Gyakran esik szó a városi növénynevelésről, melynek eredményei a szép közterek, utcafrontok, parkok, és persze az ízlésesen kialakított, virágokkal díszített erkélyek, balkonok. Van azonban ezeknek a szorgos kezek által rendbe hozott területeknek egy tipikusan városi ellensége, mely odarondít, piszkos, hangos, egyszóval zavaró. Ő a galamb.
A városnak ugyanis nem csak sajátos flórája, hanem specifikus faunája is van, utóbbi emblematikus képviselője a galamb, melyet a köznyelv előszeretettel titulál szárnyas patkánynak, utalva a pestist hordozó, terjesztő rágcsálóra. A galamb megítélése kifejezetten rossz, ami nem csoda, hisz előszeretettel fészkel és időzik az épületek peremén, a parkokban, sőt, a bátrabb példányok az erkélyekre is beköltöznek, akár költenek is ott, kitessékelni őket pedig nem könnyű.
Fontos, hogy ne etessük, ne szoktassuk a környékre a madarakat. Gyakori látvány parkokban, közterületeken, lakótelepi zöldterületeken, hogy jellemzően idős emberek lelkesen etetik a galambokat, ami kedves dolog, de ennek eredményeképpen a szárnyasok megtelepednek a környéken. Ha ilyet látunk, tapintatosan figyelmeztessük az állatbarátot, hogy ezzel súlyos problémákat okozhat a környéken lakóknak!
Mielőtt rátérnék a galambok elleni harcban felvehető hadállásokra, ismerkedjünk meg kicsit közelebbről ezekkel a tollas szörnyetegekkel. A városi galamb pontos rendszertani besorolása nehézkes, a legvalószínűbb, hogy a régmúltban háziasított szirti galambok (Columba livia domestica) visszavadult példányairól van szó, más források szerint pedig a kék galamb (Columba oenas) leszármazottai ezek a madarak. Akárhogy is, a városi galamb teljes mértékben alkalmazkodott az urbánus léthez, aminek fő oka, hogy természetes ellenségei (például a ragadozómadarak) ebben a környezetben nincsenek jelen, élelmet, fészkelőhelyet viszont bőven találnak, tulajdonképpen a város a galamboknak terített asztal és vetett ágy. Mi azonban ezt nem mindig díjazzuk, a bemocskolt szobrok, a hangzavaros erkélyek, körfolyosók, a madárpiszkos ablakpárkányok és közterületek, az autók fényezésén esett csorbák nem csupán esztétikailag jelentenek problémát, a galamb betegségeket is terjeszt, így a hozzájuk fűződő probléma közegészségügyi és hulladékkezelési kérdés is.
Acéltüskés galambűző
Természetes megoldás az idomított sólyom
És akkor induljon a háború! A madarak elriasztására többféle módszer létezik. Kezdjük a radikális végén, van aki a jó öreg légpuskára esküszik, ami egyrészt nem túl ízléses, másrészt nem is kifejezetten hatékony metódus, lévén hogy galambból bőven van utánpótlás, ráadásul a légpuska túl halk ahhoz, hogy riasztó legyen számukra. Jobban beválhat, ha megtelepedésüket fizikai akadályokkal előzzük meg, például hálóval, vagy fém beülőtüskékkel. Jó szolgálatot tehet a galamb természetes ellensége, a sólyom. Persze sólymot nem lehet venni a gazdaboltban, hanem solymászt kell hívni, aki idomított madarával elkergeti a galambokat, de az ilyen kezelés hetekig kell, hogy tartson, és hosszútávon nem 100%, hogy hasznos, ha a galambok észlelik, hogy az ellenség már nincs jelen, hamar visszatérnek.
Begyűjtés, elszállítás
Lehet vásárolni különböző elektromos és akusztikus riasztóberendezéseket is, ezek szintén beválhatnak, bár gyakran a galamb idővel hozzászokik, és visszatér )így megy ez például a vakonddal is). Szellemes és olcsó ötlet a műmadár, egy műanyag holló vagy sólyom az erkélyen, ablakpárkányon ideig-óráig elrettenti a hívatlan vendégeket, a baj az, hogy a galamb nem buta, ha azt látja, hogy a műanyag ragadozó sosem mozdul, idővel felbátorodik, és újra megjelenik. Hasznos lehet az is, ha a műmadarat rendszeresen áthelyezzük, vagy damillal fellógatjuk, hogy a szél mozgathassa. Házi megoldásokról is hallani, például a balkonnövények mellé leszúrt közönséges papírforgóról vagy kiakasztott, napfényben villódzó cédélemezekről, ezek hatékonysága általában változó. Ha végképp kudarcot vallott minden módszer, lehet szakembert is hívni, aki begyűjti az állatokat és áttelepíti őket, persze ehhez már mélyebben kell a pénztárcába nyúlni. Tőlünk nyugatabbra használnak galamboknak kifejlesztett fogamzásgátlót is, melyet takarmányba kevernek és kiszórnak városszerte, Magyarországon tudtommal ilyesmit nem használnak.
Műanyag galamb ellenség
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.