Nincs is jobb beszédtéma, mint az időjárás, főleg, ha ilyen tartósnak ígérkező kánikulában vagyunk, hiszen mindenkinek van kiforrott véleménye és pár keserű megjegyzése a hőséggel kapcsolatban, melyet jellemzően szívesen közöl is. A nagy melegekben kitikkadunk, lelassulunk, munkatempónk visszaesik, és nem tudunk igazán másra gondolni, mint valami vízparti hűsítő lazulásra. Mi - jó esetben - megtehetjük, hogy elmenekülünk a meleg elől, és hűvös vagy frissítő helyre vonulunk, a növények azonban röghöz kötöttek, az ő esetükben nekünk kell óvintézkedéseket tennünk, ellenkező esetben károsodással, vagy akár növénypusztulással is szembesülhetünk hamarosan. A kánikulai növényápolás témája talán a könyökén jön ki a tapasztaltabb növénybarátnak, sokaknak azonban igencsak hasznos, ha kapnak egy kis mankót a hőségben való teendőkről, így most az ő számukra állítottam össze egy listát a legfontosabb dolgokról!
- A kerti növények esetében a dühöngő kánikulai napokban a kora reggeli, vagy az esti órákra időzítsük az öntözést! Ez azért fontos, mert így még a nagy meleg erős párologtató hatását beelőzve vagy kikerülve tudunk hatékonyan öntözni, vagyis a kijuttatott víz a növény számára hasznosul, nem pedig elpárolog.
- Ne feledkezzünk ilyenkor a társasházi növényekről sem! Ezek a zöldek amolyan "senki földje" státuszban vannak, így jellemzően kevesebb ápolásban részesülnek, mint a magánkertek zöldjei. A kánikula azonban őket is megviseli, így fordítsunk gondot arra, hogy az utcafronti, a társasház belső udvarán élő, vagy a lengőfolyosót dekoráló növényzet is kapjon bőséges vizet ilyenkor. Nagyon hasznos dolog a ház (legyen társasház vagy családi ház) előtti fák tövéhez esténként 1-1 vödör vizet kiborítani, hálás lesz a növény érte!
- Tartsuk szem előtt, hogy előre öntözni nem lehet, vagyis ha pár napra, egy hétre elutazunk, vagy csak hétközben nehezen jut időnk a kertre, akkor a napi öntözési feladatokat nem válthatjuk ki egyetlen, bőséges, áztató locsolással. A túlzott mértékű öntözés az arra érzékeny fajoknál akár a melegnél is súlyosabb gondot okozhat, ráadásul a többszörös mennyiségű vízkijuttatással csak a vízszámlát növeljük hatékonyan.
- A legtöbb növény a kánikulában hálás lesz a természetes csapadékot imitáló esőztető öntözésért, mely során a szórófejet felfele irányozva nedvesítjük kedvenceinket. Ugyanakkor ne alkalmazzuk ezt a módszert nyakló nélkül, egyes fajok érzékenyebbek a gombás betegségekre, a sűrű lombozatban megrekedő nedvesség pedig adott esetben táptalajt biztosíthat nekik. Ezt a módszert is inkább reggel és este alkalmazzuk, így a páraigényesebb növényeknek hosszabb idejű lesz a párolgás, amiért hálásak lesznek.
- A pázsitot - ha máshogy nem megoldható - akár napközben is öntözhetjük, de csak kisebb adagokban juttassuk ki a vizet, nem szabad, hogy tócsák képződjenek a fűfelületen! A napközbeni, kánikulai öntözés ellen szól a "kiégés" régi legendája, ami azon alapszik, hogy a fűszálakon lévő vízcseppek nagyítóüvegként fókuszálják a napfényt, és szó szerint megégetik a növényi szálakat. Ezt a tévhitet egy roppant alapos magyar kutatás tételes cáfolta, akit érdekel az izgalmas levezetés, IDE KATTINTVA olvashatja el a vonatkozó tanulmányt!
- Ritkábban alkalmazott, de bevethető metódus a kánikulai takarás. A legforróbb pár napban például az érzékenyebb örökzöldeket takarással is védhetjük a tűző napsugarak ellen, amihez például egy vékony, fehér vászonlepedő tökéletesen megfelel, de erre a célra vékony, könnyű hálókat kertészetekben is be lehet szerezni (ilyennel szokás például a káposztaféléket takarni).
