Megyeri Szabolcs kertész blogja

Egyszerű képlet, aki súlyos bűncselekmény(eke)t követ el, az jó eséllyel börtönbe kerül, az azonban már sem az elítélt, sem a társadalom szempontjából nem mindegy, hogy hogy tölti bent az idejét, és milyen tapasztalatokkal, milyen változásokon keresztülmenve szabadul ki onnan. Nincs vita abban a kérdésben, hogy a bent töltött idő alatt a munka nagyon sokat számít az elítélteknek, egyfelől a lassan pergő időt tölthetik el könnyebben, gyorsabban, másfelől fölösleges energiájukat is leköthetik a produktív, termelő tevékenységgel. Harmadsorban pedig -és ez nem kevésbé fontos - tartásuk költségeihez is hozzájárulhatnak. Magyarországon a börtönlakóknak többféle munka végzésére van lehetőségük, természetesen ezen a felületen elsősorban a növényekkel kapcsolatos dolgok érdekesek, így lássuk, mi a helyzet a rabok és a kertészkedés, növénytermesztés metszetében a honi börtönökben?

Amerikai rabok munkában

A magyarországi BV intézetek közül négyben végezhetnek a rabok mezőgazdasági jellegű munkát, ezek a helyek Pálhalma, Állampuszta, Baracska, és Szeged. Mielőtt közelebbről megismerkednénk az említett intézményekkel, pár szó a mezőgazdasági jellegű börtönmunkáról. A benti munka kétségkívül hasznos, hiszen az elítéltek így produktív módon tölthetik idejüket, kevesebb teret engedve az unalomból, tétlenségből (is) fakadó agressziónak, és sok esetben olyan hasznos tudást szerezhetnek meg, aminek később kint is hasznát vehetik, a börtönmunka így akár a visszaesési statisztikákat is javíthatja, de mindenképp segíthet, főleg az alacsony képzettségű fogvatartottaknak a börtönön kívüli életben az elhelyezkedésben. Általában úgy tartjuk, hogy a börtönmunka azért is jó, mert így a rab csökkenti ellátásának adóforintokból álló költségeit. Sajnos azonban ez legfeljebb részben igaz. Az elítéltek munkadíjából ugyan levonásra kerül egy összeg, ami napi pár száz forint mindössze, ez viszont a tartás naponkénti költségnek csak a töredéke, ugyanis tavalyi adat szerint egy magyarországi elítélt napi tartásának költsége nagyjából 29 Euro (ami nagyjából 9-10 ezer forint), érdekesség egyébként, hogy ebből az étkezés költsége mindössze 400 forint naponta (ez 2013-as adat). Az intézetek lakói azonban sok esetben nem rendelkeznek szaktudással, így taníttatásuk költsége is hozzáadódik a büdzséhez, ráadásul a képzetlen munkaerő selejtelőállítási aránya is magas. Pozitívum ellenben a (valljuk be, kényszerű) munkafegyelem, a hiányzás, lógás lehetetlensége. A mezőgazdasági segédmunkák szerencsére a legkönnyebben elsajátítható foglalatosságok körébe tartoznak, ráadásul a növénytermesztéssel kapcsolatos munkák jórészt szabad ég alatt történnek, ami az elítélt szempontjából is szerencsés. Így a börtönmunkák közül - a benti létet tekintve tapasztalatlan laikusként tekintve - a mezőgazdasági tevékenység a legüdvözítőbb.

A BV intézetekben egy kisvárosnyi ember raboskodik, számuk pedig nem csökkent számottevően az elmúlt években. A börtönhelyzet, így annak kisebb szegmenseként a börtönmunka helyzete tehát fontos kérdés. (A táblázat forrása).

Nagyfa madártávlatból

Lássuk akkor magukat a börtöngazdaságokat. A négy felsorolt intézmény közül talán a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telepe bír a legérdekesebb történettel. Nagyfa 1920-ig arisztokrata kézben volt, ekkor vette magához a Magyar Államkincstár Pallavicini Alfonz Károly őrgróftól a 746 holdnyi területet. Az első évtizedekben főleg kendert termesztettek, a rabok a terményből köteleket, zsákokat készítettek. 1960-ig állattenyésztés is folyt a telepen, az elítéltek pedig a mezőgazdasági munkára alkalmatlan téli hónapokban oktatásban részesültek, hogy a tavaszi munkálatokat már felkészülve kezdhessék. Napjainkban a Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. biztosítja a foglalkoztatási lehetőséget, a szántóföldi és kertészeti növénytermesztés mellett újra állattenyésztéssel és bútorkészítéssel is elfoglalhatják magukat a rabok.

Pálhalmai (újgalambosi) biogáz üzem

A pálhalmai intézetben is szántóföldi növénytermesztés zajlik, gabonaféléket és takarmánynövényeket termelnek az elítéltek, és itt is van állattenyésztés, sőt vágóhíd is. Pálhalma különlegessége a foglalkoztatást biztosító Kft. újgalambosi biogáz üzeme, mellyel jelentős mennyiségű károsanyag (üvegházhatást okozó gázok) kibocsájtást spórolnak meg, annyit, hogy a megtakarított mennyiséget a kvótekereskedelmnek köszönhetően nagyobb összegért értékesítik Ausztriának. A baracskai Annamajor is a mezőgazdasági munkákra rendezkedett be, de itt zöldségtermesztés és feldolgozás is történik, a zöldségfeldolgozó pedig HCCP minősítéssel is rendelkezik. A társaság 1057 ha területen gazdálkodik, és az említettek mellett kukoricát, búzát, árpát nevelnek, valamint takarmánynövényeket a helyben tenyésztett állatoknak. Állampusztán a gabonafélék és takarmány mellett szőlővel is foglalkoznak, sőt, pulykatenyésztés is folyik, valamint lovakat is gondoznak az elítéltek.

Pékség a Baracskai BV Intézetben. Saját terményből sütnek

Természetesen számtalan BV intézetben van lehetőség a legváltozatosabb munkavégzésre, a konyhai teendőktől a karbantartási feladatokon át a különféle betanított és szakmunkákig, azonban a mezőgazdasági, kertészeti jellegű munkák talán mindegyiktől különböznek, mégpedig pozitív értelemben. A növények sokszor bizonyított nyugtató hatása, a külvilággal való kézzelfoghatóbb kapcsolat, és a konkrét, mérhető eredménnyel záródó szezonális tevékenységek elősegíthetik a rabok önbecsülésének erősödését, csökkenthetik a bezártságból eredő frusztrációt, agressziót. Évek óta létezik a kormányzati elképzelés, miszerint lehetőleg minden elítélt dolgozzon és dolgozhasson a fogvatartása alatt, világosan látszódik a törekvés, hogy a börtöncégeket "helyzetbe hozzák", ha ez sikerül, akkor a fogvatartási költségek nagyobb része lesz helyben megtermelhető. Mindezek alapján az egész társadalom érdeke, hogy a rácsok mögött élők sikerélményt adó, a bent töltött időt hasznossá fordító tevékenységet végezhessenek.

Képek: innen, innen, innen, innen, és innen.