Megyeri Szabolcs kertész blogja

A konyhakerti gazdálkodók a nyár első harmadában gyakran szembesülnek azzal, hogy a kora tavasszal vetett, rövidebb tenyészidejű zöldségek letermésével a veteményes kiürül, így a szépen gondozott kertben hiátusok keletkeznek. Persze az is előfordul, nem is ritkán, hogy a tavasz zsúfolt, így nem jutott idő a kert egyes részeinek benépesítésére, ezért vannak üres helyek. Akárhogy is, ezeket a kopasz foltokat jó ötlet beültetni, kérdés, hogy így nyár elején mi alkalmas a célra?

A kiürülő ágyások egynyáriakkal is színesíthetőek, például a kerti cukiságfaktorban vezető oroszlánszájjal

Lecsó és társai

Mivel a tavaszi zöldségültetős szezonnak már rég vége, a borsó, a bab, az eprek, és az egyéb termények letermettek, azonban ha egy lépéssel a kert előtt szeretnénk járni, akkor az utánpótlást is meg lehet tervezni. A kikerülő zöldségek helyett lehet még ilyenkor is vásárolni palántákat, a paradicsom, a paprika mindig sláger, főleg hogy még ősszel is sokáig teremnek, a házi lecsónak pedig nincs párja! A palánták, melyeket mostanság meg lehet vásárolni, majdnem akkorák, mint a kertben levő példányok, így nem indulnak hátránnyal.

Persze a lecsónak való finomságokon kívül egyéb zöldségfélék is kerülhetnek az ágyásokba másodveteménykényt. A másodvetemény egyszerűen annyit tesz, hogy az első vetési-szedési ciklus után másodszorra is veteményezünk, persze ilyenkor más, illetve szűkebb a felhasználható növények köre. Másodveteménykényt érdemes az adott fajból a minél rövidebb tenyészidejű változatokat kiszemelni, fokozottan érvényes ez, ha június végén, vagy a nyár derekán lépünk akcióba. A káposzta-, és salátafélék remek választások, szóba jöhet a kertekben ritkán látott vendégnek számító édeskömény, kicsit később a cékla is vethető, ahogy akár csemegekukoricával is lehet próbálkozni, elsősorban a szuperédes fajtákat keresve. Vethető még sárgarépa, zöldbab, póréhagyma vagy bimbóskel. 

A másodvetés előtt ne maradjon el az ilyenkor (és minden vetéskor) szokásos talajelőkészítés, ami főképpen egy alapos átmozgató ásásból és gyommentesítésből áll. Tápanyag utánpótlás ilyenkor jellemzően nem szükséges, hiszen ez elviekben pár hónapja már megtörtént.

Fűszernövények, gyógynövények

A zöldségek mellett fűszernövényekkel is benépesíthetjük az ágyásokat, ezek mindig jól jönnek a konyhában, vegyszermentes, akár biotermények is lehetnek, szóval tiszta haszon kiültetni őket. A menta, a metélőhagyma, a kakukkfű,  az édesfű, a zsálya, a petrezselyem, a bazsalikom, a citromfű, a kapor mind jól jönnek majd, ha pedig gyógynövényekben gondolkodunk, akkor levendulát, körömvirágot, kamillát telepíthetünk. A gyógy-, és fűszernövények nem csupán betakarítható terményként praktikusak, hanem akiben túltengenek a nyári kerti energiák, ilyenkor csinos kis fűszerkerteket is összedobhatnak (ha eddig nem volt), például sakktábla alakú, vagy körcikkelyes ültetvényeket. Bővebben kifejtett fűszerkert-tervezési tanácsok IDE KATTINTVA, olvashatók!

Egy ilyen esztétikus sakktábla elrendezésű fűszerkert akár fél nap alatt elkészíthető, csak egy tucat kerti járólap, pár tő növény, és némi kézimunka kell hozzá 

+1 tipp: a csalán a nyirkos, nedves helyeket kedveli, ha van ilyen a kertben, érdemes pár tő csalánt beszerezni egy-egy kirándulás alkalmával, és otthon nevelni! Bár a csalán nem kimondottan dísznövényi alkatú, és mint tudjuk, csíp is, de a kertbe telepítésével egészen őszig bármikor friss, jótékony hatású csalánlevélhez juthatunk! 

