen metsszük le, így a virágzás ideje kitolható, valamint ellenállóképességük, vitalitásuk fokozható. Így persze a küllemük is szebb lesz, ami a napsütéses napokban fontos, hiszen ilyenkor a legszebben a virágba borult erkélyek, balkonok, ablakpárkányok és persze a kerti ágyások.

Ültessünk mostanában virágzó, előnevelt állapotban vásárolható illatos kerti növényeket! A nyár hangulatához nem csak a látvány, de az igéző illatok is hozzá tartoznak, így érdemes ezt az érzékszervünket is kényeztetni. Remek alany lehet a ligeti zsálya, a méhbalzsam, vagy a szappanfű!

A bogyós gyümölcsök kedvelőinek jó hír, hogy most lehet ültetni a málnát. A málna kissé nyűgös növény, talajigénye különleges, érdemes ezért dézsába ültetni, így a közege könnyen összeállítható, és a kertben is könnyen áthelyezhető, az ideális területre helyezhető, ha elsőre nem oda került volna.

Előzzük meg a szúnyoginváziót olyan módon, hogy a kertben megszüntetünk minden pangóvizes, fölöslegesen nedves területet! Ne hagyjuk csöpögni a kerti csapot, az esővízgyűjtő edényeket pedig fedjük le. Az esti öntözések alkalmával se képezzünk pocsolyákat. Óvjuk a leghatékonyabb szúnyogirtó segédeinket, a fecskéket, fészküket ne verjük le! Jó hír, hogy ahol egy fészek van, ott idővel több is lesz, ezek a madarak ugyanis előszeretettel fészkelnek oda, ahol más fészkek láthatóan biztonságban vannak!

A parlagfű szezonja már a nyakunkon, papír szerint június harmincig kell szanálni ezt a gyomot, különben beindul a virágzás, és útjuknak indulnak az irritáló pollenek. A napokban tehát utolsó utáni pillanatban még kihúzhatjuk ezeket az ártalmas növényeket a kertből vagy az utcafronti területekről, ha vannak. Érdemes a hétvégi telkeken, nyaralók kertjében is körülnézni, a ki nem irtott parlagfű ugyanis pénzbüntetést vonhat maga után.

A nagy forróságban viszonylag kevesen vágynak veteményes feladatokra, de az igazi megszállott kiskertészeknek akad ilyenkor is vetnivaló. Kiszórhatjuk a spenót, sárgarépa, fehérrépa, kelkáposzta vagy saláta magjait, ha ősszel friss, saját nevelésű zöldséget szeretnénk szüretelni. Szintén alkalmas a vetésre júliusban az édeskömény, a cékla, vagy a dísznek is kiválóan alkalmas csemegekukorica, utóbbiból a rövid tenyészidejű változatok a megfelelők most. 

A letermett tavaszi ágyásokat ne hagyjuk parlagon, ha másért nem, hát azért, mert ezek a kopasz területek nem túl szépek a kertben. Aki nem akar másodveteményként zöldségeket vetni és gondozni, egyszerűbben is rövidre zárhatja a dolgot. Jó ötlet lehet egynyáriakat kihelyezni, zöldtrágyának való haszonnövények magjait kiszórni, ha pedig jövőre már nem akarunk az adott területen veteményezni, akkor telepítsük be a részt (a gondozást tekintve) igénytelen talajtakaró növényekkel. Talán a legegyszerűbb módszer, ha a területet lefedjük geotextillel, majd díszes mulcsanyagot terítünk ki, például vörös fakérget vagy több színárnyalatú zúzott követ.

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a szokásosnál gyakrabban alakulhatnak ki jégesők, melyek nagy kárt tehetnek a növényekben. A védekezésnek viszonylag korlátoltak a lehetőségei, az egyik valóban hatásos módszer az ún. raschel háló kifeszítése, mely nem egyszerűséggel megfogja a lezuhanó jégszemeket. Persze szükségtelen az egész kertet behálózni, ez ráadásul látványnak sem lenne túl szép, de a legvédendőbb vagy a drága, egzotikus növény fölé bátran kifeszíthető. A teraszra kihelyezett nagyobb cserepes szobanövényeket érdemes gurulós alátétre helyezni, így jégeső esetén (ha persze épp otthon van valaki) egyszerűen fedett, védett részre tolhatók.

Védjük meg magunkat a Nap és az UV sugarak ártalmaitól, napernyővel, napvitorlával takarjuk el a kert pihenésre, üldögélésre használt részeit. Kiemelten fontos a védelem a gyerekek esetében, így mindenképp legyen árnyékolt a homokozó vagy a felfújható kismedence.

 Képek: innen.