A dinnye mindig téma a nyár derekától kezdve, hiszen az igazán forró hetek hagyományosan legkedveltebb slágergyümölcse. A dinnye azonban jó pár éve nem csak az édes íze és a remek szomjoltó hatása miatt téma, hanem az ára körüli balhék miatt is, bár biztosan nem érti mindenki, hogy miért is baj, ha olcsó a dinnye, hiszen olcsón vásárolni jó. Apropó vásárlás, ha már veszünk, hogy találhatjuk meg a legjobbat, legfinomabbat? Az is gyakran felmerül a dinnyebarátok körében, hogy nem lehetne-e még lejjebb vinni az árat, például otthoni termesztéssel? Megint mások azt firtatják rendszeresen, hogy a dinnye végül is gyümölcs vagy zöldség? Nos, most az összes kínzó kérdésre kompakt, közérthető választ kaphatnak!

Termeszthetek-e otthon dinnyét?

A kérdésnek kétségkívül van létjogosultsága, hiszen ha a céklától a barackig bármi nevelhető otthon is, akkor a dinnyét miért ne termeszthetnénk meg magunknak? Ennek elvileg semmi akadálya! A dinnye magról szaporítható, a vetés ideje a tavasz dereka, áprilistól májusig szórhatók ki a magok, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, szélsőségektől mentes talajtípusba. Nagyjából hat hét után a kikelő palánták egyelhetőek, innentől csak öntözésre és gyommentesítésre lesz szükség, plusz egy érdekes feladatra, a dinnye indáit ugyanis forgatni, terelni kell a gyümölcs ideális fejlődéséhez. A vetés idejétől függően akár már június végétől szüretelhető dinnye, ami igazából kobaktermés, és akár 10-15 kg is lehet, megjelenése és alakja változatos, ami nem csoda, hiszen közel félezer fajtája ismert. Magyarország klímája egyébként kifejezetten alkalmas a termesztésre, mondhatni dinnye nagyhatalom vagyunk, nem ritka eset, hogy a jó minőségű magyar görög utazik külföldre (ahol többet is fizetnek érte) és a silányabb görög görög érkezik hozzánk, alkalmasint magyarnak beállítva, ezt hívjuk dinnyehamisításnak. A kerti termesztés egyetlen, ám elég komoly akadálya a dinnye helyigénye, egy tőnek ugyanis legalább egy négyzetméterre van szüksége, így ahhoz, hogy érdemi termésünk legyen, egy átlagos kert igencsak tetemes részét kéne dinnyetermesztésre átállítani. Érdekesség, hogy nem hinnénk, de akár balkonon is lehet próbálkozni, persze ehhez extra követelmények társulnak, akit érdekel a balkondinnye és konyít az angolhoz, IDE KATTINTVA kaphat szuper útmutatót.

Mi van a dinnyében?

A dinnye nem domborít vitaminok és ásványi anyagok terén, lévén hogy közel 90%-a víz, ugyanakkor ennélfogva roppant üdítő és hasznos a nyári forróságban. Ha mindenképp valami kedvező élettani hatást akarunk tulajdonítani neki, hát a vesékre éppenséggel jó hatással van a magas víztartalom miatt, de a fogyasztása inkább élvezeti oldalról értelmezhető.

Hogyan válasszam ki a legjobb dinnyét?