Színpompás virágok

Kevés vidámabb látvány létezik, mint a nyári kertet dekoráló színes-szagos virágok özöne! A zöldségek után kiüresedett ágyásokat akár "haszontalan", ámde szemrevaló dísznövényekkel is benépesíthetjük. A rózsa divatja örök, a konténeres példányokat pedig egész nyáron lehet ültetni, így akár egy szép rózsaágyást is összehozhatunk. Rózsából hatalmas a választék, méret, szín, de akár illatintenzitás alapján is szelektálhatunk! Aki nem rajong a tüskés rózsákért, mást is kiszemelhet, jó választás például a kedves, csillag alakú virággal rendelkező sáslilom, a több színváltozatban kapható közönséges cickafark, a különleges szépségű kárpáti harangvirág, az élénksárga színe miatt merész színkombinációkhoz kiváló ligetszépe, a csajosan rózsaszín bugás lángvirág, a sudár termetű, vidám színű magas legyezőfű, vagy épp az egzotikusan kék (ám más színekben is kapható) geránium fajták. Érdemes lehet kifejezetten idényjellegben gondolkodni, hiszen a legtöbben a most kiürülő ágyásokat ősszel vagy a következő tavasszal újra bevetik majd haszonnövényekkel. Ha ez így van, akkor a változatos színű és megjelenésű, és a mostanság minden sarkon kapható egynyáriak közül érdemes válogatni.

Bugás lángvirág   

+1 tipp: Az illatos növények, mint például a levendula, a bejárat közelébe helyezve, vagy a kerti út mentén végigsorolva kiváló első benyomást okoznak a betérőknek, így a szem mellett az orrot is kényeztetik. A hagyományos fűszerek mellé bátrabbak a steviával is tehetnek egy próbát, ez a növény a cukor és a szacharin helyét veheti át a háztartásban, lévén kiváló természetes édesítőszer, ráadásul feldolgozás nélkül, pusztán a leveleket használva is működik. Sajnos steviát főleg külföldről lehet rendelni, rossz nyelvek szerint a cukorlobbi dolgozik a stevia elterjedése ellen, de akár itthon is beszerezhető, némi utánjárással.

A stevia nem túl dekoratív, de annál hasznosabb növény, egy próbát megér

Vegyesfelvágott...

Sokan elfelejtik azt is, hogy a haszonnövények közé is lehet egynyári virágokat ültetni, pedig ezek színeikkel, formájukkal feldobják a kert hangulatát, a sok zöld  zöldség mellett  ügyesen tarkítják a növénytartókat és az, emelt ágyásokat is. A letermett epreket is lehet kombinálni középmagasra növő egynyáriakkal - például verbénával, mézvirággal, oroszlánszájjal, bársonyvirággal - melyek mind színesek, és árnyékot sem borítanak az eprekre. A paradicsomtöveket is lehet félárnyékba való évelőkkel, egynyáriakkal vegyíteni, a paradicsomtövek alatt szépen mutat a harangvirág, a hólyagvirág, és beültetésükkel egyúttal a gyomosodást is kiküszöbölhetjük, valamint a nedvesség is jobban megmarad a növények alatt. Azt tanácsolom hobbikertész társaimnak, hogy ne féljenek a növényeket összeültetni, arra azonban mindig ügyelni kell, hogy hasonló igényű növények kerüljenek egy konténerbe, egymást lehetőleg ne árnyékolják, és a lombjuk ne boruljon össze.

Zöldtrágyázás

Magánkertekben, házi veteményesekben nem feltétlen divat, de itt is jó ötlet lehet a zöldtrágyázás, ami egyszerűen annyit tesz, hogy nem betakarítási (fogyasztási) céllal ültetünk haszonnövényeket, hanem azért, hogy zsenge korukban beforgassuk őket a földbe, hogy értékes tápanyagként tegyenek szolgálatot. Ezek a növények nem csak a beforgatott, és a talajban lebomló zöld részeikkel válnak hasznunkra, hanem egyes típusok a mélyre hatoló, a közeget lazító gyökereikkel is szolgálják a közeget, sőt, megint más fajok nitrogéngyűjtő baktériumokkal működnek együtt, így használatukkal szinte teljesen kiválthat a nitrongéntúlsúlyos trágyázás (ilyen például a mustár). Zöldtrágyázásra nagyon sokféle terménytípus megfelel, sokan egyszerűen azokat a magokat veszik meg, melyek éppen a legolcsóbbak, megint mások úgy kalkulálnak, hogy minél nagyobb levéltömegű zöldet válasszanak, de persze vannak tipikus zöldtrágyázásra való növények, így az érdeklődők választhatják többek között a spenótot, a borsót, a babféléket, a mézontófüvet, a takarmányrepcét, a pohánkát, vagy éppen az olajretket. 

Képek: innen, innen, innen, és innen.