- Az általános öntözési gyakoriságot minden kerti növény esetében sűrítsük! A rózsák például jellemzően heti egy kiadós öntözést igényelnek, ezt duplázzuk meg, amíg a rekordmelegek tartanak, és hasonlóképpen tegyünk más virágok, dísznövények esetében is.
- A tuják helyzete különösen kritikus ilyenkor. A tujafélék a leggyakrabban alkalmazott dísznövények közé tartoznak a hazai kertekben, annak ellenére, hogy alapvetően nem kifejezetten érzik jól magukat a mi klímánkon, ugyanis az alacsonyabb hőmérsékletet és a magasabb páratartalmat kedvelik (ez az oka a gyakori barnulásoknak, elhalásoknak). A mostanihoz hasonló extra meleg hetek különösen megviselik ezeket a növényeket, ezért gyakran, akár naponta öntözzük őket. Tövenként 20-40 liter vizet juttassunk ki, valamint csepegtető öntözéssel biztosíthatjuk a folyamatos talajnedvességet és párolgást, de utóbbi módszer önmagában nem elég, mindenképp szükséges bőséges víz kijuttatása is. Főleg a fiatal tuják esetében kell körültekintőnek lenni, ha ugyanis az első években a növény nem kap elég nedvességet a nagy gyökérrendszer fejlesztéséhez, a későbbiekben a gyengén kifejlődött gyökérzet már nem lesz képes a megfelelő mennyiségű víz felvételére!
- A forró napokban, hetekben a füvet ne nyírjuk katonásan rövidre, a hosszabb szálak természetes módon árnyékolják a töveket, így a tűző nap ártalmaitól és a talaj gyors kiszáradásától is megóvhatjuk pázsitunkat! A kiégéshez hasonló tévhit, hogy nagy forróságban vágjuk a lehető legrövidebbre a gyepet, mert így kevesebb vízre lesz szüksége. Utóbbi tétel akár helytállónak is tekinthető, a gyepnek azonban fontosabb, hogy a fűszálak tövei és a talajuk takarva legyenek, árnyékban ugyanis kevésbé melegednek fel, ezt az árnyékot pedig a hosszabb szálak biztosíthatják, vagyis hőségriadó idején éppen hogy magasabbra hagyjuk nőni a füvet.
- A balkonon tartott cserepesek is veszélyben vannak a nagy hőségben, edényeik térfogata ugyanis relatív kicsi, ezért földjük gyorsan átforrósodhat, kiszáradhat! A balkonnövények esetében is alkalmazzuk a kora reggeli és esti öntözési időszakokat, valamint sokat segíthetünk növényeinknek mulcsolással. A mulcsolás során mulcsanyagot (például aprókavicsot, zúzott fakérget, szalmát) helyezünk el a növény földjének felszínén, ami lassítja a talajban lévő nedvesség párolgását, így megóvja a cserép lakóját.
- Ne feledkezzünk meg a cserepes növényekről sem a balkonon, teraszon, vagy a kertben! A sötét színű edényeket egyszerű fehér papírlappal, világos vászondarabokkal burkoljuk be, ezzel is késleltethetjük a bennük lévő föld felmelegedését, ezzel már nagyon sokat tudunk segíteni a benne lakó zöldnek.
- A páraigényes balkonnövényeket állítsuk párologtató tálcára. Egy műanyag tálcára terítsünk szét zúzott követ, apró kavicsot, majd öntsük fel a peremig vízzel a tálcát, végül erre helyezzük el a cserepeket! A vizet persze rendszeresen töltsük után, az ilyen meleg napokon pár óra alatt eltűnik.
- Az erős napsugarakra érzékeny balkonnövényeket helyezzük takarásba, de az egész erkélyt árnyékolhatjuk egy vászonlepedővel, vagy egy pár ezresért kapható napvitorlával a forró napokban!
- A kert állataira is gondoljunk hőség idején, a kutyának, cicának mindig legyen bőséges ivóvize, és hűsölésre alkalmas, árnyékos búvóhelye, valamint a madaraknak is életmentő lehet, ha egy magasabbra helyezett sekély tálkába ivóvizet helyezünk ki!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A kertész blog küldetése, hogy világosan lássuk: Zölden élni nem bonyolult dolog, lehet egyszerűen is. Szeretném a kertészkedést számodra közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni. Azért, hogy kertünkben mesék és szerelmek szövődjenek.
A szerző elérhetőségei: megyeriszabolcskerteszete.hu