A tuti módszer a lékeléses kóstolás, ez azonban elvileg tiltott, bizonyos uniós rendelkezések alapján, bár az ismerős zöldséges esetleg megteszi nekünk. Ha nem ismerünk zöldségest, akkor kezdjük külső vizsgálattal, ugyanis minél zöldebb, fényesebb felületű és sötétebb tónusú a héj, annál érettebb, tehát annál finomabb a beltartalom. A sárgás, fakó foltok az éretlenséget jelzik, ezek a példányok biztos nem lesznek túl jó ízűek és édesek. A következő módszer a kopogtatás, de vajon tudjuk-e, mit is kell hallgatni? Akkor lesz jó a dinnye, mikor ütögetésre kongó hangot ad, kicsit visszhangzik, sőt, ha némi rezonanciát is érzünk, akkor szinte garantált az ízletes végeredmény! A tompa, puffogó hang gyengébb ízt, kásás belsőt jelez általában. Tudni kell azt is, hogy a "minél nagyobb, annál jóízűbb" kitétel csak a dinnyeszezon elején érvényes, akkor sem mindig, a dinnyénél nem a méret a lényeg. Augusztus második felére - önbeteljesítő jóslatként - az igazán nagy példányok elfogynak, de a kisebbek is ugyanúgy lehetnek ízletesek. Megint más metódus a kacs, vagyis a rövid szár figyelése. Ha ez teljesen elszáradt, és a környező szőrök is lepotyogtak, az azt jelzi, hogy a példány régóta áll a standon. Ha zöldes, nem túl száraz, és még némi mézgafolyás is látható rajta, akkor az áru friss. Ugyanakkor az érett dinnye szára még a földön elszárad, és ilyenkor a termés könnyen leszakítható a szárról. Mivel a dinnye nem utóérő, ezért nem mindegy, hogy az érés mely szakaszában került leválasztásra. Ezért a száradt szár azt is jelezheti, hogy jókor került felszedésre a gyümölcs, innen már csak az a kérdés, mennyit állt a ládában, pulton.

Miért baj, ha olcsó a dinnye?

Indítsuk a témát kicsit régebbről! 2012-ben a magyar termelők támogatására a Vidékfejlesztési Minisztérium megegyezett a nagyobb kereskedelmi láncokkal, hogy azok legalább 99 forintos kilónkénti áron adják a dinnyét a vásárlóknak. Ezzel a kormányzat a termesztőket kívánta támogatni, hogy egyfelől beelőzzék az olcsó és sokszor gyenge minőségű importot, másfelől egy kis haszonhoz szerették volna juttatni a gazdákat, akik a korábbi évek 50-70 forintos bolti kilónkénti árból már gyakran semmilyen hasznot nem tudtak elérni (egy kg dinnye önköltségi ára ugyanis magában 40-50 forint, ehhez hozzátéve a szállítási költséget világos, hogy 70-80 forint alatt a termelőnek gyakorlatilag ráfizetés a dolog). Sajnos vagy sem, ez a minisztériumi döntés kartellezésnek minősült, így a következő évben már nem ismételték meg a szabályozást, de a felek betartották az ajánlást, miszerint nem mennek a lélektani 99 forintos kilós ár alá. A későbbiekben ez az ajánlás sem érkezett már meg a szezonkezdetre, így a dinnye újfent szabadáras, ám 100 forint alatt továbbra sem kifizetődő a termelőknek, így a túl olcsó dinnye (a lenyomott felvásárlási és eladási ár) nagy károkat okozhat az ágazatnak, vagyis aki támogatni kívánja a honi gazdákat, inkább válassza a legalább 100 forintos dinnyét, vagy ha teheti, vásároljon közvetlen a termelőktől.

A dinnye gyümölcs vagy zöldség tulajdonképpen?

Ez a kérdés klasszikus troll téma, hiszen az átlag dinnyebarátnak igazából teljesen mindegy, hogy kedvencét hova sorolja. Tény, hogy a kertészeti egyetemen a zöldségtermesztés tanszék anyaga a dinnye, a köznyelv azonban gyümölcsként rögzítette, kicsit hasonló a helyzet mint a jól ismert eper/szamóca vitánál, a magam részéről mindig a többségi, valós nyelvhasználói álláspontot támogatom, tehát részemről a dinnye egy ízletes nyári szomjoltó gyümölcs, de aki zöldségként említi, az sem mond rosszat. Több szót ez a téma nem is érdemel. 

Képek: innen, innen, és innen.